Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

rur tttcrr. zlCirlav 1958. DECEMBER 21. VASÁRNAP A kormány szóvivőjének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) renciájának jelentőségét? A Magyar Népköztársaság kormánya milyen kapcso­latot szándékozik kialakí­tani ezekkel az országok­kal? VÁLASZ: A volt gyarmati országok és a felszabadulásu­kért küzdő, még gyarmati füg­gőség állapotában levő terüle­tek imperialistaellenes harca korunk egyik legfontosabb történelmi eseménye. Az akk- rai értekezlet azt bizonyítja, hogy Afrika népei egyenran­gú. cselekvő félként bevonul­tak az emberiség történelmé­be. A Magyar Népköztársaság kormánya békeszerető politi­kájának megfelelően a leg­jobb kapcsolatot igyekszik ki­alakítani az afrikai országok­kal. Szívből támogatjuk az akkrai konferenciának azt a megállapítását, hogy Afrika az afrikaiaké és bízunk ab­ban, hogy ez a mai nemzedék megéli Afrika teljes felszaba­dítását az imperialista gyar­matosítók igája alól. KÉRDÉS: Kína és né­hány más szocialista or­szág példájára Magyaror­szágon is bcvezetik-e. hogy a párt- és állami funkcionáriusok rendsze­resen végezzenek fizi­kai munkát? VÁLASZ: Erre a kérdésre csak saját nevemben vála­szolhatok, bár azt hiszem, hogy nem vagyok egyedül ezen a véleményen. A magyar dol­gozók és vezetőik most tanul­mányozzák a szocialista orszá­gok ilyen intézkedéseit és az eddig szerzett tapasztalatait. Ennek a módszernek bevezeté­se talán nálunk is hasznos lenne. Természetesen ügyelünk arra, hogy Kína és a többi szo­cialista ország ilyen kezdemé­nyezéseit se másoljuk le me­chanikusan, hanem gondosan vizsgáljuk meg, miképpen le­het hasznos és érték és ta­pasztalataikat » mi , viszo­nyainkra megfelelőén alkal­mazni, KÉRDÉS: Elterjedtek olyan hírek, hogy az em­berek nem vásárolnak, mert kevés a pénz. Van-e ezeknek a híreknek vala­milyen alapja? VÁLASZ: A kiskereskedelmi áruforgalom januártól no­vemberig a múlt év azohos időszakához viszonyítva nem csökkent, hanem mintegy öt százalékkal növekedett. Ez az adat egymagában is megcá­folja azt az állítást, hogy a lakosság általában nem vásár rol. Tény azonban, hogy a la­kosság ebben az évben vala­mivel kevesebb ruházati cik­ket és méterárut vásárolt, mint tavaly. Ennek főként az a magyarázata, hogy 1957 elején a lakosság az infláció­tól való félelem következtében jóval több ruházati cikket vá­sárolt, mint általában. Majd a béremelések hatására igye­kezett szükségleteit bizonyos korábbi hiánycikkekből kielé­gíteni. attól tartva, hogy eze­ket később ismét nehéz lesz beszerezni. E tényezők hatá­saként tavaly a tényleges szükségletet meghaladó mér­tékben fogyott a textília és a ruhanemű. Az akkori foko­zott vásárlásnak a visszahatá­sa az idén jelentkezett: bizo­nyos telítettség állott be, s ezért csokiként valamelyest egyes árucikkek forgalma. Van azonban ebben a kereslet-csök­kenésben némi „optikai csaló­dás“ is. Ha ugyanis az idei adatokat nem a tavalyi, bizo­nyos fokig abnormálisán ma­gas adatokkal, hanem a ko­rábbi évek adataival hasonlít­juk össze, akkor láthatjuk, hogy azokhoz képest a kereslet az idén jelentősen növekedett a ruházati cikkekben és a méterárukban is. A kérdéssel összefüggésben meg kell említenem azt a közismert tényt is, hogy a dolgozók igénye és érdeklődé­se — s ami ennek reális alap­ja — a vásárlóerő mindin­kább a mosógépek, hűtőszek­rények, bútorok, televízió, motorkerékpár, gépkocsi stb. felé irányul. Ezek vásárlásá­hoz természetesen nagyobb összegek kellenek. Ezzel függ össze az a tény, hogy a lakos­ság ma fokozottabban takaré­koskodik, mint a múltban bármikor. A takarékbetét állo­mány egy év alatt csaknem egymilliárd forinttal növeke­dett. Az elmondottakból az is következik, hogy egyes cik­kek iránt erősen nő a keres­let, más cikkek — mint pél­dául a textíliák iránt, bizo­nyos mértékben megcsappant. A kereslet struktúrájának ilyen megváltozása, illetve a fokozott takarékoskodás is hozzájárult ahhoz, hogy egye­sek arról beszélnek, kevés a pénz. Amint azonban látjuk, ennek éppen az ellenkezője az igaz: annyi a pénz, hogy a lakosság takarékba is tudja tenni. KÉRDÉS: Hírek terjed­tek el arról, hogy egyes szolgáltatások diját (pél­dául a lakbért, a villamos- jegyek árát) január 1-től kezdődően felemelik. Mi igaz ezekből a hírekből? VÁLASZ: Semmi. Egyetlen közszolgáltatás díját sem eme­lik: tehát pem emelik a, lak- b§fekéty'és' nem változtatják mag a Személyszállítási díjté­teleket sem. Ellenkezőleg: a MÁV — amint erről a lapok már hírt is adtak — .január 1- től kezdődően a. személydíjsza- básfcan több kedvezményt lép­tet éleibe. KÉRDÉS: Mikor dol­gozza ki a Pénzügy-minisz­térium az ez évi nyereség- részesedés végleges mér­legét? VÁLASZ: A vállalatok a nyereségrészesedési mérleget általában februárra készítik el. A Pénzügyminisztérium csak ezek ellehőrzése és ösz- szegezése után, körülbelül márcipsra' állítja össze a vég­leges mérleget. KÉRDÉS: Hogy áll a pe­dagógusok bérrendezése? VÁLASZ: A kérdéssel a Mi­nisztertanács csütörtöki ülé­se foglalkozott. A munkásosz­tály helyzetének megvizsgálása során sok munkás szóvá tette, hogy ezt a hosszú évelt óta megoldatlan problémát ren­deznünk kell. Illetékes .szer­veink ezekkel a javaslatokkal egyetértettek annál is inkább, mert a kormány véleménye szerint a jövő generáció' okta­tóinak és nevelőinek megbe- csalásét, társadalmunkban el­foglalt helyzetüknek megfele­lően ' fizetésben is kifejezésre kell juttatni. Az ellenforrada­lom okozta súlyos károk hely­rehozása után most lehetővé vált fizetésük újabb emelése. 1959. január- 1-től az alsó- és középfokú oktatási intéz­mények pedagógusai globáli­san 13,6 százalékos alapbér-, il­letve átlagbér-emelést kap­nak. összesen körülbelül 82 000 pedagógus részesül béremelés­ben. A bérrendezés most csak a felsőfokú oktatási in­tézmények pedagógusait nem érinti. Az alsó-, közép- és fel­sőfokú oktatási intézmények, valamint a tanfolyamok egyes óradíjait a rendelet értelmében szintén felemelik. A tanács- apparátusban dolgozó pedagó­gusok pedig, köztük a járá­si és kerületi felügyelők pót­lékot kapnak. A Művelődésügyi Miniszté­rium a fizetésrendezéssel pár­huzamosan több más, a pe­dagógusok helyzetét érintő kérdést is rendezni kíván. Ezekre a célokra évente több mint 22 millió forintot hasz­nál fel. A bérrendezésről szóló kor­mányrendelet egyébként ha­marosan megjelenik a hiva­talos lapban. Megjelent a Szocialista művészetért legújabb száma Részletesen foglalkozik kép­zőművészeti életünk néhány problémájával és ezekkel kap­csolatban közli Makrlsz Aga- memnomnak, a Képzőművésze, ti Szövetség egyik titkárának nyilatkozatát. A művészek szakszervezeti mozgalmának fejlődéséről ír a lapban Bara­nyai Tibor, a szakszervezeti szövetség főtitkára. Tovább tart a vita a lap hasábjain zeneoktatásunk problémáiról. Foglalkozik a Szocialista mű­vészetért a színházak műszaki dolgozóinak munkájával és be­számolót közöl az országos fi lm forgalmazási konferenciá­ról. I mai, nap Mammníkoponya, ötezer eves iái A tiszaivárkonyi szőlőkben homokbányászás közben fes­tett, vonaldíszes tálat találtak, amely a szakértők véleménye szerint ötezer éves. A szolnoki Szabadság Tsz halászai pedig mammutkoponyót fogtak ki a Tiszából. Mindkét leletet a szolnoki múzeumba szállítot­ták. 1958. december 21, vasár­nap, Tamás napja. A Nap kél 7.29 órakor, nyugszik 15.55 órakor. A Hold kél 13.11 órakor, nyugszik 2.37 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, több helyen, elsősorban az oi-szág nyugati felében, eső, egy-két helyen esetleg zivatar, mérsékelt szél, az enyheség egyelőre ■még tart. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet va­sárnap: 9—12 fok között. Tá­volabbi kilátásúk: két-három nap múlva hidegebb lesz. \ tervek szerint 1859-ben Bagdadban rendezik meg a jogászok világkongresszusát A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége tit­kárságának legutóbbi prágai ülésén a Magyar Jogász Szö­vetség képviseletében dr. Be­nedek Jenő főtitkár vett részt. A tanácskozásról tájékoztatta az MTI munkatársát: — A titkárság elhatározta — mondotta többek között —, hogy D. N. Pritt, a DJNSZ el­nökének vezetésével delegá­ciót küld Genfbe azzal a meg­bízatással, hogy a nagyhatal­mak szakértői előtt kifejtsék a demokratikus jogászok véle­ményét a leszerelésről, vala­mint az atom- és hidrogén- bomba-kísérletek megszünte­téséről. Szükséges ez annál inkább, mert mindkét problé­ma egyúttal rendkívül jelen­tős nemzetközi jogi kérdés Is, amely érinti a nemzetközi együttműködés fontos doku­mentumát, az Egyesült Nem­zetek Szervezietének alapsza­bályát. — Az ülésre meghívott Csikvadze professzor, a Béke­világtanács alelnöke kifejtette azt a nézetét, szükségesnek tartja, hogy a Béke-Világta- nács kereteiben megalakul­jon a jogászszekció is, hason­lóan más, már működő értel­miségi szekcióhoz. Szóba ke­rült az is, hogy a jogászokat fokozottabban bekapcsolják a Béke-Világtanács munkájá­ba, a világ jogászainak tájé­koztatására a Béke-Világta- nács és a DJNSZ jelentessen meg közös kiadványokat. Ezekben kapjanak helyet azok a legfontosabb nemzetközi jo­gi kérdések, amelyek egyálta­lán nem közömbösek- az ál­lamok békés együttélése szem­pontjából. — A prágai tanácskozáson a titkárság úgy döntött, hogy a jogászok jövő évre tervezett világkongresszusát Bagdad­ban rendezik, ha ezzel az iraki kormány is egyetért. A ta­nácskozásra nemcsak a DJNSZ különböző szekcióinak, ha­nem a világ valamennyi de­mokratikus jogászszervezeté­nek képviselőit is meghívják. — NAGY FORGALMAT bonyolítottak le az elmúlt héten a nagykőrösi könyv- kereskedések. Legnagyobb számban a meséskönyvek fogylak, Benedek Elek: Vi­lágszép Nádszálkisasszonya és a széthúzható Hófehérke és a hét törpe. A felnőttek leginkább versesköteteket vá­sároltak. — 95,6 SZÁZALÉKRA tel- ' jesítette eddig a megye la­kossága negyedik negyedévi adófizetési kötelezettségét. — CEGLÉDRE helyezte a megyei tanács a vecsési csi- bekeltető állomást. Az állo­mást a Dózsa Népe Termelő­szövetkezet épületeiben he­lyezték el. — BEFEJEZIK a jövő év­ben a váci rendelő építését, A még hátralevő munkákra a jövő évi költségvetésből 250 000 forintot biztosítottak, — ÚJABB 48 LAKÁSOS lakótelep építését kezdik meg a jövő évben a szigetezent- mifclósi gyártelepen. — SIKERESEN ZÁRTA az idei gazdasági évet a ceglédi Petőfi Termelőszövetkezet. Munkaegységenként 50 fo­rint 90 fillért kaptak a tagok. Ebből 15 forintot készpénz­ben, a többit terményben. — A LAKOSSÁG vízellá­tásának megjavítására mély­fúrású kutakat létesítenek a jövő évben Sári községben. Az építési munkákra a pénzt a tanács költségvetésébe« biztosították. — JELENTŐSEN GYARA­PÍTJA a jövő évben szarvas­marha- és igásló-állományát az abonyí Lenin Termelőszö­vetkezet. Tenyészállatvásár- lásra 163 000 forintot fordíta­nak a jövő gazdasági évben. — ISMÉT ÁTADTÁK A FORGALOMNAK a régóta használhatatlan állapotban levő ceglédi Bedet úti hidat, — 2200 HEKTOLITER bort hoz forgalomba a me­gyei vendéglátóipar a kará­csonyi és a szilveszteri ünne­pekre. KUTATÓFÜLKE A TENGER ALATT Leningrádi tudósok mélyten­geri kutatófülkét szerkesztettek. A fülke körtealakú, hermeti­kusan elzárt acélkamrából áll. Körülbelül 2,5 méter magas. Legnagyobb átméirője mintegy 1,5 méter. A fülke levegőjének tisztításáról és felfrissítéséről külön berendezés gondoskodik. Falára különféle erősségű fényszórókat szereltek, ame­lyeket a kutató megfelelő irányba forgathat.. A fülkét egy hajó fedélzétéről bocsátják le. A fülkében levő tudós ká­belen tart kapcsolatot a hajó­val. Vészéi!' esetén a fülke saját biztosító berendezése „felszínre lövi” az egész be­rendezést. A TELEVÍZIÓ műsora ma délután 17.30 órai kezdettel: Gyermekkuckó, zenés irodalmi összeállítás, 18.30 órakor: Magyar- ország—Ukrajna női és férő tomaviadal. Közvetítés a Sport- csarnokból, A gödöllői Ganz Árammérőgyár kísérleti műhelyében fel­újítják a régi hitelesítő berendezéseket A RENDŐRSÉG FELHÍVÁSA A rendőrség eljárást indított Kovács Kálmán MÁV-intéző, Er­csi. Eötvös utca 62. szám alatti lakos ellen, aki visszaélve a hozzáforduló személyek bizalmá­val, többektől kölcsönöket vett fel, továbbá bútorvásárlás és egyéb anyagok vétele, illetve el­adása címén 300 forinttól több­ezer forintig terjedő pénzössze­geket csalt ki. Az összegeket sa­ját céljaira elkötötte. A rendőr­ség felhívja mindazok figyelmét, akiket Kovács Kálmán meg­károsított, haladéktalanul jelent­kezzenek az Országos Rendör- fökapitányság, budapesti vasúti rendőrkapitányságon. VI. kerü­let. Népköztársaság útja 62. szám alatt. Telefon: 126—617. jövedelme mintegy 50 ezer fo­rinttal maradt alatta a terve­zettnek. Ilyen gazdálkodás mellett jo- 1 1"——— gos az a kérdés: mégis miből oszt a szövetkezet vezetősége 20 fo­rint körüli terményt és kész­pénzt egy-egy munkaegységre. Akármilyen furcsán is hang­zik: ebben a mezőgazdasági termelőszövetkezetben nem a gazdálkodás adja a fő jövedel­met, hanem az úgynevezett se­gédüzemág, a háziipar. A szö­vetkezet kebelén belül műkö­dik egy 6—8 asszonyból álló varrodai részleg, ahol egész éven keresztül vattaruhákat, lepedőket, munkaruhákat fol­toznak. Ennek az „üzemágnak“ az évi bevétele meghaladja a több mint 200 kataszteri föld és az állattenyésztés bevételét Ezek az asszonyok ugyanis 246 ezer forint bevételt értek el, s a tiszta jövedelem 112 620 fo­rint. Ha ez az üzemág nem len­ne, egy fillér sem jutna a ter­melőszövetkezeti tagság mun­kaegységeire. Ehhez bizony nem kell sok kommentár! Hogyan juthatott az Uj Élet Termelőszövetkezet a gazdál­kodásnak ilyen mélypontjára? Magyarázatot találhatunk er­re, ha közelebbről megvizsgál­juk a vezetőség és a tagság munkáját. A növénytermelés teljes le­romlásának oka az, hogy a tsz- ben a több mint 200 hold föld­re egyetlen gyalogmunkás sem jut. íme a 19 tagú szövetkezet munkabeosztása: elnök, agro- nómus, könyvelő, üzletvezető, aki egyben pénztáros is, trak­toros, két tehenész, sertésgon­dozó, két éjjeliőr, három .„koh csis — ot par lohoz — a többi A bizalmat, a segítséget meg is beli szolgálni Miért jutott gazdálkodásónak végére a szentendrei Uj élet Tsz? Szomorú dolog az, ha egy ter­------—...... melőszövet­cezet tagságától eredményte­len munkája miatt meg kell i'onni az állami támogatást, s i felsőbb szerveknek azt kell mondani: nem bíznak abban, hogy valaha is eredményes le­het gazdálkodásuk. Jónéhány évi fennálléisa után erre a sorsra jutott a szentendrei Uj Élet Tsz. Hiába nyújtott se­gítséget az állam ahhoz, hogy talpraálljanak, megbirkózza­nak a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásának nehézségei­vel, mindez nem sokat hasz­nált. Nagyon rossz hírnevet szer­zett magának a szövetkezet ve­zetősége és tagsága az elmúlt két év alatt Szentendrén. Pe­dig nem az állam, s nem a felsőbb szervek segítségének hiánya miatt jutottak odáig, hogy a járás legrosszabb szö­vetkezeteként emlegetik az Uj Életet. Hogy csak a jelen­tősebbjét errilítsük az állami segítségnek: több mint 90 hol­don öntözőcsatomákat épít­tetett az állam a szövetkezet­nek, s az idén készült el egy 50 férőhelyes szarvasmarha­istálló. A 3004-es kormányha­tározat alapján 19 szarvas- marha vásárlására kaptak hi­telt. A szövetkezet megalaku­lása óta jóval több mint egy­millió forint hitelt folyósított ; részükre ae állana Ha ez a nagy összegű állami segítség csak valamennyire is párosul a szövetkezet tagságának szor­galmával, igyekezetével, úgy nem az utolsók között kellene lenniök. A szorgalomról és az igyekezetről, sajnos, a legna­gyobb jóindulattal sem lehet beszélni ebben a szövetkezet­ben. Kezdjük a szövetkezet mun­1 Icájának értékelé­sét a növénytermelésnél. A tsz összterülete 206 hold. Eb­ben az évben a következő ter­mésátlagokat érték el: búzá­ból 5,71, rozsból 2,97, tavaszi árpából 1,46, őszi árijából 8,16, zabból 6,99 és kukoricából 0 mázsa. Az idei kedvezőtlen időjárást figyelembe véve Is rendkívül alacsonyak a ter­mésátlagok. Nem is az időjá­rás volt az oka a gyenge ter­mésnek. más okok játszottak ebben közre. Tavaly ősszel későn, rosszul előkészített ta­lajba vetették az őszieket. A tavasziak alá való őszi mély­szántást nem végezték el. A kalászosoknál még gyengébb a kapások terméseredménye. Hogyan lehetséges, hogy ku­koricából semmi sem termett, annak ellenére, hogy vetettek? Tavaszi szántásba vetették a magot, egyszer sem kapálták, végül a nyár közepén az em- bermagasságra nőtt gazzal együtt, lek aszal tők a kukori­cát. Tengernyi gaz közül szedték ki a tagok, nem mun­kaegységért, hanem harma­dáért a burgonyát. A termelő­szövetkezet növénytermelésé­nek teljes csődjét mutatja, hogy a növénytermelés összes bevétele — 200 holdról — 26 ezer 150 forint. A növényter­melésre fordított kiadás ellen­ben 107 133 forint. A szövetkezet állattenyész­tése sem mutat biztató képet. Az állami segítséggel vásá­rolt tehenek tejtermelése rendkívül visszaesett. Bár az utóbbi időben valamit már emelkedett a tej hozam — a vá­rosi tanács mezőgazdasági osztályának közbejárására ré­paszeletet kaptak —, mégis húsz tehéntől mindössze 60— 70 liter tejet fejnek naponta. A tej hozam növelésére még csak gondolni sem lehet, mert takarmánymérlegük egyene­sen kétségbeejtő. A városi tanács főmezőgazdászának számítása szerint a következő mennyiségű szerves- és szá­lastakarmányra lenne szük­ség: abrakból 260, vegyes szé­nából. 400, takarmányszalmá­ból 1000, nedvdús takarmány­ból 1500 mázsa. A szövetkezet azonban mindössze 40 mázsa abrakkal, 200 mázsa széná­val, 400 mázsa takarmány­szalmával és 800 mázsa nedv­dús takarmánnyal rendelke­zik. Ilyenformán tehát nem csoda, ha az állattenyésztés

Next

/
Thumbnails
Contents