Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-05 / 261. szám

4 7\MirÍ€tn 1958. NOVEMBER 5. SZERDA ZAVARTALAN LESZ A MEGYE ŐSZI, TÉLI ÁRUELLÁTÁSA Felkészült a kereskötletem a karácsonyi ünnepekre Nem hiánycikk már a motorkerékpár és a mosógép A megyei tanács kereskedel­mi osztálya az idén fokozott gondot fordított és fordít az őszi, téli idényben a lakosság zavartalan ellátásának bizto­sítására. Minden reményünk meg lehet arra, hogy törekvé­sünket teljes siker koronázza. Lisztből, zsírból, cukorból, valamint a többi fontos élelmiszerből bőséges készleteink vannak, ame­lyek teljes mértékben fe­dezik a lakosság szükség­letét. Lényegesen javulni fog a me­gyében a húsellátás is, az el­múlt évinél sokkal nagyobb mennyiséget és választékot biz­tosíthatunk. Élő halból és ton­halból a tavalyi mennyiség többszörösét hozzuk forgalom­ba. Harminc százalékkal emel­jük a forgalomba kerülő ba­romfi mennyiségét. Igen so­kat várunk attól, hogy a földművesszövetkezetek egyre nagyobb arányokban foglalkoz­nak sertéshizlalással, ami ja­vítani fogja kisebb községeink húsellátását. A kenyérellátás terén már eddig is csak mi­nőségi panaszok merültek fel egyes helyeiken, gondoskod­tunk arról, hogy megjavuljon a sütőipar munkája ott is. ahol kifogások merültek fel ellene. A jobb minőségű tej fogyasztása 25 százalékkal emelkedett, a vajé pedig az árleszállítás következtében 30 százalékkal. A fokozódó igé­nyek kielégítésének semmiféle akadálya nem lesz, sőt, az ipari területeken újabb tej- csárdákat állítunk fel. Számí­tunk arra, hogy tovább emel­kedik azoknak a magánosok­nak a száma, akik sertést hiz­lalnak. Az idén tíz vagonnal több rizst hozunk forgalomba, mint a múlt évben. Nem lesz hiány fűszeráruban sem. A karácsonyi ünnepek alkal­mából húsz vagon szaloncukrot és nagy mennyiségű csokolá­dét és egyéb karácsonyi édes­séget biztosítottunk a fogyasz­tók számára. De gondoskod­tunk arról is. hogy kielégít­hessük a lakosság karácsony­fa-szükségletét is: harminckét­ezer méter fenyőfát kötöttünk le megyénk számára. A megye kereskedelme bő­séges és nagy választékú fő­zelék- és gyümölcskonzervet tartalékolt, valamint a téli idényben 15-féle szardínia, ringli és más halféleságet bo­csát a közönség rendelkezésé­re. Nem lesz panasz az idén a citrom ellen sem. mert sár­ga, érett citromot kap a la­kosság, sőt a karácsonyi ün­nepekre lesz bőven narancs és más déli-gyümölcs is. A bo­ron, sörön és az égetett sze­szesitalok nagy választékán kí­vül lesz bőven gyümölcsbor, szénsavas gyümölcsital és szörp is. Kétszáz vagon burgonyát, hagymát, zöldséget és gyü­mölcsöt tárol a megyei ke­reskedelem a január—feb­ruári hidegebb időkre, bár az a tapasztalat, hogy a megye lakossága az őszi hóna­pokban maga is nagy mennyi­ségű tartalékot halmozott fel ezekből a cikkekből saját ház­tartása számára. Kiskereskedelmünk hatalmas készletekkel készült fel a la­kosság ruházati igényeinek ki­elégítésére. Az i-par egyre vá­lasztékosabb' árut termel és en­nek következtében lényegesen csökkent a hiánycikkek száma. Pamutárukkal az eddiginél lé. nyégesen nagyobb választék­ban és bőségesebben ki tudjuk elégíteni az igényeket. Egyre fokozódik a kereslet a jó minő­ségű gyapjúöltönyök és kabát­szövetek iránt. Erre is felké­szült a kiskereskedelem. A me­gye területén sok ezer új la­kás épült és ezért növekedett a szőnyegáru-szükséglet. Kielé­gítése az idén még akadályok­ba ütközött, de most már itt