Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-14 / 269. szám
1958. NOVEMBER 14. PÉNTEK meg re# C/Cirlap Gazdagodik a járás A felszabadulásunk óta eltelt vi- szonylag rövid idő alatt sok új létesítménnyel gazdagodott a gödöllői járás. A legnagyobbakról _ a gödöllői Ganz Árammérőgyárról, az Agrártudományi Egyetemről, az új cgészségházról, lakóépületekről és üzletekről — már nem egyszer irtunk. Persze, nemcsak a járás, hanem a járás legkisebb községe is épített, létesített olyan dolgokat, amelyekre nem is számíthatott, vagy amiről legjobb esetben is csak ígéreteket kapott a felszabadulás előtti képviselőválasztások hordószónokaitól. Amit a dolgozók legjobbjai kőiül választott tanácstagok, képviselők ígértek, azok rendre mc.g is valósultak. Az isaszegiek közül mintegy 150 család ez évben már villannyal világít. Régen, még a felszabadulás előtt csak egy két- kádas népfürdő volt Isaszegen, amit 195G-ban négy káddal és négy zuhanyozóval bővítettek. Ezenkívül mélyfúrású, jó vizű kutakat kaptak, tavaly elkészült a községi ravatalozó, a Jászberényi úton a vízlevezető, míg a községi iskolára 115 ezer forintot költöttek. De ki győzne minden új dolgot felsorolni?! Zsámbokon 1957-ben adták át az új hídmérleget, megjavították a sáros Deák Ferenc utcában az utat, az iskolába bevezették a vizet, az idén a sportpályán modern, szép öltözőt építettek, s a tavasz- szal kezdik meg az új pedagóguslakás építését. Az egyházközség a templomot és kertjét kőfallal keríti körül és egyidejűleg támfalat is épít. A munkálatokat már megkezdték. Építik már a földművesszövetkezet új felyásáriótelepét, s a tavasszal hozzákezdenek egy korszerű üzletház építéséhez is. A számok mutatják legjobban, hogy mit is kapott a gödöllői járás. 1958-ban a járás területén a községfejlesztés céljára 3 290 OOtí forintot fordítottak.' A villanyhálózat fejlesztésére és bővítésére félmillió forint jutott. Üj kultúrházak építésére 450 ezer forintot fordítanak. Vácszentlászlón már elkészült, míg Csömörön 1959 első felében avatják fel a kultúrházat. Járdák építésére a járás területén 230 ezer forintot, míg új kövesutak építésére 250 ezer forintot költöttek. Nagytarcsán új iskolaépületet építenek, és minden községben rendszeresen gondoskodnak a meglevő tantermek renoválásáról, azonkívül új tantermeket is építenek az iskolákhoz. Az úttörőházak felszerelésére 140 ezer forintot fordítottak a járás területén. A községek lakói értékelik és megbecsülik a tanácstagok fáradhatatlan, áldozatkész munkásságát. Alig akad olyan iij létesítmény, építkezés, amelvnél a lakosság társadalmi munkában ne vett volna íéSzt. Szívesen, örömmel csinálják, mert tudják, saját boldogulásukat, életük könnyítését szolgálják az új utak, járdák, középületek stb. A közelmúltban tartott jelölő- jryűléseken sok megvalósítandó dologról szóltak mind a lakosok, mind a tanácstagjelöltek. Az eddigi eredmény a biztosíték arra, hogy a tervek nem piaradnak sokáig tervek, hanem már a választások után a község vezetői a lakosság tevékeny közreműködésével hozzálátnak a sok szép elgondolás, terv valóraváltásához. Körséta ä gödöllői járásban iiiiiiimiiiiiiiniiiiHiiiiiiiiiiMiitiiMi.iiiiiiiiii TÁRSADALMI MUNKÁBAN „PATTAN" A RÉPA Az őszi esőzések idején különösen mély, vendégmarasztaló sár borítja Dány község utcáit. A községet mély völgyben folyó kis patak választja ketté. Aki nem akart átgázolni a sáron-vizen, annak majd kilométeres kerülőt kellett tenni. A jelölőgyűléseken panaszkodott is emiatt a lakosság. A tanácstagjelöltek javaslatára elhatározták, hogy még a választások kezdetéig, november 16-ig, több száz méteres keskeny járdát készítenek. A munkához a héten fogtak hozzá. A fogattal rendelkezők, mint Kurunczi Sándor, Sződi András, Molnár János és a többiek 2—2 fuvarral járultak hozzá a járda építéséhez. És mire ezek a sorok megjelennek. elkészül a járda is. Nem kell kerülőt tenni, sárban járni ezután. Szállítják a cukorrépát Építik az új járdát Modern tehénistálló a dányi Lenin Tsz-ben A megye egyik legmodernebb. 74 férőhelyes tehénistállóját adták át rendeltetésének e hét közepén Dányban, a Lenin Tsz-ben. A tSz tanyaközpontja s tehenészete eddig a községtől 7 kilométerre levő Szentkirálypusztán volt, ami zavarta a tsz munkáját, megnehezítette az ellenőrzést. Ezért határozták el, hogy a község szélén új tanyaközpontot létesítenek, s mivel állat- tenyésztéssel akarnak foglalkozni, modern istállót is építenek. Az 1 200 000 forintos költséggel épített modern istálló egyedi etetös, önitatós. A trágya- és takarmányszállítás csillékkel történik. Az istálló egyik szárnyrészén 8 férőhelyes „betegszállás” van, a másikon modern tejfeldolgozó üzem épült. A padláson 10 köbméteres víztároló, s 22 va- gonos gabonaraktár, ahová a gabonát géppel fúvalják fel. Az épület alatt 10 köbméteres trágyaléakna is van, ahonnan szivattyúval közvetlenül a laj- tokba lehet szívatni a trágyalevet. Ezenkívül három darab 600 köbméteres betonsilót, valamint egy gondozói lakást is építettek. Tavasszal a sertésólakat is ide telepítik át. Vácszentlászló határában, a köves út mentén dombnak is beillő cukorrépahalom fehérük. A kis község földhöz juttatott parasztjai termelték. Átlagosan 140 mázsa termett, vagyis a termelők mintegy 8 ezer forint tiszta bevételhez jutottak holdanként. A 72 éves Győri István, a szövetkezet szerződéskötője büszkén újságolta, hogy jövőre az idei 15 hold helyett 23 holdon termelnek répát a gazdák. Hoffner István, a cukorgyár átvevője kitűnőnek tartja a répát, amely acélos, ha földre esik. pattanva törik, vagyis beérett, magas a cukortartalma. Elégedettek a község termelői. hisz jól fizetett az idén a répa Tariszíka Józsefnek. Szira Jánosnak, Pintér Józsefnek és a többieknek. A tengernyi répát már két hete villázza a teherautóba Nagy László és Szemler István. Az a tervük, még a fagyok beállta előtt elszállítják a 23 vagonnyi cukorrépát a Selypi Cukorgyárba. Sporistadioni" építenek Kerepesen fúj vezetőség vette át Kerepesen a községi sportkör irányításét. Elhatározták, hogy a sportpálya közelében klubtermet, öltözőket, szertárt, vaA VÁLASZTÁSOK ELŐTT U>1 A fejlődő egészségügy A járás az elmúlt rendszerben „mintajárás” volt. Idegenforgalmi látványosságnak szolgált, ide hozták a külföldieket, s itt mutatták be az ország más részén egyáltalán nem működő egészségvédelmi intézményeket. így aztán az itteni statisztikák ehben az idpben jóval kedvezőbbek voltak a többiekénél. Ennek ellenére a felszabadulás óta ezen a területen is hatalmasat léptek előre, amire bizony — mintajárás ide, mintajárás oda — szükség is volt. A 20 ágyas, eléggé primitíven felszerelt járási szülőotthonból 36 ágyas, teljesen korszerűen felszerelt és klini- i kai nívón ellátott kórházi szü- \ lészeti osztály lett. 1946-ban megalakították az ] addig n€m létező bőr- és ne- | mibeteg-gondozó intézetet. § 1948-ban megalakult a mozgó i szakorvosi szolgálati Szülész- | és gyermekgyógyász szakorvo- [ sok gépkocsival rendszeresen i bejárják a községeket, megfe- f lelő ellátásban részesítve a f csecsemőket, gyermekeket és j terhes anyákat. A felszabadulás előtt a ja- ] rásban bölcsőde egyáltalában | nem volt. Most Gödöllőn, Kis- § tárcsán. Pécelen és Isasze- | gén, továbbá három üzemben;; a gödöllői Ganz Árammérő-1 gyárban, az Agrártudományi j Egyetemen és a Kistarcsai Fé- | sűsfonógyárban gondozzák | központilag a dolgozó szülők | gyermekeit. 1955-ben Gödöllőn tüdőbe- | teggondozó intézet alakult., A | tárás betegellátásának érdé- { kében járási rendelőintézet lé- i tesült az egészségházban. Ez \ iz intézmény fokozatosan fej- I lődik s jelenleg 15 szakorvos és 18 asszisztens dolgozik itt. Pécelen kapott helyet a megyei egészségügyi szakiskola, amelyben évente 35 csecsemőgondozónőt képeznek ki. Ugyancsak Pécelen létesített a MÁV biztosítottjai számára esv kitűnően felszerelt és ellátott, 120 ágyas továbbképző kórházat. Sok-sok adatot lehetne még lejmi arról, milyen eredményes munkát folytatnak az egészségügyi dolgozók. De felesleges. mert az itt felsoroltak is beszédesen bizonyítják a járás egészségügyi fejlődését. 1 ?y incs ember, aki ezt a ne- | xV vet néni ismerné Dány- | ban. Különösen a gyerekek. | Egyszeriben kerekre mosolyo- 1 dik a képük, ha felőle érdeklő- idünk. Hát hogy is ne? Nem | megy úgy el mellettük, hogy légy jó szava ne lenne hozzá- | jnk, na meg aztán cukor is 1 akad a kabátja zsebében. En- | nek aztán a gyerekszív nem | tud ellenállni. | A felnőttek nem a cukorért, 1 hanem emberségéért, jó mun- | 'kájáért becsülik, szeretik a | doktor urat. Lehet akármilyen | zord idő, ő lejárja a házakat, í segítséget, gyógyulási visz a | seznvedőknek. Harminc éve | lakik itt, ismer mindenkit, s | nemcsak a testet gyógyítja, de | a lelket is. | Weisz Mátyás tanácstag. 1 Nyolc éve viseli ezt a szép cí- | met. Nemcsak viseli, de alapo- I san megdolgozik érte. Nincs | olyan tanácsülés, amelyen | részt ne venne s nem hallatná | szavát, javaslatait. 1 Vele szemben ülök a kedves, Golybó András, a valke tanács vb-elnöke is a válasz tások előkészítésén dolgozik A községben az idén 39 jelölő I gyűlést tartottak, ahol Valki j 1800 választásra jogosult la | kosa 39 községi tanácstag j jelölt, négy járási és egy me gyei tanácstagjelöit jelölésé hagyta jóvá. A tanácselnök még egyszei átvizsgálja a vasárnapi válasz IIIHIHMIIIHIHIIllllHIHHIIIIItHtlflMHimiHIIIIIMttlllHiiiiHiiitiii IHHHttnilllllUlllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllN CL dó k IIHIIIilllllllllllllllllllllllll otthonos szobában. Az aszta másik végén kislánya körmöd szorgalmasan a leckét, de fél szemmel fel-felpislog a ven dégre. a doktor elgondolkozva ka xx varja feketéjét s úgy me séli, hogy s mint kezdődött. — Amikor megalakult a ta nács, az üléseken én vetetten fel, jó lenne járdát építeni mert megöl bennünket a sár Lehurrogtak. Minek az, csal pénzkiadás, ha jó volt eddig jó lesz ezután is. Egyetlen ember, az asztalos állt csak mellém. Aztán csak elkészült a: első járda s egyszeriben meg fordult a kocka. Most azon veszekszenek, melyik utca kerüljön előbb sorra. tásokhoz szükséges választói névjegyzékeket, a borítékokat és egyéb iratokat, valamint a választói urnákat. A községben négy szavazóhelyiséget állítanak fel, amelyekben vasárnap reggel hét órától a Hazafias Népfront jelöltjeire, pártunk és kormányunk politikájára, a békére szavazhatnak a valkóiak. IIIIIHllttlItillHIIItilimillltIMItlI lilHIitHUtmiIIUItHilMtlfirftililItt \atL bácsidat llllllllll!IIIIIIIIIIIHIII!l!llllllllllllllllllllllllllll||||||||||||||||||||||||| Nagyot lépett előre a világ nálunk is. A felszabadulás előtt olyan is megtörtént, hogy orvosságot rendeltem a betegnek. Mondtam, cukorral vegye be, mert nagyon keserű. Hát nagy szégyenleezve tőlem kértek egy szem kockacukrot, mert annyi sem volt a. családban. Ma már nincs ilyen probléma. Hogy milyen jól élnek az emberek, a legjobban én tudom. Én láttam a múltban is a gyerekeket, meg most is. Fa- lunkban gyakorlatilag megszűnt a csecsemőhalandóság, ami pedig igen nagy volt. Ha lenne idő, sok szomorú történetet tudnék mesélni az öregekről, gyerekekről. A Uj szakcsoportok Hódít az új Gödöllő községben is. Az idén például három új szakcsoportot alakítottak a gazdák. Májusban alakult meg Kovács János elnökletével, 16 taggal, a régi királyi pincében 800 négyzetméter területen a gombatermelő szakcsoport. Az első kiló sampinyongombákat szeptember végen szedték, s azóta min- ’ den héten 3—4 mázsa gombát értékesítenek közösen. IlKlililHIIilliHlimiilltlIHMItlIIHmilHrillHllimHIIHHIimimini — De inkább beszéljünk a máról. Ilyen megelégedett a nép még nem volt errefelé, mint most. Dolgozhatunk, élhetjük a magunk egyszerű életét, nem kell rettegni a holnaptól. Külön örülök, hogy újra jelöltek tanácstagnak. Van még teendő, szívesen dolgozom továbbra is. Az egészség- ügyi állandó bizottság komoly munkát végez a faluban. Sok nehéz problémát megoldottunk már a tanács segítségével, > jó érzés elmondani, akárhányszor fordultam hozzájuk kérelemmel, még mindig megtalál ták a segítés módját. a ztári megint a gyerekekre zi kerül a sor. Fényképeket vesz elő, mutatja kedvencei csoportját: az állami gondozott gyerekeket, akiknek apjuk helyett apjuk. S mikor a búcsúzásra kerül a sor, azzal az érzéssel léptem ki a vadszőlővel befuttatott kapun, egy nagyon becsületes, jó emberrel fogtam kezet. lamint egy gondnoki lakást építenek. Tervüket a községi tanács a legmesszebbmenőkig támogatja, főleg azért, mert így a labdarúgó-szakosztályon kívül más sportág is működhet. Á sportolók és á község lakosai -társadalmi munkában is fcbk Segítséget adtak az építkezéshez, s rendelkezésükre áll 4 szükséges építőanyag nagy része is, mintegy 40 ezer forint értékben. Az építkezés folytatásához még 25 000 forintra lenne szükségük, amihez kérik a járási tanács segítségét is. Bíznak a ke repestek abban, hogy még íavasz előtt felépül a „sportstadion“ a községben. Zsámboki krónika Z sámbok felé az utas elhalad egy magas, partos, agyagos rész alatt. Az agyagpartból már sok értékes leletet fordítottak ki a házépítő munkások lapátjai. A napvilágra került tárgyak alapján régészek megállapították, hogy a község helyén már a kőkorszakban is laktak. Később avarok, majd rómaiák telepedtek -meg a szelíd dombok tövében. A legértékesebb leletéket a Nemzeti Múzeumban őrzik s 1925 körül egy francia történész könyvet is írt róluk. A magyarok az Árpádok idejében telepedtek itt le. A régi község a jelenlegi településtől körülbelül két kilométernyire volt. Ezt a helyet ma Pusztafalunak hívják s mellette o lapost, ahol hajdan tó volt, most Tófalunak. A kis falut sok tulajdonos mondhatta magáénak. A régi birttíklev elekből nyomon követve megtudjuk, hogy 1424- ben szerepel neve először. Ekkor ajándékozta Zsigmond király feleségének, Borbálának nászajándékul. Később Albert 'király adja szintén feleségének. Ulászló az egri püspöknek juttatja, majd a váci püspöké lett. A XVIII. szá- \ zadtól a felszabadulásig a | Beniczkyék voltak a földes- ! urak. j Sok harcot, vihart láttak ! ezek a földek. Avarok, rómaiak, hunok harcoltak itt. Tatárok dúlták fel, majd 'később a husziták égették -porig a házakat. 1559-ben a török tette kezét a községre. Ebben az időben Vác után ez a legnépesebb helye a környéknek. A törökvilág emlékét őrzi a ma is Peresdűlőnek nevezett völgy Zsámbok és Káka között. 1848-ban a tápióbicslkei csata után a csapatok erre vonultak Vácra, mindvégig harcolva. A túrái csatában egy huszár súlyosan megsebesült. A jószívű asszonyok itt vették ápolásba, s amikor meghalt, sírjára — a szabadságharc emlékére — szobrot emeltek. Zsámbokot 1944. november 15-én érték el a felszabadító szovjet csapatok. Ennek most kerek 14 éve. S ezzel új világ köszöntött a régi, sok vihart, bajt látott falura. Sokszázados történelme folyamán először szabadok, rendelkeznek magukkal. Örökre elmúlt a földesurak árnyéka fejük fölül s most, november 16-án, újra kinyilvánítják akaratukat, hogy így akarnak továbbra is élni. lakultak Gödöllőn A csoport tagjai a bevétel öt százalékát közös alapra helyezik. s munkájukat megkönnyítő gépeket, motorokat vásárolnak majd. Hivatalosan már megalakult a községben a csíráztatott burgonyatermelő szakcsoport hét taggal. 14 kát. hold földterületen. A működési engedélyt még nem kapták meg, s hiányzik a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főigazgatóságának jóváhagyása iS; A hírek szerint még ebben a hónapban kézhez kapják a munka megkezdéséhez szükséges iratokat a szakcsoport tagjai. A legfiatalabb szakcsoport augusztus végén alakult mea tat taggal. Sertéstenyésztéssel és baromfineveléssel szándékoznak foglalkozni. Már van 12 anyakocájuk és 100 baromfijuk a törzsállatál- lományuk kialakításához. A most alakult három új szakcsoporton kívül évek óta működik, méghozzá eredményesen. a 75 tagot magában 'oglaló 1200 méhcsaláddal ren- ielkezö méhészeti szakcsoport* Összeállította: Komáromi Magda és Csekő Ágoston
