Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

"T/Cfrlan 1958. OKTÓBER 15. SZERDA Színház, Qrodalonu A TETŐ | A hosszú élet titka | A XIX. század egyik híres | csodadoktorát gyakran faggat- | ták, minek köszönheti nagy- ! szerű gyógy eredményeit. Nem | árulta el, megtartotta magánűk | a titkot, de megígérte, hogy jj végrendeletében közli majd a | világgal. | Amikor meghalt, kiderült, | hogy egész testamentuma eb- ! bői a versikéből állt: 1 A fejet tartsuk hidegen, | A lábat pedig melegen, | A belek legyenek nyitva, I Ez a hosszú élet titka! | Aki tehát sokáig akar élni — 1 és ki nem akarna? — tartsa ! be a csodadoktor szabályait. KIK A NYERTESEK? A MÉH és a Pest megyei Hírlap ötezer forintos rejtvényversenyénel eredménye Várakozáson felüli sikere volt legutóbbi ötezer forintos rejtvénypályázatunknak, ame­lyet a Pest—Bács—Nógrád megyei Melléktermék és Hul­ladékgyűjtő Vállalat nagysza­bású papír- és rongygyűjtéssel kapcsolt össze. Sok ezer em­bert, különösen fiatalokat mozgósított a sok értékes díj és főként annak megértése, mennyire fontos, hogy ne hagyjuk haszontalanul hever­ni és elpusztulni a háztartá­sokban a papír- és rongyhul­ladékot. Volt olyan iskola, ahol gyűjtőbrigád alakult és így érték el szép eredményt. A héten mutatják be filmszínházaink a Vittorio de Sica rendezésében készült A tető című olasz filmet, amely az 1956-os cannes-i fesztiválon nagydíjat nyert. Képünkön a film két főszereplője: Gabriella Pallotti és Giorgio Listuzzi A Tanácsköztársaság idejének újabb fontos dokumentumait találták meg tiiiiiiimiiiiiimmituiminiiiiiuiiiiiimmitimitmn ifj júsági előadássorozatot indít a Déryné Színház j diákok régi kívánsága zl válik valóra a közeljövő­ben. Az Állami Déryné Szín­ház az eddigi országjáró tár­sulatok mellett új színész­együttest alakított, amely a budapesti és a vidéki tanulóif­júság számára tart előadáso­kat. Az új társulat a most kez­dődő színházi évadban két­száznegyven előadást tart majd, közülük százat vidéki városokban. Az ifjúsági együt­tes első bemutatója november végén lesz. Jókai Mór Arany­ember című regényének szín­padi változatával állnak ek­kor első ízben a diákok elé. Az Aranyember után Moliere Botcsinálta doktor című víg­játéka következik, amelyet JÁSZAI MARI A Tanácsköztársaság vezető alakjaitól származó számos emléket, értékes feljegyzést is megtaláltak. Stromfeld Aurél­nak, a Vörös Hadsereg vezér­kari főnökének személyes tár­gyai között szerepelnek majd a kiállításon azok a feljegyzé­sei, amelyeket a börtönben ve­tett papírra a dicsőséges har­cok történetéről., Látinika Sán­dornak. Somogy megye volt forradalmi kormánybiztosának hozzátartozóitól szintén számos személyes vonatkozású, érté­kes feljegyzés és fénykép ke­rült elő. A múzeum a továb­biakban Landler Jenő, a Vörös Hadsereg főparancsnoka éle­tének és forradalmi tevékeny­ségének emlékeit is össze­gyűjti. A kiállításon továbbá sze­repelni fognak olyan do. kumentumok is, amelyeket A forradalmi harcok után külföldre távozott részve­vők juttattak el a mú­zeumhoz. A múzeumnak a gyűjtést meg- ihdííó felhívásárá, amelyet a? Amerikai Magyar Szó is átvett, például az Egyesült Államok­ból is több eredeti, itthon fel nem lelhető dokumentum ér­kezett; a Román Népköztársa­ságból az ottani párttörténeti intézetben megtalált, s a ma­gyar Tanácsköztársaság ese­ményeivel kapcsolatos emlé­kek kerültek a múzeum bicto. ! kába. Válasz cikkünkre A Pest megyei Tanács vb kereskedelmi osztályának le­velét idézzük: „A Pest megyei Hírlap szep­tember 18-i számában meg­jelent Két italbolt is van Nagykovácsin c., cikkel kap­csolatban közöljük, hogy a Buda környéki Vendéglátó­ipari Vállalat a helyiség festé­sét és általános rendbehozata­lát megkezdte .s a munkálato­kat október végére befejezik. A lap ugyanezen számában szóvá tette Csobánka község zöldség- és gyümölcsellátásá­nak hiányosságait. Sajnos, újabb népboltot jelenleg nem nyithatnak, mert a gyümölcs- zöldségáruk felvásárlása x szakboltok nyitása a földmű­vesszövetkezetek feladata. El­lenben intézkedtek, hogy a Szövetkezetek Pest megyei Központja fokozottabb figyel­met fordítson Csobánka zöld- ség-gyümölcsellátására, hogy a lakosság panaszai megszűnje­nek.” Azonnal felveszünk szoba­festő és kőműves szakmunká­sokat, valamint férfi segéd­munkásokat. Munkásfelvétel: Cegléd, Körősi úti Ruhaüzem- ípitkezés, Nagykőrös, Konzerv­gyár építkezés, Szabadszállás, tiszti lakás építkezés. Kecske­mét, Rákóczi város 23. É. M. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Készül az orgona terve méteresek, vagy még annál is hosszabb sípóriások a föld­szinten készülnek. A földszinten és az emeleten tágas termekből áll a műhely. Szükséges a sok hely, hiszen az orgona, amely benne ké­szül, maga is emelet magas építmény. S nemcsak a sípo­kat, meg a szerkezetet, de az orgonaházat is itt csinálják. Vácott vagyunk, Schäffer Ágoston orgonaépítő műhelyé­ben, egy Pest megyei kisipa­rosnál, akiiiek nevét jól Is­merik az országban, persze el­sősorban a templomok körül, minthogy az orgona leginkább templomi hangszer. De a ma­gyar organaművészek is isme­rik, valamennyien találkoztak már egy-két munkájával. Itt, a műhelyben látszik csak igazán, milyen nagy munka az orgonaépítés. Meny­nyi műszer és szerszám kell hozzá és hány szákmát kell tudjon a 'készítője. Kovács is egy kicsit, meg lakatos Is. Vékonyabb, vastagabb ónle­mezekből kalapálja, aztán összefarrasztja a sípokat Az­tán meg elektrotechnikus es műszerész, meg asztalos és mázoló, de legfőképpen mű­vész. Nemcsak a mestersége művésze, hanem a muzsikáé is, tökéletes zeneismeret nélkül nem lenne képes elkészíteni és összeállítani a csodás hang­szer ezernyi apró és terjedel­mes alkatrészét. — Mennyi ideig tanulta az orgonaépítést? — kérdem tőle. — Hogy mennyi ideig? Még ma is tanulom! így fele!, az­tán felsorolja, hol-mindenütt tanult Elsősorban az apai házban, mert az apja is or­gonaépítő volt a messzi V/ür- tenbergben, ugyanabban a Memmingen városban, ahol már 1783-ban bizonyos Carl Schäffer — a velünk beszélő Ágoston dédapja — megalapí­totta a műhelyt. A váci orgenás már a negyedik nemzedék te­hát, alti a mesterségnél meg­maradt; Németországban négy és Hollandiában egy utód épít még ma is orgonát. Kisis­kolás korában először csak ap­ja mozdulatait, a munka moz­zanatait leste el, aztán „Uelir- junge” lett, így mondja, mert bár éppen harminc esztende­je lakik Magyarországon, ki­csit még mindig töri nehéz nyelvünket, nem egyszer kever beszédébe egy-egy német szót, 'igaz, mindjárt magyarul is kimondja. ,Német beszédébe viszont magyar szavaikat sző. Lehrjunge, inas voltam négy évig — így mondja, r— Apám világhírű mester kezére adott, Heinrich Voit und Söhne durlachi műhelyében tanultam, ugyanabban, ahol annak előtte sok évvel a Bu­dapesti Zeneakadémia orgoná­ja, tanítómesterem büszkesége készült. A műhelyből tanonc­iskolába is jártdm, felszabadu­lásom után pedig, hogy a mes­tervizsgát letehessem, mester­képző iákolába. Utána még újabb négy év következeit Bérünkén, a hangszerkészítő főiskolán, ahol nagyon sok fizikát meg hangtant, össz- hangzástant, zenetörténelmet tanultunk és játszani az or­gonán. így lettem diplomier­te, okleveles orgonakészítő, Magyarországon az egyetlen már akkor is, amikor idejöt­tem. Úgyszólván egész Európát bejárta, Oroszországban há­romszor is volt. 1909-ben Szentpértervárott, a mai Lenin- grádon a Péter dóm új orgoná­ját szerelte össze. Három év múlva Odesszában a Nyiko- láj templom orgonáját javí­Négyméteres sípot hangol a mester 1 Szigligeti Ede Ribillió című darabja követ. Az évad másik három be­mutatójára most választják ki a szóbakerülő műveket a ren­delkezésre álló új ifjúsági da­rabok közül. Az első három előadásra rövidesen kibocsát­ják a bérleteket is. A tilfeíiöf- ezer bérlet tizenhatformtos egységáron kerül árusításra, az egyes előadásokra szóló je­gyek ára hat forint. Az Állami Déryné Színház kezdeményezése, reméljük, nagy visszhangra talál majd megyénk diákjai körében is. Jó lenne, ha a megyei Petőfi Színpad hasonló kezdeménye­zésre szánná el magát. Az eredmény minden bizonnyal itt sem maradna el. PÉCHY BLANKA Az idősebb nemzedék még• bizonyára jól emlékezik rá. Aki egyszer látta, soha többé nem tudta elfelejteni — így beszélnek ma is 'az öregek ki­vételes játékáról, s minden bizonnyal így igaz. Péchy Blanka — a kötet írója — a Nemzeti Színház kulisszái mö­gött mint színinövendék ke­rült a nagy tragika közelébe. Az ekkor kezdődött ismeret­ség, majd mély barátság alap­ján íródott e könyv, amely szemléltető összképet cd Já­szai Mari érdekes alakjáról. A színész-írónő könyve a termékenyítő találkozások él­ményeit foglalja össze, de Péchy Blanka nem érte be csupán személyes emlékeivel, hanem nagy alapossággal át­tanulmányozta a fellelhető Já- szai-forrásanyagot is. Sok új, ismeretlen vagy elkallódott mozzanatot emel ki a feledés­ből. A szemtanú élményszerű tapasztalata tehát a kutató gondosságával, a visszaemlé­kező lelkes barátnő érzelmi átfűtöttsége a krónikaíró sze­mélytelen tárgyilagosságával egyesül. A mesterségével is tudatosan foglalkozó művész szakmai hozzáértésével pedig Jászai színészi arculatát, fe­ledhetetlen játékát sikerül visszaidéznie. . Mondanivalóját Péchy Blan­ka úgy építette fel, hogy abból Jászai Mari életének és pályá­jának legfontosabb összetevői az arckép egységévé álljanak össze. Ugyanakkor az írónő komoly önfegyelemmel a hát­térben marad, csak akkor és ott jelenik meg személyesen, amikor és ahol az előadás hi­telessége szempontjából feltét­lenül szükség van erre. Színes és a visszaemlékezések él vtényszerű elevensége a távol múlttá foszlott eseményelcet is szemléltetően idézi a mai ol­vasó elé. Az ízléses•, gazdag kiállítású könyvet, amelyet a Magvető Kiadó jelentetett meg, számos eredeti felvétel teszi még ele­venebbé, hitelesebbé. Péchy Blanka írása közelebb hozza hozzánk a nagy magyar tra­gika örökké felejthetetlen alakját. I A Tanácsköztársaság fcikiál- Éíása 40. évfordulójának mcg- I ünneplésére országszerte meg- ! kezdődtek az előkészületek. A i méltó megemlékezés érdeké­iben a Legújabfakori Törté- ! neti Múzeum irányításával \ országos méretű kutatás in- [ dúlt a forradalmi harcok újabb ! dokumentumainak összegyűj- | tésére. A gyűjtésben, a külön- iböző társadalmi szervezetek és i az iskolák is részt vesznek, el- I sősorban azonban az akkori | események részesei, a veterá- ínok és a volt vöröskatonák I szolgáltatnak sok értékes anya- | got, visszaemlékezést. A doku- | mentumókat az évforduló n3p- j ;án a Nemzeti Múzeumban j rendezendő kiállításon is be- \ mutatják. | A gyűjtés eredményeként a [.Tanácsköztársaság idejének 1 számos értékes dokumentuma I került elő máris. Ezek között [ a legjelentősebb az a szik- i ratávíró, amellyel a for- 1 radalmi kormányzótanács | vezetői — elsősorban Kun 1 Béla — a külfölddel, íő- ! képpen a szovjet forrailal- ! marokkal közvetlen kap­csolatot tartottak. IA tervek szerint a kiállításon fa gépnek ma is élő egykori | kezelője, aki nem egyszer to- I vábbítottia Lenin személyes | üzeneteit a magyar forradalmi | kormányzótanácsnak, műkö- |dés közben is bemutatja majd |az akkori időkben korszerű | hírközvetítő eszközt. I! ___________________________________________________________________ A IMI ö IHI IE ILY IBIÉ INI, ahol a vox celeste és a vox humana készülj Slkong, zokog, kacag. Em­beri hangón, az érzelmek dús skáláján harsogva búg, a szfé­rák édes muzsikáját suttogva rengi. Egyetlen hangszer csu­pán, mégis egész Orchester és kórus is egyben: lágy szellő- zizzenés, csattanó mennydör­gés, segélykiáltás, örömrival- gás, tenger moraja, orkán üvöltése, áhítat és profán vá­gyakozás zúg fel sípjain, hi­szen az emberi lélek minden mélysége beszél, énekel az or­gonán. Szinte hihetetlen, hogy emberi kéz műve ... Akár a sebészé, olyan hófe­hér köpenyben őszhajú, idős férfi hajlik a rajzasztal fölé, tolómérce, különleges körzők., ceruzák és vonalzók a keze- ügyében. Tervezőmérnöknek hinnéd, ha meg nem monda­nám, ez az ember ezerhangú orgonák készítője. A szom­széd helyiségben furcsa, hosz- szas faalkotmány, leginkább tojástartóhoz hasonlítható, lyu­kaiból óncsövek meredeznek. nagyság szerint úgy sorakoz­nak egymás mellett, mint at orgonasípdk és valóban azok is. Előttük harmonium áh és fenn, a mennyezet alatt vil­lanymotor hajtja meg az új fújtatót, hogy az ősz em­ber keze nyomán a sípok han­got adjanak a harmonium bil­lentyűi szerint. Ez a próbate­rem, itt hangolja fel a ki­sebb sípokat, kezdve a te­nyérhossznál sem nagyobi parányitól egészen az embei nagyságú nagyobbacskáig. A még nagyobbak, a három-négi Az áprilisi gyűjtési versenyt sokszorosan felülmúlta nem­csak a mostani érdeklődés, de a gyűjtés eredménye is. Bár csak papír- és rongyhulladék gyűjtését hirdettük meg, so­kan — átérezve a cél jelentő­ségét — színesfémeket, sőt üvegeket is gyűjtöttek. A beküldött megfejtéseket és az átvételi elismervényeket külön bizottság vizsgálta át, mielőtt sorsolásra került vol­na a sor. A vizsgálat maga is elég izgalmas volt. Nem egy­szer felkiáltott a bizottság egyik-másik tagja: Itt a fődí­jas! ö adott be legtöbb pa­pírt és rongyhulladékot. Az izgalom csak fokozódott, ami­kor újabb jelentés érkezett: megelőzték az ezer forintos fődíjast! A gyűjtési eredmények alap­ján a bizottság AZ ELSŐ, TEHÁT 1000 FORINTOS FŐ- DIJAT Zsolnai Józsefnek (Da- bas, Biksza u. 58. sz.) ítélte oda, mert egymaga több mint hat mázsa, pontosan 634 kg papírt és 28 kg rongyhulladé­kot szolgáltatott be. AZ ELSŐ DIJAT, 500 forin­tot Csalári Kálmán (Vecsés) kapta. Gyűjtési. eredménye 511 kiló. A MÁSODIK DIJAT az al­sónémedi általános iskola V. fiú-osztályának papírgyűjtő brigádja nyerte, mert 465 kiló hulladékot gyűjtöttek. Jutal­muk 300 forint. Horgyik Istvánná (Budapest, VI., Eötvös u. 20.) 413 kiló gyűjtéséért a 200 forintos HARMADIK DIJAT KAPTA. 100—100 FORINTOS DIJA­KAT KAPTAK a következők: Halász Imre, Nagykáta, Dó­zsa György út 27. sz. Gölöncsér Janos, Erd, Ofa» lu, Mély út 17. • Vitéz Imre, Monor, And­rássy út 5. Páldi Gábor, Tápiógyöngye, 285. Ifj. Osvalda Ferenc, Pilis, Damjanich u. 13. Török Ilona, Budapest, VIII. Bacsó Béla u. 31. Varga Jenöné, Szigetújfalu. A gyűjtők döntő többsége persze pályázott a rejtvény­megfejtések díjaira is és ezért csaknem mindenki beküldte a megfejtéssel a szelvényeket is, sőt, számosán voltak, akik több sorozat-szelvénnyel pá­lyáztak, mert így nagyobb volt az esélyük. A csupán -megfejtést bekül­dők között a bizottság sorso­lással döntötte el, ki milyen díjat kap. A sorshúzás ered­ménye a következő: A SONETTE RÁDIÓT NYERTE: Rákóczy Erzsébet, Vác, Dózsa Gy. út 6. A POBEDA ÓRÁT: Helme- czi Mátyás, Alsónémedi, Sza­badság tér 2. AZ ARANYHEG YŰ TÖL­TŐTOLLAT: Vadász Józsefné, Monor, Monori erdő. 25 LOTTÓSZELVÉNYT: Kiss István, Maglód, Ma jer- esik Miliályné, Abony. 10—10 LOTTÓSZELVÉNYT nyertek a következők: Vörös Erzsébet, Monor, Tóth István, üllő, állami gazdaság, Perjést János, Tápiógyörgye, Präger István, Cegléd, III. Szép u. 3., ifj. Szilárd József, Nagykáta, Damjanich u. 6. A jutalmakat és díjakat postán küldjük el a nyerte­seknek.

Next

/
Thumbnails
Contents