Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-20 / 300. szám
rsuT «ecrpf k/Cirlap 1958. DECEMBER 20. SZOMBAT EGY JÓL MŰKÖDŐ GAZDAKÖR — A gazdáikor elnökét keresi? No, vele most nehéz lesz beszélgetni. Ö szedi a helypénzt a vásáron. Különben menjen csak a szekérsor utón. Az is odatart. Zsibongó lárma, tehénbőgés, szapora alkudozás zsivaja csalogatja az embert az alsónéme- di állat- és kirakodóvásárra. Lehetetlen, hogy valaki is otthon marad volna; úgy tűnik, 'hogy az egész község apraja- nagyja itt dagasztja a sarat a szekerek, bódék, bazársátrak, meg a lacikonyháik között. Ahol legnagyobb a. tömeg sűrűje, a szekerek bejáratánál azért megtalálom az elnököt, Korcz Pali bácsit. Hát beszélgetésre csakugyan alkalmatlan időt fogtam ki. Pali bácsi mindkét keze tele van munkával. Egyikkel szorgosan pecsételi a járlatlevele- két, a másikkal meg paroláziik. Néhány perces téblábolás utón magam is belátom: legjobb lesz odéibbálflmi. Gyerünk a titkárhoz, Varga Gedeonhoz. Második próbálkozásra szerencsém van. A kopogásra szíves hang tessékel befelé, az akkurátusán tiszta konyhába. Jöttömre sürgősen befejezi az ebédet, s máris készségesen válaszol a kérdésekre. — Alsónémedin 15 esztendős múltja van a gazdakörnek. Az utóbbi másfél esztendőben a népfront égisze alatt működünk; tavaly júliusban fogadtuk el az új alapszabályt. A 180 főnyi tagság 98 százaléka gazdálkodó, a többi iparos meg alkalmazott. — Gyakorlatilag miben mutatkozik meg, hogy a népfront keretében működnek? — kérdem, mivel tudom, hogy néhány gazdákör csak névleg tartozik a népfronthoz. — Például abban, hogy a 24 tagú vezetőség egyben tagja a községi népfront-bizottságnak is, s minden társadalmi, politikai feladatból együtt veszik ki a részüket — hangzik a válasz. — . Aztán a vezetőségi tagok jó része tanácstag is. Talán mondanom sem kell, hogy a tanáccsal és a többi tömegszervezettel igen jó kapcsolatot sikerült teremtenünk. Vezetőségi üléseinkre, fontosabb összejöveteleinkre mindig meghívjuk a tanács vezetőit is. A párttitkár meg amúgyis eljön, hiszen ő is vezetőségi tagunk. — És milyen élet folyik a gazdakörben? — Az egykori alvégi vendéglő helyisége a miénk. Itt szoktunk összejönni vasárnaponként, meg az ünnepeken. Egy kis beszélgetésre, szórakozásra, meg okulásra. Mert tanulunk is ám! Gyakran tartunk szakmai előadásokat, képzett mezőgazdasági előadókkal. Igen jól sikerültek például a talajerő fenntartásáról, pótlásáról és a vetésforgóról tartott előadásaink. A következő hetekben lesz szó a műtrágyaféleségek gazdaságos felhasználásáról, meg a burgonyatermesztésről. A szakmai előadások közp időnként beiktatunk egy- egy kül- és belpolitikai beszámolót is.. — Milyen az érdeklődés a gazdák körében az előadások iránt? — Ritkán vannak hetvennél kevesebben. Száz-százhúsz íe az állandó létszám. De megtörténik, hogy mind a száznyolcvanán eljönnek. Sokszor még olyanok is, akik ner» tagjai a gazdakörnek. — Előadás után áztál» egy pohár bor mellett elbeszélgetünk. Van miről; ilyenkor szoktak a szerződésfelelősök beszámolni a szerződések után járó kedvezményekről. Tapasztalatcserére is járunk. Nemrégen tíz tagunk vett részt a Kecskeméten megtartott Duna—Tisza közi burgonya te rm esztési ankéton. A hallottakról most fognak beszámolni a gazdakörben. — És az asszonyok? Azok mit szólnak a gazdakörhöz? — Azt szólják, hogy ők is el-eljönnek. Teaestre, bálokra ők hozzák a jóféle harap- nivalót. Aztán, ha ízlik, köszönetképpen megtáncoltatjuk őket. Varga bácsi ugyan nem tette hozzá, de én úgy értettem, hogy zeneszóra . Ny. É. Hiányzik a bábszínház Ceglédnek volt már báb- játszó-csoporíja, nemtörődömségből elnyelte az idő, Tudtunkkal pedig vannak Ceigléden bábjátszással foglalkozó lelkes emberek, akik önzetlenül csinálnák, íha módjukban volna. Beszélgettünk Farkas Józseffel, a cipőipari ktsz dolgozójával, aki szerelmese a bábjátéknak. Elmondta, hogy négy éve foglalkozik vele. A nyáron Kőrösön vett. részt kéthetes tanfolyamon, ahol tanult és vizsgázott. A jó tanulás eredményeként most Pestre jár tanfolyamra, hogy továbbfejlessze tudását. Panaszolja, hogy nincs hely, ahol összehívhatná a gyerekeket. A Batthyányi utcai Nagy-Vendéglő helyiségében volt már szép kis színpaduk. A helyiség is odalett, a színpad is tönkreméht, azóta nem tud gyökeret verni sehol. Nyáron, ha jó idő volt, a szövetkezet udvarában jöttek össze. Közüggyé kellene emelni a bábszínházát; fel kellene kutatni mindazokat, akik szeretnek foglalkozni bábjátékkal; meg kellene nyerni hozzá a szülők erkölcsi, anyagi támogatását. Mindez a kultúríház igazgatóságának a feladata. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a tanács támogatni fogja. FILMHÍRADÓ I A PANNÓNIA FILMSTU-1 DIÓBAN megkezdték A vihari kapujában című japán és azl Alvajáró Bonifác című francia 1 film magyar feliratainak elké-| szításét. TIZENHAT SZAVAZAT-1 TÁL kilenc ellenében Carné | Csalók című filmje kapta a\ francia filmgyártók nagydíját. | CAROL REED angol produ-I cer megvásárolta Graham 1 Greene Emberünk Havanna-1 ban című regénye megf ilmesí-1 tésének jogát. ELKÉSZÜLT Tolsztoj Goi-1 gotha című regénye három-1 részes filmváltozatának beje-1 jező része, a Borús reggel. I SOHA még filmrendező nem \ kapott olyan gázsit, mint! Georges Stevens a Fox-gyártól, j A most forgatásra kerülő, Jé-f zus életéről szóló filmjéért a I világibevétel tizenöt százalékát! kapja, másfélmillió dollár mi-| nimáigaranciával. , LENGYELORSZÁGBAN \ megkezdték az Anatol úr ka-1 lapja című film folytatásának forgatását, az Anatol úr keresi a millióit. Ugyanakkor előkészítik a sorozat harmadik részét, az Anatol úr ügyélete című filmet. LUIS BUNUEL ismert mexikói fiimrándező legújabb filmjét, az El Paoban nő a láz című alkotást forgatja. A film főszereplői: Maria Felix és Gerard Philipe, TOLSZTOJ A fehér ördög című regényéből jugoszláv— olasz koprodwkciós film készül. A forgatókönyvet Tolnai Ákos írta. _. ) A Tavaszi keringő Cegléden Az Állami Déryné Színház vasárnap este a Tavaszi keringő című háromfelvonásos új magyar zenés vígjátékkal szerepelt Cegléden. A művelődési ház színház- terme bizony ismét nem tellett meg, pedig Faluszínházunk művészei mindent „kihozták” a darabból; amit csak lehet. A néhányszáz' főnyi közönség igen jól szórakozott. Bizony rosszul tettók, akik otthonmaradtak. A darab ismerős. Ki rádióból, ki televízióból ismerí a kedves dalokat. A baj az, s ezért féllábú rtr mekmű a könyv, hogy Batet amennyire mélyen nyúl figw ráinak lelkivilágába, amilyent megrázóan ábrázolja, analizál' ja a szereplők érzéseit, gondot latéit, annyira felületes, any* nyira igénytelen annak kévé* sésében, hogy mindez miéit van így? Miért kell ezeknek at embereknek szenvedniük, mi ért kell a főhősnek fél 'karját' elveszítenie, miért áll a rémii let a két szerelmes közé (a he* tárjelenet), miért kell ember áldozat azért, hogy két szerei mes együtt maradhasson (O’Connor önfeláldozása), mién kell naponta száz és száz tűs» nak meghalnia és így tovább A válasz persze ott van *’ könyvben: a háború! De miféle háború, kiknek a háborújaJ Frankliné, Sandyé, Francok seé? Nem, nem az ő háború juk, de ennek kimondásával, ábrázolásával Bates adós marad. Ezért áll féllábon ez a remekmű, ezért érzi az embef torzónak, még akkor is, he tudja: így, ilyen formában U nagy tett, nagy szó ez a könyv a mai Angliában, abban az Angliában, amelynek imperialista körei ismét fő szervezői egy újabb háborúnak. Remekbe formált alakok tára ez a könyv. Még a pillanatokra megjelenő epizódszereplők is annyira egyénítettek, s ugyanakkor annyira tipikusak is, hogy az ember szinte megrajzolhatna minden figurát, s kitapinthatóságuk annyira szoros függvénye a cselekménynek, hogy a kettő megbonthatatlan egysége élménnyé teszi i regény minden lapját. Franklin repülős tiszt, a könyv főhőse — érthetően — talál legkönnyebben utat az olvasó szívéhez. Apró esetek teszik olyanná ezt a férfit, amilyenné az író akarta: az örökké győzedelmes emberré, aki mindenen átverekszi magát, aki úgy ragaszkodik az élethez, mint csak azok, akik tudják, hogy az élet mennyire nagy, mennyire szép dolog. Az író irigyelnivaló biztonsággal rajzolja Franklin gondolatait, s különösen az a rész emelkedik a könyv amúgyis magas művészi nívója fölé, ahol Franklin az amputáció után eszmél, s életét rendezi — mint félkarú! A négy altiszt alakja is remekbe formált, különösen O’Conoré. Tipikus katona, s tipikus kisember, aki nem tudja, nem látja ugyan a miértet, de aki átkozottul ún mindent, aki a pokolba kívánja a háborút, s aki torkig van már a fritzekkel, a mindennapi repüléssel, s az áruló franciákkal. Francoise alakja a legjobb a könyv francia szereplői közül. A lány, aki szeret, s aki a legnehezebb pillanatokban is feltalálja magát, s aki egyet ismer: gyűlölni mindazt, ami ellenük, az egyszerű emberek élete ellen irányul. Nagy könyv ez, remekmű. Az ember nem tud, s nem is akar egykönnyen túljutni rajta. Mert ugyan féllábú ez a remekmű, de féllábbal is tovább lehet jutni, mint láb nélkül. S míg az angol írók nagy része egy helyben tesped. addig Ba- tesnek volt bátorsága — ha csak féllábbal is — előrelépni. Mészáros Ottó • Kiegészítés a december 11-én megjelent recenzióhoz. SZOL A REZESBANDA Trallala- lalla-tra-la-la-la... ■— röpköd esténként a kürtök, fagottok, helikonok érces hangja a csendben szunnyadó vecsési házuk felett. Velük dúdolja a dallamot, dki hallja, s merciségben a muzsikálás tudományával. Régi kedvencük a cseh stílusú polka-zene, meg a bécsi keringő. Apáról fiúra szállnak itt a búgó kürtők, sírás fagot'BWPr Int a karmester, megszólalnak a rezek egész estét betöltő műsorokkal szórakoztatják a falu lakosait. A zenekar tagjai szenvedélyesen szeretik a muzsikát. Ez a szórakozásuk. A foglalkozásuk pedig: ki üzemi munkás, ki dolgozó paraszt. Karai Mátyás karmester például öt hold földjét műveli „mellékesen”. Sokszor egyenesen a kapanyéllel cseréli fel a karcsú karmesteri pálcát. Hatvan éve muzsikál. Ötéves kora óta. Az apja is jól ismerte a kürtök beszédét, katonazenész volt valaha. Karai bácsi őszülő, hajával is örökifjú maradt. A zene az éltető eleme, ebben éli Iki örömét, bánatát. Micsoda zenei tehetség rejlik ebben az emberben! Mindenféle hangszeren játszik. Rengeteg partitúrát is- mer. Sőt, saját szerzeményei is vannak. Az öt hold föld művelése mellett arra is jutott ideje, hogy százszámra tanítsa meg muzsikálni a falu fiataljait az esztendők során. Tanítványai közül többen a cipősarkok önkéntelenül utána verik a taktust. Az igaz, hogy párját ritkítja az olyan porta, ahol ne eregetné habzó levét hordószámra a híres-neves vecsési káposzta. De azért nehogy azt képzelje bárki, hogy a termelők maguk ' is be vannak savanyodva. Mulatós, vidám nép a vecsési, csudára szereti a zenét. A lakodalmak, búcsúk itt két napig tartanák, s a farsangnak még a szerdáját is megünnep- lik. Ilyenkor aztán szinte megállás nélkül fújja a talp alá valót a tánchoz a rezesbanda. Ha kifárad egynémelyik zenész, a táncolok közül gyorsan akad, aki felváltja. Vecsésen két-háromszáz ember van istők, szilajhangú trombiták. Három zenekara van, Vecsés- nek napjainkban. A nagy zenekar 26 tagú, a szalonzene- kar 17 tagú és van még egy úttörő zenekar is. A nagy zenekar a főldmű. vesszövetkezet keretében működik. Vezetője Karai Mátyás. Egyik este meglátogattak a vecsési zenekart, becsalogatott minket is a pattogó ritmusú muzsika. Nagyrészt együtt ültek már a zenészek, kezükben a hangszer, előttük a kotta. Mert komoly próbák folynak itt a keddi estéken. A polkák, keringőlc mellett játszanak Verdi műveiből,. Csajkovszkijtól. Lehár operettjeiből. Nyáron, a szabadtéri színpadon Rajnai Miska, a legifjabb trombitás Fújja, fújja Franci bácsi ma a fővárosi SZOT-zenekarba n, tűzoltózenekarban, vasúti és üzemi zenekarokban hirdetik mesterük nevét. A községi úttörő zenekart szintén ő ne- velgeti. A zenekar másik örege Tihanyi Ferenc, a közkedvelt Franci bácsi. Ű is már vagy 50 esztendeje fújja a hatalmas sárgaréz mélyszárnykürtöt. No, kezdetben persze a kisdobot verte. így kezdi minden vecsési gyerek a zenetanulást. Franci bácsi már nyugdíjban van, pihenőbe vonult, de a trombitától meg nem válna a fél világért, azt nem pihenteti. Sorba kérdeztük a zenekar tagjait. Majd mindegyiknek sokéves múltja van a muzsikálásban, kivéve a 16 éves Rajnai Miskát, pedig a karmesteren és Franci bácsin kívül legtöbbjük még fiatal ember. Károlyi Márton is 25 éve muzsikál, s alig múlott 35 éves. Az az esztendő nevezetes, amikor ő trombitálni kezdett. Időnként megkérdezik társai:-- Mióta tanulsz, Marci? — Mióta a bika megzavart bennünket. Pereg a dob ... j mai angol irodalomból ÁL két név magaslik ki: Gramm Greene és H. E. Bates riete. A fenti furcsa cím Bates nőst megjelent könyvét (Jó tzéllel francia partra) jelöli. A furcsa címet azzal indokolom: remekmű ez a könyv, nert az örök embernek, s minien nehézségen diadalmaskodó •mbernek állít maradandó em.. éket. De féllábú remekmű, nart Bales szemléletének kordiái nem engedik meg, hogy •z az emlék teljessé legyen, tőgy az emlék mögött crtt állón az emlék állításának minién oka, indítéka. A történet maga egyszerű, így angol bombázógép megsé- ’ül, s kényszerleszállást végez 7 randa országban. A repülők negmenekülnék, egyikőjük sémi csak meg. Egyszerű embe- •ek fognak össze, kockáztatják ilétükét, hogy a számukra ideien embereket megmentsék, : visszajuttassák őket hazáinkba. S egy szép, gyönyörűin megrajzolt szerelem. A há- iorú egy pillanatra sincs je- en, s mégis: minden lapján a iönyvnek ott van. Paradoxon- lak hat ez, de nem az. Hanem Bates művészi ereje, légkörte- •erritő képessége, mely még a ■zerelmesek csókjába is bele- opja a rettenetét, a kínt, hogy nindez csak pillanat lehet, hi- izen valami szörnyű, valami rtózatos üli meg a földet: a láború. A szereplők Márkus Lajossal, az 58 éves korában szere- lemrelobbamt Lithván Gábor megszemélyesítőjével, Sallay 'Kornéliával, a remekbe sikerült Flóra kisasszony alakítójával és Vargha Edittel, az ifjú zenésznövendék formálójával az élén mindent megtettek, hogy élvezetessé tegyék a színházi estét. A szórakozott történelemtanár alakítója pedig régi ismerőse a ceglédieknek: Fóti Fülöp Sándor, a művelődési ház egykori művészeti előadója. — Hát ennek a bikának, ennek története van. Egyszer a réten gyakorolt a zenekar, menetre. Fújták, fújták o réztrombitákat, nekivörösödött, tele képpel. Zengett tőle a messzi határ. De egyszerre csak hiába emelgeti botját a karmester, nem hall többé trombitaszót. Látja ám, hogy a zenekar fut világgá, elhányva dobot, trombitát. Mögöttük pedig tajtékozva vágtatott a falu bikája. Úgy látszik, nem tetszett neki a hangverseny ... Ma is jót nevetnek ezen a zenészek, ha előhozza valamelyikőjük az esetet. Sok -sok közös emléke, sikere is van a zenekarnak. Karai bácsi fiókjában nagy csomó összegöngyölt oklevél tanúskodik az utóbbi évek sikereiről. Mind a környékbeli kultúrversenyekről hozták el. Ügyességük mellett ez az oklevélhalmaz azt is bizonyítja: bármennyire igyekszik a jazz elhódítani a közönséget, akadnak még kedvelői a rezesbandának! Szebelkó Erzsébet Féllábú remekmű* Brigitte Bardot látogatást tett Picassónál, a világhírű festőnél. Képünk ezen a látogatáson készült