sem lesz komolyabb fennaka­dás. Harminc százalékkal nö­veltük cipőáru készleteinket. Lesz bőségesen férfi és női száras cipő, bundacipő. veilington-csizma és egyéb gumi lábbeli is. Tovább építettük ruházati szakbolt hálózatunkat és így elértük azt, hogy a megye la­kossága ruházati szükségletét saját városi és községi boltjai­ban elégítheti ki. Örvendetesen emelkedett a kereslet a vas-, műszaki cikkek iránt. Most már bőséges válasz­tékban állnak rendelkezésre kályhák, tűzhelyek, füstcsö­vek, szénkannák és egyéb tü­zelési cikkek. Megszűntek a zománcedény ellátás körül ta­pasztalt zavarok, alumínium- edényekből pedig óriási válasz­ték áll a fogyasztók ren­delkezésére. A motorkerék­pár nemrégen még komoly hiánycikk volt, most öt­fajta gyártmánnyal és bőséges színválasztékkal elégítheti ki a kereskedelem a vásárlókat. Az ünnepi ajándékozásra al­kalmas gyermekkeréknárok mellett tizenöt féle kerékpárt árusítanak a megyei üzletek­ben. __ Az őszi csúcsforgalom so­rán jelentkező rádió, tele­vízió, valamint magneto- fonos lemezjátszó igények teljes kielégítésének szin­tén nem lesz akadálya. Nem hiánycikk már a mosó­gép sem, a megyei szaküzletek­ben három-négyféle közül vá­logathat a közönség. A háztar­tási elektromos gépek közül már csak a villanytűzhely a hiánycikk; Számítanunk kell arra, hogy tovább terjed az ajándékozás szép szokása. Éppen ezért de­cemberben kisegítő boltokat nyitunk a szaküzletek mellett, a megye területén, amelyek­ben a lakosság kényelmeseb­ben szerezhet be játékárukat, ajándékcikkeket, órákat, ék. szereket és egyéb bizsuárut. Ezekből a cikkekből bemuta­tókkal egybekötött árusításokat rendezünk, hogy így is teher­mentesítsük a szaküzleteket, de azért is, hogy elláthassuk azok­nak a nagyobb községeknek a lakosságát is, ahol még nincse­nek szaküzletek. Teljes mértékben biztosított­nak tekinthető a lakosság tü­zelőanyag ellátása. A SZOT- utalványokból már eddig több mint 50 ezer darabot váltottak be. Az elmúlt évihez képest az idén közel nyolcezer tonna szénnel és több mint 16 ezer tonna brikettel hozott a megyei kereskedelem többet forgalomba» Az év első kilenc hónapjában 67 százalékkal több cserepet, 47 százalékkal több téglát, 96 százalékkal több kész ajtót és ablakot hozott a megyei keres­kedelem forgalomba, mint ta­valy, de azért a jelentkező igé­nyeket nem tudta mindenben kielégíteni. A tetőcserép-hiány egyik oka, hogy olyanok is megvásárolják a cserepet, akik csak a következő esztendőkben szándékoznak építkezni, így nem jut elég a folyamatban le­vő építkezésekhez. Nehézségek­be ütközik a fenyő-fűrészáru igények kielégítése is. Vendéglátóiparunk az idén rendezi meg a tízéves jubileu­mi ünnepségeit. Lesznek sza­kácsversenyek. magyaros étel- bemutatók. disznótoros vacso­rák. cukrászati kiállítások, pin­cérversenyek. A megye keres­kedelmi dolgozói az ünnepi al­kalomból is mindent elkövet­nek, hogy a fogyasztókat elő­zékenyen, udvariasan szolgál­ják ki. A fogyasztók gyorsabb és jobb kiszolgálását azzal is elő kívánjuk segíteni, hogy al­kalmas egységeinket az új ke­reskedelmi módszerekre ala­kítjuk át. így Vácott megnyitottuk az ország első önkiszolgáló méter- és darabáru bolt­ját. önkiszolgáló boltot létesítünk a váci 10. élelmiszerbolt he­lyén. valamint a budaörsi 103. számú boltból, Cegléden pedig teljesen korszerű kerékpár, motorkerékpár, varrógép és alkatrész önkiválasztó szak­üzletet nyitunk, ahol minden­fajta varrógép használatához szakmai tanácsokat is kapnak a vásárlók. Komor Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője Szentendre környéke mindig híres volt a szőlő- és gyümölcs- termelésről. Már a 20-as és a 30-as években is nagyarányú exportszállítmányok indultak erről a vidékről Berlinbe. Bécsbe, Prágába és sok eset­ben Londonba is. Különösen nagy híre volt a szentendrei piszkének. A vidék szőlősgazdái és gyü­mölcstermelői hamar rájöttek, hogy könnyebb a munka együtt és több eredményt érnek el az értékesítésnél is, ha összefognak, egymást tá­mogatják. így került sor már a század elején a kalákák szervezésé- re, majd később megalakítot- ! ták a hegyközséget. ízbég va- ! lamennyi érdekelt termelőjé- | nek részvételével. Az összefo- ! gásra nem fizettek rá, ezért | napjainkban újra felmerült a | hegyközség megalakításának 1 gondolata. 1 A hegyközség szervezésének | es megalakításának leglelke- ! sebb híve Hornyák Jenő sző- ! lősgazda. Hornyák Jenő el- 1 mondta, hogy a régi hegyköz- ! ség működésének idején főleg 1 az értékesítést, a védekező | anyagok és más szükséges 1 cikkek közös beszerzését tar- ! tották szem előtt. Ezenkívül a | biztosabb, s jobb értékesítési I feltételek biztosítására szesz- I főzdét építettek, így hasznosí- § tották a hullott gyümölcsöt. | Működtettek ezenkívül gyü- ! mölcsaszalót is. 5 A tervek szerint az újra Mintegy tízezer középiskolás jelentkezett a Kilián György-próbákra Mint ismeretes, a KISZ Köz­ponti Bizottsága nemrégen ha­tározatot hozott a középisko­lai KISZ-szervezetekben a Ki­lián György-próbák beveze­tésére. A KISZ-be jelentkező fiatalok előzetesen „vizsgáz­nak” politikai és irodalmi is­meretekből, a társadalmi együttélés alapvető szabályai­ból. A diákok körében nagy az érdeklődés a próbák iránt: eddig mintegy tízezer tanuló jelentkezett és kérte felvéte­lét Új szintetikns gyógyszer Nemrégiben Jerevánban ta­nácskozást tartottak a Gang- leron nevű új gyógyszer klini­kai alkalmazásának tapaszta­latairól. Ezt a gyógyszert 1953- ban fedezték fel, amikor az örmény Tudományos Akadé­mia vegyészeti kísérletsorozata közben ismeretlen anyagot ál­lítottak elő. Megállapították, hogy a vegyület oldja a ko­szorúér görcseit. Erre a tulaj­donságra már az orvosok is felfigyeltek és megkezdődött á kísérletezés, majd pedig a klinikai kipróbálás. A nemrég lezajlott tanácskozás azt bizo­nyította, hogy a Gangleron hathatós gyógyszernek bizo­nyult és hamarosan megkez­dik széria-gyártását is. Sorozatos ikeráldás Dublinben (Írország) Chris­tine Courage asszony ikreknek adott életet — hat év alatt negyedszer. Az ikrek, egy fiúcska és egy leány, egészsé­gesek. _______ A MÉHEK JÁJSZÓLÁSAr A nemrégiben Wiesbaden- ben megtartott biológuskong­resszuson dr. Lindauer mélhku- tató kijelentette, hogy á’ iné- heknek nemcsak saját nyelvük, de még különböző nyelvjárá­saik is vannak. Sok évi megfi­gyelések és kísérletek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az állatvilágban nincs még egy olyan precíz és sok­rétű közlési rendszer, mint a „méhtánc11 — vagyis a méhek nyelve. Sok méhcsaládnál en­nek a táncnak különböző vál­tozatait — „nyelvjárását” — állapította meg. megalakuló hegyközség széle-1 sebb feladatkörrel dolgozna. f Legfontosabbnak az olt- f ványiskola létesítését, a ki- | pusztult területek pótlását | és a fertőzött szőlők keze- I lését tartják. Mivel a hegyközségbe nemcsak | a szőlősgazdák, hanem a gyü-f mölcstermelők is belépnek, az| a tervük, hogy piszkedugvány | előállítással, s faiskola létesí-i tésével is foglalkoznak majd.f Lékó Béla például, a néhány | évvel ezelőtt feloszlott hegy-| község utolsó elnöke, az új| hegyközség terveinek megváló-1 sítását 3 kát. holdnyi faiskola § val segítené elő. Az új hegyközség nagy se-| gítséget akar adni a tagoknak | a munkában is. Ezért úgy gon-§ dolják, gépeket vásárolnak. | Mivel a permetezés a sző- | lőművelés egyik legnehe- § zebb és legfontosabb mun- | kája, azt tervezik, hogy | önálló permetező brigádot § szerveznek. A tervek egyre határozót-1 tabb formát öltenek, s a hegy-| község megalakításának ideje| is közeleg. Jelenleg az alapsza ? bályon dolgoznak: Tapaszta-1 latszerzés céljából az elmúlt | napokban ellátogattak a már| működő ceglédi hegyközségi tagjaihoz, hogy megnézzék az| alapszabályt és működési elve-i két. A mintegy 10 tagú kül-§ döttség gazdag tapasztalatok | kai tért haza. A ceglédiek jó| munkája az izbégiek részére isf biztató, érdemes heevközsé-1 get alaikftani. mert sokkal na-1 gyobbak a lehetőségek! » ■iiiiiiiitiiumiiiiimiiiriiiiiiiiiiniiiiMimmiiiiiiiiiiimniiiiiiiiiliHmiiniiiraiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiimiiuuiimiiMiiimiMiiiiiiiiiiiifc DCor- oaqip kór tünet ? Hegyközség alakul Izbégen | „Nem ekével van felszántva a mi dicső kozák földünk. | Földeinket felszántotta vágtató lovak patája .. .** (Régi kozák dalból) 1 é sztyeppén vad táncot lej- | tett a keleti szél. A fal- I vakat, fákat mind befútta a 1 hó. Máskor még az utak sem I látszottak ilyenkor. Most? \ Nem maradhatott szűzen a fe~ i hér takaró. Emberlábak, lópa- I ták, szekerek kerekei dúlták \ fel, s fehérségét egyre több ki- \ ontott vér festette vörösre. A \ Don csendes vidékét felverte az ágyúk döreje, a harcolók csatakiáltása, a haldoklók jajszava... Ceraszimov filmtrilógiájá­nak, a Csendes Donnak máso­dik részét vetítik filmszín­házaink. Solohov nagy művé­nek legmegrázóbb részét lát­juk viszont a film vásznán: a forradalom kitörését. A harcot, amely az újért, a régi legyőzé­séért folyt Oroszországban. Azokat a napokat, amikor Oroszországban megrázkódott a föld. Kimozdította megszo­kott nyugalmából a doni kozá- \ Kokat. És akik olvasták a Csendes Dont, nagy vprako- zással lesik: mi történik Gri- gorijjal, a könyv főhősével. Hogyan tudja a solohovi fő­hőst, a szilaj, indulatos, fékte­len, igazi kozákot életre kel­teni a film. A nézők érzése kavarog. Hol rátalál a könyv alakjaira, hol elidegenedik tőlük ... Ami magával ragad, ami foglyul ejt, s a film megtekin­tése után is elgondolkodtat: a forradalom élet-halál harca. Az, hogy itt nincs megbocsá­tás. Vagy a vörösök, vagy a fehérek győznek. Egyiknek pusztulnia kell. „Ez a dikta­túra kíméletlenül szigorú, gyors és határozott erőszak al­kalmazását tételezi fel a ki­zsákmányolok, a kapitalisták, a földbirtokosok és uszályhor­dozóik ellenállásának elnyo­mására. Aki ezt nem értette meg, az nem forradalmár” — idézhetjük a film nyomán is Lenin elvtárs szavait. Mert a film hűen megmutatja: nincs pardon! Amikor a fehér tisztek a vöröskatonák közé akarnak lőni, mert azok megtagadták a parancsot — a vöröskatonák hirtelen, ügyes taktikával le- fegyverzik a fehér tiszteket. Az egyik fehér tiszt gyalázza, mocskolja a forradalmat, és ekkor Buncsuk, a régi tiszt­társból lett forradalmár végez a gyalázkodóval. Az egyszerű katonák lehajtják fejüket, saj­nálják a tisztet.- „Nem kellett volna” — mondják. És ekkor Buncsuk kimondja az igazsá­got: vagy ök, vagy mi... ... Glubokajában a vörösök lemészárolják az elfogott ellen- forradalmárokat. A fehérek pedig egyik győzelmes csatá­juk után diadalmámorukban kivégzik a bolsevikok legjobb­jait: köztük Podtyelkovot, Buncsukot, Krivoslikovot.,. ... Mihail Kosevoj lelövi ré­gi barátját, Petrovot, pedig va­laha nagyon szerették egy­mást. De most: az egyik a fe­hérek, a másik a vörösök ve­zére ... És az eszme, a forra­dalom győzelméért vívott élet­halál harc nem ismer kegyel­met. Vagy ők, vagy mi! — vonul végig a filmen ... Nincs kímé­let. A bukó ellenforradalom még mély sebeket oszt. Hull­nak az emberek — igazak és nem igazak. Bátrak és silá­nyak, hogy a végén azután a film előremutasson: még nem győzött véglegesen a forrada­lom, de az igazság a vörösök oldalán áll. És az igazságnak győznie kell. Ennek a harcnak véres ten­gere hányja egyik partról a másikra Grigoroj Meljehovot. A film lenyűgöző erővel áb­rázolja mi megy végbe a ko­zákföldön, érezzük a forradal- mi csaták mélységét; a tömeg­jelenetek kápráztatóak. És mégis valami hiányérzete tá­mad az embernek. A filmtől inkább csak azt kapja a néző, hogy felidézze a csodálatos mű felejthetetlen sorait, meg­rázó élményét és hazamenve ismét elővegye a vaskos köte­teket. Belelapozzon és újra át­élje az orosz forradalom véres, de dicső napjait. Aki azonban nem olvasta Solohov Csendes Donját, keve­set kap a filmtől. Egy-egy szép megrázó jelenet — az elkese­redett Grigorij mulatozása, ti- vornyázása; az öreg Meljehon alakítása; Darja, a könnyű- vérű páváskodó asszony meg­formálása, Petrov holttestének hazahozatala — magával ra­gadja a nézőt. De a szép je­leneteket nem sikerült cso­korba kötni. Az epizódok szét­esnek az egésztől. Nem tudjuk végigkísérni Grigorij, a főhős gyötrődését, emberi vívódását. Csak felszínesen látjuk, mi me­het végbe Grigorij lelkében és nem is érti a néző — kivált, akik nem olvasták a könyvet —, hogyan kerül a főhős az el­lenforradalom oldalára. Kár az is, hogy Akszinya jó­formán nem kap szerepet a filmben. Egy-egy villanásnyira tűnik fel, de csak a könyv is­merői érezhetik, mit jelent a ház mögötti leskelődése, fáj­dalomtól ’ megtört tekintete, könnyes arca. A nagy, látványos tömeg jele­netek mellett nem dolgozták ki jól az egyes alakok szere­pét. Podtyelkov és Buncsuk nagyságát, emberségét sok he­lyen frázisossá teszik és a megrendítő kivégzést jelenet­ben is Podtyelkov nem képes visszaadni a könyv Podtyel­kov ját, kissé színpadiassá válik. Ezek a hibák eltörpülnének természetesen, ha Grigorij bo­nyolult jellemét, életének sors­fordulásait vissza tudták volna adni. Talán az a baj, hogy túl­ságosan a könyvhöz ragaszkod­tak, olykor szó szerint is. És ezt a nagy vállalkozást nem hajthatták végre, hiszen a filmnek mások az eszközei, mint a regénynek. A hibák ellenére is a film szép alkotás, mert a forrada­lom igaz, drámai napjait örö­kíti meg. A társadalmi erők összecsapását. Az egyszerű em­berek vívódását, gondolkodá­sát. A hős, bátor vöröskatoná­kat és a mindenre elszánt fe­héreket. Kozákokat és „musz­kákat”. Nagy forradalmárokat és kétkedő, magukban vias­kodó, néha elbukó embereket. Könnyet és vért. Halált meg­vető bátorságot és vágyat a békés élet után. Harcot, hábo­rút. Veszteséget és dicső győ­zelmeket. Ez a Csendes Don. A film második része. Sági Ágnes CSENDES DON

Next

/
Thumbnails
Contents