Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-30 / 306. szám
1958. DECEMBER 30. REDD fitxve» \iC ! ríap Hat napi nyereségrészesedés, új gyártmányok, jelentős összeg szociális beruházásokra a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál A Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat — mint a nevéből is kitűnik — zömmel javításokkal foglalkozik. Elromlott talajnyesőket, sztali-' nyeceket, dömpereket és különféle, útépítéshez használt speciális gépeket hoznak itt ismét használható állapotba. A javítások mellett főleg betonkeverő és aszfaltelőkeszítő gépeket, olaj- és uránbányászati felszereléshez szükséges alkatrészeket is készítenek. Tavaly kezdték meg a szakmai körökben is nagy elismerést szerzett magyar tervezésű talajgyalu sorozatgyártását. Hat év alatt nagyon sokat fejlődött ez a vállalat. 1952- ben például az egy főre eső termelési érték a jelenleginek csak egynegyede volt. Népgazdaságunk annak idején 34 millió forint beruházástól hozta létre a gépjavító vállalatot, azóta a beruházás összegén kívül 21 millió forintot fizetett vissza államunknak ez a vállalat. Mindez persze annak köszönhető, hogy kialakult egy jó szakképzettséggel rendelkező törzsgárda. Ma már az egyes munkafolyamatokat a dolgozók szervezettebben végzik. Azelőtt például kotrógépeket, sztalinye- ceket nem is láttak az üzemben, most szalagrendszerben javítják ezeket a gépeket. A napokban ellátogattunk a gépjavító vállalathoz, hogy megtudjuk, milyen eredmény- nyel zárják az évet, lesz-e nyereségrészesedés és milyen kilátásaik vannak az új esztendőre? Minden egyes műhelyben, ahol megfordultunk, szorgos munkásokkal találkoztunk. — Meg kell nyomnunk a gombot — mondták többen —, hisz az elkövetkező néhány naptó! még sok függ. — Valóban — erősítette meg Osgyáni József főkönyvelő is *—. mert ha a hátra levő idővel jól gazdálkodunk, még növekedhet a többletnyereség. — Hányadok napnál tartanak? — tettük fel az újabb kérdést, amire a főkönyvelők ilyenkor bizony még nem szívesen válaszolnak. — Tavaly hatnapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak dolgozóink, hogy az idén mennyi lesz. még nem tudjuk pontosan megmondani. A vállalati többletnyereség alakulását jelentékenyen befolyásolja az év közben végrehajtott árcsökkentés, de nagyon sok függ a decemberi készáru tervek teljesítésétől is. Idáig úgy néz ki, hogy m hatnapi nyereségrészesedés az idén is meglesz, A vállalat egyébként nem áll rosszul a tervteljesítéssel; a háromnegyed év átlaga 104,3 százalék volt. Ha a soron levő javításokat december 31-ig sikerül elvégezniük, a negyedik negyedév eredménye csak emelheti az átlagot. A vállalat vezetőivel, meg a dolgozókkal folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a régi panaszt még mindig nem orvosolták. Ugyanis a Közlekedés- építési Gépjavító Vállalat éppen a termelési folyamatok korszerűsítése miatt ahhoz a kamaszkorban levő ifjúhoz hasonlít. aki már kinőtte gyerekruháját. A* szerelőcsarnokok szőkék, hiányoznak a szociális berendezések. így a munkások elég mostoha körülmények között dolgoznak. Nincs elegendő raktárhelyiség, kellene egy daru is. A legínségesebb helyzet talán a szociális létesítmények terén mutatkozik: nincs megfelelő öltöző, a konyha annyira rossz állapotban van, hogy az ellenőrző szervek már több ízben le akarták állítani benne a főzést. Szükség lenne fürdőre és orvosi rendelőre is. A közeljövőben, amint Kerepesi Lénárd főkönyvelő helyettes elmondotta, végre megoldódik az évek úta húzódó probléma. Ugyanis a pártós szakszervezeti bizottság közbenjárására a vállalat ígéretet kapott, hogy az új kazánház felépítéséhez. valamint a szociális beruházásokra tízmillió forint beruházási hitelt adnak a vállalatnak. Ebből az összegből korszerű öltözőt, fürdőt és étkezőhelyiséget fognak építeni. Még mindig megoldatlan a vállalat másik nagy problémája: a szakmunkás-hiány. Évről évre visszatérő jelenség ez, s különösen a forgácsoló szakemberekből mutatkozik komoly hiány. Osgyáni elvtárs elmondotta, hogy jelenleg 40 szakmunkásra lenne szükség, de sajnos, a ceglédiek inkább Pestre, vagy még ettől távolabbi munkahelyre járnak dolgozni. Nagyon sok esetben, mint a fenti példa is bizonyítja, éppen a dolgozóikon múlik, hogy ilyen paradox helyzet alakulhat ki; Ceglédről Dunakeszire járnak dolgozni a vasmunkások — ugyanakkor a ceglédi üzemekből hiányoznak a megfelelő szakemberek. Pedig a gépjavító vállalat is megfizetné ugyanazt a munkabért, amelyet a pesti üzemek biztosítanak. Ezen a téren komoly felvilágosításra van még szükség, hogy a naponta 6—8 órát utazgató munkások megértsék, végeredményben a saját érdekükrő1 van szó. A ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat komoly fejlesztés előtt áll. Jövőre több új cikk gyártását vezetik be. Ugyanis a budapesti Utigépja- vító Vállalat megszűnik, s az itt gyártott útigépeket ezentúl Cegléden készítik. S. P. Gép áll az ember helyére Ma avatják a Pest megyei Kőbánya Vállalat gépesített polgárdi bányáját Ma avatják a Pest megyei Kőbánya Vállalat polgárdi gépesített mészkőbányáját. Sztá- linvárosba szállítják innen az úgynevezett kohókövet. A régi, kézi fejtésű bánya nem tudta már kielégíteni az egyre növekvő szükségletet. Ez év májusában kezdték el a gépesítést. Egymillió 300 ezer forintos költséggel mostanáig modern, a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő kőbányát „varázsoltak” a régi. elavult módszerekkel termelő bánya helyén. A derekas munka után jóleső érzés visszaemlékezni a történtekre, jól esik feleleveníteni a nehéz munkával eltöltött hétköznapokat. Hogyan is történt? Erről beszélgettünk az avatás előtt Kara- bélyos Kálmán építészmérÉv végi lottó-mérleg Csaknem három és félmillió nyertes, több mint kétezázhetvenötmillió forint nyeremény A napokban tartották aí idei utolsó lottó-sorsolást, amely után a Sportfogadási és Metszik az almafákat A Hátai Állami Gazdaság 80 holdas bőven termő almáskertjében gondos kezek vizsgálják át a fákat és a jövő évi még jobb termés érdekében eltávolítják róluk a fölös gallyakat Lottó Igazgatóság elkészített», a lottó ez évi statisztikáját. A negyedév híján kétes»- tendős lottójáték igen néi> szerű hazánkban. Ezt mutatja például, hogy ebben az év ben az 52 lottó-sorsoláson 151 167 853 szelvény vett részt Ez alatt az idő alatt csaknem három és félmillió lottózóra mosolygott a szerencse, ösz- szesen 275 715 352 forint, ki- sebb-nagyobb nyeremény formájában. Igen érdekes, hogy ötös találatot csak egyetlen fogadó árt el. s azt is éppen az utolsó, 52. játékhéten. Nyereménye — 987 039,75 forint — 22 000 forinttal haladja meg az eddig kifizetett legnagyobb nyereményt. A találatok további megoszlása a következő: négyes találatot 1510 fogadó, hármas találatot 122 271 játékos, kettes találatot pedig 3 360 629 lottózó ért el. A számsorsoláson kívül eddig 11 tárgymyeremény-húzást rendeztek, amelyeken négyezer értékes tárgyat sorsoltak ki. Huszonnégyen jutottak otthonhoz — 19-en öröklakást, 5-en pedig családi házat nyertek. nőkkel, az építkezés vezetőjével. — Azelőtt a kőfal alatt kézzel rakták csillékbe a követ — emlékezett vissza a gépesítést megelőző időkre. — Ez egymagában is nagyon megerőltető munka. Hát ha hozzávesz- szük még, hogy nyáron a mészkőfalról visszaverődő erős fény és a szinte kibírhatatlan hőség is kínozta az embereket A jövő nyári nap már hiába keresi tüzes szemével az embereket a forró sziklafal tövében. Csak gépeket talál majd. Két rakodót, egy diesel-motorosat a felső, egy villany meghajtásút pedig az alsó szinten. A keskeny sínkígyókat is hiába keresi, amelyeken annak idején sok-sok csille követ toltak már el a csillések. Erre sincs már szükség. A rakodógépektől dömperek viszik a követ a régi alagút előtt felépített záróba. Milyen egyszerűen hangzik az építésvezető felsorolása: — A zúzóig dömper, onnan szállítószalag viszi a követ a tárolóba. Innen a csúszdákon át a kisvasúti csillékbe engedik, majd a telepre viszik, ahol automatikus borítók ürítik ki a csilléket. Innen ismét szállítószalag viszi a követ az osztályozóba, majd a vagonokba. Egy részét az útépítéshez, másik részét a kohókhoz szállítja a vonat. Aztán hozzátette: — Az embernek csak az a dolga, hogy figyelje cs ellenőrizze a gépek működését és karbantartsa a gépeket. Ugye, milyen egyszerű? És milyen természetes mindez! Adunk egy vállalatnak egymillió 300 ezer forintot, hogy kímélje meg az embert a nehéz munkától. Nem tíz év alatt, hanem pár hónap távlatában. És egyre több milliót és százezreket juttatunk erre a célra. Ma már nem kell kiírni a jelszót: „legfőbb érték az ember“. Érzik ezt a munkások. Érezték és érzik ezt ennek a bányának a dolgozói is. Ezért adták pótlásként lelkesedésüket a közel másfélmillió mellé! Vezetők és dolgozók egymást segítve terveztek és munkálkodtak a tervek kivitelezésén. Polák Imre igazgató. Szabó Elek főmérnök, a műszaki, a műszaki-fejlesztési és az anyagosztály . dolgozói. Horváth István üzemvezető. Be- dő Menyhért és Szabó Sándor művezetők sohasem nézték az órájukat, ha valamilyen akadály elhárítását kellett megoldani. — Mert nehézség bőven adódott — mondta Karabélyos építésvezető. — Harminc méteres szakadék felett kellett felszerelnünk a zúzót. Sok gondot okozott a súlyos alkatrészek helyreemelése. De hát közös igyekezettel mindent meg lehet oldani. Bebizonyították ezt a Csuti- és az Olajos-brigád tagjai. Szekeres József. Burai Elemér. Sza- kolczai János kőműves, Zi- man Lajos ács, meg a többiek. mind, valamennyien. Munkájuk nyomén már két hónapja dolgozik a bánya felső szintjén a diesel-kotró. Először a meddőt távolították el vele, de egy hónapja követ fejt. Bár még nem sok tapasztalattal rendelkeznék, de máris 600—700 tonna követ fejtenek vele naponta. Harminc ember helyett dolgozik ez a gép. Ezelőtt emberi erővel mindössze 250 fonna követ tudtak bányászni egy nap alatt. Megérdemelten ünnepelnek ma ennek a bányának a dolgozói. Az ünnep után aztán újult erővel látnak munkához, hogy a gépek segítségével naponta ezer tonna kohókövet adhassanak a sztálinvárosá kohászoknak. — farkas — \ leromlott talajokon is bevált a táplánszentkereszti vöröshere Három évvel ezelőtt a Vas megyei táplánszentkereszti fá'jtákísérléti állomáson fagyálló vöröshere fajtát nemesítettek. Az új fajta az őrségi tájegység leromlott talajain, ott, ahol ezelőtt nem éltek meg a herefélék, igen szépen díszük. Az idén több állami gazdaság tovább szaporította a fajtát és annyi magot fogtak, hogy jövőre 2000 holdon egyénileg dolgozó parasztok is termeszthetnek táplánszentkereszti vörösherét. .Vfiii«iif(i(«iiill rtlttlllll I lllllf lllllllll Ilii ttMII IIIII IIIMIllIIII III IIII tttl If timtlllll I tlt lllll Itlllif tllll KltlllllllMlllll Ilii II11 lltlltllillfllll 11II III Itllllllllllltlll tll tlllllinitlllllf I11III-I%lltlltltllll It I tllllllttlllll llltllll llllllll Ilii f lllllllllillilf lllillll IIIIIIIIIIIIKIIIIIIII Iliim Iliim »II HUI III HUI Ilii II illlIKIllllt illllllllllll lllll tlllllIMIIIIIIIIIIIMlltllilllllIlllil'IIIIH Guinea a szabadságot választotta EGY SZEMTANÉ FELJEGYZÉSEIBŐL I Robert Lambotte, az Huma- ! nité tudósítója írja: I Dakartól Párizsig egy csend- 1 őr és családja voltak egyetlen iutitársaim a nagy Constella- ! tion-gépen. „Ez az egész his- | tőrül egy-két hónapig tart 1 csak — vélte a csendőr — | aztán visszajövünk és újra te- I kintélyt szerzünk a francia 1 törvénynek.” | Amikor felszálltunk Conak- I ryban, még Diallo Telli gui- 1 neai diplomata és két afrikai I házaspár is az utasok közt Ivóit, de ők Dakarban kiszáll- ! tak. A légijárat forgalma 1 igen visszaesett november vé- |ge óta, amikor a repülőgépek I zsúfoltak voltak a francia | kormány felhívására Gui- ineától távozó francia alkal- f mazottakkaL tisztviselőkkel. I A franciák közül azonban soil kan ott maradtak, hiszen | munkájuk korábbi lehetősége 1 nem szűnt meg. | Ami a jövőt illeti, a gui- fneaiak legelőbb is magukra | számítanak és nem esnek két- |ségbe a rájuk váró nehézsé- § gek miatt, pedig nem lesz I könnyű átformálni egy ország 1 'gazdaságát és szerkezetét, | amelyet a gyarmatosítók a ! legkevésbé sem készítettek elő | új állami életre. \ 97 százalék titka 1 A guineai szavazás ered- ! ményét illetően forradalmat | szoktak emlegetni. Pedig ha | forradalmi változás történt, lúgy ennek okai jóval előbbre nyúlnak vissza. A szeptember 28-i népszavazás 97 százalékban a francia alkotmány ellen esett szavazatai alapját még az a döntés vetette meg, melyet a korábbi guineai kormányzat mellett szervezett tanácskozó testület hozott. Se- kou Touré és tanácsbeli társai akkor elhatározták, hogy a falvak és kantonok (járások) hagyományos főnökeit leváltják (ezeket a gyarmati hatóságok nevezték ki) és helyükbe a nép által választott tanácsokat állítanak. Ez valóságos forradalom volt Fekeíe- Afrika számára. Elképzelhető, mit is jelentett ez a reform, ha meggondoljuk, hogy ezek a főnökök valóságos kiskirályok voltak. A községtől fizetség nélkül kisajátított földjeiken saját belátásuk szerint dolgoztatták ■alattvalóikat, s közben a guineai parasztnak alig volt ideje önmaga számára. Ám kihez mehetett panaszra? Mindez jóval a népszavazás előtt egy csapásra megváltozott. A guineai paraszt láthatta, mint tűnnek hirtelen a semmibe közvetlen kizsákmányolói és mint lesz ő maga ismét urává idejének, munkaerejének és földjének. A szavazás napján hogyne bízott volna hát abbém a pártban,' amely ezt a nagy változást létrehozta? Amint egy kis körutat tettem az országban, meglepett a földeken való élénkség. Kezükben a „dabá ’-val mindenütt parasztok hajladoztak, járművek mozogtak. Diallo Abdurrahman földművelés- ügyi miniszter elmondta, hogy a főnökök eltávolítása óta a termelés 25 százalékkal nőtt meg, de még inkább emelkedik majd a legközelebbi hónapokban. Kétféle megfizethetetlen munka Egy újságcikkben olvastam, hogy a guineaiak sorsa nem változott meg, mert még mindig létezik a kényszermunka. A cikkíró szerint mindegy, hogy egy főnök parancsára bottal terelnek ösz- sze 500 parasztot ingyenes útépítésre, vagy pedig főnök es bot nélkül ugyan, de ugyanaz az 500 paraszt ma is ingyen dolgozik útépítésen. Csakhogy a parasztok ma önmaguknak építik az utat. Diallo Abdurrahman az önkéntes munka tucatnyi példáját említette: a parasztok ma nem á főnök birtokához vagy a gyarmatosító exportőrök javára építik az utakat, hanem a maguk falvait kapcsolják be a főútvonalak hálózatába. De miért ingyenesen? Mert a guineai kormány nem ígérhetett csillagokat az égről. Képviselői az erdős vidék belsejében tanulmányozták a való helyzetet. Az oktatásügyi megbízottak eljöttek a kis falvakba, ahol a parasztoknak ugyan alig van mit enniök, de azért azzal is törődnek mér, hogy gyermekeik olvasni tanuljanak. „Tanulni akartok, de nekünk nincs pénzünk iskolát építeni — mondták a kormány emberei —, építsetek hát magatok és mi tanítókat, meg felszerelést küldünk.” A falusiak erre hozzáláttak társadalmi munkával nagy szalmatetős kunyhók építéséhez, iskola céljára. Hasonlóképp patikát is építettek. Az elnök, Sekou Touré kijelentette: az állam pénzügyi nehézségei folytán tisztviselőit arra volt kénytelen felhívni, hogy néhány hónapig fele fizetésért dolgozzanak. Láttam ilyen tisztviselőket: készséggel dolgoznak. Tucatnyi levelet olvastam Afrika más vidékeiről: szakemberek ajánlják fel bennük szolgálataikat, hogy ezzel is segítsék a független Guineát. Naponta térnek vissza hazájukba guineaiak az Elefántcsontpartról, Szudántól és más országokból. Guineában nem rendeztek nagy ünnepségeket a függetlenség elnyerése alkalmával. Amíg a kormány a magavállalta egy év alatt az első pénzügyi beszámolót elő nem terjeszti, nem is rendeznek effélét Vállaltuk a függetlenséget, minden következményével együtt! — mondják és ez a puritán, de reális szemlélet egyik fő alapja leendő sikereiknek. Kicsoda Sekou Touré? Guinea új kormányfőjéről már sokat írtak. Találgatva, miért épp Guinea szavazott a francia gyarmatok közül a függetlenségre. azt állították, hogy Sekou Touré „kemény marxista”, hogy kommunista miniszterek veszik körül. Ezt leginkább Kelta Fodeba belügyminiszterre vonatkoztatták, azon az alapon, hogy ismert néger táncegyüttesével a népi demokratikus országokat is meglátogatta. (Elfelejtik persze, hogy Amerikáit sem hagyta ki.) Sekou Tourévai hosszas beszélgetést folytattam, amelynek során ő nem késett a maga és pártja álláspontját kifejteni. Touré, a volt postai alkalmazott, a harcos szakszervezeti vezető ma is a Fekete-Afrikai Általános Munkásszövetség guineai vezetője, egyben pedig mi niszterelnök, h a d ü gy- és külügyminiszter. Nem titkolja, hogy részt vett a népi demokráciákban tartott egyes kongresszusokon, amelyeken az afrikai szakszervezeteket képviselte. Sekou Touré egyszerű ember. Gyakran láttam, amint tárgyalásra jött látogatóit meghívta magához egy tál rizsből és halból álló egyszerű ebédjére. A gyarmatosítók persze szemére vetik, mánt miniszter- társainak is, hogy elvetették a gyarmati rendszer javított kiadását és hogy országuk megszervezésére a tőkés államok játékszaibálvaitól eltérő terveket készítenek. Conakrytól elutaetom előtt meglátogattam egy barátomat a tengerparton álló régi kórházban. Az épülettel szemben van az egészségügyi minisztérium: délben ide jön át dn Arcard, a kórház egyik főorvosa, hogy miniszteri hivatalát ellássa. Ez a kép ragadott meg utoljára abban a Guineában, amelynek lakói néhány hete már a maguk életét építik. Fordította: G. Gy.
