Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-15 / 270. szám

4 "v/Civlap 1958. NOVEMBER 15. SZOMBAT Ma zárul az Ady-emlékmű pályázat A Művelődésügyi Miniszté­rium és a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának Ady em­lékmű pályázata november 15-én, szombaton zárul. A pá­lyaműveket szombaton dél­előtt 9 és 12 óra között a Vá­rosligetbe, a Vidám Park ki­állítási termébe kell eljuttat­ni. Előreláthatólag mintegy 60—70 pályamű érkezik be. Az Ady-pályázat bíráló bizott­sága két tízezer forintos má­sodik és hat, hatezer forintos harmadik,díj sorsáról dönt: a pályázat nyertesének pe­dig az emlékmű elkészítésér* ad megbízást. A takarékossági határozat nyomában a megye földművesszövetkezeteinél Többet, jobbat termelni, csökkenteni a költségeket: ez a feltétele életszínvonalunk meg­tartásának, további emelésé­nek. Ezért hozott a forradal­mi munkás-paraszt kormány az év elején határozatot a fo­kozott takarékosságra. A takarékossági határozat nagy feladatokat ró az egész népgazdaságra, köz­tük a földművesszövetke­zetekre is, hiszen a szövetkezeti gazdálko­dás eredményessége jelentős mértékben befolyásolhatja az iparcikkek, a szövetkezetek ál­Ankét a törvényesség betartásáról Érdekes ankét színhelye volt tegnap délelőtt a KPVDSZ megyei elnöksége. A munka­ügyi viták során felmerült törvénysértések kérdését vi­tatták meg a vállalati igazga­tók. földművesszövetkezeti ügyvezetők és az egyeztető bi­zottsági tagok részvételével. Ruff József elvtárs, a KPVDSZ megyei elnöke meg­nyitójában hangoztatta: az an­kétet az tette szükségessé, hogy csupán az 1957—58-as években 78 ezer forintot kel­lett visszafizetni kiesett mun­kaidőre járó bér címén, a tör­vénysértő körülmények között elbocsátott dolgozóknak. Ezután Tasnádi Endre elv­társ, a megyei ügyészség cso­portvezetője tartott beszámo­lót. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy ellentétben a burzscá jogrendszerrel — amelyben a munkaügyi viták elsősorban érdekellentéten alapultak —, a szocialista társadalomban az ilyen viták a munka­ügyi jogszabályok és a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek téves és törvénysértő alkalmazására — vezethetők vissza. Minél inkább ismerik a gaz­dasági vezetők a munkaügyi jogszabályokat, annál keve­sebb munkaügyi vita adódik. — Az ügyészi szervek által lefolytatott törvényességi vizs­gálatok azt mutatják, hogy bár az elmúlt évekhez képest javulás mutatkozik a munka­ügyi jogszabályok alkalma­zása terén, a munkajogi tör­vényesség helyzete azonban korántsem kielégítő. A tör­vénysértések főleg a kisebb vállalatoknál fordulnak elő; fegyelmi eljárásoknál főként az alaki és eljárásjogi tör­vénysértések, a felmondási el­járásoknál pedig az érdemi törvénysértések a gyakoriak. — Fegyelmi eljárásoknál gyakori törvénysértés például, hogy az előírt négy hét helyett két hónapig is elhúzódnak. Megtörténik, hogy azonnali hatályú elbocsátás esetén nem rendelkeznek a munkabér visszatartása felől. Az alaki hibák közé tar­tozik például, amikor a fe­gyelmi döntésnél a dolgo­zóval nem közlik, hová és mennyi időn belül felleb­bezhet. — Sokkal súlyosabbak a fel­mondási eljárásnál előforduló törvénysértések, amelyek több- nyíre nem alakiak, haném ér­demiek. Az ilyenfajta tör­vénysértéseket többnyire két, káros szemlélet eredményezi. Az egyik egy indokolatlanul engedékeny, a másik pedig a túlkapást, sőt visszaélést lep­lező irányzat, amely mögölt többnyire személyi bosszú fe­dezhető fel. Az elsőre tipikus példa az az eset, amikor a munkájukat kifejezetten rosz- szul végző dolgozókat vagy el­lenforradalmárokat valamiféle humanitás nevében átszerve­zés címén bocsátanak el, ne­hogy megnehezítsék a dolgozó jövőbeni élhelyezkedését. A túlkapások pedig olyan formá­ban jelentkeznek, amikor a vállalat átszervezés ürügyén próbál megszabadulni azoktól a dolgozóitól, akik bírálatuk­kal ellenszenvessé váltak » vállalat valamely vezetőle szemében. Tasnádi elvtárs befejezésül értékelte az egyeztető bizottsá­gok munkáját. A beszámoló után elénk és tartalmas vita alakult ki. A megjelentek számos olyan kérdéssel fordultak az ügyész­ség, illetve a területi egyeztető bizottság megjelent vezetőihez, amelyekre a Munka Törvény- könyve nem ad kielőégítő fe- i leletet. tál felvásárolt mezőgazdasági termények, termékek fogyasz­tói árát. A rossz, költséges ke­reskedelmi, felvásárlási mun­ka a termelési költségek ked­vezőtlen alakulása mellett dön­tő akadálya lehet az iparcikk­árak leszállításának, a mező- gazdasági termékek fogyasztói ára csökkentésének. 1958 első negyedévében a megye földművesszövetkezetei- nál csaknem mindenütt jelen­tős mértékben emelkedtek a költségek, s 100 forint kereske­delmi forgalmat 96 fillérrel drágábban bonyolítottak le, mint 1957 hasonló időszaká­ban. Nem volt jobb a helyzet a felvásárlás és a vendéglátó- ipar területén sem A kormány takarékossági határozata nyomán a szövetke­zetek nehéz, sok munkát igénylő, de teljesíthető felada­tokra vállalkoztak. Terveik­ben előirányozták, hogy a gaz­dasági feladatok jó szervezésé­vel, a felesleges és indokolat­lan kiadások megszüntetésé­vel, a közös vagyon védelmé­nek hatékonyabbá tételével gátat emelnek a felelőtlen, pa­zarló gazdálkodás továbbterje­dése" elé, s 1958-ban 20 százalékkal növelik a szövetkezetek nyereségét 1957-hez ké­pest. é Ez pedig a' megyében 5 millió 200 ezer forint megtakarítást jelent. Nagyon örvendetes, hogy a legtöbb szövetkezetnél céltu datosan, következetesen őrköd­nek a kiadások fölött. A szö­vetkezetek vezetőségei, dolgo­zói százával valósították meg az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodásra vonatkozó ja vasiatokat. A jó munka nyo­mán növíd idő alatt megválto­zott a szövetkezetek gazdálko dási helyzete. Már a második negyedév végén jelentős megtakarí­tások jelentkeztek. A kiskereskedelmi forgalmat 100 forintonként 25 fillérrel, a felvásárlási tevékenységet 1 35 forinttal tették olcsóbbá az 1957 második negyedévi költsé­gekhez viszonyítva. Hasonló eredmények mutatkoztak az egyéb üzemágak gazdálkodásá­ban is. A harmadik negyedévben a takarékossági mozgalom még nagyabb méreteket öltött és alaposabbá vált. Egyre több szövetkezet teljesítette túl a negyedévi előirányzatokat és százezer forintokkal járul­tak hozzá a vállalás telje­sítéséhez. Például Dunaharaszti 131, Dömsöd 116, Tápiógyörgye 126 Cfiilni, Színház, iro dalo m ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatásra kerül- a Haláltánc című, izgalmas x lengyel játékfilm imtHiiiiiHiiiniiiiiHiiHiiiHiintiiiiiiiiHuiiimiiimimuutMf F Rácz Kálmán könyvé- ■ nek első része kilenc önálló és mégis egymással ; összefüggő elbeszélésből áll. ; Egyazon hősük van: a har- \mincas évek Párizsába kive- ! födött, csetlő-botló fiatalem- ! bér és maga Párizs, az ezer- larcú Pdffzs, fényeivel és ár- | nyaival. Igen, csak Párizs- \ ban történhetett mindaz, ami \ a hőssel történt, vagy sorstár- \ saival. Diákok, világcsavar- \ gók, mindenféle ködevők, sze- \ relmes asszonyok és a diák- I negyed fiataljainak színes és \ gazdag együttese népesíti be I ezt a regényes elbeszélésf ü- j zért. j A kötet másik kisregénye, | a Köd a Szajnán is a második \ világháborji előtti évek Fron* ! ciaországában játszódik egy \ Szajna parti 'kisvárosban, Con- I flans-ban. Hősei emigránsok, j idegenbe szakadt, tengődő em­l lltimUMIinillllllHtiUltlMHI berek, akik egy pelerinra- gasztó műhelyben dolgoznak Négy magyar, egy német, cseh és orosz munkás nyomott, hánykódó élete, s mögöttük, háttérként a ködös, nyirkos Szajna parti kisváros a maga idegen, ismeretlen gondjai­val. A történetet átszövi Sra- mek, a volt magyar vöröska­tona, kommunista művezető és felesége szerelmi konflik­tusa, valamint az életismere­tet gyűjtő, vándoréveit élő fiatalember líraian oldott vonzalma a kis bicegő pék­leányhoz. Miként a Csak Párizsban történhetett sokrétű, hiteles és művészi képet ad a harmincas évek Párizsáról, hasonlókép­pen a Köd a Szajnánban is F. Rácz Kálmán hűen és em­berségesen ábrázolja a koráb­bi Franciaországban élt hon­talanok küzdelmes és örömte- len életét. (Magvető Kiadó.) 1 A Hóvirág másodkormányosa jelenti... 17áratlan, nagyon őszinte in- r terjú az egyik váci cuk­rászdában. Interjú, anélkül, hogy én, az újságíró, bármit is kérdeznék. őszinte, mert ők hárman nem tudják, nem is sejthetik, hogy a szomszéd asztalnál hi­vatásos kíváncsiskodó ül, aki éppen a kötöttárugyár életé­vel ismerkedik. Anya és leánya az egyik ap­ró asztalnál. A harmadik, a lány munka­társnője, a másiknál. Összetelepedtek. — Strauszné vagyok! — mutatkozik be a harmadik ff mamának. Azután egymást váltva, mint a stafétázők, félmondatokból fűzve a beszéd fonalát, 4mesél­nek a gyárról: — Ilyen üzem nincs még- egy... — De ilyen vezetőség sincs... — Mint otthon... — És Galbicsek elvtdrs.., — Mintha nem is igazgató, hanem az apánk lenne ... — Igen, a Karcsi bácsi az olyan... — Meg a többiek is ... Tud­ja..-. — örülhet az, aki bekerül... — Mint egy nagy család... ■k Úgy írtam le, ahogyan hal­lottam. És amit magamban hozzá­fűztem: Nehéz az apa sorsa, ha nyolc lány van a családban. És milyen nehéz, ha százeny- nyi, kereken nyolcszáz leány és asszony gondja, panasza, nevelése, sorsa nyomja a csa­ládfő vállát! * Munkafegyelem, exportterv, anyagbeszerzés, építkezés, be­ruházások, tervezés ... És értekezletek, látogatók, megbeszélések, továbbképzés, pártmegbizatások..-. Ezer és ezer gondja, tenni­valója akad egy igazgatónak, párttitkárnak vagy üb-elnök- nek. Mégsem lehet ezekkel a gon­dokkal bezárkózni a párnázott ajtók mögé. , Aki megteszi, megszólják mint a főmérnököt. — Nem ereszkedik le hoz­zánk ... — Alig látjuk... — Szóba se áll velünk... Minden-zárat-nyitó-kulcsot talált meg az a vezető, aki rá­ébredt: együtt kell élni a mán­iásakkal. ★ Galbicsek elvtárssal beszél­getek. A fejéhez kap, mint aki rendkívül fontos dologról fe­ledkezett meg: — Fél óra múlva vége a mür szaknak, és két üzemrészbe nem néztem be ma. Délután találkozom a ailár- udvaron Hármaiméval, n sze­mélyzetissei. — Hová. hová? — Ilyenkor szoktam végig­menni az üzemen. Tudja, az emberek nem szeretnek he­járni az irodába ... így jobb. És a varroda lépcsőjéről már szólítja egy asszony: — Mondd már meg, mit csi­náljak a széncédulámmalá Csak por meg pala van a TÜ. ZÉP-nél... — Várj vele, a hónap végéia beválthatod. Addig talán jön jobb szén. — És biztos, nem jár le? Mert.., Hosszú beszélgetés kezdődik• a széncéduláról. it Ha nem látnám és nem hal­lanám, nem hinném el, mi mindennel törődik itt ez a ná hány ember, az igazgató, a párttitkár, az iib-elnöknő és a személyzetis. Nem hivatali kötelességtől kényszerítve, hanem színtiszta emberségből Mert az igazgató hivatala az­zal törődni, hogy az egyik fia­tal munkásnő műszak után vonatra ül, Pestre siet, és csak í másnap reggel tér vissza Vár­ra? A párttitkár kötelessége, hogy leveleket irkáljon az ÉDOSZ-hoz, a tanácshoz: S-né lakásába pedig vezessék be a villanyt! „Esetek": Az egyik munkás részeges- kedik, a szó legszorosabb ér­telmében elissza gyermeke elől az ételrevalót. Fegyelmezetlen az üzemben is. így hát kite­szik, de előbb: a gyermeket in­tézetben helyeztetik el. Két gyerekkel ront be egy asszony az irodába: a nagy­szülők nem vigyáznak rájuk, amikor az anya dolgozik. Ko­vács elvtárs, a párttitkár, ki­megy az öregekhez, beszél ve­lük. Látogatják a nyugdíjasokat. Az egyik öreg elmondja: sze­retné látni a gyárat, bejöhet-e? Az igazgató feljegyzi: kükülde- ni érte a kocsit, ne gyalogol­jon az őszi latyakban. Elhiszem, ehhez a üzemhez tíz körömmel ragaszkodnak a dolgozók. Tíz körömmel? Nem. „Csak” egész szívvel. ★ Az ember elsőnek a kesét fedezi fel a világból, azután az ujjait, azután a lábát. És csak nagysoikára, hetek, hóna-1 pofc múltán a föléje hajótól „másik embert", édesanyját. | Milyen hosszú idő, milyenl látó szem kellett ahhoz, hogy] az önmagáért élő ember felfe-s dezze: önmagán kívül van| más ember is, saját szűk kö-l rén kívül is van világ. A leghatalmasabb felfedezés,\ mióta Prometheus lehozta azl Olympusról a tüzet. ★ Megtudtam, a párttitkár f nem írogatott hasztalanul, S-né lakásába behozták aí drótokat, felszerelték az órát. 1 Végre kigyulladt náluk is fl| villany. Olyan természetes ez. Az ajtó mellett a kapcsoló. § egy kézmozdulat, egy halk kát-1 tanás, és „lön világosság"... | A villanykapcsoló és a fény: \ a párttitkár levele és az intéz-! kedés — összefüggő, megszo. f kott logikai láncolat. Senki sem csodálkozik azon.l ha egy szobában felgyullad a | villany. Azon sem, ha Kovácsi elvtárs segít. Annyira nem, hogy az elin-l tézett ügyekről szó sem esik \ többé. I Egyetlen egy szó sem. Annyi se, hogy: köszönöm. 1 És talán ez az egy. ennek azl egyetlen szónak a hiánya az. i ami már nem is olyan terme-\ szetes. Garami László EGY GYÁR HÉTKÖZNAPJAI... cÁmi tmiils zatej... és mi tagadás, sikerült is meg­tévesztenie a ..Búvár Kund", a „Csongor” és „Tünde" csa­patok éles szemű, kalandra éhes tagjait is. Mentségére le­gyen mondva, nem rossz szán­dékból tette. Csak azért vál­lalkozott kormányoskodásra és borostanövesztésre, hogy az említett csapatok minden t'e- kintetben kitűnő tagjainak észrevétlenül megmutathassa, mennyi szép és érdekes kin­cset rejteget, a magyar tenger; a Balaton. A történet hősei ff „Búvár Kund” csapat félelem és gáncs nélküli lovagjai, élükön Ve.d- ress Pistával, a csapatparancs­nokkal. A többiek: a kis Plessz, ‘közismertebb nevén Tojás. Márki: a filozófus, Do­bos, a Gőgös és a sor elején, de többnyire végén mindig ott gurul Gömböc, zsebében egy csomag összeragadt karamella cukorkával. Megismerkedünk még Rezeda Kázmérral, a hös- és jellemszínésszel, leányszívek bálványával, aki egy személy­ben bazilita szerzetes, számadó juhász és feltámadt költő. Co­lossal és Szentantival, a két hajóslegénnyel, továbbá szelí­dített bakonyi betyárokkal. Juhász Gézával, a vitorlásbaj­nokkal, kutyákkal, kerti tör­pékkel, nemlétező polipokkal valamint a tüzvörös hajú Jan­kával, aki hol a viz alól buk­kan fel, hol az égből pottyan le, de mindig jókor jön. x Akadt hát dolga jócskán « botcsinálta másodkormányos­nak, hogy ennyi szereplőt kor­dában tartson és mulatságos kalandjaikat rendre feljegyez­ze, aztán az egészet ebben a könyvben a jóhiszemű olvasó elé tárja. Hiába ügyeskedett azonban, mire az olvasó a hő­sök kalandjainak végére ér, rájön minden turpisságra. D» így is van ez jól. S talán ép­pen.ezért igazi ifjúsági kaland­regény Bogáti Péter könyve amely minden bizonnyal szá­mos kellemes órát szerez majd az ifjú olvasóknak. (Móra Fe­renc Kiadó.) F igyelmeztetjük az olvasót, hogy ebben ff történetben I sorozatosan becsapják. Már a I könyv címének se higgyen! A I Hóvirág másodkormányosa I annyit ért a kormányos mes- 1 térséghez, mint tyúk az ábc- 1 hez, de azért ragaszkodott 1 hozzá, hogy ő „jelentse" mind- I azt, ami ebben a könyvben 1 történik. Ezért szakállt növesz­ti tett és beállt a Hóvirág nevű : karcsú balatoni motoroshajóra százalékos nyereségemelkedést = ért el. Mindent összevetve, | szeptember 30-ig a szövetkeze-1 tek éves vállalásukból már f több mint 4 millió forintot tel-1 jesítettek. Annak ellenére, hogy a leg-1 több szövetkezet gazdálkodásé- f ban érvényesültek a takare-1 kossági rendszabályok, egye-1 sek továbbra sem törődtek | megfelelően a költségek ala-1 kulásával. Kiskunlacházán pél-1 dául figyelmen kívül hagyják f az egyik legjelentősebb költ-1 ség, a munkabér alakulását. | INem törődnek a kereskedelmi \ munka tevékenységével, s így! a 7. sz. élelmiszerboltban és a | vas-műszaki szaküzletben egy-| egy fővel többet foglalkoztat-1 nak, mint amennyit a forgalom | indokolttá tenne. Ez nem ke-1 vesebb, mint 40 000 forint fe-1 lesleges kiadást jelent évente, f Tahitótfalun a szövetkezet sa-1 ját gépkocsija még 50 százalék- [ ra sincs kihasználva, ám en-j nek ellenére igen nagy össze-j geket fizetnek ki magánfuva-j rosoknak. A pazarlások mellett elő­fordulnak más komoly mu- j lasztások, szabálytalansá­gok is. A pomázi szövetkezet elnöke a j szövetkezeti gépkocsit magán- j célokra vette igénybe, a meg-: tett út 1605 forintba került, de: ő mindössze 200 forintot fize­tett ki. A közös vagyon védél-: me sincs mindenütt megfele­lően biztosítva. A Dunavarsá- nyi Földművesszövetkezetnél a tüzelőtelep ninés bekerítve, emiatt ez évben először 9000 forint, majd 13 000 forint hiány keletkezett. Áporkán a szenet hosszabb ideig a szabadban tá­rolták, s így közel 5 vagon szén vált használhatatlanná. A Pest megyei szövetkezetek vállalásukhoz — még adó­sok 1 millió 200 ezer forinttal Csaknem 3 hónap van még hátra. A földművesszövetkeze­tek tagjain, dolgozóin és veze­tőin múlik, hogy becsülettel teljesítsék vállalásukat. (— esá —) Ragasztószer szögek helyett Jelentések érkeztek arról, hogy amerikai vegyészek új ragaszlószert készítettek, amely pótolja a szegeket és Szegecseket. Műgyantába ágya­zott oxigénatomokból áll ez az anyag, amelynek egyetlen cseppje elegendő két acéltartó „össze forrasztásához" úgy hogy 2300 kilogramm megter helést is elbírjanak. F. Rácz Kálmán: Csak Párizsban történhetett

Next

/
Thumbnails
Contents