Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

4

1958. NOVEMBER 22. SZOMBAT

’"\fC M

Félmillió forint * társadalmi összefogásból

Monoron — Kovács János párttitkár és Kupecz Ferenc községi tanácselnök szervezésében — kövesutat építenek. Előzetes tervek szerint a Mátyás kjrály utca 820 méter hosszú kikövezése 600 ezer forintba került volna. Most — a társadalmi munka megszervezése után — csak 130 ezer forint a költsége.

A négy méter széles utat először 14 centi vastagon durva kaviocsal feltöltik és lehengerelik. A kavicsot már odafuvarozták, most a hengerre várnak. Hamarosan megérkezik és az építés első szakasza befejeződik. Tavasszal folytatják az út burkolását, amely a jövő évben teljesen elkészül.

A Galilei Kör megalakulásának 50. évfordulója

Az 1918—19. évi forradalmi események 40. évfordulója alkalmából az előzményekkel kapcsolatban szó esik a Gabiéi Kör tevékenységéről is. Ez a kör jelentős szerepet játszott az őszirózsás forradalom szellemi előkészítésében és a háborúellenes mozgalmakban. Habár történetírásunkban a kör tevékenysége az I. világháború eseményeivel és a polgári demokratikus forradalom győzelmével függ össze, rá kell mutatnunk arra, hogy a Galilei Kör már 1908. november 22-én, éppen fél évszázaddal ezelőtt megalakult. A kör tevékenysége megérdemli azt, hogy e jelentős jubileum alkalmából megemlékezzünk arról a szerepről, amelyet betöltött a magyar politikai és kulturális életben az 1918-as polgári deNYUGODT, BÉKÉS ÖREGKOR

ötven idős, magárahagyott asszonyt gondoznak a budai járás érdUgeti szociális, otthonában, ahol békés, nyugodt öregkort, szerető ápolást biztosítanak számukra.

Kényelmesen berendezett, tiszta, egészséges lakószobákban töltik napjaikat az idős asszonyok, ki-ki kedvenc foglalkozásának hódolva

Az ellátást még a legigényesebb lakó is csak d Írni tudja. Ezen a napon éppen töltöttkáposztát tálaltak ebédre

Ha az idő megengedi, az otthon kertjében töltik a napot az öregek. A virágoskertben mindig akad valami tennivaló

A község lakói is elismeréssel nyilatkoznak az otthon gazdaságáról. Évente több saját nevelésű disznót vágnak, a liba-, kacsahús is a saját gazdaságból kerül az asztalra. Csirkéjük, tyúkjuk pedig annyi van, hogy még az állandó gondozók sem tudják pontosan a számát

(Bekény Béla felvételei)

mokratikus forradalom előtti évtizedben.

A XX. század elejét úgy jellemzi marxista történetírásunk, mint az imperializmus kifejlődését és a monarchia válságának elmélyülését Magyarországon. A kialakult modern nagyipar nem változtatott az ország agrárjellégén. Ugyanakkor a városfejlődés gyors üteme és a földbirtokok koncentrálódása a nagybirtokosok és a kulákok kezén egyre inkább növekedett. A mező- gazdaság porosz utas fejlődése miatt a föld nélkül maradt százezrek javarésze kivándorolni kényszerült. A súlyos gazdasági és szociális helyzethez járult a nemzetiségi kérdés kiéleződése, amely a monarchia felbomlásának veszélyével fenyegetett E megoldatlan gazdasági, társadalmi, politikai kérdések talaján jöttek létre azok a politikai és szellemi mozgalmak, amelyek a Galilei Kör megalakulásához vezettek,

Az I. világháború előtti években kiéleződő osztályellentétek és politikai harcok létrehozták az uralkodó osztályok makacs konzervativizmusával és népellenes uralmával szemben a szodáldemökrata és a polgári radikális ellenzéket. Míg a szociáldemokrata párt az ipari munkásság és a szegényparasztság körében nagy tömegbázisra tett szert, addig a polgári radikalizmusnak a sajátos magyar társadalmi fejlődés következtében csak viszonylag kevés híve akadt. Főleg a Huszadik Század című folyóirat és a Társadalomtudományi Társaság köré tömörültek a polgári ellenzék hívei Hogy a polgári radikalizmus 1918 végéig haladó irányzat maradhatott és kitörhetett a Jászt Oszkár-féle doktrínák szűk köréből, az elsősorban a kis- és középpolgári szár m azy sú egyetemi ifjúság Galilei Kör-i tagjainak köszönhető.

A Galilei Kört azok az igényes, a társadalmi haladás iránt fogékony fiatalok hozták létre 1908. november 22-én, akik kinőttek a régi diákegyesületekből és szociológiai, valamint természettudományos érdeklődésüknek megfelelően feleletet akartak kapni napjaik sorskérdéseire. Megismerkedtek a társadalomtudományok legújabb irányzataival és az új tudományos eredményeket a magyar viszonyokra igyekeztek alkalmazni. A ga- lileisták ily módon nemcsak megismerték az új eszméket, hanem azok hirdetőivé is szegődtek. Nyilvános vitáik, rendezvényeik a budapesti haladó szellemű polgárok és munkások ezreit vonzották.

A kör a polgári demokratikus Magyarországért tevékenykedett és egy évtizeden át, a polgári demokratikus forradalom győzelméig sok támadás és üldöztetés közepette végezte munkáját.

Kieme.kedd szerepet játszott a Galilei Kör a háborúellenes mozgalmakban. Az orosz forradalom hatására 1917 decemberében a következő szövegű levelezőlapot juttatták el a háborús költségvetést megszavazó képviselőknek: „ÁlSZENT PÉTER ESERNYŐJE

Rövidesen bemutatják a magyar—csehszlovák koprodukcióban készült, Szent Péter esernyője című Mikszáth- regény nyomán írt játékfilmet. Képünkön a film két főszereplője: Törőcsik Mari és Jan Machata

■mumtimwimiHiit’mHiHmiimuHiiMiHiiiuiimim«

Rálh.Végli István:

Anekdoták, furcsaságok

akármi csínyt követett el, már suhogott a vessző a csupasz bőrére. Bizony a bőrére, mert a magyar „elnadrágolás’1 kifejezést erre a műveletre nem lehetett alkalmazni. A nadrágot kímélni kellett..

S ez alól a lányok sem voltak kivételek. Még azt a kevéske ruhát illetően sem. 'Németországban például addig vesszőzték a bűnös diákot, amíg az osztály végig nem éne. kelte a Veni sancte-t. Olykor a Salve Regina végigmondása volt a „ráadás". Hogy közben kiserkent a diák vére, keveset számított. A legelőkelőbb angol internátusbán, Etonbán az igen magas tandíj és ellátási költség mellett a következő kiadás is szerepelt: 10,5 shilling nyírfavirgács beszerzésére. Külön érdekessége volt e szomorú diákáldásnak, hogy csak a szegény ember fiát érte jobbára. A német fejedelmi udvaroknál például megválasztották a bűnbak-gyereket, azaz, ha a hercegfi nem tudta a leckét, kevésbé előkelő tanulótársát vesszőzték meg helyette.

De a felnőtt sorba cseperedő szegény diák sorsa sem volt öröm. „Pápai Páriz Ferenc például teljes három hónapig gyalogolt, amíg Nagyenyedről a lipcsei egyetemre ért. Onnan Drezdába, majd Strassburgba ment, mindig gyalogszerrel, * nem egyszer künn hált a mezőn, a szabad ég alatt. Nem csoda, ha külföldi tanulmány- útját „bujdosásnak" nevezte.

Igen hasznos könyv tehát Ráth-Végh István legújabb műve. Ezért őszintén ajánljuk minden szórakozva tanulni vágyó fiatalnak. Nem haszontalan időtöltés elolvasni ezt a könyvet, amely hűségesen tűk rözi a múlt számos furcsaságát. (Móra Ferenc Kiadó)

(Prukner)

TÍZ EV

A SZÖVETKEZEIBEN

Nem érdektelen megemlíteni, hogy a csömöri Haladás „asszony tsz", ugyanis a jelenlegi 64 tagja közül 47 nő.

— Országos viszonylatban is jelentős sikert ért el szövetkezetünk, s erre büséke is a tagság. A mezőgazdasági kiállításon 160 kiállító közül paradicsom- és paradicsompaprikatermelésben második helyezést, lila hagymánkkal pedig a harmadik helyezést értük el.

1958-ban mintegy 17 kataszt- rális holdon termeltek paradicsomot. tököt, uborkát és paprikát, mely összesen 336 ezer forintot jövedelmezett. Az egy tehénre jutó évi fejési átlag 1956-ban 2486 liter,

1957-ben pedig már 3042 liter

volt. Ma, többek között 24 fejőstehén, 6 növendékmarha. 8 ló s 24 sertés az állományunk.

— Mondja, Bori néni, mit jelent ez a változás az egyes tagok jövedelmében?

— Ebben az évben 52 forintot kapunk munkaegységenként. Az átlagos jövedelem 20 —22 ezer forint, s ehhez jön még a háztáji.

— Mit vásárol keresetéből?

— Házat építettünk 150 ezer forintért, s mindössze 30 ezer forint kölcsönt vettünk fel hozzá ... Szórni: van „hova" tennem.

Ezzel búcsúzik is Bori néni. Siet, dolga van. Azt pedig nem hanyagolja el a világért sem. így kívánja ezt tőle a becsület, no meg az a kormánykitüntetés is. amelyet a szövetkezetben végzett 10 éves munkája elismeréseképpen az év őszén kapott...

Erdélyi József

jnáth-Végh István könyvei J\ mindig különleges csemegét jelentenek az olvasónak. Kuriózumszerű furcsaságai minden esetben — túl a furcsaságok érdekes ízén — « megdöbbentő és nyomban ható leleplezés erejével keltik fel az olvasó érdeklődését, s mutatják be a múlt kultúrbotrá. nyait, a régi világ embertelenségét.

Most megjelent könyvét az ifjúság számára írta és kultúrtörténeti csevegésnek nevezi. Ez a közvetlen és könnyed műfaji megjelölés jól érzékelteti a könyv kötetlen jellegét. Az író szabadon csapong térben, időben és egyéni modorában, csípős iróniával cseveg azokról a furcsaságokról, amelyeket innen-onnan szorgos évek munkájával összegyűjtött. Közben tollára kerít néhány csattanós anekdotát is.

Ezúttal elsősorban mulattatni kívánja ifjú olvasóit, de aki a Ráth-Végh könyvekben nemcsak szórakozást keres, ebben a kötetben is sok megszívlelni valót talál.

Az ifjú olvasók számára ér. dekes példát és anekdotát mesél el a szerző a régi diákéletből. Nyomban a kötet elején megismertet a régi iskolák alapvető tanítási módszerével: a magoltatással. A diák például tökéletesen elhadarta a leckét, hogy „Pipin fia, Károly megalapította a frank birodalmat...”, de amikor megkérdezték valamelyik diáktól, I hogy ki volt Nagy Károly ap- ! ja, már egyetlen diák sem tu- i dott rá feleletet adni.

A másik igen régi — ma már ; ismeretlen — diákáldás, amiről \ a szerző beszámol könyvében, : a virgácsolás.

„Ha a diák nem tudta a léc- : két, figyelmetlen volt, vagy

landó békét akarunk!.. -. Követeljük a nemzetközi tárgyalások azonnali megkezdését.,” További tevékenysége során a szélesebb tömegbázis érdekében a körnek ki kellett lépnie az értelmiségi, kispolgári szervezkedés keretei közül, ezért a munkás-tanfolyamokon és előadásokon túlmenően kapcsolatot igyekezett teremteni a munkássággal. Szabó Ervin közvetítésével ez sikerült is és a galileisták most már a munkásokkal együtt szervezték a háborúellenes tiltakozó gyűléseket, sztrájkokat, valamint közösen készítették a röplapokat és plakátokat Egyik ilyen falragasz „Egy embert, egy fillért se a hadseregnek!” felirattal jelent meg a pesti utcán. Az ant>- militarista röplapok tömege 1918 elején már a kaszárnyákba Is eljutott. De a rendőrség sem tétlenkedett. Még január közepén megjelent a körben, helyiségeit feldúlta és lepecsételte. majd a vezetőség 30 tagját letartóztatta.

A lebukottak helyére újak álltak. Ebben a második garnitúrában ott találjuk a fiatal Sallai Imrét, Mosolygó Antalt, a gödöllői járási direktórium későbbi elnökét. Korvin Ottót és másokat. Ök 1918. május 6-ig dolgozhattak, amikor is az első garnitúra sorsára jutottak. Korvin Ottót kivéve, őket is letartóztatták. De a mozgalom már olyan méreteket öltött, hogy nem lehetett elnémítani. A „forradalmi szocialisták” aláírású csoport tovább jelentkezett írásaival, röpcéduláival. Végül 1918 októbere kiszabadította a közben elítélt galileistákat a börtönből. A Galilei Kör isméi megkezdte működését. Tagjai közül a Jegöntudatosabbaikat megtaláljuk a KMP alapítói között, majd a Tanácsköztársaság alatt mindazokon a helyeken, ahol a néphatalom érdekében agitálni, dolgozni és harcolni kellett,

« A Galilei Kör megalakításának 50. évfordulóján arra a politikai körré emlékezünk, amely kiemelkedő szerepet játszott az 1918—19-es forradalmak előkészítésében,

amelynek soraiban a magyar kommunista mozgalom egész sor kiválósága bontogatta szárnyait.

Dr. Vigh Károly,

a TIT tagja

HOL ISSZÁK A LEGTÖBB KÁVÉT?

Minden ellenkező híresztelés ellenére — Svédországban Egy nemrégiben készült statisztika megállapítja, hogy a svédek egy főre eső kávéfogyasztása 1957-ben nem ke vesebb, mint 7.82' kiló volt. Ezt követi a dánok kávéfogyasztása, fejenként 7.41 kilóval. Ai Egyesült Államokban évi 7.3C kilogramm volt a fejenként; fogyasztás. További kávékedvelő országok: Finnország (7.04 kiló), Izland (5.91 kiló), Franciaország (4.34 kiló), Nyugat- Németország (2.88 kiló). Utolsc helyen Olaszország áll, fejenként 1.61 kiló kávéfogyasztással.

vaszán jutottunk istállóhoz, amelyben akkor még csak egy árva „párát” köthettünk jászolhoz. Az év végén csak egy mázsa búzát vettünlk ki fejenként. Ma már boldogan gondolunk vissza az első nehéz lépésékre is.

De mielőtt a máról beszélne, elhallgat, az asztalon matat valamit, s a mély sóhajból meginduló beszédét távolba néző tekintettel folytatja.

— Bizony, még a kezdetnél is nehezebb idők voltak az ellenforradalom idején átélt napok. Volt. amikor csak ketten, az öreg Fábián bácsival vigyáztunk a közös vagyonra, de megakadályoztuk a szét- hordását.

De inlMbb valamit a máról.

Amikor a kis csömöri porta ajtaján bekopogtam Bori nénihez — mert nemcsak a faluban, hanem a környéken is mindenki így ismeri Petrovics Jánosáét, a csömöri Haladás Tsz egyik alapító tagját —, mindössze annyit tudtam ró1 a, hogy igyekvő, szorgalmas parasztasszony. Munkájával csak becsületessége vetekszik, s véleményét mindenhol, mindenkinek megmondja. Hosszú- i ra nyúlt beszélgetésünk so- \ rán arról is meggyőződtem, [hogy élete eggyé forrott a \ helybeli szövetkezet életével.

Mert bár saját élete felöl ér- \ deklődöm, mégis a szövetkezet Ikezdeti nehézségeiről és ered- j ményes munkájáról beszél.

I — 1948. október 16-án Csö- \ mörön tizenketten 52 hold \ földön indultunk el a nagy- I üzemi gazdálkodás útján. Jó- l szágállomán yunk, gazdasági l épületünk nem volt. 1949 ta-