Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

1558. OKTOBER 15. SZERDA WfF HEGY C/Cirlap Í j gyógyszer szívelégtelenség ellen A szív-elégtelenségben szen­vedő betegek egyik leghatá­sosabb gyógyszere eddig a Strophantin volt, amelynek hatóanyagát a strophant ne­vű amerikai növényből vonták ki. A szovjet klinikákon most új gyógykészítményt,, az úgy­nevezett convallatoxint al­kalmazták a szív-elégtelenség kezelésére. Ez nemcsak pó­tolja a strophantint, hanem jó­val hatásosabb is annál. Az új gyógyszert gyöngyvirágból ál­lították elő a harkovi gyógy­szervegyészeti főiskola kuta­tólaboratóriumának munka­társai. í A főiskola kísérleti1 üzeme megkezdte az új készítmény tömeges gyártását. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről már sok elismerő vélemény érke­zett a convallatoxin hatásá­ról.--------U------------------------­A miről tizennégy füzet beszél I Jó munka _ visszhang nélkül A kisiparosokra is kötelezőek a törvények Még rosszindulattal sem mondhatja senki, hogy álla­munk a lehetőségekhez képest nem gondoskodik a kisiparosok­ról. Hatóságaink a lakosság jobb ellátása érdekében min­den becsületes kézműves­nek engedélyezték és engedé­lyezik is, hogy gyakorolja ipa­rát. Mi bizonyítja jobban az irántuk megnyilvánuló jóindu­latot annál, hogy nyolcezer kisiparos dolgozik megyénk­ben? Azt sem mondhatja sen­ki, hogy kisiparosaink nem él­nek jól, mert ha így lenne, bi­zonyára nem folytatnák tovább iparuk gyakorlását. A gondoskodás azonban nem azt jelenti, hogy most már sza­badjára engedik a kézműves­séget, tegyen mindenki, amit akar, annyiért dolgozzon, amennyiért akar. Ha így tennének az illeté­kesek, a becsületesen dol­gozó kisiparosság kárára A sertéshízlalásra szerződött állattartók ne várjanak az átadással az év utolsó hónapjáig Az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi igazgatóságának felhívása Az ország élőállat-állomá- fiya, s ezen belül különösen a sertésállomány 1958-ban érte el a felszabadulás utáni leg­magasabb szintjét. A húsellá­tás jobb, mint az elmúlt évek bármelyikében, s a további ja­vulásnak is megvan minden feltétele. Az ország fejlődő ál­latállományának és a mindin­kább javuló húsellátásnak egyik fontos alapja a szerző­déses állathizlalási rendszer, amely a parasztságnak a hiz­lalt állataiért megfelelő ellen­értéket, jó jövedelmet bizto­sít, ugyanakkor feladata, hogy az ellátást egyenletessé tegye. Ezt a célt. szolgálja a szerződé­ses állathizlalási rendszeren belül az az előírás, hogy a termelő a meghízlak állat át­adását egy bizonyos, meghatá­rozott hónapban vállalja. Az egyenletesség követelményé­nek gyakori akadálya azon­ban, hogy a termelők nem a hónap elején ajánlják fel el­adásra állataikat az állatfor­galmi válalatoknak, hanem a hónap utolsó napjaira halaszt-, ják, sőt sok esetben csak na­gyobb késedelemmel teljesítik szerződésben vállalt kötele­zettségüket. Az egyenletes el­látást akadályozza továbbá áü a körülmény is, hogy a hízott sertések leadása a negyedévek végén torlódik. így például szeptember utolsó hetében há- romszor-négyszer annyi hízott sertés került felvásárlásra, mint a negyedév többi heté­ben. A csúcsforgalml időszak közeledtével az Élelmezésügyi Minisztérium ■ állatforgalmi igazgatósága azzal a kéréssel fordul a termelőkhöz és szer­ződéses ügyfeleihez, hogy a torlódás elkerülése érdekében a Vágásra kész, hízott sértései­ket már október és november hónapban kínálják fel eladás­ra, ne várjanak az átadással az év utolsó hónapjáig. Amennyiben nem sikerül a decemberre várható csúcsfor­galmat az októberi és novem­beri átvételekkel tehermente­síteni, úgy a hízott sertések átvételénél zökkenőkkel, fenn­akadásokkal, sót esetleges át­vételi nehézségekkel kell szá­molni. cselekednének, mert a ha­• rácsolók kihasználnák ezt és lejáratnák a magyar kisipar jó hírét. Éppen ezért rendeletek sza­bályozzák a kisiparosok tény­kedését is. A 27/1957. számú kormányrendelet azt szabá­lyozza, hogy mennyi rezsikölt­séget és hasznot számolhat fel a kisiparos az elvégzett mun­káért. A felszámítható órabé­reket a könnyűipari miniszter 1/1957. számú rendelete hatá­rozza meg. A megyei tanács ipari osztá­lyának dolgozói rendszeresen ellenőrzik ezeknek a rendele­teknek a végrehajtását. Sajnos, sok visszaéléssel találkoznak. Az idei vizsgálatok során 14 vastag füzetet írtak tele a tapasztalt szabálytalan­ságokról felvett jegyző- t könyvekkel. A füzetekben lapozgatva' gyakran találkozunk az aláb­biakhoz hasonló bejegyzések­kel. Vass Ferenc budapesti szabómester a ceglédi ünnepi vásáron hibás, nem a tételekre vonatkozó árvetésekkel jelent meg. Nem az előírt árakat kérte termékeiért. Lukács Ist­ván ceglédi kovácsmester ár­vetéseiben nem tüntette fel a forgalmi adót. Gerber Antal és Becz Sándor dunaharaszti fod­rászok nem függesztették ki üzletükben az árszabályzatot, így nem állapítható meg, hogy első, második vagy harmadik osztályú szolgáltatási díjakat szednek-e. Mindkettőjüknél feltételezhető az árdrágítás. Kocsis Gyula tököli férfiszabó nem töltötte ki és nem füg­gesztette ki besorolási lapját. Nem vezet pénztárkönyvet. Be­sorolása szerint 300 forintot számolhat fel öltönyönként, ő mégis 350 forintot kér egy fa­zonért. Az ellenőrök — sajnos — elég gyakran találkoznak sza­bálytalanságokká!. a törvények be nem tartásával még a helyi KlOSZ összekötőknél és veze­tőségi'tagoknál is. Egyik ellen­őrzés során például Fieí Fe­renc pilisi patkóié és kocsiko­vácsnál, a KIOSZ helyi össze­kötőjénél régi árvezetési nyom­tatványokat találtak, de még azokat sem töltötte ki. Valamennyi kisiparosnak, a vezetőségi tagoknak fő­leg, ismerniük kell a rájuk vonatkozó rendeleteket. Államunk a lehetőségekhez mérten támogatja őket, nekik pedig legelemibb kötelességük a törvények szerint dolgozni és élni. Legtöbbször mégis arra hivatkoznak, hogy nem isme­rik a már említett rendelete­ket.­A KIOSZ megyei vezetősége és területi szervei gyűléseken, összejöveteleken magyarázták meg a rendeletek végrehajtá­sának módjait. Nem lehet te­hát tájékozatlanságra hivat­kozni. Aki ennek ellenére nem tud a rendelkezésekről, vagy nem ment el a megbeszélések­re, vagy ha ott volt is, esetleg mással foglalkozott. Hasznos lenne, ha a KIOSZ vezetői és munkatársai bekap­csolódnának a megyei tanács ipari osztályának vizsgálataiba. Ha jelen lennének, a vitás ese­tekben mindjárt a helyszínen tisztázhatnák a félreértéseket. Az ipari osztály ellenőrei minden esetben tanító szándékkal ellenőriznek. Ha kell tízszer is elmagya­ráznak valamit. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy most már időtlen időkig eltűrik a törvények be nem tartását. A türelmi idő lejárt. Minden kisiparosnak meg kell értenie, hogy nem lehe.t tájé­kozatlanságra hivatkozva bün­tetlenül megkárosítani a meg­rendelőt és az államot. Minden kisiparosnak kötelessége meg­ismerni és betartani a rá vo­natkozó törvényeket. F. I. Megérdemelnék a visszhangot a ceglédi asszonyok. | | Megérdemelnék, mert nem egy országos elismerést ki- | | váltó kezdeményezéssel lepték meg már a várost, a me- | | gyét. Megszervezték az „Ahány ház, annyi takarékbeiét- | I könyv" mozgalmat. És nemcsak szervezték, meg is való- | 1 sították. Ma már több takarékkönyv van Cegléden, mint | | amennyi házról tud a városi tanács. | Amikor beszámoltak a fontos és érdekes mozgalom- | I ról, egyesek képkedve ingatták a fejüket: ,J4inek ez a § I nagy felhajtás?” Pedig szükség volt rá. Nagy szükség, mert másként | 1 nem terjedhet el egy mozgalom, csak úgy, ha propagál- | 1 ják, ha népszerűsítik. A későbbi hetek, hónapok tapasztalatai azt mutatták, | I hogy még ez a propaganda is kevésnek bizonyult. Hiába g 1 hangzott el sok csatlakozás meg helyeslő hozzászólás, \ 1 mind a mai napig nem érkezett hír arról, hogy másutt is § 1 értek volna el hasonló eredményeket. Igaz, a nagykőrösi nőtanács kezdeti sikereket köny- = I velhet el, de talán éppen az elégtelen népszerűsítés | | miatt még ez a kevés eredmény is e Isi lkad. Írtunk arról is. hogy a Ceglédi Földművesszövetkezet e I nőbizottsága és KISZ-szervezete féléves versenyszerző- | 1 dést dolgozott ki és kötött a tömegszervezeti munka ja- | 1 vitására, a fiatalok foglalkoztatására, nevelésére. Később \ I arról érkezett hír, ugyancsak a földművesszövetkezet | I nőbizottsága kézimunka-szakcsoport létrehozását szervezi. | Mennyi hasznos terv, mennyi eredményeket ígérő | I gondolati S a visszhang mégis elmarad. Nem érkezik hír | = arról, hogy másutt hogyan csinálják? Jobban-e? Megpró- | 1 bálták-e ugyanazt, amit a ceglédi asszonyok s ha igen, | I hogyan vált be? Mert a ceglédi asszonyok szívesen el- | 1 mondják, hogyan szervezték meg takarékossági mozgal- | 1 mukat, hogyan érték el az országosan is egyedülálló | 1 eredményt. Dehát kinek mondják el és mikor, ha senki | | sem érdeklődik, ha senki nem kiváncsi rá és senki sem | | ,— vagy C3aik igen kevesen — követi példájukat? § Szerte a megyében még sok a „fehér ah°l ya \ I takarékossági mozgalomnak, az Ifjúság nevelésének új | § híveket toborozhatnak. Kár lenne, ha ezek a fehér foltok | 1 sokáig vakítanának. Keressék fel a városok és községek | I nőtanácsai a ceglédi asszonyokat. Szervezzenek tapasztó,- | I latcserét és vegyék át a jő módszereket, hogy Cegléd után = | másutt is eldicsekedhessenek a nőtanácsok a szorgos | I munka eredményeivel. — g b — .jiminmiiiiimHMiiniiHimtiUiiiiuHiiiiiiutHiitnitiiimiHWnttiMHHiiuMtHiiiiiiiiiuiiiiiiiHMH .....mumHmiummmmimmS A milligrammok országában Látogatás a Kőbányai Gyógyszerárugyárban Amikor az ember benyit a ceglédi vagy a szentmártoni patika ajtaján, s av hagyomá­nyos csengő csilingel egyet a feje felett, nem igen jut eszébe, hogy az üveges vitri­nekben, a titokzatos című am­pullákban levő gyógyszerek honnan is keltek vándorútra, míg ide eljutottak, hogy fej­fájást csillapítsanak, szívbete­geknek hozzanak enyhülést vagy elmúlasszák a kellemet­len, csúnya, allergiás betegsé­geket. Az országban több helyen gyártanak különféle gyógysze­reket, de közülük is kiemelke­dik — mind termelési mennyi­ségével, mind az üzem nagy­ságával — a Kőbányai Gyógy- szerárugyár. Öt év alatt: 54 új gyógyszer A gyár, amely- valamikor Riehteré volt. s két kis házi­kóból állott, ma hatalmas gyáregység, több mint harminc épülettel, amelyek között nem egy ötemeletes palota. A há­rom-, majd az ötéves terv idő­szakában fejlődött ilyen ha­talmasat, de nemcsak területi­leg, hanem a gyártmányok so­kasága tekintetében is. Arra a A sipok hangpróbája tóttá, de ‘ előzőén 1910-ben valami Kozlovka nevű hely­ségben egy gróf zenetermében épít ette fel az orgonát. Erről meséli: Akkora terem volt, akár egy templom is belefért volna. A hatalmas orgonaház falát teljes egészében hajszálvékony aranylemezekkel borítottuk. Micsoda kastély volt! Mennyi kincs! És a: kastély körül, a sók nyomorult muzsik, mi-- csoda kontraszt! De hogyan énekeltek ezek a szegény em­berek! Mennyi mély érzelem, fájdalom volt a hangjukban! Mint egy orgonáéban ... Az első világháború után az elszegényedett Német­országban nem akadt munká­ja. Hollandiába ment és egy ottani orgonaépítővel társul­va, moziorgonákat építettek. — Tudja, mi volt a mozior­gona? Sípjai lódobogást, moz­donyt és hajófüttyöt, szélvi­har üvöltését, autódudálást, szekérzörgést intonáltak, egy­szóval bármi megjelent a vásznon, altnak a hangja is nyomban megszólalt, Sok ilyen orgonát készítettünk, amíg csak nem érkezeit el a hangosfilm korszaka. A ttál kezdve nem ikaptunk, több megrendelést, első feleségem is az idő tájt halt meg, há­rom felnőtt gyermekem ott maradt, én meg a legkisebbel és szerszámaimmal 192S-ban vándorútra keltem. így jutot­tam Magyarországra. Mind­járt találtam itt munkát. Rá- kospalotán a plébánia-temp­lomban új orgonát építettem. Ez volt az országban a legelső villany orgona. Aztán ide tele­pedtem Vácra, magyar asz- szonyt vettem el és most itt vagyok... Nézzük a még fényezetlen, ólomszínű sípokat, egyenként veszi a kezébe és egyik-másik­ba bele-belefújva magyaráz­za, melyik a sejtelmesen zson­gó vox celeste, a mennyei hang és melyik az ember hang­ján búgó vox Humana. Elmondja aztán, hogy alig egy esztendeje fejezte be a tá­péi templom új orgonáját és két teljes évig dolgozott a Kál­vin téri református templom 125 esztendős Orgonájának teljes felújításán. Nincs még egy hónapja, hogy elkészült vele. Régebben 45 regisztere volt ennek az öreg hangszer­nek, most 63 regiszterre ala­kította át és az egészet töké­letesen modernizálta. Átvéte­lénél hivatalos szakértőként a legjobb magyar orgemamúvé- szek is megjelentek és min­dent. rendben találtak. Mu­tatja a presbitérium elismerő oklevelét és meghatott han­gon olvassa: ... a műemlék- számba menő hangszer mű­emlék jellegét megőrizte ... az ország egyik legjobb orgonája lett... Ez többet ér minden pénz­nél simít végig a gépírásos sorókón. A fóti orgonát is én javítottam néhány éve, azt, amin Liszt Ferenc játszott elsőnek száz esztendeje. Most újabb száz évig nem kell ja­vítani. Megint a sípokról beszé­lünk és megtudjuk, hogy a Kálvin téri orgona legkisebb sípjának egy centiméter az át­mérője, a legnagyobbé pedig 14 méter, három ember is kényelmesen elfér a belsejé­ben. A Kálvin téri orgona egy része legbüszkébbek — mint ezt a 'I főmérnök elmondja —, hogy laz ötéves terv időszaka alatt 1 54 új gyógyszert hoztak forga- | lomba, olyan gyógyszereket, 1 amelyeket eddig hazánkban ! nem gyártottak! Így például a 1 szívbetegségeknél használatos 1 Isolanidot, a légzésfokozó Spi- fractint, a Suprastint, amely az | allergiás megbetegedéseket | gyógyítja. | Csak kiváló minőséget! 5 | Ez az a gyár. ahol nem le­ihet,'nem szabad selejtet gyár- 1 tani. Az alapos minőségi ellen- I őrzés ellenére is komoly bajo­kat okozhatna, ha nem meg­felelő alapossággal és körül­tekintéssel dolgoznának. De ebben nincs hiba! A gyárnak több önálló kutatócsoportja van, amelyek a legkorszerűbb technikai felszerelés segítségé­vel, a legfejlettebb külföldi módszereket tanulmányozva végzik tevékenységüket. Negyven ország a vevő A magyar gyógyszergyártás. ? elsősorban a Kőbányai gyógyszerárú gyér termékei ki­válóan megállják helyüket a világpiacon. A gyárhoz még egyetlen reklamáció sem ér­kezett, pedig olyan országok­kal versenyeznek gyártmá- lyaik, ahol a gyógyszergyár­ásnak évtizedes hagyományai vannak. Több. mint negyven >rszágba exportál a gyár, első­sorban a Szovjetunióba, s a lépi demokratikus államokba, le olyan fejlett kapitalista ál- amokba is, mint Anglia, Myugat-Németország. A vevők között van Egyiptom, Török- >rszág, Svájc. Űjabban Indiá­val bontakozik ki széleskörű üzleti kapcsolat A hazai jobb! A gyár kutatóinak és dol­gozóinak igen .jók keserűséget okoznak a mindennapi élet tapasztalatai. Az emberek egv része a legjobb hazai gyárt­mányokat is fitymálja, s min­dent elkövet, hogy külföldi gyártmányú gyógyszert sze­rezhessen be, még akkor Is —1 mert az esetek többségében ez a helyzet —, ha az sokkal gyengébb minőségű! A kül­földi áru előnyben részesítése nagyon ostoba divat, hiszen tényleg mulatságos, hogy mi Svájcnak szállítunk kiváló vérzéscsillapítókat, de idehaza nem egy beteg mindent elkö­vet, hogy a rosszabb svájcit szerezhesse meg. De lehetne a példák garmadát sorolni arra." hogy az emberi előítélet mennyi nevetséges esetet ered­ményez. Kétszáz öreg — egy újszülött A gyárban kétszáz fajta ké­szítményt állítanak elő. Azaz: ma már kettő.?zázegyet! Mert nemrég kezdte el munkáját az új üzemegység, ahol a B 12-t gyártják. Ez a nagy fontosságú gyógyszer a vészes vérsze­génység egyetlen ellenszere, de más betegségeknél — pL ideggyulladásoknál — is siker­rel alkalmazzák. A gyógyszer ára a világpiacon igen magas, grammja száznegyven dollár körül ingadozik. A gyár most. olyan eljárást dolgozott ki. amelynek segítségével sokkal olcsóbban állíthatják elő ezt a nagy fontosságú gyógyszert s ezzel ismét jelentős pozíciókat szerezhetünk a világpiacon. — mottó — SÓTLAN ETEL ■■ kopasz fej Amerikai orvosok megálla­pították, hogy az ötven év­nél idősebb férfiak különösen akkor kopaszodnak igen gyor­san, ha sómentes diétán él­nek. Ezzel szemben a bősége­sen sózott és fűszerezett étel fokozza a haj növekedését. Hány orgonát épített életé ben? — Magyarországon csak hú szat, de összesen 175 crrgoná építettem, százzal többe, mint ahány esztendős vágyóik. Fürgén mozog és ha a orgonáról beszél, ifjú tűz gyűl lad a szemében. Munikájána rajongó szerelmesé ez a 7 éves ember. Nem, távolról ser látszik ilyen idősnek. Talá nem tévedek, de erősen hi szem, a zene szeretete és mes térségének szépsége megfúrta Htja. Szokolv Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents