Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-20 / 274. szám

A Z M S Z M P P E VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A teljes jövő heti rádióműsor (5. oldalon) ' £ G Y E I B I Z 0 T T S Á G A ÉS A )pE I TAN k C S' L A P;/^ÍA :: PEST MEGYEI n. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1958. NOVEMBER 20. CSÜTÖRTÖK 40 éve fennen lobog a párt zászlaja! Díszünnepség a KMP megalakulásának negyvened évfordulósán A Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága szerdán este ünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnöltségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának, első titkára, ár. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zol­tán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság pót­tagjai. Tagja volt az elnökségnek több munkás- mozgalmi veterán, kiváló munkás, pártmun­kás, tudós, értelmiségi. Részt vett az ünnepségen az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, a kormánynak és az El nőid Tanácsnak számos tagja, a forradalmi munkásmozgalom sok régi harcosa, jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos képviselője és tagja. Az ünnepséget dr. Münnich Ferenc, a Mi­nisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja nyitotta meg. Dr. Mái is nie Ei Ferenc ehíárs megnyitó beszéde — Gyakran fordul elő a történelemben, hogy esemé­nyeiknek vagyunk részesei, amelyekről csak később tud­juk meg, hogy a történelemnek fontos mozzanatai voltak — kezdte beszédét Münnich elv­társ, majd méltatta a párt. 40 évvel ezelőtti megalakulásának körülményeit. Beszélt azokról a sikerekről, amelyet a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja vezetésével a magyar mun­kásosztály 40 évvel ezelőtt el­ért. Hangsúlyozta, hogy a párt megalakulásában s az azt kö­vető harcaiban részt vettek a *— Ezekben az órákban szé­les nóptömegek emlékeznek meg hazánkban a lenini-típusú magyar forradalmi munkás­párt megalakításának negyve­nedik évfordulójáról — kezdte beszédét Kádár elvtárs. — Vakiban nagy, az egész nép életére ható történelmi tettet vittek végbe Kun Béla vezeté­sével azok a hadifoglyok, bal­oldali szociáldemokraták, for­radalmi szocialisták, akik 1918 novemberében létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját. Kádár elvtárs továbbiakban hangsúlyozta, hogy ezzel olyan pártot szerveztek és indítottak el történelmi útjára, amely azóta is dacol minden viharral és halad előre a maga győzel­mes útján. — AZ út hosszú, a harc ke­mény volt, ama 40 évvel ez­előtti naptól mostanáig és az úttörők közül sokan kidőltek a borból a hosszú harc alatt. So­kat megöltek közülük a fasisz­ta gyilkosok 1919-ben, Horthy botét negyedszázada alatt és 1956 fehérterrorjának napjai­ban. Ritkította soraikat az el­lenséges golyó a harctereken, ahol a nép szabadságáért küzdöttek. Az elesett harcosok, emlékét örökké őrizni fogja szíveiben a nép. A párt alapítói, első harco­sai közül az élők ma is egy- sorban küzdenek velünk» Ma szeretet és megbecsülés, tiszte­let övezi őket Ennek a tiszte­letnek mindenütt és minden­kor élni kell a veterán harco­sok iránt, nem is csak azért, mert erre ők a maguk szemé­lyében bőven rászolgáltak, ha­nem azért is, mert személyü­kön keresztül a párt is, a rét» is a legszebb erényt,, a zászló iránti hűséget és önmagát, sa­ját múltját becsüli meg. Lelkesített es lelkésit bennütiket az SZKP példája . A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy már a pártunkat megalakító első magyar kotiv­munliásmozgalom legjobbjai, köztük baloldali szociáldemok­raták, forradalmi szocialisták hazatért hadifoglyok, forradal­mi munkások, szakszervezeti vezetők. A továbbiakban kiemelte, ahogyan 40 évvel ezelőtt a nagy bolsevik párt tapaszta­latai és példaadása erősítet­ték a mi pártunk első lépéseit, ma is megszázszorozza erőnket a világ minden országában harcoló kommunista pártok milliónyi tapasztalata, első­sorban a Szovjetunió dicső kommunista pártjának tapasz­munistákat is a Szovjetunió Kommunista Pártja példája ösztönözte. Negyven éven át vértezték fel a magyar kom­munistákat az úttörő, az előt­tünk járó idősebb testvérpárt tapasztalatai. Negyven éven at és mindig így volt ez párt­jaink között — ma is a legszo­rosabb eszmei, elvtársi, baráti kapcsolatok kötik össze a Szovjetunió Kommunista Párt­ját és a Magyar Szocialista Munkáspártot Mély meggyő­ződésünk, hogy pártjaink kap­csolatait jellemző teljes eszmei közösség és jó elvtársi kapcso­lat a jövőben is mindenka* fennmarad és az idő haladtá­val mind mélyebb és bensősé­gesebb lesz. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának létrejötte tör­ténelmi mérföldkő volt az egész nemzetközi munkásosz­tály és az emberiség életében Mérföldkő volt a Kommunis­ták Magyarországi . Pártja talatai. A Visegrádi utcai 100 ember helyén ma már szerte az országban a kommunisták százezrei állnak — s a milliók; akik a kommunisták szavára hallgatnak, , a pártban bíz­nak. Ez a mérhetetlen alkotó és alkotásra késztető bizalom a mi legszebb születésnapi aján­dékunk ezen a 40. évfordulón — mondotta a többi közöt' Münnich elvtárs, majd átadta a szót Kádár elvtársinak. Ezután Kádár János elvtár* az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára mondott be­szédet. megalakítása is, a magyar munkásosztály és a magyar nép történetében. — Pártunk negyven évvel ezelőtt elindított harcának mindenkori célja az volt, hogy a tőkés-földesúri hatalmat, a munkásosztály hatalma, a ka­pitalista kizsákmányolást a ki­zsákmányolástól mentes szo­cialista társadalom, az impe­rialista rabságot a nemzeti függetlenség, a háborút a béke váltsa fel és szorítsa ki örökre. Negyven éve lobog a párt zászlaja, amelyre mártírjaink vére írta a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke számunkra szent szavait. A párt mindig mutatta az ratal a nemzet számára E zászlóval, a jelszavakkal indult harcba pártunk 1918 őszén és rövid néhány hónap alatt meghódítva a munkás­osztályt, a dolgozó nép többsé­gét, 1919. március 21-én diadal­ra vitte a Magyar Tanácsköz­társaság megteremtésének ügyét — A Magyar Tanácsköztár­saságot ugyan leverték, s utá­na rettenetes terror követke­zett és bár a proletárállam alig tudta elkezdeni a szocialista rendszer építését, a Tanács- köztársaság mégis kiirthatat- lan reménységet hagyott a .magyar nép szívében. A párt éltette ezt a reményt a nép szívében, hirdette, hogy el fog jönni ismét a felszabadulás napja. A Magyar Kommunisták Pártja 25 éven át súlyos áldo­zatok árán, föld alá kénysze­rítve, betiltott pártként a fa­sizmus, később a Hitler-fasisz- ta megszállás és a háború sú­lyos viszonyai között is, sza­kadatlanul hirdette és szer­vezte a harcot a szocializmu­sért, a nemzeti függetlenségért, a békéért, a fasiszta tőkés dik­tatúra megsemmisítéséért. Kádár elvtárs a továbbiak­ban arról a harcról beszélt, amelyet a párt vívott a máso­dik világháború idején a há­ború ellen, s hangsúlyozta, hogy a mi pártunk volt az egyetlen erő, amely kivezető utat tudott mutatni a nemzet számára abból a szakadékból, amelybe a Horthy-fasizmus taszította, s így a munkásosz­tályon túl a parasztságot is, az egész népet vezető párttá fej­lődött. Ezután arról szólott, hogy a Magyar Kommunista Párt élve a felszabadulás adta lehetőség­gel, a nemzet haladó erőinek élén, széles fronton vezette harcba a magyar népet, a há­borúban mérhetetlen károkat szenvedett ország újjáépíté­séért, a demokratikus, refor­mokért, a népi demokratikus állam kiépítéséért. E harc eredményeként népünk rövid három év alatt megvalósította a polgári demokratikus forra­dalom reformjait és békés úton győzelemre vitte a szocialista forradalmat is. Kádár elvtárs méltatta a két munkáspárt egyesítésének tör­ténelmi jelentőségét, majd azokról a hibákról beszélt, amelyek 1949—53-as évek kö­(Folytatás a 2. oldalon) A disziinnepség elnöksége Kádár János elvtárs ünnepi beszéde 1 (Visegrádi utca is I | ________;'!IIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllllllllllll!!llll1lllli™ I § Ma már csak tábla, egy emléktábla őrzi a helyét. I f Naponta ezrek járnak el előtte anélkül, hogy észrevennék. ) f S kevés azoknak a száma, akik látták, idejártak és ma | \ tanúskodhatnának: mi történt itt november 20-án, 1918-ban. I Az ifjabb nemzedék mint történelmet ismeri: Viseg- f I rádi utca 15 — az első pártközpont székhelye. Alig néhány \ I szobája volt. És azt is csak a munkásmozgalom veterán- | I jattól hallották: ez a pártközpont már akkor is mindig I I telve volt. Munkások, parasztok jöttek tanácsért, értelmi- f | ségiek vitatkoztak... Itt kapott helyet a kommunisták | | lapja: a Vörös Újság szerkesztősége is. Innen irányították a kommunisták harcát. A párt azóta I | él. A négy évtized minden perce a dolgozó nép szolgálata- \ | ban és vezetésében telt el. A kommunisták ott voltak min- 1 | denütt, ahol a munkásak, a dolgozó parasztok és minden ] 1 kisember jogaiért kellett küzdeni. A földért, a gyárért, a \ | szabadságért, az egyenlőségért. Hány ismert és névtelen harcos áldozta életét, vállalta I 1 a halált a pártért! Az ő vérük, mártírhaláluk, áldozatuk | | nélkül ma nem építhetnénk a szocializmust. 1956 októberében a gyilkosok, az ellenforradalmárok 1 1 összetörték a Visegrádi utca 15 emléktábláját. El akarták | | törölni a párt megalakulásának emlékét. És ma a tábla, az emlékmű, mint szimbólum, ismét I I áll. Nem díszes, nem kihívó. Egyszerű emlék. De jelképe a I | párt négyévtizedes magasztos harcának és hirdetője az f I elkövetkező küzdelmeknek. > |-niiiiiHiimiimiiHUUiumHHititiiHiuiiHniUiiMiimiiuiiiiiHintimtiimitiHitmniMMimiinmimfmiHHiiimuiiiittHHMKiitiMt 5 Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalaku­lásának 40. évfordulója alkal­mából, a forradalmi munkás- mozgalomban kifejtett tevé­kenységük elismeréséül dr. Münnich Ferencnek, .az MSZ­MP Politikai Bizottsága tag­jának, a Minisztertanács elnö­kének és Rónai Sándornak, a? MSZMP Politikai Bizottsága és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának a Magyar Népköztársaság Érdemrendje; dr. Sík Endre külügyminisz­ternek, Nógrádi Sándornak, a Magyar Népköztársaság pe­kingi nagykövetének, Somogyi Miklósnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a SZOT elnökének és Vincze Józsefnek, a SZOT titkárának a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje; Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszternek a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket szerdán délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Or- szágházban. Ezenkívül számos veteránt tüntettek ki a forradalmi mun­kásmozgalomban kifejtett te­vékenységük elismeréséül a Munka Érdemrend adomá­nyozásával. A kitüntetettek kö­zül hét Pest megyei dolgo­zó: Kurucz Béla, az MSZMP gödöllői járási bizottsága titká­ra, Hunya István föld­munkás, Berena Anna nyug­díjas munkás, Eppich Al­bert nyugdíjas bányász* Merész Henrik, a Kis­állattenyésztő Kutatóintézet dolgozója. Rágó Antal, a Pest- Nógrád megyei Állami Gaz­dasági Tröszt igazgatója és Rácz Gyula földmunkás kapta meg a magas elismerést A kitüntetések átadásakor jelen volt Kádár János, az MSZMP Közponi Bizottsága első titkára, Apró Antal, Kiss Károly, Rónai Sándor. Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Sán­dor József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja* Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára, Vincze József, a SZOT titkára. Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hiva­talának elnöke. Az ünnepség után a kitüntetettek tiszteleté­re az Elnöki Tanács fogadást adott.

Next

/
Thumbnails
Contents