Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

A Z/' M S Z M P PE S T M E GY ,E. t B. I Z 0 T T S A G A 1 E S A M £ G Y.EJ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI TANÁCS LAPJA I U. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1958. NOVEMBER 23. VASÁRNAP November 26-ra összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 18. S-ának (5) bekezdése alapján az Országgyűlést 1958. novem­ber 26-án, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Az országgyűlés irodáján tá­jékoztatást adtak arról, hogy alkotmányunk és az idevonat­kozó törvények értelmében hogyan alakul az újonnan vá­lasztott országgyűlés első ülé­sének rendje. Az ülést Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke nyitja meg, majd kijelöli az ülés korelnökét. A korelnök fel­adata, hegy kijelölje a két körjegyzőt. Ezután — az 1958. évi 3. törvény értelmében — az országos választási elnök­ség elnöke beszámol az ország- gyűlésnek a választások lefo­lyásáról. Az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ. A korelnök szünetet rendel el, ezalatt a mandátum- vizsgáló bizottság megvizs­gálja a képviselők megbízóle­veleit, majd jelentést tesz e munkájáról. Az ügyrend értelmében az első ülésen meg kell választa­ni az országgyűlés tisztikarát — ,az elnököt, két alelnököt és a hat jegyzőt — valamint az állandó bizottságot — szám­szerűit 13 bizottság tagjait. Alkotmányunk előírja, hogy az ország-gyűlés első ülésén meg kell választani a Népköz- társaság Elnöki Tanácsát. Egy munkaegységre 55.48 forint Ünnepélyes sár szú műd tűs a péteri Mtúlniezi Tsa-ben (Tudósítónk telefonjelentése.) A péteri Rákóczi Tsz tegnap tartotta ünnepélyes zárszám­adó közgyűlését a község kul- túrotthonában. Erre az alka­lomra igen csak kitettek magu­Veteránck és bányásztanulók találkozása a pilisvörösvári sztrájk 30. évfordulóján Az ENSZ politikai bizottsága hétfőre napolta el ülését A nyugati küldöttek módosított javaslatot terjesztettek be a kozmikus térség békés használatának vitájához Az ENSZ közgyűlésének po­litikai bizottsága pénteken folytatta vitáját a kozmikus térség békés használatának kérdéséről. Miután a Szovjetunió javas­latát a nyugati küldöttek nem voltak hajlandók elfogadni, pénteken benyújtották saját javaslatuk módosított változa­tát. A módosítás szerint ala­kítson a politikai bizottság egy y.ad hoc” rendkívüli bi­zottságot, amely egyengetné a később megalakítandó állandó bizottság útját. Ennek 18 tagja lenne, mégpedig Argen­tina, Ausztrália, Belgium, Bra­zília, Kanada, Csehszlovákia, Franciaország, India, Irán, Olaszország, Japán, Mexikó, Lengyelország, Svédország, a Szovjetunió, az Egyesült Arab Köztársaság, Anglia és az Egyesült Államok. V. K. Krisna Menőn, indiai küldött javasolta a kérdés megvitatásának elnapolását. Mint kifejtette, erre azért len­ne szükség, hogy a vita ké­sőbbi folytatásáig a bizottság hasznos munkával tölthesse idejét. Dzsalal Abdoh iráni küldött javasolta, hogy a bizottság kezdje meg Ciprus kérdésének megvitatását, majd térjen át a rádióaktív sugárzás, továbbá Algéria kérdésének tárgyalá­sára. A bizottság az iráni küldött javaslatát 60 szavazattal elfo­gadta. ­A bizottság ezután az Indiai küldött javaslata felett szava­zott. A javaslatot 63 küldött elfogadta, hatan tartózkodtak a szavazástól, 12 küldött a sza­vazáskor nem volt jelen. A bizottság elhatározta, hogy kö­vetkező ülését hétfőn tartja, amikor vagy Ciprus kérdésé­nek vitáját kezdi meg vagy pedig — az egyes ENSZ-kül- döttek hétvégi bizalmas meg­beszéléseinek eredményétől függően — folytatja vitáját a kozmikus térség békés hasz­nálatáról. Arab diákok érkeztek hazánkba egyéves mezőgazdasági gyakorlatra Pest megyei gazdaságokban tanulnak majd diáitok elhelyezéséről, a szá­mukra kissé szokatlan klímá­hoz való meleg ruhákról, szo­kásaiknak megfelelő étkezteté­sükről. A pilisvörösvári bányász- klub nagytermében szombaton délután a régi bányász veterá­nok és a mai bányászfiatalok megemlékeztek a pilisvörös­vári bányászsztrájk kitörésé­nek 30. évfordulójáról. Az őszhajú öregek ég az egyen­ruhás ipari tanulók előtt Tóth István nyugdíjas, az akkori sztrájkbizottság elnöke ismer­tette a csaknem kéthónapos régi harc történetét, majd sor­ban szólaltak fel. egészítették ki az előadást az öreg harco­sok és a bányászfiatalok. A találkozó részvevői elhatároz­ták: december 7-én megkoszo­rúzzák a régi harc tiszteletére emelt emlékművet, egyben műsorral, vacsorával egybe­kötött estén emlékeznek meg a régi harc hőseiről. Meghonosodnak az ország egyetlen ezüstróka-párjának utódai Ezüstróka-pár érkezett fél évvel ezelőtt a Szovjetunióból Gödöllőre, a Kisállattenyésztő Kutató Intézetbe. A háború előtt csak Amerikából származó ezüstrókaállomány volt az országban, ezeknek a szőrméje azonban az itteni, kevésbé párás levegőn teljesen kifakult, s így nem is foglalkoztak továbbtenyésztésükkel. A kelet-európai klímáihoz szokott álla­tok úgy látszik, könnyebben meghonosodnak. Az ezüstróka- pár nemrégen született öt kölyke igen jól érzi magát, s prém­jük még szebb, „ezüstösebb” is, mint a szüleiké. >- « .............................................—........... S zállítják a trágyát y v>' , A sári Kossuth Termelőszövetkezet hat vagon szervestrá­gyát vásárolt rizsföldjeire. A tsz örökvidám asszonyai az inárcsi vasútállomáson fáradhatatlanul rakják a vontató­kat, s a trágyát azonnal a rizstelepekre szállítják. A tagok elégedettek, hiszen csaknem 90 forintot kapnak egy-egy munkaegységre kért a szövetkezet tagjai. Bir­kagulyás, disznótoros káposz­ta, hurka, kolbász, bor, sör és többféle sütemény várta az ün­neplésre egybesereglett több mint 150 részvevőt. A vendégek előbb megte­kintették a szövetkezet mintaszerűen gondozott szarvasmarha- és sertés- állományát, gazdasági fel­szereléseit, majd pontosan 5 órakor a kul­túrotthon nagytermében meg­kezdődött az 1957—58-as gaz­dasági év zárszámadó közgyű­lése. A tagok között ott ültek a környék egyéni parasztjai is, a járás vezetői, üzemi dolgo­zók, Horinka János elnök ün­nepi beszédéből és a könyvelő mérlegbeszámolójából is ki­tűnt, hogy a péteri Rákóczi Tsz az elmúlt gazdasági évben nem gazdálkodott rosszul. Leg­ékesebben bizonyítja ezt az egy-egy munkaegységre jutó 55,48 forint, a tagok egyre nö­vekvő jóléte és a szövetkezeti vagyon jelentékeny gyarapo­dása. A 37 taggal dolgozó tsz a monori járás legjobb szö­vetkezetei közé küzdötte fel magát. — A jó osztás előfeltétele a munkafegyelem — hangsú­lyozta Sáránszki János elnök- helyettes — és a munkaegy­ség pontos, lelkiismeretes be­írása. Mindez nálunk megtör­tént. A szövetkezetben válóban példamutató rend uralkodik, A tagok valamennyi kinti munkát időben elvégeztek. Jól bevált a kertészet, de az állattenyésztés Is. A közgyűlésen 181 000 forint készpénzt osztottak szét. Ko­rábban természetesen a tagok már kaptak készpénzelőleget. Juhász Mihály sertésgondozó például most 10 297 forintot kapott kézhez, egész évi jöve­delme —- a háztáji gazdaságot nem számítva — 24 000 (forint volt. Legendi Jánosné tejkeze­lő 6785 forintot vett át. Kovács József — csak tíz hónapot dol­gozott a szövetkezetben — 10 933 forintot kapott. A szö­vetkezet a tagok részesedésén kívül 80 000 forintot fordított beruházásra és 26 000 forintot tartalékolt. A közgyűlés után ünnepi va­csora következett, majd regge­lig tartó vidám táncmulatság fejezte be a zárszámadási ün­nepséget. 24 négytalálatos szelvény a lottón A nyeremény: egyenként 83 168 forint A 47. fogadási héten 2 601403 lottószelvény vett részt a játékban, öt találatot egy szelvényen sem értek el. Négytalálatos szelvény 24 volt és ezekre egyenként 80 168 forintot fizetnek. A há- romtalálatos szelvények szá­ma 2645, nyereményük 377 fo­rint. Két találatot 60 500 szel­vényen értek el és ezekre 16,40 forint nyeremény jut. A négytalálatos szelvények Sorszáma a következő: LA 275 465, LA 275 966, 1 408 129, 1 504 557, 1 530 961, 1 243 145, 1 505 858, 1 666 476, 2 092 627, 2 763 200, 4239 615, 6 097 397, 7 260 853. 1 816 125, 2 394 680, 4 036 875, 4 241 788, 6 108 449, 1 660 039, 1 838 527, 2 532 070, 4 116 239, 5 207 725, 7 173 541, Közzéteszik a második világháborúra vonatkozó magyar külügyminisztériumi dokumentumokat A Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi In­tézete a Külügyminisztérium hozzájárulásával és az Orszá­gos Levéltár közreműködésé­vel megkezdte a második vi­lágháború előzményeire és menetére vonatkozó külügy- minisztériumi dokumentumok sajtó alá rendezését. Közzé­tételük alapvető jelentőségű lesz e korszaknak, a háború történetének tudományos fel­A szociális előadó íoilát vezette, amikor levélben mondott köszönetét a tüzelő­vásárlásra kiutalt segélyért „ismeretlen jóakarójának” — amint írta. Mert csak annyit tudott róla, hogy a járási ta­nácson dolgozik. Vagy azzal a szeretettel, amellyel a szadai szociális otthon öregei fogad­ják, amikor meglátogatja őket, — Három éve vezetek sta­tisztikát — csak úgy, házi használatra — a járás szociá­lis ügyeiről, s mondhatom, még sosem voltak ilyen jó anyagi lehetőségeink, mint az idén — mondja Csiginé. — íme, néhány adat: 1957-ben 142 személy kapott 30 980 fo­rintot egyszeri segély címén. Az idén — novemberig — 150 rászorultnak 38 000 forintot ad­tunk. Állandó segélyben az el­múlt évben 96 fő részesült 85 283 forint értékben. Az idén ugyanekkora összeget 75 segé­lyezett között osztottunk szét, ami azt jelenti, hogy emelke­dett az egy főre jutó összeg. Szociális otthonba 1956-ban 6, 1957-ben 12, 1958-ban 17 el­hagyott öreget helyeztünk el. A dányi tűzeset károsultjainak 20 Ö00 forintot, húsz sokgyer­mekes anyának összesen 23 000 forintot adtunk. — Vannak olyanok is, aki­ken nem pénzzel, hanem más módon segítünk, özvegy Grau- mann Gyulánénak például ko­moly megélhetési gondjai vol­tak. A nyugdíja kevés. Ráadá­sul beteges. Hívták ugyan mosni, meg kapálni, de nem bírta. Törtük a fejünket, hogy segíthetnénk rajta? Aztán rá­jöttünk: vettünk neki egy használt varrógépet, s Grau- mann néni a Háziipari Szövet­kezet bedolgozója lett. — A rászorultakról való fo­kozott gondoskodást bizonyítja az a megnövekedett anyagi se­gítség is, amelyet a megyei tanácstól kaptunk a szadai | szociális otthon fejlesztésére. A I pénzből új tűzhelyt, villany-1 boylert és háztartási gépeket | vásároltunk az otthonnak. Rö-1 videsen átépítéshez kezdünk. | a meglevő 2 kétágyas szobához | még négyet építünk, hogy mi I nél több házaspárt tudjunk el- \ helyezni. A kastélyban levő i fővárosi szociális otthonban is f kaptunk 10 férőhelyet. Ez | szintén nagy segítséget jelent, | hiszen tíz olyan idős embert | tudunk itt elhelyezni, akik % nem szívesen mentek volna I idegenbe falujukból, a megszo■ | kott környezetből. Idős hadirokkant jön be: § Csiginét keresi. Panaszkodni I jött. Orvosi kezelésre kellene 1 járnia, de nem tudm. mit te-1 gyen, mert nem SZTK-tag | Csiginé megnyugtatja: járjon | nyugodtan, a járási tanács biz-1 tosítia neki az inmienes keze i lést és gyógyszerellátást. A bácsi sietősen búcsúzik | Talán még rendel a doktor | úr... Ny. É. 1 irMimiiuifimniiiiiimmiifimMiirammimiMiimittimiHimiiiiii I — Csiginé? Ha szerencséje \ van, megtalálja. Mert ritkán \ van idebenn. Különben az 5-ös I szobában dolgozik. | Szerencsém volt. Kivételesen ; nem utazott vidékre, s éppen \ akkor jött vissza az egészség- | házból, ahol részt vesz az [ egyik bizottság munkájában. \ Csiginé ugyanis a gödöllői \ járási tanács szociális előadója. \ S ki ismerné jobban a terhes I anyák gondjait, mint ő, aki I szociális előadó, nötanács-ak- ! Hva és édesanya egyszemély- \ ben? j Azt mondják róla, fáradha- I tatlan. Esőben-hóban járja a | falvakat, helyszíni szemléket, f környezettanulmányokat vé- | géz, felkutatja az elhagyott \ öregeket, meglátogatja a sok- \ gyermekes anyákat. I Ezért kapja a fizetését — : mondhatná valaki. Igaz. Leg- ! alábbit, részben. Mert Csiginé I fáradhatatlanságát, hivatássze- I retetét. érző szívét nem lehet | oénzzel megfizetni.. Csak sze- | retettel; azzal a szeretettel, l amely a kistarcsai O. bácsi dolgozása szempontjából ha­zánkban. A magyar dokumen- í úrnők számos vonatkozásban kiegészítik majd a világszer­te folyó kutatások további megállapításait, ezenkívül ed­dig ismeretlen részletek is fel­színre kerülnek a különféle tárgyalási jegyzőkönyvekből, levélváltásokból. Ezekből az iratokból részletesen kitűnik, hogyan csatlakozott a hivata­los Magyarország a német fa- I» sizmushoz, milyen diplomácia I és politikai tényezők játszotr | tak szerepet ebben, valamint | hadbalépésében a Szovjetunió | ellen, s milyen szerepe volt | a háború előidézésében, í Előreláthatólag 1960-ban je- ! lenik meg az első kötet, amely I a Berlin—Roma-tengely ki- I alakulására és Ausztria an- i nexiójára vonatkozó anyagot | tartalmazza. A következő kö- ! tét A csehszlovák válság és | Magyarország címmel a Mün- ! chen előtti és utáni idők ira- I talt foglalja össze 1939 már- I ciusáig, majd a háború első | szakaszának végéig, 1940 má- ! 'usáig terjedő iratok követ- ! kéznek. E kötetek összeállítá- ! sán mar dolgoznak. Ezeket a | háború további szakaszaira j vonatkozó kötetek követik 1 1944-ig bezárólag. A sorozat I számai idegennyelvű összefog- | lalót is tartalmaznak, hogy a | külföldi kutatás számára is | könnyen hozzáférhetővé te- I gyék az itteni dokumentumo- I kát. Ezek alapján azután kii- ! lönféle tudományos munkák I készülnek hazánkban a má- Isodik világháború előtti és 'alatti külpolitikáról. Szombaton hatvanki lene arab főiskolai hallgató, egy fő­iskolai tanár és 14 egyéb szak­ember érkezett hazánkba. Fo­gadásukra megjelent a Kül­ügyminisztérium, a Művelő­désügyi Minisztérium, a Föld­művelésügyi Minisztérium, va­lamint az Egyesült Arab Köz­társaság budapesti nagykövet­sége és az Agrártudományi Egyetem számos vezető szemé­lyisége. A magyar—egyiptomi kulturális egyezmény alapján egy évig itt-tartózkodó diákok néhány napot a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen és a fővárosban töltenek, majd, négy csoportra osztva az Ag­rártudományi Egyetem nagy­gombosi tangazdaságába, a Kertészeti és Szőlészeti Főisko­la soroksári tangazdaságába, illetve a herceghalmi és a tá- piószelei kísérleti gazdaságba kerülnek, ahol a négyéves ag­rárfőiskolai oktatás második évét a magyar mezőgazdaság tanulmányozásával töltik. A vendégek már három hónapig tanulták a magyar nyelvet, most itt tovább folytatják, s ha megszerzik a kellő jártasságot, elméleti tájékoztatást is kap­nak a korszerű nagyüzemi me­zőgazdaságról. A Földművelésügyi Minisz­térium kísérletügyi és szakok­tatási főigazgatósága már jó előre gondoskodott az afrikai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents