Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

1958. NOVEMBER 16. VASÄRNAP r*s» Mt e ever t&Cirlap Berlin és a Hruscsov-be jelentés Tterlin, a német főváros — pontosabban: a Német Demok- D ratikus Köztársaság fővárosa — ismét a nemzetközi poli­tika előterébe került. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke a napokban bejelentette, hogy a szovjet kormány átadja a Német Demokratikus Köztársaságnak Ber­linnel kapcsolatos jogait. Nyugat-Berlin ma valóságos állam az államban, idegen test a Német Demokratikus Köztársaság­ban, amelyet hídfőül használnak fel az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és az egész szocialista tábor ellen irányuló akna­munkához, Mivel a nyugati hatalmak nem tartották meg a potsdami egyezményből rájuk háruló kötelezettségeket, a Szovjetunió szükségesnek látja az egyezmény felülvizsgálását, illetve a Berlinre vonatkozó megállapodás revideálását. Ez a Hruscsov-be jelentés lényege, amely, ha bekövetkezik, vagyis a szovjet hatóságok átadják az NDK-nak Berlinre vonatkozó jogaikat, akkor azután ha a nyugati hatalmak bármit óhajta­nak Berlinnel kapcsolatban, közvetlenül az NDK hatóságaihoz kell fordulniok. A Hruscsov-bejelentés világszerte nagy visszhangot vál­tott ki, az imperialista országok fővárosaiban pedig nagy meg­lepetést keltett. Washingtonban, Londonban és Bonnban úgy vélik, hogy a Szovjetunió ezzel az új lépésével erőteljes diplo­máciai offenzívat kezdett el a német kérdés rendezése, illetve a jelenlegi zsákutcából való kivezetése érdekében. Ugyanok* kor természetesen nyugatnémet, amerikai és angol körökben igyekszenek a berlini kérdést ismét drámaivá tenni, mint azt 1948—1949 telén tették... Az áruház egyik ajtaja a kapitalizmusba, a másik a szocializmusba nyílik Berlin, a kettészakított város státuszát az 1945-ös potsdami egyezmény határozta meg. Berlin összterületéből 4S0 négyzetkilométer Nyugat-Berlin, 2 229 OOfl lakossal. Berlin de­mokratikus szektorának területe 403 négyzet- -kUonaéter, lakosainak száma 1 180 000 fo. Nyugat-Berlin államjogílag nem tartozik a Német Szövetségi Köztársaság területéhez. Nagy lelkesedéssel fogadta a szovjet nép a kommunizmus építésének gigantikus programját A szovjet dolgozók hatal­mas érdeklődéssel fogadták a hétéves terv népgazdasági irányelveit. Már péntek dél­előtt az üzemekben, a kolho­zokban sok ezer gyűlést ren­deztek, amelyen röviden is­mertették a népgazdaság fej­lesztésének nagyszabású ter­veit és megvitatták, milyen feladatok hárulnak ezekből a tervekből a dolgozókra. A vita máris megkezdődött: a gyűlések felszólalói több fontos javaslatot terjesztettek elő. A népi vitát a Szovjetunió­ban két hónapra tervezik. A vita során — a tervjavaslat összeállításához hasonlóan — üzemi gyűléseken, munkás- értekezleteken vitatják majd meg az irányelvekben kitűzött feladatok megvalósításának módozatait. Gyűléseket, ér­tekezleteket szerveznek a szak- szervezetek, a pártbizottságok, a tudományos intézmények is. A gyűléseken elhangzott ja­vaslatokat összesítve eljuttat­ják az illetékes népgazdasági szervekhez. Széleskörű vita indul majd meg a szovjet saj­tó hasábjain is. A lapok kü­lön rovatban foglalkoznak a beérkező javaslatokkal, s a legfontosabbakat teljes ter­jedelemben. közük. Az Állami Tervbizottság illetékes szer­vei, továbbá a különböző mi­nisztériumok és köztársasági tervhivatalok valamennyi be­érkező javaslattal érdembe» foglalkoznak majd. A sajtó a jövő héten meg­kezdi az irányelvek vitájával kapcsolatos javaslatok közlé­sét. Az első tudományos érte­kezleteket november végén rendezik meg a hétéves nép- gazdasági terv irányelveiről. Hruscsov elvtárs beszédet mondott egy moszkvai fogadáson N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke pén­teken beszédet mondott a Kremlben a szovjet katonai akadémiák végzett hallgatói tiszteletére rendezett fogadá­son. 'Hruscsov elvtárs beszé­de jó részében kongresszusi beszámolójának téziseit is­mertette. Hangsúlyozta, hogy a hétéves terv legfőbb felada­ta az összes gazdasági ágak to­vábbi nagyarányú fellendülé­sének biztosítása, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján, az ország gazdasági teljesítő- képességének növelése és ezear az alapon a nép életszínvonalá­nak újabb jelentős emelése. Foglalkozott a nemzetközi helyzet néhány kérdésével és hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió és a szocialista országok mindent elkövetnek, hogy biz­tosítsák a világ békéiét. Wilhelm Pieck köztársasági elnök nyílt levele a választókhoz elnök felhívta a lakosságot, szavazzon november 16-án a Nemzeti Front jelöltjeire. JVassacr bcsacde Nasszer elnök az egyiptomi Béni Szuefben pénteken beszé­det mondott. Hangoztatta, hogy az impe­rializmus „végső küzdelmét vívja” Adenben. „Hetvenöt éven át a francia —brpt imperializmus rabszol­gái voltunk, de ma már nem egyezhetünk bele abba, hogy az arab haza bármely része befolyási szférákon belül él­jen” r— hangoztatta Nasszer. vonalakon egy tábla figyel­meztet: „Vigyázat! Vége a demokratikus szektornak! Ön a nyugati zónába lép!" — de az épületeken is látszik, mo- lyik Berlinben jár az ember, Berlin demokratikus övezeté­ben több tízezer új lakást, egész sugárutakat építettek a romok helyén — Nyugat-Ber- linben azonban csupán a gaz­dag háztulajdonosok építenek lakásokat, s a főútvonalak nagy csillogása után, a mellék­utcákban még ma is számos romlakás virít, amelyeknek helyreállításához odaát nincs pénz.;i ,,Neon-kacsák" az övezethatáron Nyugat-Berlint az imperia­lista propaganda természete­sen igyekszik a végsőkig fel­használni hazugságai terjesz­tésére. A zónahatárokon ha­talmas villanyá] Ságokat és neonreklámakat állítottak fel, amelyek rémhíréket, „kacsá­kat” tálalnak a kelet-berli­niek elé. Ezek a „neon-kacsák” — ahogyan a kelet-berliniek nevezik a nyugat-berlini vil­lanyújságok hazugságait — ma már alig találnak olva­sókra ..: S hogy ne is lássák ezeket a hazugság-újságokat, a villany új Ságokkal szemben, a zónahatár innenső oldalán még hatalmasabb neon hirde­tőtáblákat állítottak fel a de­mokratikus Berlin hatóságai. Ma már senki sem dől be a mézes-mázos csalogatásoknak, amelyekkel 1951-ben a Világ­ifjúsági Találkozó idején át­csaltak Nyugat-Berlinbe vagy száz fiatalt, s odaát, néhány száz méterre a szektorhatártól gumibotokkal véresre verték őket a nyugat-berlini rend­őrök ... A két szembenálló világ har­ca folyik az üzletekben, a ki­rakatokban, a munkások heti. fizető-borítékjaiban is. Bár a nyugatnémet kormány min­dent megtesz, hogy Nyugat- Berlint vonzóvá tegye az NDK-beli németek és a Ber­linbe érkező külföldiek előtt, s ezzel is rábúj a őket a disz- szidálásra — ez ma már egy­re nehezebb dolog Berlinben. A Német Demokratikus Köz­társaságban, igy Kelet-Berlin- ben is állandóan emelkedik az életszínvonal, s ezzel még a mesterségesen felpumpált nyu­gat-berlini életszínvonalnak is nehéz versengenie .., alagutat fúrtak át a kelet­berlini fő telefonvonalukhoz, hogy így lehallgathassák a be­szélgetéseket. S mindenki em­lékszik rá, hogy a három nyu­gati megszálló hatalom, az Egyesült Államók, Nagy-Bri- tannia és Franciaország 1948- ban — megszegve a Szovjet­unióval kötött egyezményeket '— külön pénzt vezetett be Berlin nyugati megszállási öve­zeteiben, s ezzel szinte szente­sítette a város mesterséges kettészakítását. A Szovjet­unió, ellenintézkedésként kénytelen volt lezárni a Nyu- gat-Berlin és a Helmstedt (vá­ros az NDK és Nyugat-Német- ország hátárán) közötti autó- utat és vasútvonalat, amelyen az utánpótlást szállítják Né­metország nyugati részéből Berlinbe. Az 1948—49-es téli hónapok alatt a nyugatiak „lé­gihíddal’’ — repülőgépekkel — tartották fenn a kapcsolatokat Nyugat-Berlinnel. Ezzel igye­keztek mérgezni a nemzetltózi légkört Európában, s megpró­báltak háborús pánikot kel­teni a németek körében: Berlin azóta két város, hét fajta pénzzel, két polgármester­rel, két fajta rendőrséggel. -.. Számos olyan utca van, amely­nek egyik oldala a kapitaliz­musban, a másik a szocializ­musban van. Igaz, a határ­vonalak nincsenek kijelölve, legfeljebb a forgalmasabb út­GAZDA SZE ■Hllt A demokratikus Berlin teljesen újonnan épült sugárútja, a Stalin-Alle V / me, így fest az idegenek előtt Berlin, a „frontvaros , aho­gyan a berliniek nevezik városukat. Ezt a kettészakított­ságot igyekszik megszüntetni kezdettől a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya. Berlin demokra­tikus magisztrátust hivatala ismételt javaslatokat tesz, hogy a város két részének közeledését szorgalmazza. Legutóbb Kelet- Berlin felajánlotta, hogy tízezer nyugat-berlini munkanélküli­nek biztosítanak munkát a demokratikus övezetben, szenet ajánlottak fel — azonban a nyugat-berlini hatóságok részéről eddig minden alkalommal elutasításban volt része. A Nyugat, s természetesen Audenauer kormánya mindent elkövet, hogy a jelenlegi helyzetet fenntartsa: Berlin fontos szerepet játszik az imperialisták, háborús, agresszív terveiben. Hruscsov elv­társ javaslata éppen azt szolgálja, hogy változtasson ezen a helyzeten. Az amerikai—angol—francia megszállók és Aden- auef kormánya papírrongyként kezelték a potsdami szerző­dést, hozzáláttak a nyugatnémet hadsereg felfegyverzéséhez, atomfegyverekkel látják el az új Wehrmachtot, amelynek hó­dító terveit már ismét nyíltan hangoztatják. Ilyen körülmé­nyek között felül kell vizsgálni a potsdami szerződést, illetve Berlin jelenlegi helyzetét. A Szovjetunió és az NDK nem nézheti tétlenül, hogy Nyugat-Berlint háborús hídfővé építik ki — a Német Demok­ratikus Köztársaság szívében. A berliniek pedig várják, hogy pénztárcájukban ismét egy rekesz és egységes pénz legyen... Sebes Tibor Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság el­nöke, a november I6-i válasz­tások előtt nyílt levéllel for­dult a választókhoz. Hangsú­lyozta a választások demok­ratikus jellegét, majd megál­lapította, hogy a német nép történelmének döntő szaka­szába érkezett. A választók­nak elsősorban a háború és a béke kérdésére kell választ adniok. Mi világosan a béke és népünk jobb jövője mellett foglalunk állást — mondja az üzenet. Az elnök ezután hangsu- lyozta, az NDK célja a béke­szerződés megkötése és a két német állam kölcsönös közeledése, konföderáció út­ján történő egyesítése. Wilhelm Pieck ezután a köztársaság gazdasági és po­litikai fejlődéséről szólva meg­állapította, az NDK gazdaság- fejlesztési üteme elérhetetlen minden kapitalista ország, így Nyugat-Németország számára is. Hangsúlyozta, a Német Demokratikus Köztársaság ma reális és bőkezű segítsé­get nyújthat Nyugat-Német­ország és Nyugat-Berlin vál­ságtól sújtott munkásainak. Befejezésül a köztársasági Hogyan védekezzünk a ti A csócsárló az egyik legve­szedelmesebb őszi gabonakár­tevő. Elsősorban sík vidékek kötött talajain fejti ki kárté­telét, néha azonban találko­zunk vele a lazább homokos talajokon is. A gabonafélék közül az őszi búza, rozs és az árpa szenved tőle legtöbbször kárt, de tavasszal az árpát és a zabot is megtámadják a fut­rinka éhező lárvái. Különö­sen kedvez e kártevőnek az enyhe október és a november. Rendkívül óvatos kártevő. Éjjel a felszínre jön és a ga­bonale velek végét behúzza aknájába, ahol erős rágóival végigmorzsolja a puha levél­részeket és nedvét kiszopo­Hogyan takarmányozi A tenyészbika takarmányo­zásának alapja a széna. Ezt igen jól értékesíti az apaállat, mert sokféle, vegyes ízű nö­vényféleségből áll. Sajnos, az őszi apaállatszemlék során azt tapasztaltuk, hogy a bika­istállók mellett van ugyan rétiszéna-kazal, de minősége igen gyenge, nagyrészt csádé. Ha a rétiszéna gyenge, akkor jó pillangós szénát adjunk he­lyette, mert a csádéban igen kevés a tápláló érték, s a bi­kának csupán csak a hasa nő. A tenyészbika abrakjának alapja a zab. A zabot ne etes­sük tiszta daraként, hanem célszerű más abrakféleséggel keverni. Jó keveréket ad a zab, árpa, korpa, olajpogácsa, vagy a zsírtalanított olajmag­dara. Télen hasznos az ab­Megkezdődnek az ezüs Megyénkben igen nagy az érdeklődés a most kezdődő ezüstkalászos tanfolyamok iránt. Erre való tekintettel az idén jóval több tanfolyamot indít be a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya, mint az előző években. Az elsőéves tanfolyamok zömét a termelő- szövetkezetekben szervezték, amelyeken a tsz-tagokon kí­vül részt vehetnek az állami gazdaságok dolgozói és az ' egyéni parasztok is. Negyvenhét elsőéves és har- •ninchét másodéves általános nezőgazdasági, kertészeti, ál- attenyésztési tagozatú tan­folyam nyitja meg kapuit. Ezek vezetői képzett mező­gazdászok, agrármérnökök. .ótsárló kártétele ellen ? gátja. Táplálkozása után csak az összegubancolt, kócszerű levélrost-csomók maradnak vissza. Elsősorban erről is­merhetjük fel, hogy milyen kártevővel van dolgunk. Ahol megjelent a csócsárló, ott vegyi védekezést alkal­mazzunk ellene. Legeredmé­nyesebb a fertőzött területek leporzása. A porozást öt szá­zalékos HCH (Agritox) porozó­szerrel az esti órákban végez­zük. Általában 30—50 kiló szert — a fertőzés mértéke szerint — számítsunk holdan­ként. Ha szakszerűen végez­tük a porzást, úgy hatása már néhány nap múlva megmutat­kozik, :uk a tenyészbikákat ? rakkeverékbe kukoricadarát is tenni, de sokat ne adjunk belőle, mert hizlaló hatású. A magvakat mindig zúzva, vagy durvára darálva tegyük a ke­verékbe. Étrendi szempontból és a változatosság kedvéért is, va­lamint a vitaminellátás biz­tosítása végett ajánlatos a bikának kevés répát, vagy jó minőségű silótakarmányt adni. A répafélék közül leg­jobb a sárgahúsú répa, de még kedvezőbb, ha murokrépával, vagy sárgarépával egészítjük ki a napi adagot. A, nedvdús takarmányok adagjának meg­állapításakor azonban óvato­san járjunk el, mert az arány­talanul sok répa, vagy siló­takarmány etetése petyhüdté teszi az apaállat szervezetét­tkalászos tanfolyamok November 15-től március 15-ig heti két alkalommal tartanak előadásokat. A hallgatók el­méleti és gyakorlati képzést kapnak és a téli foglalkozáso­kon tanultak alapján minden hallgatónak nyári termelési feladatot is meg kell oldania. A tanfolyam ingyenes. Vásároljon rendszeresen TOTÓ-LOTTÓ szelvényeket SOKAT NYERHET! Berlinben, a kü­lönös városban három alkalom­mal jártam a leg­utóbbi néhány esztendő során. Valóban, igazán csak azok érthetik meg a berliniek helyzetét, akik maguk is jártak a Potzdamer Plat­ton, amelynek egyik része a ke­leti, tehát a de­mokratikus szek­torhoz tartozik, a másik a nyugati­hoz. Nincsenek ki­jelölve a határok, így még véletlenül is könnyen átsé­tálhat a járókelő egyik övezetből a másikba:.. Vagy betért a .téren épült (s azóta a nyugat-berlini provokátorok által felgyújtott) nagy áruházba, amelynek egyik ajtaja a de­mokratikus, a másik a nyugati övezetbe nyílik. A földalatti és az S-Bahn, a magasvasút já­ratai rendszeresen átmennek egyik övezetből a másikba, hi­szen közel százezer nyugatber­lini munkás és alkalmazott dolgozik Berlin keleti, szocia­lista szektorában, Két rekesz a pénztárcában így azután a nyugatberlini polgárok pénztárcájában, két rekesz van: egyikben a keleti (NDK) márkákat, a másikban a nyugati (bonni) márkáidat tartják. Mert fizetésük egy ré­sztót Berlin demokratikus öve­zetében nyugati márkákban kapják, másik részét keleti pénzben:.: Számunkra nem könnyű mindezt megérteni, da a berliniek számára sem! Egy városban laknak, mégis két teljesen különböző világban él­nek — hiszen egy vonaljegy- gyel, 20 pfennigért a földalatti­val átmehetnek a kapitaliz­musba, vagy vissza... Természetesen éppen ezt a helyzetet igyekszik kihasználni az imperializmus, s Berlint a szocialista országok elleni ak­namunka egyik legfőbb bázi­sává építették ki. Nyugat-Ber- lin (ahol Nagy-Berlin 3,6 mil­lió lakosából mintegy 2,2 mil­lió lakik) ma a nyugati impe­rialista kémszervezetek és ter­ror szervezetek alső számú tá­maszpontja. A CIC amerikai kémszervezettől a fasiszta ro- hamalákulatokig mindegyik­nek működik itt úodája, ahonnan „átdobják” kémei­ket, provokátoraikat Bérűn ■ demokratikus övezetébe, hogy onnán tovább szivárogjanak az NDK-ba és a többi szocia­lista országba. Kémalagút — Nyugat- Berlinből Tevékenységükre jellemző, hogy két évvel ezelőtt pél­dául Nyugat-Berlinből egy lyolcszáz méteres földalatti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents