Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-24 / 303. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mirigy /I trljcs jiiró heti rádióműsor (5. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA M E G Y E l- T A N Á C S LAPJA II. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ARA 50 FILLER 1938. DECEMBER 24. SZERDA TEREMTSÜK MEG A MA MÚZEUMAIT! (G. L.) Ilyenkor, télelő idején indulnak kutatóútra a niúzeuLógusck. A gazdáik november—decemberre már leta- karííottak a földekről mindent, az őszi szántás pedig napfényre hozza azokat a törött cserepeiket, csontmaradványokat, ame'yeket a föld talán már évszázadok vagy évezredek óta rejt magában. Római korsók, kelta karpe récék, ősi szerszámok kerülnek ilyenkor elő, gazdagítva múzeumaink anyagiát, okosítva azt, aki ku- tatja-keresi a régmúlt tanulságait. Az iskolások is nem egy helyen kutatják falujuk történelmi múltját. A szakkörök most, a negyvenedik évforduló alkalmával, például a Tanácsköztársaság dokumentumait fürkészik, régi újságokat böngésznek, veteránok emlékeit jegyzik fel, kiállításokat készítenek elő igen nagy lelkesedéssel, mert ez a munka érdekes, megmozgatja fantáziájukat és látják hasznát is. Jó dolog ez, megismerni, feltárni egy-egy község vagy város történetét, jó hogy készülődnek nagynevű tudósaink arra, hogy a megye monográfiáját elkészítsék. De egy dolog kiesik mind a hivatásos kutatóik, mind a pedagógusok é9 a kutató diákok látóköréből — talán éppen azért, mert túlontúl is szem előtt van: a jelen értékes és 'már-már veszendőbe menő dokumentumainak összegyűjtése és megóvása a pusztulástól. Ugyan miféle értékek mennek veszendőbe? — kérdezhetné bárki, és érvelhetne, csak nem akarjuk múzeumiba rakni a római szarkofág mellé a huszadik század alumínium lóbasát?! Hát azt éppen nem. Van elég, más, ami viszont valóban múzeumba kívánkozik. Mert egyet nem szabad elfelejteni: a ma legfeljebb 24 óra elteltével tegnappá vénül és a tegnap tegnapelőtté. Mint a pillanat, eltelt a fel- szabadulás óta 14 esztendő és vajon hová tűntek a felszabadulás dokumentumai? A szovjet harcos fényképe, aki először lépett a falu vagy város határába: a fegyver, amellyel a magyar partizánok segítették a szovjet hadsereget; az első vörös zászló, amit kitűztek a községháza padláslyukába — mind-miind értékes dokumentum már ma is, és még értékesebb lenne ötven vagy száz. esztendő múlva, ha — meglenne. De hosszú a sor: a cövek, amellyel az újgazdák földjeit jelölték (voltaképpen a nagybirtokrendszer koporsószöge), az első termelőszövetkezet alapítólevele, a lebontott nyomortanyák fotográfiái, az államosított üzem első levélpapírja vajon nem múzeumba kívánkozik-e, vajon nem éppen olyan kutatási lehetősége ezeknek az emlékeknek. a felkutatása, mint az ezer esztendővel ezelőtt eltemetett légionárius csontjainak kiásása? Meg kell menteni ezeket as értékeket a pusztulástól! Es nemcsak azért, hogy a jövendő nemzedékek okuljanak belőle, mint mi az ich/tiosaurus csontvázát szemlélve tesszük, hanem azért is, hogy a most felnövekvő generáció — amely már nem élte azokat a küzdelmeket, amelyeket mi — felkutatásuk, összegyűjtésük, rendszerezésük közepette tanulja meg mindazt, amit egyébként csak az iskola.sk őny vek bői tudhatna meg, de nem ilyen élményszerű elevenséggel. Határtalan nevelési lehetőségek rejteznének abban, ha minden falusi általános iskola mellett megteremtenők a ma múzeumait. Egészséges lokálpatriotizmus, igazi hazaszeretet, a harcos esztendők tisztelete, a ma világának megisingré- se elképzelhető-e könny tQ/en járható úton? És a KISZ-szervezetek, úttörőcsapatok találhatnak-e izgalmasabb, szebb célt, niiht ezt? Az ilyesfajta gyűjtőmunkához különösebb anyagi eszközök sem kellenek. Nem kell külön szoba, nem kell segédeszköz^ nem kell pénz, és nem kell béralap. Egy-egy szekrény mindenütt akad, abban pedig elfér az egész falu közelmúltjának története — legalábbis egyelőre. Azután pedig ... Azután pedig a felsőbb támogatás sem késik majd, hiszen mind az állami, mind a pártszervek szívesen támogatnak minden nemes, hasznos kezdeményezést. Nos, a Tanácsköztársaság anyagának gyűjtése közben már lehetne kutatná a közelebbi múlt múzeumanyaga utón. Csak rajtunk múlik, hogy a huszadik század negyvenes-ötvenes éveinek emlékanyagát ne a jövő századok kutatóinak kelljen kiásnánk a földből, hanem azt mi — a magunk okulására és a jövő számára is — már a jelenben megóvjuk az elpusztulástól. A cukrászdák is felkészültek Sok finom süteményt készítenek a háziasszonyok a karácsonyi ünnepekre. Vannak azonban, akik a cukrászdák készítményeit szeretik. Nagykátán Dómján Ferenc szövetkezeti cukrász felkészült a várható nagy forgalomra és frissen készített tortákkal várja a vásárlókat (Csekő felv.) Műszál-bútorszövetek készülnek a Pomázi Posztógyárban Műszál-bútorszövetek gyártását kezdték meg a Pomázi Posztógyárban. Az eddigieknél tartósabb, kopásállóbb, új fajta bútorszövetek hét különböző színben, stilizált mintákkal j készülnek. A magyar ipar I új gyártmányából már nyugat- | európai és ázsiai országok is j rendeltek. Szovjet írók és újságírók találkozása a magyar sajtó dolgozóival A hazánkban tartózkodó szovjet író, műfordító és újságíró csoport kedden a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában baráti összejövetelen találkozott a magyar sajtó dolgozóival. A baráti beszélgetésen részt vett Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Naményi Géza, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese, Befejeződött a koreai orvosok hathónapos magyarországi tanulmányútja Siklósi Norbert, a MUOSZ fő- 1 titkára. A baráti találkozó szí- f vélyes légkörben zajlott le. I ÚJ ÓVODA ÉPÜL ABONYBAN A művelődési állandó bi- i zottság hétfőn tartott ülést jj Abonyban és elhatározta, hogy | 1959-ben új óvodát építenek. | Az anyagot a nem műemlék-1 jellegű kastélyból nyerik, az | építkezést társadalmi munká- | ban végzik el. Úgy tervezik, f hogy a jövő év szeptemberé-! ben már megnyitják az új | óvodát. i Rizling, ezerjó[ kadarka A karácsony előtti napokban percnyi pihenő nélkül dolgoznak a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság budakalászi borpalackozó üzemében. Naponta 1200 palack kiváló minőségű zamatos rizlinget, ezerjót, tiszakürti kadarkát és Mór vidéki ezerjót töltenek üvegekbe. Kurtz Lőrincné, Karleusa Miklósné és Kéri Istvánná gyakorlott Júliusban az Egészségügyi Mindsztérium. meghívására a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból három sebész, egy-egy belgyógyász, gyermek- gyógyász és fogorvos érkezett hathónapos magyarországi tanulmányútra. A koreai fjak- orvosok szakmájuk szerint képestek tovább magukat a különböző egészségügyi intézetekben. A tanulmányút befejeztével kedden délután a koreai orvosok az Egészségügyi Minisztériumban baráti találkozón vettek részt magyar kollégáikkal. Az összejövetelen megjelent dr. DoleschaU Frigyes. egészségügyi miniszter és a minisztérium számos vezető munkatársa. Ezenkívül elhatározták, hogy 1 az új gimnázium emblémát i kap homlokzatára, a műve-f lödési házból pedig elkerül az f italbolt. mozdulatokkal címkézik a frissen töltött palackokat. Sietnek, hogy még idejében az üzletekbe kerüljenek a borok, s karácsony estéjén a díszesen megterített asztalok mellett Budakalaszon palackozott finom borral koccinthassanak, s kívánhassanak egymásnak kellemes ünnepeket az emberek miiiiHniitimitt A kormány rendelete a nyugdíjakról A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Az 1954-ben kiadott nyugdíjtörvény igen kedvező változást eredményezett az öreg és rokkant dolgozók nyugdíjellátásában. Viszonylag rövid, tízéves szolgálati idővel rendelkező 55 éves nők és 60 éves férfiak fizetésük 50 százalékáAláírták az 1959. évi magyar—jugoszláv kereskedelmi megállapodást Belgrádiban folytatott tárgyalások eredményeképpen kedden aláírták az 1959. évre szóló magyar—jugoszláv áru- csereforgaimi egyezmény jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv árulistái az 1958. évi áruszállításokhoz viszonyítva mintegy 15—20 százalékos forgalomnövekedést irányoznak elő. Magyarország a többi között gépeket és berendezéseket, vegyipari cikkeket, hengerelt árut és közfogyasztási cikkeket szállít Jugoszláviának, ahonnan fát és papírt, vegyi cikkeket, tehervagonokat, színesfémtermékeket és egyéb árucikket importál. A tárgyalásokon elhatározták, hogy 1959 közepén megbeszéléseket kezdenek a kát ország hosszúlejáratú árucsere- forgalmi egyezményének lehetőségéről. A megállapodást magyar részről Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, jugoszláv részről pedig Vujica Gajinovics, a szövetségi külkereskedelmi bizottság elnökhelyettese írta alá. Elkészült az utrechti normet közi vásár magyar kiállításának terve A tavalyi utrechti vásár jelentős eredményekkel: egymillió holland forinton felüli üzletkötéssel zárult a magyar külkereskedelem számára. Ezért úgy döntöttek, hogy nyolc vállalatunk ismét részi vesz a márciusban rendezendő tavaszi utrechti vásáron. A vásárt két szakaszra osztották: a fogyasztási és technikai cikkek bemutatójára. A magyar külkereskedelem a fo- gyaszási cikkek vásárán jelenik meg; bemutatunk közhasználati cikkeket, különböző textilárukat, rádiókészülékeket, lakberendezési tárgyakat, stílbútorokat, szőnyegeket, herendi porcelánokat és számos népművészeti tárgyat. A kiállítás elrendezésének tervei már elkészültek és most válogatják ki, milyen tárgyakat küldjenek Utrechtbe. Láthat majd a vásár közönsége magyar gyártmányú cipőket, bundákat, hanglemezeket és magyar kiadású könyveket is. Bizonyára nagy érdeklődést kelt népi iparművészeink munkájának közvetlen bemutatása is. Egy matyó asszony a látogatók előtt „írja”, rajzolja és hímezi m-jd a térítőkét. nak megfelelő lörzsnyugdíjat kaptak. Ehhez járult a felszabadulás óta munkában töltött minden év után az 1 százalékos nyugdíj kiegészítés. Nem volt elég nagy különbség azonban a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők és azok nyugdíja között, akik csak 10 évig álltak munkaviszonyban. Bár az 1954-es törvény a korábban nyugdíjazottak ellátását emelte, nyugdíjuk ezzel az emeléssel együtt is elmarad az újonnan megállapított nyugdíjak átlagától. A régi és a hosszú szolgálattal rendelkező nyugdíjasok ügyének rendezése már 1956 nyarán napirendre került. Végrehajtását azonban megakadályozta a súlyos anyagi károkat okozó ellenforradalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály élet- és munkakörülményeit megvizsgálva úgy határozott, hogy a nyugdíjkérdés rendezése egyike a sürgősen megoldandó feladatoknak és azt 1959 első felében mag kell valósítani. A következetesen végrehajtott helyes gazdaságpolitika, a dolgozók jó munkája tette lehetővé, hogy e határozat 1959 január elsejével megvalósul. A Minisztertanács által benyújtott törvényerejű rendeletet a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa 1958. december 22-i ülésén jóváhagyta. Az új nyugdíjtörvény csökkenti az 1954 előtti és az új nyugdíjak közötti aránytalanságot. Ennek megfelelően felemeli a nem dolgozó régi Országosan első a társadalmi munkában az abonyi Kinizsi Pál Gimnázium Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között kö-ölték az abonyi Kinizsi Pál Gimnáziummal, hogy országosan első helyezést ért el az iskolák közötti társadalmi munka versenyben és ezért elnyerte a párt és a Művelődésügyi Minisztérium vándorzászlaját, valamint 1500 forint jutalmat kapott. Az abonyi gimnáziumban 3280 forint értékű társadalmi munka jut egy főre. nyugdíjasok nyugdíját 25 százalékkal (legalább 500 forintra és legfeljebb 800 forintig). Ez az emelés egyben a régebbi szolgálati idő elismerését is jelenti. A munkaviszonyban álló régi nyugdíjasok nyugdíját (akik nyugdíjpótlékban nem részesülnek), munkaviszonyuk megszüntetése után pótlékkal egészítik ki és az így emelt nyugdíjhoz kapják a 25 százalékos emelést. Az 1954 előtti jogszabályok alapján özvegyi nyugdíjban részesülők nyugdíját is 25 százalékkal emeli fel az új törvény, legalább 250 és legfeljebb 400 forintig. Az özvegyek nyugdíját abban az esetben is emelik, ha jelenleg dolgoznak. Az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján megállapított 500 forintot elérő nyugdíjaknál az 1929—1945. év között munkában töltött és igazolt szolgálati idő arányában pótlékot állapítanak meg, legfeljebb 800 forintig. Az 1954-es törvény alapján megállapított özvegyi nyugdíjakat 10 százalékkal emelilk fel, legfeljebb 400 forintig. Az új törvény felemeli az árvaság: nyugdíj minimumát. Félárvák az eddigi havi 100 forint 'helyett legalább 175 forint, teljes árvák 150 forint helyett legalább 250 forint árvaellátásban részesülnek. A régi, úgynevezett OMBI mezőgazdasági járadékosok ellátását havi 80 forinttal, asz özvegyekét havi 75 forinttal emeli az új törvény. A mező- gazdasági járadékos eddig nem kapott házastársi pótlékot. Az új törvény szerint havonta 50 forint házastársi pótlékot kap majd. Az eddigi havi 18 forint helyett 100 forint házastársi pótlék illeti meg azokat a nyugdíjasokat, akiknek a házastársi pótlékkal együtt nyugdíja nem haladja meg a 850 forintot. Az ezután megállapításra kerülő nyugdíjakra is vonatkozik «* rendelkezés. Az új nyugdíjtörvény igaz(Folytatás a 2. oldalon.)
