Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-02 / 232. szám
las*. OKTÓBER 2. CSÜTÖRTÖK “if/Cirlap Ki állami támogatás és a tagok szorgalmának gyümölcse: ssépcn fejlődik as áilatienyésstés 4M lennelőssövelkeselekben Régóta ismert igazság, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének kulcsa az állattenyésztés és ezen belül is elsősorban a szarvasmarhaállomány növelése. Szinte önmagába visszatérő követelmény ez, amelyet így fejezhetünk ki legegyszerűbben: nagyobb állatállomány — több trágya, több trágya, — több termés, több termés — nagyobb állat- állomány. S ennek a körforgásnak eredménye a nagyobb jövedelem. A nagyüzemi gazdálkodásban sem lelhet figyelmen kívül hagyni ezt az alapigazságot. A többtermelésre és a nagyobb jövedelemre törekvő termelő- szövetkezetek is csak úgy tudják bebizonyítani fölényüket az egyéni gazdaságokkal szemben, ha megteremtik közös állatállományukat. Az ellenforradalmat megelőző időkben gyorsan fejlődött a megye sző- I vetkezeteinek állatállománya, j de i as ellenforradalom éppen az állattenyésztésben okozott legtöbb kárt. A szarvasmarhaállomány például az akkor meglevő tízezerről 5 és fél ezerre csökkent, de hasonló arányú volt a kár az állattenyésztés többi ágában ia. A megye termelőszövetkezetei az ellenforradalom óta eltelt közel két esztendő alatt sem tudták még teljesen kiheverni az állatenyésztésben okozott károkat, bár az utóbbi időben, különösen a 3004-es kormányrendelet megjelenése óta szép eredményeket értek el. A magyarázat: sokat segített az állam, másrészt maguk a szövetkezeti tagok is egyre világosabban látják az állattenyésztés és főleg a . szarvasmarhatenyésztés fontosságát. Az állam az első félévben több mint , hatmillió forint hitelt nyújtott a szövetkezeteknek állatvásárlásra. Ebből a szarvasmarhavásárlásra fordított összeg meghaladja az ötmillió forintot. A szarvasmarhaállomány az első félévben 851, a kocaállomány 328, a juhállomány pedig 573 állattal növekedett. Még világosabb képet kaphatunk a gyors fejlődésről, ha tekintetbe vesszük, hogy az utóbbi három hónapban a szarvasmarhaállomány további 470-el növekedett. Hizlalás céljára 400 szarvasmarhát vásároltak szövetkezeteink. Az állatállomány nagyarányú fejlődése' — amint a számadatokból is kitűnik — elsősorban hitelből történt vásárlásból származik. Az állami támogatás mellett azonban a szövetkezetek is jelentős összegeket fordítottak állat vásárlásra; 314 szarvasmarhát vettek például saját erőből. A vásárolt állatokkal minőségileg is nagy mértékben javult a szövetkezetek állattenyésztése megyei és járási állattenyész-j A korábbam 4—5 ezer forinttal szemben most 10—12 ezer forintot is elkérnek az egyéniek egy-egy tehénért. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a TEGI — amely a tenyészállatok felvásárlásával foglalkozik — sokszor nem kellő körültekintéssel választja ki a vásárokon a megvételre kerülő állatokat. Olyan jelenség is tapasztalható, hogy az egyéniek — azért, hogy minél jobb árat kapjanak állataikért — felhizlalják a tenyészállatokat, ami miatt csökken a fogamzás! százalék. Örvendetes jelenség viszont, hogy a vásárlási kedv növekedése mellett megnövekedett a megye szövetkezeteiben. a tenyésztési kedv is. Ez azt jelenti, hogy ma már az előző évekéhez képest sokkal több állatot nevelnek fel és fognak tenyésztésbe. Ilymódon az idén mintegy ezer szarvasmarhával növekedett a .szövetkezetek állatállománya. Ennek ellenére tovább kell javítani a szövetkezetekben a tenyésztési munkát. Olyan hírek is érkeznek ugyanis a megyéből, hogy rövid idő alatt jelentősen csökkent néhány szövetkezetben a felvásárolt tehenek tejhozama. Elég sok még a kevés gonddal felnevelt, csökött növendékállat. Nagyon helyes a megyei pártbizottságnak és a megyei tanács végrehajtó bizottságának az az együttes határozata, amely előírja, hogy olyan szövetkezeteknek, ahol nem biztosítják a megfelelő elhelyezést és a kellő takarmáhyozást, nem juttatnak tenyészállatot. A járási szakembereknek sokkal jobban kellene a határozat végrehajtását el- _ lenőrizni, mert ez. is egyik mód arra, hogy a hanyag szövetkezeti vezetőket munkájuk megjavítására ösztönözzük. Helyes I néhány szövetkezetnek az a j kezdeményezése is — mint j például a túrái Galgamenti j Tsz-ben —, hogy állattenyész- j tési brigádvezetőnek szakembert alkalmaznak. Szépek az állattenyésztés [ fejlesztésében elért eredmé-1 nyék, de nem szabad megen- j gedni, hogy ez elbizakodáshoz vezessen. A megyei pártbizott- | ság és a megyei tanács együttes ülésen hozott határozata az eddigi eredményeknél is nagyobb feladatokat tűzött célul. Ez a határozat többek között előírja, hogy minden száz hold szántóra 14,1 szarvasmarhának, 51 juhnak és 30 baromfinak kell jutni az év végére. Az eddigi eredményeket is figyelembe véve, sok még a tennivaló, hiszen jelenleg 100 hold szántóra 13,8 szarvasmarha, 23,3 koca és 44,8 juh kerül. A hátralevő időben elsősorban saját erőből és főleg maguk nevelte állatokkal kell teljesíteniük a tsz-eknek a határozatban előirt tervet. Olyan irányban is jelentős munkát kell végezni, hogy minden szövetkezetben megteremtsék az állattenyésztést. A mintegy 200 tsz közül ugyanis 184-ben van szarvas- marha-, 149-ben sertés-, 118- ban juh- és csupán 59-ben baromfiállomány. A 3004-es kormányhatározat nagy segítséget jelent a tsz-ek állattenyésztésének fejlesztésében. Az állami támogatás azon- r ban csak úgy lehet ered- j ményes, ha a szövetkezetek vezetői és tagjai is mindent megtesznek az álattenyésztés fejlesztése érdekében. A fejlett nagyüzemi gazdálkodásban nélkülözhetetlen követelmény ugyanis az állattenyésztés, aminek hasznát elsősorban a tsz-tagok látják. Mihók Sándor A Művelődésügyi Minisztérium felhívása | A Művelődésügyi Miniszté-1 rium az elmúlt hetekben felhí- 1 vást adott ki, amely szerint je- | lentkezni kötelesek a szerző-1 dés nélküli — művészeti in-1 tézménynél állandó alkalma-1 zásban nem álló — hivatásos | előadóművészek, működési en-| gedélyük felülvizsgálatára. A fj jelentkezés határideje 1958.1 október 10-e. A Művelődésügyi Miniszté-1 rium nyomatékosan figyelmez- | teti az érdekelteket, hogy a je—! lentkezést elmulasztók műkő-1 dési engedélye október 10-p| után hatályát veszti. PIHEN A KOMP Itt az ősz, pihenésre tért a nagymarosi komp, kikötötték a mólóhoz. A visegrádi vár környéke elnéptelenedett. A kirándulók lassan elmaradoznak s a táj őszbe burkolódzik. A a kínai nép és pártja harcainak tiszteletére A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe, a népköztár* saság kikiáltásának évfordulója alkalmából a kínai nép és pártja dicső harcainaik tiszteletére a Hazafias Népfront budapesti bizottsága és a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága szerdán délután gyűlést rendezett a Sportcsarnokban. hear Országszerte jól halad a termelési szerződések kötése Országszerte kötik a termelési szerződéseket. A SZÖVOSZ igazgatóságának tájékoztatása szerint máris felmérhető a kormány a szerződések kétoldaliságát, biztonságát szavatoló intézkedéseinek kedvező hatása. A tapasztalatok szerint az idén a termelők különösen cukorrépára kötnek szívesen szerződést, mivel a szerződésben biztosított ingyenes melasz és nyers répaszelet hasznosan egészíti "ki az időjárás miatt több helyütt szűkös takarmánykészletet. A beérkezett jelentések szerint az ország földművesszövetkezetei eddig mintegy 60 000 hold répára kötöttek termelési szerződést. Ez a mennyiség a tervezett 42 százaléka. A múlt év hasonló időszakában a tervnek alig 27 százalékára kötötték meg a szerződéseket. Különösen jók az eredmények Baranya és Hajdu-Bihar megyében. Az előbbiben mintegy 75, az utóbbi helyen pedig 53 százalék a terv és a szerződésileg lekötött terület aránya. Hasonló jó eredményekről adnak jelentést a megyék a rostkender, a rostlen és a bíborhere szerződtetésénél is. Rostnövényekből eddig megközelítőleg 10 000 holdra, bf- borheréből pedig csaknem ; 7000 holdra kötöttek termelési j szerződést. Részese az eredménynek az i is, hogy a földművesszövetke- j zetek új módszert alkalmaz- | nak a szerződéskötésnél. A fa- ! lut. vagy a várost úgynevezett „kiskörzetekre” osztották fel, I s egy-egy kiskörzetben nem I a földművesszövetkezet hiva- I tali dolgozói, hanem, a tagbizottságokból választott záértő gazdálkodó köti a ződéseket. viiiiiuiiiiiiiiuiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimKiimtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiii Rendelet a téli alma és e vöröshagyma magánkereskedői árának megállapításáról A Magyar Közlöny 1953..október 1-i számában közli a belkereskedelmi miniszter rendeletét a téli alma és a vöröshagyma magánkereskedői áráról. A rendelet kimondja, hogy a magánkereskedők az általuk forgalomba hozott téli almát és vöröshagymát legfeljebb az állami és szövetkezeti kereskedelemben érvényes fogyasztói árakon árusíthatják. A rendőrség felhívása Azok a károsult személyek, akiknek 1958 augusztusában és szeptemberében a Szolnok és Debrecen között közlekedő hétvégi vonaton csomagjukat ellopták, jelentkezzenek a Belügyminisztérium országos rendőrfőkapitányság vasúti osztályának debreceni vasúti kapitányságán. Debrecen, Kossuth utca 20. Telefon 33—00, 125-ös mellék. A gyűlés elnökségében lyet foglalt Dobi István, Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zol? tán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai, a kormánynak, az MSZMP Központi Bizottságának és az Elnöki Tanácsnak több tagja, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a főváros munkásságának képviselői. Tagja volt az elnökségnek Hao Decin, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A gyűlést az elnöklő Rónai Sándor nyitotta meg, majd Űrtutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Az asztalos, a fodrász, a szabó, a lakatos, a villanyszerelő a fiatalok kedvelt szakmája Jó néhány kisipari munkára csak „mutatóba" jelentkeztek x Porcelánfestő tanműhelyt létesítettek Pesten hozszerMálnát, szilvát telepít, öntözéssel termel takarmányt * a vámosmikolai Vörös Csillag Tsz Fokozatosan rátér a belterjes gazdálkodásra a jövőben a vámosmikolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Ezt az Is bizonyítja, hogy a tagok nagyobb mértékben kívánnak gyümölcstermeléssel foglalkozni. Tavaly telepítettek például öt hold szőlőt, az idén pedig tíz hold málnát telepítenek, valamint három holdon besztercei szilvát. Nemrégiben vetettek el 12 hold helybenhagyó takarmányrépát, amelynek előnye, hogy kevés munkát igényel. Géppel mű- velhetők a sorközök, termését pedig kombájn csépeli ki. Jó termés esetén 12 mázsa magot is ad holdja ennek a répának, ami nagyszerű jövedelemnek számít, kivált, ha figyélembe vesszük, hogy 1200 forint a magnak mázsája. A tsz jövő évi tervében szerepel az öntözéses takarmánytermelés is. A megfelelő berendezések már megvannak. A nyári hónapokban sok- | szór tárgyalták, milyen kis- 1 ipari munkaköröket választa- j nak azok a fiatalok, akik ipari tanulónak jelentkeztek a kisiparosoknál, illetve a tanácsi vállalatoknál és a szövetkezeteknél. A fővárosi tanács ipari osztályának most már rendelkezésére áll az a kimutatás, amely választ ad erre a kérdésre. Ezek szerint a kisiparosok az idei nyáron 2409 ipari tanulót szerződtettek, s többek között így oszlik meg munkakörök szerint az arány: asztalosnak 345, női fodrásznak 184, szobafestőnek 85, férfiszabónak 121, kárpitosnak 172, női szabónak 245, autószerelőnek 78, műszerésznek 122, lakatosnak 129, villanyszerelőnek 99, fogtechnikusnak 45, fényképésznek 45 ipari tanulót vettek fel. A különböző többi kisipari - ágban tíz-harminc-ötven fiatal helyezkedett el. A kimutatás érdekessége, hogy tájékoztat arról is, milyen szakmában helyezkedett el csupán egy-két tanuló. E szerint az idén mérlegkészítőnek, aranyozónak, csónaképítőnek, mézeskalácsosnak, tetőfedőnek, takácsnak, fésűsnek, bronzművesnek, szíjgyártónak csupán egy-egy tanulót vettek fel. A szövetkezetek és a tanácsi vállalatok 2100 fiatalt szerződtettek ipari tanulónak, többek között asztalosnak, kárpitosnak, fényképésznek, fodrásznak, kozmetikusnak, műszerésznek, lakatosnak, esztergályosnak, kőművesnek stb. A fővárosi tanács ipari osztálya egyébként igyekezett azokról a fiatalokról is gondoskodni, akikben művészi készség rejlik. Éppen ezért több mint 90 000 forintos költséggel porcelánfestő tanműhelyt létesítettek, ahol 25 fiatal sajátíthatja el a porcelánfestés művészetét. A 'SZ'W'rty % 1SZ % ES • a felvásárlási tervek teljesítését akadályozza, hogy a megnövekedett kereslet miatt felszökött a tenyészállatok ára, A tsz-vezetóknek a = csak leült a csárda lócájára, a rozoga, gödrös asztal mellé, mind meg akarta mutat• ni. hogy tanulta a betűvetést. Olyan is szép számmal akad köztük, aki még látta a régi KutyaSkaparót és lopta a fedeléből a nádat. De még az is büszkélkedik vele, aki nem látta, nem is idevalósi, csak az új épületben hallotta a régi csárda hírét. Egy bajszos, pityókás magyar naponta isteníti a savanyú lőrét, és váltig hangoztatja a betérő idegennek: — Hallja-e? A kisujjamban több van, mint a Petőfi versében. Elhiszi-e? S bizonygatja, hogy a Kutya- kaparót a dédanyja tapasztotta. — Isten uccse! Akárhogyan is van... bizony nincs a környéknek annyi kutyája, hogy előkapar- ia azt a régi. betyárlátta. Petőfi ihlette csárdát a homok alól. Mert az már úgy bele- sürroedt, mint tengerbe a kavics. Gáldonyi Béla tési szakemberek is segítettek! M t°rtene!met kiválasztani a továbbtenyész-| mez. tésre alkalmas állatokat. Saj-i Kutyakaparo — mondtak ra nos | a Kőcser környéki tanya világ 1 földet hasogató szűrösei. S ! hosszú, szomorú történetet me- § séltek róla a messzi vidékről | idevetődött idegennek. | Két juhászról szólt a törté■— elsősorban a szarvasmarháé, \ Mindegyiknek volt négy _______________________| aklot is megtöltő nyaja, nagy ! fülű szamara és kampóban 1 végződő botja. A juhokon 1 vesztek-e össze vagy az egyik, ! lenszőke, fiatal feleségén — 1 ki tudja? Egyik így meséli, | másik úgy vélekedik róla. I Összevesztek — annyi tény — lés megverekedtek, juhászmód- | ra: bottal, nyúzókéssel. | Csak ókkor hagyták abba, ! amikor az egyik holtan fe- | küdt. 1 Annyi tisztesség még volt 1 az ellenfélben, hogy a le- ! győzöttet módjával eltemette. | Aztán tovább kélt a nap kele- 1 ten, nyugodott Kara felől, csak ! a megholt juhász kutyái nem 1 nyugodtak. Szimatoltak, szű- \ kőitek. Keresték a gazdájukat. DUNAI HAJÓGYÁR felvételre keres építésztechnikust vagy p r # ..I *11 Kedvezményes üzemi étke- cést biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán. Vác, Derecskéi dűlő Végre is rátaláltak egy Ikis hajlat tövében, kikaparták a hantok alól, talán ott is pusztultak holt gazdájuk mellett. No, innen a „kutyakaparó” név. Mikor törtéiit? Két emberöltő, három évszázad emlékének pora nyugszik-e rajta? Nem tudhatni pontosan, ötszáz esztendősnek vallja, minden kalapos ember, aki csak egy kicsi atyafiságot is érez a Ku- tyakaparó csárdával. Ma már csak a fundamentuma van meg és a története. A fundamentumra építették fel a mostani csárdát — amit a mai hitetlenek már csak italboltnak neveznek — a történetét pedig tovább gombolyították. Olyan neveket fűztek a mondatokba, mint Bogár Imre, Rózsa Sándor meg Petőfi Sándor. Mert mondani sem kell, hogy a csárdában megfordultak ' a híres alföldi betyárok. Még most is őriznek a falon, szegre akasztva egy rézveretű pisztolyt, amellyel — „hitemre” vallják — Rózsa Sándor küldte a másvilágra a pandúrokat. Jó tanyája volt a Kutyakaparó viátéke a kóbor legényeknek. Alig egy kilométerre húzódott az apáti uraság széles erdeje. Aki oda bevette magát, az isten pandúrja sem piszkálta ki onnan. A csárda is búvóhely volt. Púpos hála beleveszett a környékbe. Olyan alacsony volt az ereszalja, hogy a gyerekek lábról húzogatták fedeléből a nádat sípnak, paripának. Nem púposnak építették, de a környező vidék futóhomokja úgy feltöltötte körűié a talajt, hogy ha 26-ban nem ég le. akkor a homok készít neki örök sirt. Már akkor omladozott, amikor Petőfi erre jártában betért egy pint borra, szállásra, s kapott helyette egy hosszú strófára való ihletet. Egyetlen szobájában volt az ivó, az alvó. a konyha, a szállás. Akkora ablaka volt, hogy a napnak is csak a fele látszott, ha kitekintett rajta az utazó. De a bora... meg a kocsmá- rosné ... sohase lesz annyi vendége, mint volt abban az időben. Hanem a mostani Kutyakaparó csak a nevét örökölte a régitől. Meg a fundamentumot. Piros a teteje. Szűrös emberek helyett pantallós parasztok fogyasztják a savanyú italt. Megborzongnak tőle. de isszák, mert a Ku- tyakaparóban mérik. A pulton konzervek és a vendégkönyv. Mert a kettő együtt jár. Aki májkrémet eszik, az vegye mellé a vaskos könyvet is... A századforduló óta aki
