Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-12 / 267. szám

n. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM ARA 30 fiija;#* Talán igaz sem volt? (4. oldalon.) 1958. NOVEMBER 12. SZERDA PEST MEGYEI Kádár János elvtárs látogatása Pécsett és Komlón Kádár János. az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára kedden Pécsre és Komló­ra látogatott, Aczól György, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Baranya me­gyei képviselőjelöltek listave­zetője és Sándor József az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja kíséretében. Kádár János elvtárs Kom­lóra érkezésének híre pillana­tok alatt elterjedt a városban. Amerre csak járt, a bányász­asszonyok, férfiak és gyerme­kek mindenütt nagy szeretet­tel, virágcsokrokkal köszöntöt­ték a párt vezetőjét. A komlói pártbizottságról a Fürst Sán­dor legényszállásra mentek a vendégek, ahol a lakókkal együtt ebédeltek. Kedves szín­folt volt közöttük a szomszé dós általános iskola tanulói nak serege. Innen a pécsszabolcsi Ist- ván-aknához mentek a vendé gek, ahol a bányából felszálló dolgozók várták a párt első tit kárát. Kádár elvtárs közvetlen hangú beszédét nagy tetszéssel, viharos tapssal fogadták • pécsszabolcsi bányászok. Miközben a párt első titkára és kísérete Komlón járt, láto­gatásának híre Pécsett is elter­jedt. A Zsolnay porcelángyár bejáratánál a dolgozók népes serege várta a gyár előtti útvo nalon Pécsre visszatérő vendé­geket. A gyárban Kádár elv társ szólt a gyár hétszáz dol­gozójához. Kádár elvtárs a Széchenyi téren 25 000 dolgozó előtt vá­zolta az ország bel- és külpoli­tikai helyzetét. • A vendégek este Pécs politi­kai, gazdasági és tudományos életének vezetőivel együtt va csorán vettek részt. Dr. Münnich Ferenc és Kiss Károly látogatásai Dr. Münnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja Or­bán Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tudo­mányos és kulturális osz­tálya vezetőjének és Ke­len Bélának, a Budapes­ti Pártbizottság titkárának kíséretében kedden látogatást tett a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen. Részt vett az egyetemen ren­dezett választási gyűlésen, s beszédet intézett az egyetem tanáraihoz és az összegyűlt hallgatókhoz. Utána hosszasan, szívélyesen elbeszélgetett az egyetem vezetőségével, párt- bizottságának és ifjúsági szer­vezetének képviselőivel. 1 Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, a Politikai Bizottság tagja a Divat Cipőgyár dolgozóival ta­lálkozott, s felszólalt az üzem­ben megtartott munkásgyűlé­sen. Hétszázmillió forintot a vízgazdálkodás fejlesztésére Dégen Imre, a Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének sajtótájékoztatója Nagykőrösön vasárnap ünnepélyesen felavatták a szovjet hősi emlékművet. Képünkön az avatást és a nézőközönsé­get, valamint az avatásra kivonult katonai egységet mutatjuk be (Foto: dr. Szabó Károly) Pest megyei egyházi vezetők látogatása mezőgazdasági üzemekben | A Pest megyei Tanács vég- ! rehajtó bizottságának meghí- ! vására dr. Kovács Vince váci | püspök, valamint a katolikus 1 és protestáns egyházak több | más Pest megyei vezetője | kedden meglátogatta a cégié* ! di Dózsa Népe Termelőszövet- 'kezetet és a Csemői Állami Gazdaságot. Az egyházi sze- | mélyiségeket elkísérte Szabó | Károly, a Pest megyei Tanács | vb-elnöke, Nagy Elemér, a 1 Hazafias Népfront .megyei, tit- 1 kára és Csala László ország- | gyűlési képviselőjelölt, az Ál- | lami Egyházügyi Hivatal mun- | ka társa- 5 A megye cséplőcsapatainak versenyében az Abonyi Gép­állomás ifjúsági cséplőcsapata lett az első, Csiilik András, a Pest megyei KISZ-bizottság munkatársa átadja a ver­senyzászlót Fabula Andrásncnak. A nyertes cséplőcsapat a kitüntetésen kívül pénzjutalmat is kapott (Gábor Viktor felvételei) Az EAK tájékoztatásügyi minisztériuma a Jordániái király repülőgépével történt intidensrói CUKRÁSZDÁKBAN NEM SZABAD SZESZES HAH ÁRUSÍTANI Hétfőn reggel egy jordániai katonai repülőgép, anélkül, hogy előzőleg engedélyt kért volna, átrepült a szíriai határon. A repülőgéptől adatokat kértek az illetékes hatóságok. A repülőgép pa­rancsnoka azonban ragaszko­dott a titoktartáshoz és azt kívánta minden magyarázat nélkül, hogy átrepülhessen a szíriai terület felett. Semmit sem közöltek arról, hogy Husz- szein király az utasok között van. Egy lökhajtásos vadászgép- őrjárat, amely állandóan szol­gálatot teljesít a meglepetés- szerű támadások elhárítására, a jordániai repülőgép köze­lébe repült. Az őrjáratot meg­bízták, hogy kísérje a repülő­gépet a jordániai határig. Husszein király Ammanfcan kiadott hétfői nyilatkozata el­ismeri, hogy a repülőgép, amelyben utazott, nem vette fel a kapcsolatot a szíriai vi­dék illetékes hatáságaival, csak akikor, amikor már tény­legesen áthaladt az EAK észa­ki részének határán. A nyilat­kozatból világosan kitűnik, hogy a repülőgép nem tájékoz­tatta a damaszkuszi repülőte­ret arról a tényről, hogy Husz- szeiin király az utasok között van. Ami a király hétfői nyi­latkozatában foglalt történet többi részét illeti, a legkeve­sebb, amit el lehet mondani róla az, hogy ezt a történetet egyetlen józan ember sem hi­szi el. A belkereskedelmi minisz­ter rendeletben szabályozta a cukrászdákban és a büfék­ben az égetett szeszes italok árusítását. A rendelet szerint cukrászdákban égetett szeszes italokat nem szabad árusítani. Nem vonatkozik ez a tilalom » likőr-félékre. A belkereskedelmi minisz­ter a rendelet kiadásánál a cukrászdákat látogató gyer­mekek, s általában a fiatalság erkölcsá nevelését, s az alko­holizmustól való távoltartásán tartotta szem előtt. 5 Felavatták a nagykőrösi szovjet hősi emlékművet | Felderítik a leltártöbbletek okát a belkereskedelemben A Belkereskedelmi Minisz­tériumban az utóbbi időben sokat foglalkoztak a leltár­eredmények alakulásával. A vizsgálatok során megállapí­tották, hogy 1954-hez képest 1957 végéig csaknem a felére csökkentek a leltárhiányok, ezzel szemben indokolatlanul megnövekedtek a leltártöbb­letek. Az ilyen többletek meg­akadályozására felülvizsgál­ják az eddigi normákat, to­vábbá azt, hogy az indokolat­lanul nagy többlet nem a vá­sárlók kárára elkövetett súly­csonkításból származik-e. A vízgazdálkodásban sokat f segítenek az országos szervek- | nek az önkéntes vízgazdálko-1 dási társulások. Az Elnöki | Tanács 1957. évi törvényerejű | rendelete nyomán november | elsejéig 85 ilyen társulás ala~ f kult az országban. Ezeknek § működési köre mintegy 400 1 ezer holdnyi területre és 130 | községre ter.ied ki. Az árvíz elleni védekezés | mellett öntözésre és törpe víz- | VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! művek épitesere társulnák a falusi dolgozók. Ebben az év­ben 22 millió forintot bocsá­tottak a vízgazdálkodási tár­sulások rendelkezésére. A ta­gok összesen 15 millió forint­tal járultak hozzá a munkála­tok elvégzéséhez. Emellett mintegy 170 ezer köbméter földet mozgattak meg. A tervek szerint jövőre kö­rülbelül 30 millió forint -értékű munkát végeznek majd el a társulások, de a 70 új, alakulóban levő társulással együtt ez az összeg 50—60 millió forintra is emel­kedhet. Az állami támogatást elsősorban azokra a helyekre adják, ahol a tagok a legjob­ban törekednek- a közös fel­adatok megvalósítására. Á nagymarosi vízierőmű építésével kapcsolatban el­mondta Dégen elvtárs, hogy a magyar és a csehszlovák ter­vezők fokozott ütemben dol­goznak az erőmű tervein. A kivitelezési terveket 1960-ra el akarják készíteni, hogy 1961- ben hozzákezdhessenek az építkezéshez. Az ország vízellátásáról Vajda József főigazgató tartott tájékoztatót. Elmondta, Vízgazdálkodásunk helyze­téről és az ezzel kapcsolatos feladatokról tájékoztatta teg­nap a sajtó képviselőit Dégen Imre elvtárs, a Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője. Elmondta, hogy jövőre a tervek szerint 700 millió forintot bocsát kor­mányunk a Vízügyi Főigazga­tóság rendelkezésére az árvíz- védelem, a belvízlevezetés, fo­lyószabályozás és ivóvízellátás fejlesztésére. Ez az összeg a felszabadu­lás óta a legnagyobb, 18 százalékkal magvasabb a tavalyi beruházási összeg­nél. Árvízvédelemre 73 millió forintot költünk a jövő év­ben. A felszabadulás óta ösz- szesen 600 millió forintot for­dítottunk erre a célra, még­sem vagyunk elégedettek az elért eredményekkel. Ezért év­ről évre fokozni kívánjuk a védekezés biztonságát. Az erőteljes védekezés el­lenére még mindig nagy ve­szélyt jelentenek a jeges ár­vizek. Hogy ezek ellen is kellő biztonsággal vehessük fel a küzdelmet, kormányunk ha­tározatot hozott egy 11 egy­ségből álló jégtörő hajópark elkészítésére. Az első jégtörő hajót 1960- lielyczik üzembe, ezt kö­vetően pedig évenként két- két hajó készül majd el. Addig is —már az idei télen is f — ideiglenesen négy hajót ál- | Irtanak be a Duna jégpáncél-1 jának feltörésére. A Közieke- = dés- és Postaügyi Minisz-1 térkim is három vontatóhajót | bocsát erre a célra a Vízügyi | Főigazgatóság rendelkezésére. | A belvízvédelemre 126 mil-f lió forintot, fordítunk jövőre. | 10 belvízlevezető szivattyútele- = pet építenek. Ezekkel másod-1 percenként 60 köbméter vizet | tudnak majd kiemelni, annyit, | amennyi a Tisza vízhozama | normális vízállásnál. Az ország átlagos csapadék-1 mennyisége közepes termés-1 eredmények eléréséhez _ ele- | gendő. A fejlettebb gazdálko- = dúshoz több vízre van szűk- | ség. Ezt az öntözés fejlesztő-1 sével Kell biztosítanunk. Ta-| valy 127 ezer holdon folytat-1 tak öntözéses gazdálkodást. Az | idén mintegy 8000 holddal nö-1 vekedett az öntözött terület. § A Vízügyi Főigazgatóság a f Földművelésügyi Minisz- | tóriummal együtt főleg a | permetező öntözés fejlesz- f tésére törekszik. a felszabadulás előtt nem­csak a falvak, a városok ivóvízellátása is elhanya­golt állapotban volt. A felszabadulás után 30—40 éves elmaradást kellett pótol­nunk. Emlékeztetett azokra az Időkre, amikor sok faluban még 500—600 méterről hord­ták a vizet és amikor például a pilisszentiváni bányászasz- szonyok hajnali 3—4 órakor kénytelenek voltak sorbaállni egy kis vízért. Bár a felszabadulás óta egy- milliárd forintot költöttünk az ivóvízellátás fejlesztésére, e te­kintetben még sok feladatot kell megoldanunk. Az ipari üzemek vízellátását függetle­níteni akarjuk az ivóvíz ellá­tástól. Az úgynevezett regionális vízművek létesí­tésével, felszíni vízkivétel­lel, új kutak építésével, törpe vízművek és mély­fúrású kutak létesítésével javítjuk a vízellátást. A hároméves terv következő két esztendejében 420 millió forintot fordítunk erre a célra; 1959-ben 138,2 millió forintot, Budapesten 58 millió forintot költenek a vízellátás további megjavítására. Baráti találkozó az Abonyi Gépállomáson Kettős ünnepet ünnepeitek az Abonyi Gépállomás dolgo­zói. A DÍVSZ fennállásának tizenharmadik évfordulója alkalmából baráti találkozót rendeztek a gépállomás dol­gozói. A találkozóra meghívták a DÍVSZ bolgár képvise­lőjét, Bassev Georgijt is. A bolgár képviselő beszámolt a bolgár ifjúság életéről; hogyan változott meg alig egy évtized alatt Hruscsov és Gomulka kész éde ' a lengyel küldöttség elutazásakor Nyikita Hruscsov a lengyel kormányküldöttség elutazása­kor mondott beszédében kije­lentette, hogy a küldöttség lá­togatása a lengyel—szovjet ba­rátság megható kifejezése volt. — Népeink — mondotta Hruscsov •— vállvétve és az első sorban fognak harcolni a békéért, a nemzetközi fe­szültség enyhüléséért. Hrus­csov beszédében jókívánságait tolmácsolta a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának, majd megkö­szönte a lengyelországi meg­hívást és jó utat kívánt a len­gyel küldöttség tagjainak. Wladyslaw Gomulka ^vála­szában hangsúlyozta, hogy “e látogatással még jobban erő­södtek a lengyel és a szovjet nép barátságának száiai. Nincs olyan, kérdés — mon- I dotta —, amely elválasztaná egymástól országaink népeit. Gomulka megjegyezte, hogy a két ország nem lehet kö­zömbös a militaristák pró­bálkozásai iránt. Ilyen körül­mények között a béke meg­szilárdításáért erősítenünk kell VSáéírhi szövetségünket — mondotta. Gomulka kije­lentette, hogy a szocializmus táborának további tömörülése a világbéke megszilárdításá­nak legjobb biztosítéka.-t

Next

/
Thumbnails
Contents