Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-08 / 264. szám
im NOVEMBER 8. SZOMBAT mrr HEG &Cirtap Gazdaságosabb (erinelés — több nyereségrészesedés Takarékossági őrjárat a váci üzemekben Ahogy közeledik az év vége, üzemi dolgozóinkat egyre inkább foglalkoztat ja a kérdés: vajon az idén mennyi lesz a nyereségrészesedés. Ahol jó' gazdálkodtak, ott természetesen nem marad majd el a „13. havi fizetés",, ahol viszont csak papíron élt a takarékossági mozgalon, ott nem sok eredményre számíthatnak. Takarékossági őrjáratunk során ezúttal a váci üzemekbe látogattunk, hogy megtudjuk, mennyit takarítottak meg eddig és hány napi nyereségrészesedésnél tartanak A Dunai Hajógyár dolgozói annak idején a kormány takarékossági felhívására 750 000 forint megtakarítását vállalták. — Eddig — mondotta a látogatáskor Medvei Jenő főkönyvelő — körülbelül 800 000 forintot takarítottunk meg, s ennek is köszönhető, hogy pillanatnyilag már a 16. napi többletnyereségnél tartunk. Ez az eredmény annál inkább figyelemre méltó, mivel az elmúlt esztendőben a vállalat még veszteségesen dolgozott. önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogyan sikerült ezt a szép teljesítményt elérniök? A választ erre legjobban a negyedévi mérlegbeszámolók tudnák megadni Amikor a takarékossági felhívás megjelent, valamennyi üzemrész részletes feladattervet dolgozott ki. A gyár gazdasági és műszaki vezetői pontosan felmérték, hol és milyen intézkedéseket tehetnek a takarékossági mozgalom kiszélesítése érdekében Felülvizsgálták az anyag- és rezsinormákat, új konstrukciós változtatásokat vezettek be a felépítményanyagok csökkentésére. Ma már az anyagfelhasználás költsége az 1957- es év harmadik negyedéhez Viszonyítva 3 százalékkal kisebb. TaValv' az üzem rezsi- költsége 139 százalék volt, most 1Ó0 százalék alatt mozog. A terv- és üzemgazdasági osztály rendszeresen ellenőrzi és értékeli a takarékossági eredményeket. Ha a hátralevő hetek alatt Is úgy dolgoznak a hajógyáriak, mint eddig, akkor a három heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés is meglesz. A Forte-gyár dolgozói a kormány felhívására az önköltségnél 358 000 forintot, az importanyagoknál pedig 310 000 forint megtakarítást vállaltak. — Mennyit sikerült eddig megtakarítani? — tettük fel a kérdést Merész Mátyás főkönyvelőnek. — Hirtelenében nem tudok pontos választ adni — mon-| dotta —, hisz több olyan in-f tézkedés van jelenleg is folya-i matban, amelynek csak ké-| söbb lesz kimutatható eredmé-f nye. Takarékossági tervünk 1 egyik leglényegesebb fejeze-1 te a másodrendű anyagok | csökkentése. Májustól kezd-1 ve 32 500 négyzetméter má- f sodrendű termék helyett csak 11 2945 négyzetmétert termel-1 í tünk, a többi elsőosztályú tér- | < mék volt. Ez 120 000 forintot | * hozott. Az importanyag-megta-1 karítási vállalást már teljesí-§ tettük. Az üzem vezetői egyébként a | távlati intézkedési tervben is | * gondoltak a takarékosságra. f1 Eddig a színesíilm gyártás- \ \ hoz szükséges szerves anyago- |' kát más vállalat gyártotta. \ Most itt is kidolgozták a bí- § borszín képző, a kék és sárga | szín teljes technológiáját, s | jövő júliustól kezdve itt ál-1 lítják elő .ezeket az anyago-| kát is. Ez körülbelül évi 2501 ezer forint megtakarítást, je- | lent majd. Eddig 11 napi nyereségre-1 szesedésnél tartanak. s ha az | utolsó negyedév is jó lesz. év | végén két hetet tudnak kifi- | zetni. A Híradástechnikai Anyagok | Gyára Vác egyik leggyorsabban fej- | lődő üzeme. Tavaly óta itt | duplájára emelkedett a tér- = 1 melés. Bár a főkönyvelő-vál- j tozás miatt az üzem vezetői i nem tudták pontosan megmondani, hogy az 560 000 f orint takarékossági vállalásiból eddig mennyit sikerült teljesíteni, annyi azért kiderült, hogy a takarékossági mozgalom eb- j ben az üzemben sem laposo- i dott el. Például a rezsiköltség ] 136 000 forinttal csökkent, a | KISZ-brigád egymaga 71 000 | forintot takarított meg. Az év hátralevő részében komoly feladatok várnak még a dolgozókra, ugyanis december 31-ig 20 000 televíziós készülékhez kell még elkészíte- niök különféle alkatrészt. Amint a gyár igazgatója is mondotta; úgy néz ki, hogy les* nyereségrészesedés. A Váci Fonógyár 914 000 forint -vállalásából eddig 500 000-et takarított meg. — Vajon — tettük fel a kérdést Karácsonyi Rezsőné főkönyvelőnek — sikerül-e *v végéig teljesíteni az előirányzott összeget? — Lehetséges — válaszolta —, de az az érzésem, hogy nem. Tudniillik mi egy évre dolgoztuk ki akkor a tervet, s nem tisztáztuk pontosan a határidőt. Különben is a feladat- tervek eléggé feszítettek, s hízón v az anyagellátásunk nem mindig kielégítő. Az élüzem címet viselő fonógyár tavaly 24 nap nyereségrészesedést fizetett, most bizony csak a \ hatodik napnaf tartanak. — Év végére legalább ennek a dupláját szeretnék elérni — mondta végezetül Karácsonyi* né. Mi ehhez csak annyit tehetünk, hogy ez kizárólag a dolgozókon múlik. A Váci Kötöttárugyárban az elmúlt negyedévben 360 000 forintot takarítottak meg, s itt is több olyan takarékossági intézkedés van folyamatban, amely csak az év végén lesz értékelhető. Az eddigi eredményekhez jelentékenyen hozzájárult a dolgozók lelkiismeretesebb munkája. Például a trikókonfekcióban a gumiszalag gondosabb felhasználásával 180 000 forintot tudtak megtakarítani. Lelkiismeretesebb munkával a körhurkoió- ban is tovább lehetne csökkenteni a kelmeszennyezödést, a festődében pedig a színeltéréseket lehetne megakadályozni a technológiai fegyelem jobb betartásával. Mindez jelentékenyen, hozzájárulhatna még a most meglevő 16 napi nyereségrészesedés növeléséhez. Súlyán Pál REPÜLŐTÉR A SZÁLLODA TETEJÉN I A varsói Grand Hotel Eurö- 1 pa egyetlen ' olyan szállodája, | amelynek tetejét : alkalmassá f tették helikopterek leszállásé- | ra. November 4-én a 12 eme- 1 letes szálloda tetejére leszállt | az első helikopter. Ez volt u I főpróba, mielőtt megindul a f rendszeres helikopter-forga-1 lom a varsói repülőtér és a 1 szálloda között. Az ünnepe- | lyes 'alkalomnál jelen voltak | külföldi légiforgalmi társasa- | gok megbízottai, valamint a | sajtó képviselői. \ IRÁNY: BUDAPEST! Aszály pusztítja az állat- | állományt Ausztráliában | Az Ausztrália északi terüle- f tein több hónapja tartó súlyos | aszály következtében tízezrével 1 pusztul az állatállomány. Egy I szarvasmarhatenyésztő-telep | jelentése szerint eddig 20 0001 állat múlt ki vízhiány követ-1 keztében. Egyes helyeken ja-| nuár óta nem esett az eső. Egy | szemtanú elmondotta, hogy a| még életben maradt szarvas-1 marhák csontvázként ténfereg-1 nek. A legtöbb telepen száz-i számra lövik agyon a végei-1 gyengülésben szenvedő állató-1 kát, Több mint félezer vagon pirosán mosolygó almát szállított már az idén a földművesszövetkezet Csemőről a fővárosba. Alig győzik rakni a vagonokat Must- és borértékesitési problémákkal a területileg illetékes földművesszövetkezetekhez forduljanak a termelők A must és bor nagyüzemi felárának megállapításáról a nemrégiben kiadott rendelet — mint a SZÖVOSZ mezőgazdasági főosztályán közölték — az eddigi tapasztalatok szerint, még nem vált közismertté a bortermelő gazdák körében. B LVA L Y FOG AT szállítja haza a répaszeletet a jászkarajenői kisállomásról a Béke Termelőszövetkezetbe Minden szerdán és szombaton pulykákkal, hízott libákkal megrakott teherautókat indít útnak Kőröstetétlenröl Mihály János, a földművesszövetkezet felvásárlója. Egy- egy kocsin 15 mázsa baromfi1 utazik a fővárosi piacokra (Kép: Csekö) November közepétől árusítják az 1959. évi Érdekes Kalendáriumot A rendelet — mint rámutatnak — olyan időpontban ke rüit kibocsátásra és biztosít a közös, nagytételű értékesítésért igen számottevő — 10, Illetve 2ö százalékos felárat —, amikor hosszú évek óta a legbőségesebb termést takarítják be, s országszerte tárolási és értékesítési problémákkal küldenek. A rendelet azt a célt szolgálja, hogy „ebben az évben csakúgy, mint a következőkben, * elősegítse a gazdaságos, kifizetődő szőlőtermelést, a korszerű agrotechnikát alkalmazó szőlészeti nagyüzemek kialakulását. Az ország földművesszövetkezetei, de elsősorban a Veszprém. Borsod, Heves és Békés megyei földművesszövetkezetek a következő hetekben szé ieskörűen ismertetik a rendelet előírásait a gazdákkal. A SZÖVOSZ mezőgazdasági főosztálya' felhívja a bortermelők figyelmét, hogy minden, az értékesítéssel, s a nagyüzemi felárral kapcsolatos problémájukkal forduljanak a területileg illetékes földművesszövetkezetekhez, ahol kimerítő tájékoztatást kaphatnak a rendelet előírásairól, annak pontos értelmezéséről. A Szikra Nyomdában elkészült a SZÖVOSZ és a Kossuth Kiadó által közösen szerkesztett Érdekes Kalendárium. Borítólapját Hollósy Simon Ku- koricafosztás című festményének színes nyomású reprodukciója díszíti. 225 oldalán színes, érdekes, írásokat, rajzokat, képeket, rejtvényeket, tréfákat hoz, szépirodalmi részét a legnevesebb írók műveiből állították össze. Népszerű mezőgazdasági és tudományos cikkeken kívül az Érdekes Kalendárium gazdanaptárt is tartalmaz: közli az országos vásárok jegyzékét, a vemhessé?! naptárt, névnapjegyzéket és még sok hasznos tudnivalót. A kalendáriumot előreláthatólag november közepétől árusítják a földművesszövetkezeti boltok. Riksa helyett autó A pekingi Hszinhua Egyetem járműipari fakultásának diákjai és professzorai olyan miniatűr autót szerkesztettek, amely helyettesíti a régi riksákat. Az új jármű utas- és áru- szállításra egyaránt alkalmas. I. Rövid bevezető A gondolat megszületése és ennek a gondolatnak a közlése, a beszéd jelezte: megjelent a Földön a Homo Sapiens, a Gondolkodó Ember. Sokan és sokat írtak róla az EmberrőlAzután a gondolkodók megálmodták és megformálták az Űjtípusú Embert, mindegyik „a maga képére és hasonlóságára’“. Mi hát az ismérve az Ujtí- pusú Embernek? II. Dunsbogdány Tragédia. Apró tragédia, de mégiscsak az. Kiszámították, hogy az óvoda légtere csak 102 apróság számára elegendő. Hatvankét gyermeket nem vehettek fel. Kétszer ennyi szülő kérdezte 'kétségbeesve \ önmagától, a tanácselnöktől, . az óvónőtől, a párttitkártól \ (aki „civilben” pedagógus): — Ugyan mihez kezdjünk \ most, kire hagyjuk a gyereket, ■ amíg dolgozunk? Mint a megbolygatott méh- \ kas, zúgott a község. Az Ember dicsérete ( három részben > Hatvankét asszony hordozta meg panaszát, sokszor hatvankettő érvelt, vitázott. — Csak az dolgozó, akinek munkakönyvé van? És az egyéni gazda? És a feleség, aki az egy-két holdat míveli, amíg férje a kőbányában munkálkodik? Azok hová tegyék gyereküket? — Hát csak a százkét gyerek érdekét nézik? Csak azoknak legyen jó? És a hatvankettő, akit nem vettek fel? Azokat ki lehet cipelni a földre, azokat lehet felügyelet nélkül hagyni? — Óvodát kell építeni! Ha pedig kell, teremtsék elő a pénzt a föld alól is! Ez szeptemberben történt. És ugyancsak szeptemberben:, 18-án megkezdték az úi óvoda építését. Nem a föld alól. nagyon is a föld feletti tartalékból szerezték rá a pénzt. • Nem új séma: lebontottálc két romépületet (innen az anyag egy része), listába foglalták. ki vállal fuvart, munkát, ki ád pénzt — azután hozzákezdtek. Bontottak az asszonyok, a párttitkár, a tanácselnök1, az iskolaigazgató — mindenki. Azután tervet készítettek, falat húztak, tetőt fedtek. És az új óvoda ma, másfél hónappal a nagy kétségbeesés után már áll, már vakolják a mennyezetét, már számitgal- ják: decemberre beköltözhet az aprónép. Zentkó János pedagóyus- párttitkávral járom a községet. Szekér kanyarodik ki ax egyik házból. — Hány fuvart adott az óvodához? — szól a bakon ülő férfihez a párttitkár. — Nyolcat! _ — Hány 4apot vállán az óvodánál? — kérdi egy asz- szonytól. aki éppen kikerül bennünket. — NégyetI A párttitkár nem válogat Akivel találkozunk, kivétel nélkül segitett. — Ez 'két fuvart adott, a négy napot, ez ennyi pénzt, emez szervezte a bált, ez gyűjtött ... Minden kérdezett azonnal válaszol, legfeljebb azon csodálkozik, miért firtatjuk o dolgot? Hát nem természetes dolog ez? Nem volt óvoda, hát teremtettek. Zentkó elvtárs is ezt tartja. — Hja, ha a nép akar valamit ... Csak látta volna' vasárnaponként őket! Itt 15 ember, ott 20 ... Egyik épít, másik fuvaroz, harmadik az anyagot hordja... Ha a nép akar valamit.. Elnézem őz óvodát, az újat. Vele szemközt a régi, a közös udvarban fáradhatatlanul szaladgál, zsibong a gyerekhad. Decemberre félszázzal többen lesznek! Sovány asszonyka siet hozzánk, Zentkó elvtárs hívta be az utcáról. — Á legszorgosabb — mutatja be a párttitkár. Spanisberger Mártonná tiltakozik. — Mindenki szorgalmas volt. És ő is neveket sorakoztat egymásután. A másfélhónapos „óvodai ütközet" harcosait: — Elter János 14 fuvar ... Ki győzné írni a neveket? De álljunk meg csak egy pillanatra! Hátha azok serénykedtek csupán, akiknek gyermekeit kicsuktáfy az óvodából? Egymás szavába vágva tiltakozik három ember: Spanis- bernerné, Zentkó János és Csengődi Ferenc kőbányai dolgozó, kőművesmester, aki a tervet készítette el társadalmi munkában, és aki kiszámította, hogy az új óvoda értéké 160 000 forint. És újabb nevek: — Hat Rudolf Mihály és felesége? Meg Herr Vilmos? És... Egyiknek sincs több köze az óvodához, mint nekem, nem jár ide se ija, se fia. És mégis!... Építettek, fuvaroztak, adakoztak. Az egész falu ügye volt ez. És nemcsak az óvoda a falué, mindenkié. Épül a sportpálya öltözője. 50 000 forint felajánlás gyűlt össze eddig a művelődési ház bővítésére. Megszületett a terv: jövőre meg kell teremteni a kisoroszi autóbusz fordulóhelyét. Mindez: társadalmi munka III. Rövid befejezés Bizonyára sok-sok ismérvét jegyzik majd fel az Üjtípusú Embernek. Bizonyára művelt lesz, erőt és egészséges. Bizonyára több nyelven beszél. Bizonyára legjobb 'képességei szerint munkálkodik majd. De ami megkülönbözteti a régi, csupán csak Gondolkodó Embertől: tudja már, hogy a Mienk többet jelent, mint az Enyém. Garami László
