Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

1958. NOVEMBER 23. VASÄRNAP « “L'/Clrlap \ A. iojáshoaam biatosííása a teli itlóssakbtan Javaslatok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állattenyésztésének tervezéséhez Élelmezésünkben a tojás­nak fontos szerepe van. Éppen ezért nem közömbös, hogy a tojástermelést mennyire tudjuk egész esztendőn keresztül le­hetőleg arányosan megosztani. Köztudomású, hogy szeptem­bertől kezdve a tyúkok keve­sebbet tojnak, sőt, a rossz to- jók teljesen be is szüntetik februárig a tojástermelést. A tojástermelés váltakozásá­nak kézenfekvő magyarázata van. A baromfi — mint min­den élő szervezet — érzékeny a külső környezet hatásaira. A hideg, az eső, a szél, a szűkö­sebb, egyhangúbb takarmányo­zás, az éjszakák meghosszab­bodása egyenként is, de együttvéve különösen hátrál­tatja a tojástermelést. Jó termelést csakis kifogás­talanul tisztán tartott álla­toktól várhatunk. Ezért az ólakat, a felszerelési tárgyakat naponta takarít­suk le. Ha elmulasztottuk volna a feltétlenül kívánatos őszi nagytakarítást, ne várjuk meg vele a tavaszt, ha­nem olyan napos, derült idő­ben, amikor az állatok nem sínylik meg, hajtsuk végre. A nappalok rövidülésével tyúkjaink mind hosszabb időt gubbasztanak az ólban. Emiatt étvágyuk s természetesen — tojástermelésük is romlik. Nagyon is érdemes a hosz- szú, néha 16 órára nyúló sötétséget mesterséges meg­világítással ellensúlyozni. 40 wattos égőből egyet-egyet számíthatunk minden 16 nég.v- zetméter pad'lótérre. A lámpá­kat úgy helyezzük el, - hogy az ülőlécen üldögélő állatokat’ is világítsa meg, különben nem szállnak le a fényre. Cél­szerűbb, ha korán reggel gyúj­tunk villanyt, s így nyújtjuk meg a világos időszakot, mert ilyenkor piheatebbefc - az álla­tok. A világítás hatására ja­vul az állatok étvágya, s to- jástermelésüik is észrevehetően nő. A felkeltett étvágyat azon­ban ki is kell elégíteni, még­pedig kellőképpen változatos takarmánnyal. Pótolnunk kell elsősorban azt az állati és növényi fe­hérjét, vitamint, amelyhez tyúkjaink rovarszedés és zöldlegelő révén tavasztól őszig hozzájutnak. Nagyon jó hatású a korpával felitatott vágóhídi vér, a hús­liszt, a selyemhernyóbáb (kri- zaüd). Ugyancsak érdemes fö­lözött tejjel enyhíteni a téli takarmányozás egyhangúsá­gát. A vitamin és a növénvi fehérjék pótlására jól beválik a murtík- és cékiarépa. A ré­pát deszkán átvert tompa he­gyű szegre tűzzük a baromfiak elé. Adjunk időnként főtt burgonyát Is tyúkjainknak. A tyúkok élősúly-kilogram­monként kb. 5—6 dkg takar­mányt igényelnek naponta. Egy 2 kg-os tyúkra tehát 10— 12 dfcg-ot számíthatunk. A sze­mes abrak ocsuból, zabból, ár­pából állhat. Igen célszerű időnként csíráztatott magva­kat is etetni. A kukoricára főleg a hi­deg időben van szükség, mert meleget fejleszt a szervezetben. Báldy Bálint A baromfi te­nyésztése c. művében igen jó keveréket ajánl a tyúkok őszi­téli tojástermelésének biztosí­tására. A keveréket a reg­geli, a szemes takarmányt a délutáni etetéskor adjuk ál­latainknak. A keverék áll: 25 rész búzakorpából, 5 rész lucemalisztből, 15 rész árpadarából. 15 rész zabdarából, 10 rész kukoricadarából, 15 rész vér- és húslisztből, 10 rész olajpogácsából, 4,5 rész szénsavas mészből, 0,5 rész konyhasóból. A tojás nagy része víz. Elő­állításához tehát sok folyadék szükséges. Ezért gondoskodjunk állandóan tyúkjaink friss ivóvizéről. Aránylag nem sok fáradság kell ahhoz, hogy megszüntes­sük, vagy legalább is lerövi­dítsük a „tojástalan“ idősza­kot. Nagyon is érdemes ezt a néhány tanácsot is figyelembe venni, mert a velük járó munka és költség bőségesen visszatérül az őszi és téli to­jások árában. Sárközy Péter, a TIT tagja Elsö negyedévi el lenőrző-értekeiletek a; általános és köíéjiiskolákban Országszerte ezekben a na­pokban tartják az általános és a középiskolákban az első ne­gyedévi ellenőrző értekezlete­ket, amelyeken a tantestületek értékelik az oktatási év eddigi eredményeit, tapasztalatait. Az ellenőrző éríkezleteket osztá­lyonként szülői értekezletek követik majd, ahol a pedagó­gusok közlik a szülőkkel ész­revételeiket, s útmutatást ad­nak a további tennivalókról Emberformájú óriásrépa Emberalakot formázó, 25 ki­logrammos takarmányrépát szedett kJ földjéből Halász Lajos áporkai dolgozó paraszt. A furcsa alakú répát, amelyet a tanácsháza pincéjében őriz­nek, csaknem az egész község megtekintette. Még a legöre­gebbek sem láttak törpéhez ennyire hasonlító óriási répát. (Csekő felv.) Az állami gazdaságokban a saját állategészségügyi szol­gálathoz hasonlóan, fokozato­san kiépítik a növényegész­ségügyi szolgálatot is. Növény- védelmi szakmunkásokat ké­peznek ki, ezenkívül tovább­képző tanfolyamokon egyete­mi és főiskolai végzettségű agronómusokat oktatnak nö­vényvédelmi ismeretekre.. A termsíőszövetkczetek alaku­lásakor és a tervek készítése­kor sokszor vitatkoznak a szövetkezetekben azon, hogy érdemes-e tenyészállat-neve­léssel foglalkozni. Ahol csu­pán az állatok tartását terve­zik, ott is ugyanolyan kedve­ző feltételek között kell felne­velni tejelésre, igázásra, hiz­lalásra a növendékállatokat, mint ahol tenyészállatokat ne­velnek. A rosszul tartott nö­vendékből ugyanis nem lesz jó tehén, hízó vagy igásállat. Ép­pen ezért bőven megtérül a te­nyészállatok párosításához, nyilvántartásához szükséges jobban képzett szakember költsége, mert a tenyésztésbe kerülő tenyészállatok átlagos többletértéke egy-egy szarvas- marhánál mintegy 2800. serté­seknél 600. juhokr^ál 300, lo­vaknál 2000, tyúkféléknél 12, kacsáknál 36, libáknál 28, pulykáknál 20 forint. Ez a többletérték azt bizonyítja, hogy bármelyik állatfaj te­nyésztésével érdemes foglal­kozni. Az előbbieknél még ma­gasabb összeg érhető el, ha törzskönyvileg jó besorolású alapanyagot vásárolunk, ami­nek értékes szaporulatát ked­vező elhelyezéssel, tartással, legeltetéssel, jó bánással és takarmányozással biztosíthat­juk. Aí állatfajok és fajták kivá­lasztásakor a szövetkezet ter­melési és értékesítési adott­ságait figyelembe kell venni. A termelési adottságok — a gaz­daságok nagysága, talaja, domborzata, szántóföldje, rét és legelőterületének aránya, az évelő takarmányfélék szántó­földi területének nagysága, az alkalmi legelők — befolyásol­ják a megválasztandó fajt. A szérűskertek. árokpartok, út­szegélyek legeltetése juhokkal, jövedéksertésekkel nagyon Már az elmúlt télen rendez­tek ilyen tanfolyamot és hét­főtől kezdve újabb agronó- musok vesznek részt benn­lakásos továbbképzésen. A nö­vényi kártevők felismerésé­nek módjáról, a legújabb védekező szerekről, s ezek használatáról a legtekintélye­sebb növénytermesztési szak­értők tartanak előadásokat. hasznos. Mielőtt részletez­nénk az egyes fajok tenyészté­sének előnyeit, foglalkozzunk egy pár állattenyésztési alap­feladattal. Minden állatfajnál fontos a helyes párosítás és az utópá- roztatás. A tenyészállatok fel­nevelésekor nélkülözhetetlen az edzés, a növendékállatok szabad levegőn való rendsze­res mozgatása, legeltetése stb. A tenyészállatok kiválasztása­kor a gazdaságban maradó — az átlagosnál több és jobb te­jet, húst, tojást, gyapjút elő­állító — állatok azzal is fo­kozzák a tagság jövedelmét, hogy jól értékesítik a nö­vénytermelés melléktermékeit, hüvelyesek szalmáját, tépett, savanyított kukoricaszárt stb. A tervezésnél gondoljunk arra. hogy a frissen fogyaszt­ható állati termékeket lehető­leg rövid szállítást igénylő he­lyeken, ipari városok közelé­ben állítsuk elő. Az egyes ipa­ri körzetekben a bőr, gyapjú, toll stb. értékesítése is kedve­ző. Az erjedési, cukor, ke­ményítő, növényi és állati kon­zervipar, a vágóhíd stb. ked­vezményesen. frissen nagy tö­megű moslékot, répaszeletet, malátát, melaszt, állati fehér­jét stb. ad a közéli gazdasá­gok állatai részére. Az üdülők közelében idényszerűen jól ér­tékesíthetők az állati termé­kek. A városoktól, üdülőktől távolabb levő helyeken in­kább a növendékállatok felne­velésével, ezek értékesítésével és az állatok hizlalásával fog­lalkozzunk. Egy-egy gazdaságban helyesen kell megállapítani a különböző fajú állatok arányát. A nö­vénytermesztéshez a növény- termelést segítő állattenyészté­si ágat — a magtermeléshez például méheket, a mag- és gyümölcstermeléshez barom­fit stb. társítunk. A *: trágya--, szükséglet tömegét szarvas- marha trágyájával, minőségét keveréktrágyákkal, szarvas- marha, ló, juh stb. trágyájá­val elégíthetjük ki. Az állatfajokat a meglevő vagy olcsón felépíthető épüle­tekhez tervezzük. A tenyész- és áruállatok értékesítését úgy ütemezzük, hogy az eladási be­vételek arányosan alkalmaz­kodjanak a kiadási szükségle­tekhez. Az állatok felnevelési költsége az állatok igényeinek figyelembe vételével a követ­kező módon csökkenthető: Jó minőségű, olcsó takarmá­nyozással, egy-egy területegy­ségről sok és jó takarmány le­geltetésével vagy betakarítá­sával. Gyengébb minőségű ta­karmányok ízesítésével, keve­résével, pácolásával stb. Má­sodtermések és alkalmi legelők felhasználásával, az állatállo­mány szaporaságának fokozá­sával, a mindig értékesebb apaállat beszerzésével. A gon­dozók szakszerű, jól szervezett munkájával és a nehéz és sok kézimunkát igénylő munkafo­lyamatok gépesítésével. A tenyésztési feladatok iránya állatfajonként a következő: Szarvasmarhánál a tejterme­lés, a növendéknevelés, hizla­lás. A kívánt fajta a magyar tarka, ami mindegyik termelé­si feladat megoldására alkal­mas. A takarmányozáshoz nagytömegű, lédús takarmá­nyok szükségesek. A sertéstenyésztésben son­ka-, tőkehús-, export békn- és zsírsertés előállításával foglal­kozhatunk. Hússertések te­nyésztése esetén világos és jól fertőtleníthető ólakról gon­doskodjunk. Takarmányozá­sukhoz növényi és állati ere­detű fehérjékről gondoskod­junk. Közeli, jó legelőt igé­nyelnék. Évente 15—16 mala­cot nevelnek fel. Sonka- és tő­kehús sertésnek a fehér ma­gyar hússertés középnagyságú­ra növő zömökebb állománya, ezenkívül a berksir és a man­galicának fiatal kortól fölözött tejjel nevelt egyedei felelnek meg. A békn-nek a karcsú, magas, hosszútestű, nagy fe­hér angolsertésből származott fehér magyar húsfajtát ajánl­juk. Napos legelőn a kornvall- sertést tanácsos tenyészteni. A felsorolt fajták fölözött tej-, árpa- és borsóigényét' ki kell elégíteni kevés kukoricadara adagolásával. A zsírsertés és .zsírtőke előállítására a man­galica,. berkfjr, és ..a zömökebb. kisebb testű fehér magyar hússertés a legjobb. Etetésük a -fiatalkori fehérjedúsabb takar­mányalapozás után főtt vagy párolt burgonyának, kukoricá­nak szükségszerinti nagytöme­gű felhasználásával történik. Növendékeik a távolabbi lege­lőkre is kihajthatok. Juhoknál a gyapjú-, tej- és hústermelésre is a magyar fé­sűs* merinói a legjobb. Fiata­lon, valamint a párzást meg­előző két-három héten, továb­bá a vemhesség és a fejés ide­jén jól takarmányozzuk. Nyá­ron legelőjét, télen siló- és szé­natakarmányszükségletét biz­Növényegészségügyi szolgálatot építenek ki az állami gazdaságok EGY GYÁR HÉTKÖZNAPJAI... FIATALOK Ne vegyék sértésnek a töb­biek, nem én találtam ki. Is­merkedve a Váci Kötöttáru- gyár életével, igen érdekes szemlélettel találkoztam. Sen­ki sem mondta ki szavakban, de a nagy többség hallgatóla­gosan egyetért ebben a dolog­ban. Eszerint fiatalságon csak a serkedő szakállú legényem­bereket, illetve azokat a lányo­kat értik, akiknek csak ezután kötik be a fejüket. Azért persze van valami alapja e hagyományos megkü­lönböztetésnek. Az otthonala­pítás gondja megkomolyítja az éveik számát tekintve fiatalo­kat, érdeklődésük közelebb vi­szi őket az asszonyokhoz, a meglett férfiakhoz. Sokan kö­zülük ezzel magyarázzák, hogy nem tagjai a KISZ-nek, vagy hogy nemigen látogatják ren­dezvényeit. Akárhogy is nézzük, a meg­különböztetés mögött ott buj­kál az a vélemény is, hogy a fiatalok egy kicsit komolytala­nok. Ott bujkál, elnézően és megbocsátóan, de félreérthe­tetlen meggyőződéssel. Vajon igaz-e, van-e alapja ennek az anyáskodó ítéletnek? Az OrSOZoban Molnár János­áét szólítom meg. Szakszerve­zeti bizalmi, csoportjában há­rom „fiatal” dolgozik. A sebté­ben elmondott jellemrajzok alapján Kövesi Ágnesnél álla­podom meg. Ági éppen szorgalmas. Elmé­lyül munkájában, keze moz­gását alig tudom követni. — Mennyit keresett az el­múlt hónapban? — Ezerkétszáz forintot. — Azelőtt? — Kevesebbet. _ — Nincs mindig kedvem ... — Nem szereti ezt a mun­kát? — A szövődében szívesebben dolgoztam, de nem bírtam az éjjeli műszakot. Most már itt is szeretek lenni... Vallatóra fogom és megkér­dezem: mi igaz aból, hogy volt olyan nap, amikor a felét ter­melte annak, amit a többiek? Elismeri, hogy megtörtént. Áz ellen azonban tiltakozik, hogy komolytalan volna. Felfüggesztjük a vitát, újabb bizonyíték után kutatok. Hall­gassuk meg Ági csoportvezető­jét, a huszonegyéves Málovits Mártát. — Ági az utóbbi időben jól dolgozik, egy kicsit azonban komolytalan. Málovits Márta mondja ezt, aki alig egy évvel idősebb nála. — Mikor lett csoportvezető? — Két éve. Technikumot vé­geztem . .. Fehérváron. — Ezek szerint nem váci? Szülei hol élnek? — Édesapám a Lászlópusz- tai Állami Gazdaságban dolgo­zik. — Mivel tölti szabadidejét? — Olvasok, Kézimunkázom. — Mit szeret olvasni? — Regényeket. Olyanokat, amelyek az életet adják visz- sza ... Ebben a hónapban száz­húsz forintot költöttem köny­vekre. — Mik a tervei? — Közelebbiek nincsenek. Szeretnék egyszer majd a kör- hurkolóba kerülni. Addig is ta­nulmányozom a gépeket. Min­dig megfigyelem, amikor ge­nerál ózzák őket. Most már ma­gam olajozom a csapágyakat, hogy ne kelljen áthivatni a szövődé művezetőjét. Éjszaka: ugyanis nincs lakatosunk... Ennyit hát Mártáról, aki ép- úgy KISZ-tag, mint Ági. De gyerünk tovább! Rokonszenves iegénykével ismerkedtem össze. Kármán László kiszistával. Nem tu­dom, hogyan helyesebb jelle­mezni korát. Ügy-e, hogy még csak, vagy úgy. hogy már tizenkilenc éves. Bizalmi a körhurkoló KlSZ-szervezeté- ben, és úttörővezető az egyik általános iskola csapatában. Büszkén mutatja erről szóló igazolványát, melyet a nyá­ron kapott a csillebérci tan­folyamon. Megszerezte az őrs- és rajvezetői képesítést. — Nem lesz sók ennyi tár-: sadalmi munka? — kérde­zem őszinte meglepetéssel. — Nem, egyáltalán. Azelőtt sportoltam, de a szívem miatt eltiltottak tőle. Azóta csak a társadalmi munkával foglalko­zom. Eleik-halók érte. Amint végzek itt, szaladok az úttö­rőkhöz. — No és a KISZ-ben? ... — Itt is dolgozom. Nemrég fejeztünk be egy akciót. Ké­szülünk a nyári táborozásra és ezért néhányon összeálltunk, hogy a költségeik egy részét előteremtsük. Hulladékfonala­kat orsóztunk fel társadalmi munkában. Eddigi keresetünk három és félezer forint. Kármán Laci munkaszom­szédja Hegedűs Irén. Pár szót vele is váltok. Azt szeretném megkérdezni tőle, hogy foglal- koznak-e vele a kiszisták, ha­bár nem tagja az ifjúsági szö­vetségnek. — Nékem még senki sem szólt, hogy lépjek be. — Kármán Laci sem? — Senki. De nem is akarok már belépni... — Miért? — Öreg vagyok hozzá. — Maga viccel... — Nem viccelek. En már hu­szonnégy éves vagyok. Nem vitatkozom vele. Most már végképp nem tudom, há­nyadán állok. Visszamegyek a3 orsózóba. Mielőtt megszólítom, hosszan elnézem Kövesi Ágnes zsong- lőrködését. — Hogy is vagyunk azzal a komolytalansággal? Szemrehányóan néz rám. Viaskodik magával. hogy mondja-e, ne mondja, aztán kipakol: — Azt mondják, hogy kötek­szem, de arról nem beszélnek, hogy nekem mindig hallgat­nom kell, mert ők asszonyok. Igen, mert az asszonyok foly­ton piszkálnak... — Például? ... Nem tudom befejezni a kér­dezést, hárman is körülfognak bennünket. Mind a három fiatal, és mind a három asz- szony. Ági hiába tiltakozik, keményen fejére olvassák a „bűnöket”. — Tudom, ha majd én is férjhez megyek, másképp be­széltek velem!... Egyre bonyolultabb a do­log. I Ilyenformán van egy „asszonykaszt” az üzemben, a „komolyak” kasztja és van ... Mit csináljak, hogyan tegyek igazságot? Végső kétségbe­esésemben Ágihoz fordulok. — Ki van itt, lány a közel­ben? Ági a túloldali gépsorra mu- ] tat. Megyeri Annát szinte leto- \ anom gyors kérdéseimmel, j Négy éve dolgozik az üzemben, \ de őt még soha egyetlen asz- \ szony sem „piszkálta” ... Ez a kis epizód két napja \ történt. Bízom benne, hogy az- I óta Kövesi Ági kiheverte a \ kudarcot, hiszen a szeme lát- j tára lefolytatott „bizonyítási \ eljárásból” is tapasztalhatta: \ mindez azért történt, mert \ szeretik, mert azt akarják, j hogy megváltozzék. * Baj van az elmélettel! Éppen Ági esete bizonyítja: \ valójában milyenek a gyári \ fiatalök. András Endre I tosítsuk. [ A kecske — a juhokkal kö- f zös legeltetéssel — gyermekek- | nek és malacoknak olcsó, jó- i minőségű tejet termel. | Lónál a szilárd szervezetű, í nagyobb testű, mozgékonyabb ; fajta nevelésére törekedjünk, í A növendékeket sok mozgatás, i sál és edzéssel neveljük fel. A magyar-fehér, magyar- i sárga és magyar-kendermagos j tyúk a tojás- és hústermelésre ; is kiváló. Nem kényes és jól legel. A növendékek a többlet­fehérje etetést gyors fejlődés- : sei, korai tojásadással há’álják meg. Lúd- és kacsafélékből a fehér-magyar fajta a legjobb. Jó takarmányozással hús, máj, zsír, tolltermelése kiváló. ilüíjliÚSIübfin nem hagyhat­juk figyelmen kívül ,a nagy legelőterül etek, évelőtakar­mánynövények, répafélék, gyümölcsösök rovarkártevőit pusztító pulyka és gyöngytyúk tenyésztését sem. Exportra szí­vesebben vásárolják a bronz- pulykát. A gyöngyös export­ára meghaladja az összes ba­romfiféléét. Ahol a feltételek megengedik. állattenyésztési tervünkbe társítsuk a méhet is. Vízfelületeink ponty és har­csa tenyésztésével hasznosítha­tók. Újabba,a nutria tenyész­tése is fejlődik. E rövid tájékoztatóm célja, hogy segítsem a termelőszövet­kezetek tagjait gazdaságuk nagysága, elhelyezése, értéke­sítési helyéneik legmegfelelőbb fejlesztésében, hoay az állatte­nyésztést es tartást a szüksé­ges szakismeretek alkalmazá­sával jól felhasználhassák. Dr. Bér István egyetemi adjunktus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents