Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

ffff

ílhCY

c/Cfrlan

1958. NOVEMBER 1. SZOMBAT

Kik és hogyan segíthetnek a családiház-építkezéseknél?

A kisiparosok ipargyakorlásáről szóló törvényerejű rendelet értelmében a családi házak építésénél a szakszerűség biztosítása mellett az építkező rokonai, ismerősei, iparjogosítvány nélkül is közreműködhetnek. Az utóbbi időben ezzel az engedménnyel sokan visz- szaéltek: iparigazolvány nélkül, rendszeres anyagi ellenszolgáltatásért „segítették” az építtetőt. Az eredmény rendszerint építészeti és esztétikai követelményeknek meg nem felelő épület lett.

A visszaélések elhárítása érdekében az Építésügyi Minisztérium a KIOSZ véleményének meghallgatása után rendeletet adott ki a törvény helyes értelmezéséről. Eszerint a családiház-építkezéseknél megengedhető, iparigazolvány nélküli rokoni, ismerősi közreműködés csak esetenkénti, nem rendszeres, anyagi ellenszolgáltatással nem járó társadalmi munka lehet. Minden más közreműködést jogosulatlan iparűzésnek kell tekinteni és elkövetőjével szemben eszerint kell eljárni.

A megkívánt szakszerűséget az építtetőnek építőipari szövetkezet, vagy iparigazolvánnyal rendelkező iakóház kivitelezésére jogosult kisiparos megbízásával kell biztosítania. A kisiparos, vagy szövetkezet felügyelete mellett az építtető rokonai és ismerősei a kivitelezésben közreműködhetnek; Ez az állásfoglalás irányadó arra az esetre is, ha az építtetők egymás kölcsönös segítésének elve alapján önkéntes építőközösségekben építik egy-, vagy többszintes lakóházaikat.

PUSZTÍT A ROCK AND ROLL

Bill Haley amerikai rock and roll énekes és zenekara, miután Nyugat-Berlinben „vendégszerepelt”, hétfőn Hamburgba érkezett.

Első szereplésén

_miként NyugatB

erlinben — a nekivadult huligánok itt is pozdorjává törték az Ernst-Merck Halle teljes berendezését. A rendőrség könnyfakasztó gázbombákkal kergette szét a huligánokat. Több súlyos sebesülés történt. Az anyagi kárt 20 000 márkára becsülik.

Fiatalok egy csoportja szerdán este a stuttgarti kiállítási csarnokban Bill Haley nyugat-németországi búcsúelőadásán a nyugatberlini, hálinburgi és esseni botrányok után ismét összetűzött a rendőrséggel. A fiatalok székeket dobáltak, fütyültek és ordítoztak, s amikor rendőrök a csarnok elhagyására szólították fel őket, agresszívakká váltak. A rendőrség vízifecskendő- tcI állította helyre a rendet.

Véres verekedés

ostoba virtuskodásból-j-(J-.iÜH, Színház, c?rot/atfUn-^ *

ÉDES ANNA

Véres verekedés zajlott le valamelyik este a bugyi főutcán. A kiömlő vár pirosra festette az út porát a kocsma előtt. A sok sebesült közül két fiatal férfit kórházba szállítottak. Majdnem árván maradt kát kisgyerek, özvegyen egy fiatal feleség, kenyérkereső nélkül egy öreg édesanya, s vőlegény nélkül egy bájos kis menyasszony.

Ostoba virtuskodás, régebben elszenvedett sérelem visz- szafizetése, vagy mi más lehetett az indító ok a verekedésre? Úgy beszélik, közrejátszott ez is, az is. De legjobban talán a murci. A pincékben most

forrnak a borok,

s ilyenkor erősebben forrnak az emberi indulatok is. S ha a fejekben dolgozni kezd a murci. könnyen verekedés lesz a legenyhébb szóváltásból is;

Dehát megengedhető-e, hogy egy embert végsőkig ragadjanak elszabadult indulatai? Megengedhető-e, hogy vér folyjon s kis híján emberéles hány szempár úszott értük a féltő könnyek árjában. Menynyivel kevesebb verekedés, bicskázás robbanna ki, ha a haragosok egy keveset szeret— Meghalok én is. ha a fiam meghal — zokog Hébert néni

tek aludjanak ki a bor miatt? Erre csak nemmel felelhet az egész társadalom. Meggondolatlanságból. kivagyiságból mégis de sok álmatlan éjszakát okoztak már hozzátartozóiknak a heveskedő fiatalok*

A vak ember és kutyája

Az esőtől felázott úton fehér hajú, öreg vak embert vezet n kutyája. Az apró tócsákat ügyesen kikerültén gazdájával A kutya hátán nagy vöröskeresztes jelvény. Az autóbuszmegállónál többen várnák. Az öreg elmondja, hogy még az első világháborúban vesztette el szemevilágát. Most nagyon boldog, mert a Vakok Szövetségétől betanított kutyát kapott, amely minden lépésére vigyáz.

Közben megérkezett az autóbusz. A várakozók helyet adnak az öregnek. A kalauz azonban a kutyát nem allcarja felengedni. Végül mégis felszálltak. Az öregtől 2,70-et, a kutyáért külön 3,60 forintot kért. Közben a vak ember tántorog ide-oda, kutyájába kapaszkodik, mert sem az utasoknak, sem a kalauznak nem jutott eszébe, hogy leültessék.

. Szeretnénk tudni, miért drágább a vakvezető kutya viteldíja, mint az emberé. A vaknak a kutya nem luxus, hanem kisérő. Helyes volna, ha ilyen esetben nem ragaszkodnának az eddig alkalmazott merev szabályokhoz.

Fenti eset 1958. október 2-án, 15.30 perckor történt a Mo- vorról Vecsésre tartó autóbuszon.

Dömök János,

levelező

— Először engem ütöttek le — állítja Beke Feri •

teikre is gondolnának. Ha a verekedést kezdeményező három Kollár-fiú láthatná egy pillanatra Hubert Béla megtört, öreg édesanyját, földbe süllyednének a szégyentől, amiért oly nagy bánatot okoztak neki.

Meglátogattuk Hubert nénit. akinek Bála fia a verekedés egyik sebesültbe, most kórházban fekszik. Az édesanyának minden gondolata csak a fiánál jár. Kétségbeesve, zokogva tördeli a kezét:

— Ha meghal a fiam. megörülök, vagy a vonat elé vetem magam, ö volt nekem mindenem.

<5 volt

az én kenyérkeresőm.

Mi lesz énvelem, hogyha meghal?

— Haragudtak a fiára a Kollár-testvérek? — kérdezzük.

i— Mért haragudtak volna? Hiszen olyan áldott jó gyerek volt az én Béluskám. Nem vétett az senkinek.

Vajon csak a túlzott anyai szeretet beszél Hubert néniből? Aligha. Jóformán az egész falu egyformán aggódik Hubert Béla, a fiatal traktorosfiú életéért. Szerették, becsülték jó munkájáért, komoly, szerény magatartásáért. Hogyan keA jövő héten kerül bemutatásra az Édes Anna című új magyar játékfilm. Képünk a film egyik jelenetét ábrázolja.

•tmimmittimmniiiiimimitiniiiiitumtiiiniiiniimti

'ATISZT

De mégis tétován. Ingadozva botorkál, érzelmi élete is kiábrándulások sorozata, az elképzelt és való világ állandó összecsapása.

Jön a nagy változás lehetősége: az 1905-ös forradalom. Meg lehetne tisztulni, odaállni a szegények, a kisemmizettek mellé, segíteni őket, hogy felszabaduljanak, és ő is megszabadulna azoktól a gyötrelmektől, amelyek tépik. Ehhez se ereje, se bátorsága nincs. Ehelyett az ősi, nemesi, úri ösztönök sugallatára, jobb belátása ellenére, kegyetlen, fejvesztett veszettséggel veti magát a harcba. S a harcban feltörekvő osztály. a munkásság, a parasztság igaz ügyével találja magát szemben. Egy halálraítélt osztály halálraítélt fia szinte örömmel fogadja a halált, amely ott vár reá a barikádok előtt.

Ennyi a könyv tartalma, de az író művészien rajzolja meg a kor társadalmát, benne a vívódó, a jobb világ után vágyó, de ezt megteremteni, vagy érte harcolni nem tudó orosz nemest

Kedden estefelé lángok festették vörösre Kóka felett az eget. A falu szélétől kissé távolabbi lakótelepen kigyulladt Bojtár János'házának nádfede- les tetőzete. A mezőről éppen hazatérő falubeliek számos fogattal siettek a tűzoltószertárhoz és vágtatva vontatták a tűzhöz a fecskendőket, lajtko- csikat. Mire azonban odaértek, már késő volt, az egész tető

300 agyveleje, 280 gyomra van egy ritka állatnak

lehetetlen irigység nélkül olvasni nagy természetbúvárok csodálatos munkáit, így Francé, a híres magyar kutató. művét is. Szargasszo-tengeri kutatásairól is ír. Ott látta a Sargassum moszatot: nagy, aranysárga bokrok bólintgat- tak a gyönyörű, szép kék és langyos tenger vizében. Néha haladni sem lehetett csónakkal e moszatok között. Három napig gyönyörködött itt, a trópusi tenger vizén a természet csodáiban. Francé különösen egy állatot emel ki a rengeteg közül, amelyet csak itt, a Szargasszo-tengerben látott, azelőtt, sőt azóta sem, sehol. A nagy élményt így írja le:

Sok szifonofóra közeledett, tnint valóságos hajócsapat. Hirtelen félretolta őket valamilyen, körülbelül méternagyságú káprázatos, a szivárvány minden színében szikrázó féregalakú lény. Folyton mozgott és színes sugaraival szinte

megvakított, mintha gyémán- tos ékszer csillogna a nap alatt.

Soktagú sörtésféreg

vott. Egész teste nagy sörték- kel volt beszegve. Ezek azonban olyan gyorsan korbácsolták a vizet, hogy nem látszott más, mint folytonos sziporká- zás és csillogás a tengervízben. Nem tudtuk megfogni, bár nem haladt gyorsan, de folyton csigaszerűen összegörbült, aztán megint kiegyenesedett.

Annyit mégis ki tudtunk venni, hogy a féregnek volt feje,

nagy piros ormánnyal,

amelyet ki tudott nyújtani. Egész testén vörös és kék ko- poltyúbolcrocskák mozogtak. A test talán száz tagból állott, amelyek féreg módjára göndörödtek. Mégsem volt teljesen ismeretlen ez a tengeri csoda. Fél évvel azelőtt a

Tudományos ülés az 1918-as magyar polgári I demokratikus forradalom 40. évfordulója alkalmakéi

nelmi Társulat az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom 40. évfordulója alkalmából pénteken tudományos ülést rendezett. Az ülésen megjelent a forradalomban részt vett számos veterán is?

Csendes-óceán szigetein mutatták nekem az Eunice nevű férget, amelyet ott meg is esznek. Menten megismertük, hogy a csodás féreg, mely itt előttünk szivárványtáncot lej tett: ilyenforma állat. Talán ez volt a ritka Eunice gigán- tea, amelyről a hires öreg francia állatbúvár, Cuvier azt írja, hogy Nyugat-lndiá- ban él és a sörtésférgek legnagyobbika, van másfél méteres is. 450 tagból áll és 700 mozgószerve van. Ki is számították, hogy az ilyen nagy tengeri féreg testében

30000 mozgató izom

és 280 gyomor van. Ezenkívül 300 idegközpont, amelynek mindegyikét kis agyvelönek is lehet tekinteni.

Ez a tény talán egyedül áll az egész állatvilágban és ha valami még felülmúlja ezt, az az, hogy van vagy ezerötszáz különféle sörtésféreg a világ minden tengerében, még az európai partokon Is.

lángban állott, a tüzet nem tudták megfékezni, úgy hogy az egész ház porig égett.

Bojtár János idős parasztember és családja a tűz keletkezésekor szintén a mezőn dolgozott, csak a tűzoltókkal együtt ért az égő házhoz, amelyből ingóságaikat sem tudták kimenteni.

Bojtár nyomban gyújtogatásra gyanakodott, a tűzoltás- i hoz összesereglett falubeliek- | nek pedig feltűnt, hogy a me- | nye, iíj Bojtár Jánosné sehol I sem látható. Néhányan elmen- } tek a fiatalasszony közeli há- { zába, ahol ágyban fekve talál- | tak rá. Azt mondta, beteg. | Amikor azonban a rendőrök I vallatóra fogták, beismerte, | hogy apósa házát ő gyújtotta | fel

I Előadta, hogy apósával sokat ! veszekedtek, legutóbb is na } gyón durván bánt vele az öreg [ és efelett! elkeseredésében es I tefelé. amikor tudta, hogy a | házban senki sem tartózkodik I a nádfedelet több helyen leön ; tötte benzinnel és meggyújtot I ta. Beismerő vallomása után ; ifj. Bojtár Jánosnét letartó» í tatták.

Meddig tud koplalni az ember ?

A kutya 103 napig bírja a ; koplalást, a lazac 105 napig, a I cápa 112 napig, a béka 365 na- i ! a teknősbéka 500—600 na- i ; pig, az óriáskígyó 700 napig, i : a krokodil 710 napig. Az em- j | bér legfeljebb 50—60 napi köp- I ; lalásra képes.

A Magvar Tudományos Aka- ! démia Történettudományi In- I tézete, az MSZMP Párttörté- I neti Intézete, a Hadtörténelmi 1 Intézet, az Eötvös Loránd Tu- ; dományegvetem új és leg- í újabbkori magyar történeti ; tanszéke és a Magyar TörtéPUSZTAI :

Pásztorok, betyárok, óriási kiterjedésű nádasok, lápok világa tárul fel régi feljegyzésekből, pákászok, rétet, mezőtjáró emberek emlékezéseiből. Ismeretlen, különös vad világ ez, a maga szilaj romantikájával, de a szerző megmutatja a nagy szenvedéseket, a hatalom önkényeskedését, a primitiv, nyomorúságos viszonyokat is.

Szűcs Sándor tudós kutatója. krónikása az alföldi Sárrét világának. Györffy István tanítványa és mint ilyen, Győrf- fy nyomdokain haladt, amikor összegyűjtötte (még ma is gyűjti) az egykori vízvilág romantikáját, népszokásait és a pusztai élet ezernyi színét, árnyát.

A pusztai, nádi világ hatalmas kiterjedésű mocsár és a mocsarak közt levő elzárt falvak kitűnő búvóhelyei voltak a betyároknak, szegényembereknek, akik nem tudták magúkévá tenni az úri törvényt és inkább a Sárrét nádasának

SZABADOK

biztos rejtekhelyét választót« ták lakhelyül.

A pásztorok, a rétet, mezőt járó emberek, pákászok, halászok leszármazottai mondták el Szűcs Sándornak, ennek a különös világnak az életét, vagy olyanok, akik még gyerekkorukban maguk is élték a pusztai életet, a mocsdrvilág- nak ezt a formáját.

Az urakkal, a törvénnyel, a pandúrral szemben hadakozó, a jószágot, az embert nagyon szerető, a babonával birkózó és a maguk is babonás, pogány életét élő emberek szokásairól. életmódjáról ad hírt ebben a könyvében Szüc* Sándor. Az író erénye, hogy mindezt élvezetesen, novella- szerűen mondja el. Nemcsak néprajzi, tudományos igényű mű a Pusztai szabadok — amellyé a hiteles elmondások teszik —, hanem mindegyik történet egy-egy novella is, azzá válik Szűcs Sándor mesélő kedve, novellaszerkesztő készsége folytán. (Magvető Kiadó.)

Gall Sándor

iiiiimitiiiimniuiiiiiiiimH

I Szergejev-Censzkij:

A GÁRE

Jó szolgálatot tett az Európa \ Könyvkiadó, hogy megjelen- \ tette a ma is élő, 90 éves, ki- i váló orosz író A gárdatiszt ci- i mű regényét. A történet a ré- : gi cári Oroszországban játszódik. Az olvasó megismeri Baba jevet, a gárdatisztet minden vívódásával, emberi gyengéivel és erényeivel. Az író hősén keresztül mutatja be az akkori nemesi világot. Kiváló lélekelemzéssel, társadalmi bírálattal érzékelteti: ez a világ megérett a pusztulásra, a nemesi osztály már nem képes változtatni rajta. A társadalomban érik valami, ami elhozza a dolgozóknak az igazi feléiét. A munkások egyre inkább öntudatosodnak és már készülődnek a nagy leszámolásra.

Mindezt látja Babajev, a gárdatiszt is, aki á régi nemesi család utolsó sarjaként értelmetlenül ténfereg ebben a vajúdó, változó világban. Homályos vágyak taszítják a szép, az igazságos, a tiszta élet felé, sejtelmesen érzi, hogy mindenben változnia, mindenen változtatnia kell.

Szűcs Sándor:

veredett mégis a verekedésbe? Beke Ferenc, a gépállomás vontatósa így mondja az esetet:

— Szombaton este bementünk barátaimmal — köztük Hubert Bélával —t a kocsmába. meginni valamit. Ahogy kifelé jöttünk, ránk támadtak Kollárék, szó nélkül ütni kezd tek bennünket. Elsőnek engem ütöttek le. Peirsze, n mieink se hagyták magukat, az egyik Kollárt, Ferit, lói elintézték!

így került Kollár Ferenc is kórházba Hubert Bélával együtt. Van alkalma most elgondolkozni, érdemes volt-e verekedni, a vásárra vinni bőrét. A faluban meglehetősen haragusznak rá kötekedő természete miatt. Kivéve talán Hubert nénit. Neki nemcsak saját fia, hanem a másik sebesülése is fáj.

— Én nem ismerem ezt a Kollárt. — mondja. — Nem is gyűlölöm. Pedig meglehet, ő ütötte le a fiamat. De szívből kívánom, csak

éljen, gyógyuljon meg,

hiszen felesége, gyereke van. biztosan várják otthon.

Biztosan várják otthon. És nem mehet. Súlyos sebek kí— Tegnap látogattam meg; Bélát, hála istennek, most már i jobban v,i n — örvendezik a j menyasszony. Török Margitka;

nozzák. Azt beszélik, válságos ; az állapota. Hát érdemes ilv j ostobán kockára tenni egy fia- j tál életet?

Szebelkó Erzsébet

Bosszúból felgyújtotta apósa házát