Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-17 / 245. szám
1958. OKTÓBER 17. PÉNTEK MST i&Clvlap d gödSÜSi jams a felemelkedés útj án A bi/iiloiu kölelez Belepte már a dér hcpu György fejét. Csak úgy csillog a sok ősz hajszála a napfényben, amikor a tsz irodájának ajtajában ráakadunk. De a szeme, meg az arca annál fiatalosabb. Tele van jókedvvel, tettvággyal. Hét évvel ezelőtt lépett be a zsámboki Petőfi Tsz-be, bevitte három és félhold juttatott földjét, meg munkaszeretetét. Benn dolgozik 20 éves fia is, ketten megkeresték tavaly a 45 000 forintot. Sokat dolgozik a tsz-ben, de jut ideje a közre is. Párttag és munkásör. Egyhangúlag jelölték járási tanácstagnak. Szívesen fordulnak hozzá az emberek, mert tudják, hogy amit kézbevesz, abból eredmény lesz. Kérdezgetjük munlzája, élete felől. Mi az, ami hajtja, hogy még többet, még jobbat érjen el. — Miért csinálom? — moso- lyodik el csendesen. — Tudja, 13 évig voltam háziszolga, majd szobainas gróf Pejacse- t'ich zsámboki kastélyában. Nem volt nekem ott rossz dolgom. De hogy miket láttam benn s hogyan éltünk kinn, arról nem beszélek. De mindent megteszek, hogy az a világ soha többé vissza ne térjen. NÉHÁNY ADAT PECELROL Az idősebb péceliek még jól emlékeznek aíra az időre, amikor az uradalom ispánjának ez volt a kedvenc szavajárása: „a gazdasági cselédnek csak a jó kar és a láb fontos, a fej nem számít.” S ennek megfelelő volt a fizetség is. Mégis, tömegesen tódultak az emberek, s boldog volt, akinek jutott munkaalkalom. — Most pedig az a helyzet — mondja Bényi Mihály vb- elnök —, hogy ha a községi tanács a rábízott feladatok megoldásához, vagy a községfejlesztési munkához alkalmi munkást keres, szinte megoldhatatlan feladatok elé kerül. A község lakosságának 50 százaléka bejár dolgozni a fővárosba. Közvetlenül a felszabadulás után a község lakosságának 19 százaléka dolgozott legtöbbször egy holdon aluli földjén. Bejáró munkás szintén 19 százalék volt. Iparos és kereskedő az összlakosság két és fél százaléka, értelmiségi 1 százaiéit, nyugdíjas és nem kereső családtag 57 százalék. Ma a 9000 főnyi lakosságból 43 százalék a fővárosban dolgozik, iparos, kereskedő 5 százalék, értelmiségi 2 százalék, míg a nyugdíjasok és eltartott családtagok 33 százalékot tesznek ki. Földművelő 12 százalék. Ebből a rövid számvetésből is bárki megállapíthatja, menynyit változott azóta a péceliek élete. Még egy kézzelfogható számadat erre: az utóbbi években 292 építési engedélyt ad- •tak ki a községben. Ifjúsági míívésztelepet terveznek Szadán Ágyában, betegen fekszik Vásárhelyi "József tanár, a Székely Bertalan-kultusz fckes, fáradhatatlan szadai apostola. Székely Bertalan, az európai hírű festő, Szadán alkotta legismertebb művei jórészét. Itt készítette el például a pécsi székesegyház és a budai Mátyás-templom freskóinak terveit. A festő Szadán nyugszik a temetőben. Nagy tervek, nagy remények Késő este van, hűvös szélben, csepegő esőben keressük a szadai iskolát. Jólesik belépni a fehérre festett, villany- fényes folyosóra. Az irodában találjuk meg Csepiga Pap Károlyt, az iskola igazgatóját. Űsz haj, bajusz és energia, sok-sok életerő jellemzi. Csak úgy lobognak szavai, amikor terveiről beszél.-r Nagyon örülök, hogy községi tanácstagnak jelöltek. Vgy éi- zem, akkor még többet tehetnék az iskola érdekében. Jelenleg nagyon rossz az elhelyezésünk. Három felé is van Kulturparkot létesítenek Isaszegen Csepiga Pap Károly községi tanácstagjelölt A községben mélyen él a festő emléke. 1956 szeptemberében avatták fel a Székely Bertalan emlékmúzeumot. Közadakozásból, a tanács segítségével létesült. Vásárhelyi József kezdemériyerésére. Értékes emlékek, rajzok, metszetek, freskókartonok találhatók a kis múzeumban. Évente — a helybelieken kívül — félezernél többen keresik fel a hírneves festő múzeumát. Figyelemre méltó elgondolásai vannak Vásárhelyi Józsefnek. Terveket készített a képzőművészet iránt érdeklődő fiatalok nyári táborozására. Két-kéthetes turnusokban, I szaktanárok irányításával j olyan ifjúsági művésztelep ala. | kulhatna ki, ahol a fiatalok | szórakozhatnának a hatalmas j parkban, s festegethetnének. Sőt, 1960-tól más népi demokráciák művészetkedvelő fiataljai is eltöltenónek itt két-két felejthetetlen hetet. A beteg pedagógus bízik benne, hogy álmai valóra válnak, annál is inkább, mert a község vezetői, lakosai is támogatják elgondolását. Szilágyi Dánielné járási tanácstagjelölt Szilágyi Dánielné négy éve járási vb-tag, s a kereskedelmi állandó bizottság tagja. A múlt héten tartott gyűlésen ismét járási tanácstagnak jelölték a gödöllőiek. — Csak álltam meghatottan az ajtóban — mondja. — Közel nyolcvanan jöttek el, bizonyítani, érdemes vagyok az újbóli megválasztásra. Pedig nem könnyű már a munka nekem, eljárt fejem felett az idő. Itthon háziasszony ködöm, nevelem a két unokát. Lányom, meg a fejem dolgoznak, tanárok. Sok a dolog, de lelkesít az, hogy szeretnek az emberek, kérésükkel, panaszukkal, de közérdekű javaslataikkal is hozzám fordulnak. Nincs annál jobb érzés, mintha munkám eredményeképpen jobbá, kulturáltabbá válik járásunkban az üzletek munkája, a kiszolgálás. Ez aztán feledteti még a fájós lábaimat is. Férfipártiak a dányiak!? Tavaly készült el Dánvban több mint félmillió forint költséggel a földmüvesszövetkezet kisáruháza. Kulturált körülmények között, modern, központi helyen fekvő üzletházban vásárolhatnak mái* a dányiak 42 kilométer gyaloglás helyett kényelmes autóbusz A Cserhát Alföldre néző déli lejtőjén, erdős domboldalon terül el Dány község. Nagyon régen, már a bronzkorban is emberek laktak itt. A krónikás először az 1300-as években beszél a községről. Az igazi virágzást azonban a felszabadulás hozta meg a falunak. Anyagilag olyan nagyot léptek előre ez alatt az idő alatt, amit máskor száz év alatt sem értek el. Van azonban valami, ami igen meglepő. Minden fejlődött, változott, csak egy nem. Az, hogy a dányiak még mindig nem tartják egyenrangú embernek a nőket. A 45 tanácstagból mindössze egyetlen nő volt s most is csak kettőt jelöltek. Nagy András tanácselnök véleménye szerint ez azért van így, mert a község „megégette a száját’“. A felszabadulás után egy bírónő került a falu élére, aki törvénytelenségeivel. hatalmaskodó maga. tártásávai megijesztette, elriasztotta az embereket. Az rendben van. hogy egyszer volt egy nő, aki nem állta meg a helyét. De miért ilyen bizalmatlanok? Miért általánosítanak? Ha körülnéznek, láthatják, hogy csak a járásban is hány női tanácstag férfiakat is megszégyenítő módon dolgozik, alkot, tevékenyen vesz részt a község életének kialakításában. Bár a jelölőgyűlések már lezajlottak, nem változtathatnak a tényeken, de támogassák szíwel-lélekkel a nötanács munkáját. Segítsék hogy tervét megvalósítsa, mielőbb felépüljön az óvoda, ez. zel is könnyebbé téve a dánvi nők életét. GÖDÖLLŐI VÁLTOZÁSOK rinios napszámért nem tud munkást kapni. Felpre csökkent Gödöllőn a földdel dolgozó parasztok szama, míg a lakosság fele már ipari munliás. Megnövekedett az értelmiségiek es a nyugdíjasok száma is. Nyolcan-tízen laktak egy-cgu szobában 1945 el,ott. Lakást alig építettek, annál több nyaralót, villát. Noha most sem ró- . zsas a lakáshelyzet, összehasonlíthatatlanul jobb, mint bármikor. Az elmúlt 13 év alatt 200 lakás és i nagy állami bérház épült. A község egészség- ügyi helyzete a fel- szabadulás előtt nagyon rossz volt. Mindössze 11 orvos és 3 községi szülésznő kezelte a betegeket. Ma a modern kórházban és rendelőintézetben 29 orvos tevékenykedik. A felszabadulás előtt a községben 48 pedagógus tanított 41 tanteremben. ma 101 pedagógus neveli a gyermekeket 50 tanteremben. A felszabadulás előtt az akkori koronauradalom birtokolta a község földterületének 60 százalékát, 1945-ben 4900 kát. hold földet osztottak ki a nincstelenek között, s 520-an kaptak házhelyet, amelyek törne már beépült. A kulturális élet lehetőségei ugyancsak, korlátozottak voltak Horthyék idejében. Kultúrotthon nem volt, s az esetleges rendezvényeket az ipartestüleiben, vagy a volt Persler- féle színházteremben tartották. Ma 4 üzemi kultúrterem, 1 területi kultúrotthon és az agráregyetem kul- túrotthona várja a szórakozni, művelődni vágyó lakosokat. A királyi kastély ma is létezik, de a föurak helyett Gödöllő dolgozói látogatják. A Ganz Árammérőgyár, az agrár egyetem, a . kisebb í üzemek, a kutató in-1 tézetek népi demok- g ráciánk szülöttei, s az | ezekben folyó szorgos I munka és az elért | nagyszerű eredmé- | nyék teszik híressé f Gödöllőt. Megváltó-1 zott itt is az élet. | mint szerte az ország-1 ban. Építik ísaszeg határában a 22 kilovoltos távvezetéket, két transzformátorállomással. Nemsokára kigyullad a fény a Béke és a Vörös Csillag tsz-ben s a község nyolc utcájában. Több mint 100 család teszi a kamrába a petróleumlámpát 27 kultúrcsoport, 15 ezet kötet könyv Régóta dédelgetett tervet va• lósítanak meg az elkövetkező ■ három év alatt Isaszegen. A i községfejlesztési hozzájáru- , lásból, a lakosság társadalmi • munkájával kultúrparkot lé• tesítenek. A létesítmény ér• teke mintegy 350 ezer forint lesz, s ebből a község lelkes lakosai 150 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalnak magukra. Csupán az építési anyagot kell megvenni. A terveket, a talajszintezést Horváth Kálmán mérnök, helybeli lakos díjmentesen készíti el. A fogattal rendelkező gazdák szállítják a helyszínre az anyagot, míg a többiek, különösen a fiatalok, segéd- és. szakmunkák gyors elvégzésével siettetik a kultűrpark megvalósítását. A kultúrparkban strand, szabadtéri színpad, labdarúgó- pálya, teniszpálya, gyermek- játszótér és sétatér várja kényelmes padokkal a szórakozni, felüdülni vágyókat. Az építkezéshez 1959 tavaszán kezdenek hozzá. tanterem. El lehet képzelni, mit'jelent ez tanárnak, gyereknek egyaránt. Tudom, kemény dió lesz ez, de bele kell vágni, i hisz a községnek is érdeke. — De van ezenkívül egy má- i sík dédelgetett tervünk is. ; Szeretnénk egy kultúrkörzetet ■ létrehozni. Valahogy úgy kép- \ teljük, Isaszegen rengeteg a történelmi és építészeti műemlék, Gödöllőn lenne a mező- gazdasági felsőoktatás központja, míg Szada a művészeti élményeket nyújtaná, tekintve, hogy itt van a Székely Bertalan emlékmúzeum. Reméljük, hogy ez a lobogás élteti majd Csepiga igazgatót akkor is, ha a szadaiak ráadják szavazatukat s így a tervek — mielőbb valósággá válnak. 369 jeiöiogyűlést tartottak eddig a járásban Csütörtök este tartották a járásban a 369. jelölőgyűlés A gödöllői járás 70 ezer lakosa megválasztott 300 községi, í járási és nyolc megyei tanácstagjelöltet, két országgyűlé képviselő- és két pótképviselő-jelöltet. A jelölőgyűléseken legtöbb javasoltat elfogadták a lakosok. Az eddigi adatok szerint a jelöltek 80 százaléka férfi, ( százalékuk munkás és dolgozó paraszt. A jelöltek zöme 35—< ev közötti.* Tizenöt olyan jelölt van, aki 25 éven aluli. Érdi kés, hogy négy olyan jelölt is vári, aki mát betöltötte a 6 életévét. A jelölőgyűlések több mint felét már megtartották, ezeken eddig tízezernél többen vettek részt. A választásra megtörténtek az előkészületek. A járás területén 71 szavazi helyiségben szavazhatnak a választásra jogosultak, minte? 40 ezren. A dányiak közül sokan emlékeznek még rá, hogy 193S előtt gyalog kellett bejárniok Isaszegre, vagy Tápiósülyre, s vasútállomásra. Volt olyan Pestre bejáró munkás, nem if egy, akik gyalog tették meg minden héten a 42 kilométeres utat a fővárosig, mert nem tellett vasúti költségre. A felszabadulásig mindösz- sze egy magánautóbusz jár! Hány és ísaszeg között, méregdrága viteldíjért. Jelenleg naponta ötször fordul meg a2 autóbusz a két község között, a viteldx'j nem drága, az utazás kényelmes. Nem látni ma gyalogoló utast, nincs is rá szükség. Régebben csupán 1 motor- kerékpár és 30 kerékpár volt a községben, s egy irgalmatlanul rossz, lélekrázó út Dány és ísaszeg között A motorkerékpárok száma most meghaladja a húszat, a kerékpároké csaknem eléri a félezret. A rossz út is eltűnt; 2 millió forintos költséggel az elmúlt kél évben rendbehozták. A hiányzó útszakaszt a naromeves I terv során megjavítják. Összeállította: Komáromi Magda és Csekö Ágoston F alaka Horthy Miklós „őfőmél- \ tósága" kedvenc nya- \ ralóhelye volt Gödöl- \ lő. A -községnek ez ! adott fényt, no meg l az. hogy itt volt a ki- \ rályi kastély. Mióta \ hazánk felszabadult, \ Gödöllőn és a gödöl- \ lói járásban is ineg- \ változott az élet. I A felszabadulás \ előtt Gödöllőn nagy \ volt a munllcanélküli- \ ség, s akik dolgoztak, { még azok sem keres- {télc meg azt az össze- \ get, ami megélheté- \ sükhöz tellett volna. \A parasztoknál napi- \ renden voltak a zálo- \ golások. | Ma nincs munka- ! nélküli sem Gödöl- | tőn, sem a járás te- | rületén. Jellemző, ' hogy a tanács 40 foA járásban 16 felnőtt és 8 i gyermek szín játszó csoport sze- ; réz sok-sok kellemes órát a ; lakosságnak. Rajtuk kívül Gö- idöllőn, Csömörön és Pécelen i elismerten jó és lelkes énekkar működik. A járási könyvtár olvasói 15 400 kötet könyv között válogathatnak. Jellemző a tanács gondoskodására, hogy 1954-ben még csak hat és félezer kötet állt a könyvtár látogatói rendelkezésére. Jövőre még többet fordít a • tanács új könyvek vásárlására. A könyvtárnak jelenleg csaknem kétezer beiratkozott olvasója van, ezek zöme diák és alkalmazott. A munkások és dolgozó parasztok száma még mindig kevés, noha évről évre gyarapodik. Ennek oka az is, hogy az üzemekben kitűnően felszerelt könyvtárak létesültek.
