Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-25 / 278. szám
1958. NOVEMBER 25. KEDD WIT Mtí. s&Cirlap Föidmuvesszövetkezeti kommunista aktíva Cegléden A Földművesszövetkezetek Ceglédi Járási Központja november 27-én aktívaülésre hívja össze a hozzátartozó egységek kommunistáit. Mintegy 140 aktíva vitatja meg a soronkövetkező mezőgazdasági feladatokat, a termelőszövetkezetek fejlesztését, a földművesszövetkezetekhez tartozó szakcsoportok megerősítését, újak szervezését és a takarékossági mozgalom kiterjesztését az egész járásra. Hegyközség alakul Vácott Vácott a szőlősgazdák érdeklődésére és kívánságára a földműves szövetkezet hegyközség szervezését kezdte meg. Különösen a diósvölgyi és a spinyéri gazdáik érdeklődnek a hegyközség iránt. Eddig több mint harminc gazda jelentette be, hogy szívesen dolgozna a hegyközségen belül. Az új hegyközség megalakítására rövidesen sor kerül. Fejlődik a falusi könyvterjeszlés a váci járásban — de az eredmények még nem kielégítöek Kevés könyvet vásárollak a váci járás községeiben ez év nyaráig. Ennek fő oka az volt, hogy kevés számú s nem is mindig az érdeklődésnek pieg- felelő könyv jutott el a falusi boltokba. Ezen segített a földművesszövetkezetek váci járási központja: 1958. júliusában Vácott megnyitotta a faluellátó könyvesboltját. Ennek a boltnak az a feladata, hogy biztosítsa a járás könyvellátását a földművesszövetkezeti boltok, s az egyéni bizományosok révén. Alig fél éve működik csak a váci faluellátó könyvesbolt, hasznos tevékenysége a számokból máris lemérhető. Jellemző. hogy 1958 első hat hóNem lesznek unalmasak Ráckevén sem a hosszú téli esték. Bő választék várja az olvasókat a járási könyvtárban Nincs téli holtidény a szövetkezeti felvásárló telepeken A földművesszövetkezeti felvásárló telepeken nincs téli pihenő, holtszezon. Dabason, a járási felvásárlási kirendeltségen is olyan nagy sürgés-forgás tapasztalható, mintha a nyár közepét mutatná a naptár. Naponta 4—5 vagon karfiolt csomagolnak, a legtöbbet a Német Demokratikus Köztársaságba küldik. Sok munkát ad a ládák gon- ü' A telep eddig 11 vagon téli piros almát szállított exportra, s ennek többszörösét belföldi fogyasztásra. Néhány napon belül még 10 vagonra való almát küldenek külföldre. Téli „pihenőjük“ egyedül a gyümölcsrekeszeknek van. A telep dolgozói gondosan kiválogatják a javításra szorulókat, míg a. használható rekeszeket, ládákat több méter magas prizmákba rakják. napjában az Állami Könyvterjesztő Vállalat terjesztői s a szövetkezeti boltok együttesen csak 15 ezer forint értékű könyvet adtak el a járás falvaiban. Ezzel szemben a faluellátó könyvesbolt terjesztői 1958. július 1-től november 15-ig — tehát lényegesen rövi- debb idő alatt — 90 ezer forint értékűt. A különbség szembetűnő és örvendetes. A számok azt is mutatják azonban, hogy noha szép az elért eredmény, azzal egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Míg a megyében az egy lakosra jutó könyvíorgalom 7,25 forint, a váci járásban mindössze 87 fillér. , Jelenleg a járás minden községében legalább két szövetkezeti boltban és az iskolában árusítanak könyveket. Külön ki kell emelni a pedagógusokat, akik sok munkájuk mellett is szívesen foglalkoznak könyvterjesztéssel. Felsőgödön például Palásti Vilmos tanító két hónap alatt 3 ezer forint értékben adott el értékes olvasnivalókat. Ehhez hasonló dicséretreméltó eredmények mutatkoznak Szód, Szödliget, Rád és Kösd iskoláiban is. Értékes tapasztalatokat szerezhetünk, ha megvizsgáljuk a járásban értékesített 90 ezer forint értékű könyv összetételét. Legnépszerűbbek a tetszetős külsejű, hatforintos árú Kincses Könyvek, amelyekből mintegy 60 ezer forint értékben vásároltak. Keresettek persze a drágább könyvek is, mint például a 33 forintos Gyümölcsfák ápolása című. Elsősorban a szépirodalmi könyvek fogynak, főleg a magyar írók müvei s a mezőgazdasági szakkönyvek. íme a bizonyíték, hogy a falusi lakosság szívesen vásárol hasznos, szórakoztató könyveket, ha eljuttatják azt hozzá. Lelkes Sándor, a faluellátó könyvesbolt vezetője nemcsak nevében lelkes ember. Vannak azonban akadályok, amelyeket az ő lelkesedése, ügyszeretete sem tud — pillanatnyilag — legyőzni. Akadnak szövetkezeti boltok, ahol a vezetők szükséges rossznak tartják a könyvterjesztést. Csornádon öi hónap alatt csak 39 forintért adott el könyvet Sinkó Márton boltvezető. Veresegyházon, a Baus János vezette 1. sz. szövetkezeti boltban (6 ezer lakosa van a községnek!) csak 770 forint értékű, míg Váchar- tyánon, a kisáruházban Tóth Mihály irányításával csak 580 forint értékű könyv talált gazdára. Sajnálatos, hogy akadnak szövetkezeti boltvezetők, c kik tehernek tartják a könyvterjesztést, pedig tisztes jutalékot is kapnak az értékesített könyvek után. Persze úgy, ahogy Veresegyházon, ahol dobozokba csomagolva, a pult alatt raktározzák a könyveket, nem lehet eredményt felmutatni. Helyes lenne, ha a szövetkezeti boltosok az ilyesfajta helytelen üzleti szellemmel mielőbb szakítanának. Helyes úton halad a váci szövetkezeti faluellátó könyvesbolt. Alig öthónapos fennállása alatt bebizonyosodott, szükség volt létrehozására. — Csekő — SZÖVETKEZETI SIKERT HOZOTT 1 A CEGLÉDI CUKRÁSZVERSENY 1 Az elmúlt hét szombatján nagyszabású cukrászversenyt ét |bemutatót rendeztek az állami és a szövetkezeti cukrászüze- írnek. Az egyáltalán nem könnyű verseny a szövetkezeti cuk- 1 rászoknak hozta meg a sikert. A bíráló bizottság az első díjat IDanis Jánosnak, a Kiskunlacházi Földművesszövetkezet cuk- frászának, a második díjat Bálint Lajosnak, a Nagykőrösi Föld- Iművesszövetkezet cukrászának ítélte oda. A harmadik díjat a !Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat cukrásza, a negyedik díjat ipedig a Zsámbéki Földművesszövetkezet cukrásza nyerte eh Új folyóirat készül: 3 Mezőgazdasági Világirodalom i A különböző nyelveken meg- I jelenő nagy számú külföldi | szaklap és folyóirat áttanul- I mányozása — a nyelvi nehéz- | ségeken kívül — sok időt, fá- | radságot igényel. E nehézségek | leküzdését segíti az Országos | Mezőgazdasági Könyvtár és \ Dokumentációs Központ, | amely 1959 elején új magyar | nyelvű folyóiratot indít Me-1 zőgazdasági Világirodalom f címmel. Az új folyóirat több I mint másfélszáz oldalon, ne-1 gyedévenként jelenik meg. A | folyóirat egy-egy számának | anyaga a soron levő gyakorlati I mezőgazdasági feladathoz, il- f letve munkához igazodik, | ! ezekkel kapcsolatos összefog- \ I laló közleményekben mutatja f be a külföldi és a hazai ta-| pasztalatokat, kutatási ered- j Í menyeket. A ceglédi cukrászversenyen első díjat nyert munka /urmiiimiHinHtinimmtiiitiitntiiHmiiuiiuiiiiiminiimiiuttnitiiHmmiiiiiiimimfiimimiMiiMttmmniiiiuiiiuiiitHiiiumitif Százezer forint jutalmat kapnak a szerződéskötésben legjobb eredményt elérő földművesszövetkezetek A SZÖVOSZ igazgatósága határozatot hozott a szerződtetésben legjobb eredményt elérő földművesszövetkezetek jutalmazásáról. A határozat szerint összesen százezer forinttal jutalmazzák a földművesszövetkezeti szervek azon dolgozóit, akik a növénytermelésre előirányzott területi terveket határidőn belül teljesítik, valamint azokat, akik a teljesítést irányító és ellenőrző munkával segítik. Kicsi leff a ceglédi legelő A ceglédi juhászok, elsősorban a szakcsoportban tömörült juhászok, az utóbbi időben egyre jobban érzik, hogy szűk lett a ceglédi határ, kevés a legelő. Erről panaszkodott a napokban Kenyeres József, a juhászszakcsoport elnöke. A ceglédi juhászok 1956-ban alakították meg szakcsoportjukat azzal a céllal, hogy jó munkával, gondos kezeléssel fokozzák a minőségi gyapjútermelést, emellett pedig megfelelő minőségű juhtúrót, juhsajtot hozzanak forgalomba a város ellátásának megjavítására. A szép terv megvaló- tása érdekében arra törekedtek, hogy növeljék az állatállományt. Csakhamar kiderült azonban, hogy ez az út nem járható, legalább is egyelőre nem, mert egyre kevesebb a legelő, s a meglevők egy részét is más célra használják, más területek pedig elvize- nyősödtek. így bekövetkezett a jószágállomány csökkenése. Hol itt a megoldás? Ezt csak a ceglédi vezetők és a Földművelésügyi Minisztérium illetékes szakemberei tudnák megmondani. Minden esetre a ceglédi juhászok problémája megoldásra vár, mert nem mindegy a népgazdaságnak, hogy a híres ceglédi juhászat tovább fejlőőflt-e. vagy elsorvad! Reméljük, hogy a továbbfejlődésre lehetőség nyílik. imhi mii.miiiriiiiim dós csomagolása, címkézése, mert azt is fel kell tüntetni, egy-egy ládába hány fej karfiolt tettek. A termelők csaknem két forintot kapnak egy kilogramm export minőségű karfiolért, többet, mint a belföldi áruért. Érthető, hogy elégedettek, s már el is feledték a kora őszi értékesítési gondokat. A dabasi kirendeltség gyóni tárolótelepén 26 vagon burgonyát, zellert, almát, káposztát Stb. raktároznak. Ez bőven fedezi a dabasi járás téli zöld- ség-gyümölcsszükségletét, sőt jut belőle a megye ellátására is. A tartósító üzemben, Gyónom, hordókban áll tíz vagor uborka és öt vagon ízleter savanyúkáposzta, ezenkívül fél vagonnyi vegyes csalamádé. A megye üzleteiben már árusítják az itt készített sa'v anyu káposztát és az uborkát. | ryiharvert külsejű, fehér I V meszelésétől megkopott i öreg ház szerénykedik Daba- I son, a község szélén, a Gyón tfelé vezető úton. Körülötte I frissen festett, vagy épülőben | levő; jólétről tanúskodó házak A kötéigyártás utolsó mohikánja »»»»»»»» >>>> >>>> ÜB »» ^ >»>§»» 0»»N> Már csak ritkán sodorja a kötelet Magyar bácsi. büszkélkednek. A kis ház előtt repedezett tábla hirdeti nehezen olvasható betűkkel, hogy itt lakik és dolgozik Magyar István kötélgyártó. A nyitott, keskeny verandán borostás arcú, sovány ember foglalatoskodik. Zsákköténye kenderkóccal teli. Gyakorlott, ügyes mozdulatokkal kötelet sodor. Mellette 15 éves fia hajtja az egyszerű, a mesternél jóval idősebb gépezet kerekét. Köszöntésemre abbahagyta munkáját, letörölte homlokáról a harmatcseppként csillogó verítéket. Gyűrött papírdobozkából megrokkant cigarettát vett elő, rágyújtott, s beszélgettünk. — Fiatalra ítélt mesterség az enyém — mondta lassan, miközben szomorú szemekkel nézett kenyérkereső szerszámaira. — Apám is, meg az ö apja is kötélgyártó volt. Én is t>z vagyok eszmélésem óta. Nehéz, de szép mesterség ez. csakhát ma már sovány kenyeret ad. — Hány családja van? — kérdezem. — Minden étkezéskor hat szelet kenyeret vág feleségem a gyerekeknek. A legidősebb 15 éves, a legkisebb még alig tud járni. — Folytatja-e valamelyik gyerek apja mesterségét? — A hat gyerek közül egyik sem akar kötélgyártó lenni, pedig két testvérem is kötélgyártó. Velük együtt én sem akarok hűtlen lenni apám mesterségéhez. Talán inkább dacból. — Nincs keletje az áruknak? — Gazdasági köteleket, istrángot, kötőfékeket készítek. A gyári áru olcsóbb is, tetszetősebb is. Már a környékbeli vásárokra sem érdemes járni. Földem nincs, az év nagy részében mester létemre napszámba járok, meg segédmunkára építkezésekhez. — Kihalóban van a mi mesterségünk. Minden évben kevesebben leszünk. Legyőz bennünket az új élet,' meg az ipar. Eleinte haragudtam a fiamra, mert hátat fordít a kötélgyártásnak. Ha fáj is, belátom, igaza van. Belőlem annakidején nem is lehetett volna más, nem tanulhattam. Megettem a kenyerem javát, nem kezdek új szakmát. A gyerekeimből már nem lesz kötélgyártó. A fiam agronómus akar lenni, a lányom tanítónő. így mondják nekem, s tudom, hiszem, tervük valóra válik. Ez az élet i rendje. - csá - I Földművesszövetkezeti híradó EBBEN AZ ESZTENDŐIN az elmúlt évhez viszonyítva 10 százalékkal több kozmetikai cikket vásároltak a Pest megyei falvakban. Különösen nagy emelkedést mutat a csecsemőápoláshoz szükséges krémek és más cikkek vásárlása. A TAVASSZAL meginduló nagyarányú építkezésekhez a földmű- vesszövetkezeti építőanyagtelepek már most. -a téli hónapok folyamán nagy mennyiségű építőanyagot rendeltek az ipartól, hogy minden igényt kielégíthessenek majd. ★ A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZE- TEK egyre több italboltot alakítanak át otthonos hangulatú kisvendéglővé. Az utóbbi időben Albert- irsán, Nagykátán, Veresegyházon és Dunakeszin hoztak létre földművesszövetkezeti kisvendéglőt. ■áA KÖZELGŐ Mikulás és karácsony előreláthatóan megnöveli a cukrászdák forgalmát. A földművesszövetkezeti cukrászdák, hogy minden igényt kielégítsenek, több helyen szakszerűen konzervált tojást tárolnak, így jóelőre gondoskodnak a sütemények zavartalan előállításáról. ★ AZ IDÉN a harmadik negyedévben 300 mázsa citromot hoztak forgalomba Pest megyében a föld- müvesszövetkezeti boltok. ★ POCSMEGYEREN a földművesszövetkezet tagsága géphasználati társulás megszervezéséhez kért segítséget. A társulás magalakulása után kerti traktort szeretnének = vásárolni. * i A RÁCKEVEI JARASBAN levő | szövetkezetek közül azok. amelyek | gépkocsival rendelkeznek, a vá- = lasztás napján díjtalanul beszállí- | tották a tanyákról a választókat. 1 | és szállították a betegekhez a = mozgó urnákat. * |. A TAPIOSZENTMARTONI szft- ! vetkezeti nőbizottság az elmúlt § napokban jólsikerült, divatbemuta- = tót szervezett. * ! A SÓSKÚTI Földművesszövetke- ! zet nőbizottsága szabó-varró tan- | folyamot rendez a lányok és asz- i szonyok részére. A tanfolyamhoz | szükséges varrógépeket rész- I jegyekből vásárolják meg. * 1 A HERNÁDI Földművesszövetke- | zet támogatásával a közelmúltban | soárgatermelő szakcsoport alakult I 16 fővel a községben. * | KISKUNLACHÁZAN csibékéit ető § és nevelő szakcsoport van szerv*- I zés alatt. ¥ 1 VAMQSMIKOLAN a földművé*" ! szövetkezet segítségével ismeret- | terjesztő előadásokat akarnak tar- | ♦'»ni a téli hónanok folvamán. A* \ előadásokat a község lakosságáig nak érdeklődés? korét figyelembe véve szervezik meg.
