Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

“feKirfop 1958. OKTOBER 11. SZOMBAT A kormány szóvivőjének sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) a győzelmét és sok sikert kíván önálló nemzeti éle­téhez. A népek közötti kapcsolatok bővítését célzó külpolitikánk alapelveivel összhangban nem lesz semmi akadálya annak, hogy az önállóságát elnyert Guineával megfelelő kapcsola­tok jöjjenek létre. A nyugatnémet rádió mun­katársa megkérdezte, bővít- hetők-e a Magyar Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok anél­kül. hogy a két ország között diplomáciai kapcsolatok ál­lanának fenn? A szóvivő válaszában rá­mutatott arra, hogy vezető po­litikusaink számtalanszor ki­fejezésre juttatták: készek vagyunk minden irányú kapcsolatainkat rendezni a Német Szövet­ségi Köztársasággal. Mi volt a válasz a nyugatné­met hivatalos körök részéről? Elhangzottak ugyan olyan hivatalos nyugatnémet kijelen­tések is. amelyek szerint a kö­zeljövőben napirendre tűzik a szocialista országokkal való kapcsolatok kérdését, azonban megdöbbenéssel, sőt, felhábo­rodottan kell megállapítanunk, hogy e bejelentések mögött burkoltan ugyanaz a szándék húzódik meg, amelyet 1956 ok­tóberében már konkréten is tapasztaltunk. Kiesinger, a bonni parlament külügyi bi­zottságának elnöke 1957-ben egy interjú során kijelentette: „Amellett vagyok, hogy Kele­ten minden olyan változást támogatni kell, ami nagyobb differenciálódáshoz vezet.“ Adenauer kancellár az 1958 januári parlamenti külügyi vitáten kijelentette, hogy a szocialista államokkal kap­csolatos külpolitikai törekvé­sének a célja a kommunizmus visszaszorítása, a szocialista országok és a Szovjetunió kö­zötti ellentétek létrehózása és szítása. Mi pedig az ilyen ' tö­rekvéseket a leghatározottab­ban visszautasítjuk. Megkérdezték, van_e vala­mi változás az Egyesült Álla­mok magatartásában? A kor­mány szóvivője hangsúlyozta, hogy semmiféle változás sem tapasztalható. Ennek illuszt­rálására a Kossuth emlékbé­lyeg kibocsátásával kapcsola­tos ellenséges hírverésre hi­vatkozott; A Basler Nachrichten októ­ber 3-i számában „Növekvő nyomás Magyarország egyhá­zaira” címmel tudósítás jelent meg. A tudósító nevetséges „tájékozottsága” teljes tájéko­zatlanságot és nagy adag rossz- indulatot takar. Néhány tény a tudósítás megállapításaival szemben: a) Magyarországon egyetlen püspök sincs letartóztatva, hacsak Mindszentynek az ame­rikai követség által biztosított „házi őrizetét” nem tekintjük annak. b) Endrey püspök legutóbb október 5-én a Budapest külső­ferencvárosi plébánián bér­mált. Papp Kálmán győri püs­pök október 5-én Vitnyéd és Babot községekben tartott bérmautat. Vajon hogyan egyeztethető össze ezek a té­nyek azzal a megállapítással, hogy augusztus 27-én letartóz­tatták őket? Szeptember 25-én Grősz kalocsai érsek és Hamvas Endre Csanádi püspök, valamint több más magasrangú egyházi személy meglátogatta a budapesti mezőgazdasági kiállítást, Grősz érsek elis­merően nyilatkozott a mezőgazdaság szocialista fejlődéséről. Ha csak erre' az egy tényre gondolt volna a Basler Nach­richten tudósítója, nem írta volna le azt a nevetséges állí­tását, hogy a magyar sajtó és rádió olyan nyilatkozatokat kö­zöl, amelyeket a püspökök sohasem tettek.. A Magyarországon élő em­berek politikai és világnézeti felfogásra való tekintet nélkül jót mulathatnak a tudósítás­nak azon a megállapításán, amely szerint: „ .;. az ÁVO a legutóbbi időben híveket fe­nyegetéssel kényszerített bizo­nyos templomok látogatására.” A tudósítás „alkotójának” úgy látszik túl élénk a fantáziája, mert azt is el tudja képzelni, hogy a magyar kormány fegy­veres testületéi felső parancsra terelik a híveket a templomba és ilymódon lábbal tiporják a vallásszabadságot. Szeretném tudni, hogy a derék svájci ol­vasók elhiszik-e, hogy nálunk a híveket fenyegetéssel és erő­szakkal kényszerítik a templo­mokba?! Idegenforgalmunk alakulá­sával kapcsolatban Gyáros elvtárs elmondotta, hogy ör­vendetesen fejlődik. Nyugati idegenforgalmunkban a válto­zást az a tény is mutatja, hogy 1957-ig nagyobb részt csak úgynevezett rokonlátogató tu­risták érkeztek hazánkba. 1958-ban viszont ez az arány erősen eltolódott, .a kifejezett turistalátcgatások irányába. Az idei szezont kapcsolataink újaibb kiterjesztése jellemzi. Olyan országokból jöttek hozzánk turisták, amelyek­kel azelőtt nem volt tu­rista kapcsolatunk: Ar­gentínából, Columbiából, Spanyolországból. Mexi­kóból, Kanadából. Az IBUSZ több amerikai utazási irodával is megállapo­dást kötött. Ennek megfelelően a jövőben amerikai turisták látogatására is számíthatunk. Persze, csak akkor, ha az amerikai hatóságok kiterjesz­tik a hozzánk utazni szándé­kozó személyek útlevelét Ma­gyarországra. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy min­den amerikai útlevélbe beleír­ták, hogy az Magyarország­ra érvénytelen. Tárgyalások vannak folya­matban az Egyesült Arab Köztársasággal, valamint Indiával a kölcsönös ide­genforgalom megteremtése céljából. Erőfeszítéseink eredménye­ként várható, hogy már jövő­re jelentősen emelkedik nyu­gati idegenforgalmunk, annál is inkább, mert január 1-től le­hetővé tesszük az egyéni tu­ristaforgalmat is. Kállai Gyula államminisz- tert autóbaleset érte és emiatt szabadságát is meghosszabbí­totta. Állapota azonban gyor­san javul és hamarosan ismét elfoglalja hivatalát. Nyugati tudósítók a közel­gő választásokkal kapcsolatban érdeklődtek arról, hogy mikor hozzák nyilvánosságra az or­szággyűlési képviselőjelöltek nevét, miképpen szavazhatnak a választók, továbbá valóban titkos marad-e a szavazás, szá­mításba vesszük-e a nemhiva­talos jelöltek nevét, részt ve- hetnek-e a szavazatok meg­számlálásában azok, akik nem értenék egyet a hivatalos lis­tával, hogy az utóbbiaknak mi­lyen lehetőségeik vannak véle­ményük ismertetésére, a rá­dión beszélhetnek-e, lapot in­díthatnak-e, stb. A válasz a következő volt: A Magyar Népköztársaság hivatalos lapjának, a Magyar Közlönynek 1958. szeptember 27-i 90. számában megjelent az Elnöki Tanács 1958. évi 1.— 19. számú határozata és az 53/ 1958. számú kormányrendelet. Ezek részletes választ adnak minden — a választásokra vo­natkozó kérdésre. A kérdések közül csupán arra kívánok ki­térni, hogy „részt vehetnek-e a szavazatok megszámlálásában azok, akik nem értenek egyet a hivatalos listával.. 'Nemigen hallottunk még olyasmiről, hogy valaha is bár­mely országban csak úgy öt­letszerűen, bárki az utcáról be­sétálhatott volna a szavazóhe­lyiségbe, s ott kedvére turkál­hatott volna a leadott szavazó­lapok között. Ez természetesen nálunk sem fordulhat elő. A kormányrendelet ponto­san meghatározza a szava- vazatszedő bizottságok ösz- szetételét. E bizottságok tagjai hivatalos esküt tesz­nek. A szavazatok megszámlálásá­ban rajtuk kívül nem vehet részt sem az, aki egyetért a hi­vatalos listával, sem az, aki nem ért vele egyet. A rendelet viszont lehetővé teszi, hogy a sajtó képviselői a szavazóhe­lyiségeket szabadon látogat­hassák. A tudósítók feltehetően azok közé tartoznak, akik nem értenek egyet a hivatalos je­lölő listával. Ennek ellenére ők is kaphatnak engedélyt, hogy meglátogathassák a szavazóhelyiségeket, jelen ’ lehessenek a szavazásnál, sőt a szavazólapok szám­lálásánál is, akár Budapesten, akár vidé­ken, bármelyik választókerü­letben, A külföldre szökött magya­rok sorsáról ezeket mondotta a többi között: Órákon át idézhetnék nem- csak az újságokból, hanem a hazatérni szándékozó disszi- densek mind több és több pa­naszos, könyörgő leveleiből is. A londoni Times október 4-i számában „A menekültek par­kokban alszanak” 1 címmel, „Magyarok árasztják el Lon­dont“ alcímmel számol be az ottani munkanélküliség nyo­mában járó súlyos állapotok­ról, különösen pedig az odake­rült magyarok nyomorúságos helyzetéről. Ä külföldre került magyarok közt, persze vannak olyanok is, akiknek jól megy a soruk, de amelyikük becsületes és őszinte, az minden anyagi jó­lét ellenére arról ír, hogy ta- lajtalan és hazavágyik. Egyéni elbírálás alapján erre minden becsületes honfitársunknak módja nyílik. A kalandorok és csirkefogók pedig csak marad­janak odakint és boldogítsák azokat, akik őket kicsábítot­ták — fejezte be nyilatkozatát Gyáros László elvtárs. A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 1, IS, 35, 46, 49 A lottó 41. játékhetének sorsolását október 10-én, pénteken délelőtt 10 órakor nagy érdeklődés mellett Móron tartotta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Érré a hétre 2 472 671 szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nyerőosztályra 927 251 forint jut, A kisorsolt nyerőszámok a következők: 1, 15, 35, 46, 49. rmnap 1958. október 11, szombat, Brigitta napja. A Nap kél 5.56 órakor, nyugszik 17.05 órakor. A Hold kél 3.55 órakor, nyugszik 16.13 órakor. Várható időjárás: Az eny­heség tovább tart. Párás, he­lyenként ködös idő, kevés napsütéssel. Néhány helyen ködszitálás. Gyenge légáram­lás. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 17—20 fok között. — MEGKEZDTE a szerző­déses növények 1959. évre szóló jégbiztosításának felvé­telét az egyéni gazdáktól az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága. Az akció lebo­nyolításában részt vesznek a földművesszövetkczetek ter­melési felelősei és szerződte­tő! is. — NAGYSZABÁSÚ szüreti bált rendez holnap délután a domonyi KISZ-szervezet. A mulatságra meghívják a Bu­dapesten tartózkodó bolgár fiatalokat is. — CEGLÉDEN vendégsze­repei holnap este az Állami Népi Együttes. — KÉT ELŐADÁST TART ma este a Pest megyei Petőfi Színpad. Nagykovácsiban Fe­hér Klára: Nem vagyunk an­gyalok, Foton Gárdonyi Gé­za: Ida regénye című szín­művét mutatják be. — SZlNPOMPÁS szüreti felvonulást és szüreti bált rendez ma délután a gödöllői Ganz Árammérőgyár KISZ- szervezete. Az ünnepségre meghívták az Agrártudomá­nyi Egyetem diákjait is. A fel­vonulást a televízió munka­társai is megörökítik. — SZABÁS-VARRÁS TAN­FOLYAM kezdődik még eb­ben a hónapban a domonyi általános iskolában. iiiiuimnmniiiiiminmmimmiiimmiiimHimtmuiwiiinnMmimiimimniiimmHHiiimiimmmmiii iiniimiimiHmirai«iiimiintiiin«i>n»iiiiiiiiinmiwtim»iiiMiitiiriiimuiiiiii!iTii.-iiiiii(iniiiii!iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiirMiiiiiinimiiiiinitiiiiiiimiiiiiiiiniiiiiiimiiiiiiiiMiiiiiimiiimiimmMiiMiiiiiiiiiiinuiiiinimii' ^ (6) Smith lassan befejezte a sze­relést, kezével még egy moz­dulatot tett, felbukkant a rés­ből, egy csempével pontosan befedte a falmélyedést, majd Harwood dolgozószobájának ajtaja felé indult. Jack oldalra ugrott. A vak- sötétben még helyet sem talált, ahová elbújhatott volna. Vala­mi kemény tárgyba ütközött. Felszisszent. Aztán kétszer kattant a zár, és csend lett. — Micsoda história! — szisz­szent fel Jack bosszankodva. Na, öregem, beleestél az egér­fogóba! Most aztán búcsút ve­hetsz Greenéhouse-tól... meg a dollároktól... Jacknak erre a gondolatra bosszankodnia kellett volna. De lelkét — ki tudja, miért? — kellemes és könnyű érzés lepte meg. Most, amikor már bizto­san tudta, hogy kipenderítik a laboratóriumból, a munkanél­küliség réme egyáltalán nem ijesztette meg. Ilyen ember volt ő: nehezen vált meg az illúzióktól, de aztán könnyű­szerrel rájött az indokokra, és világosan bebizonyította, hogy minden jóra fordul. — Semmiség! dörmögte a mérnök. — Jobb munkanélkü­linek lenni, mint megőrülni ebben az esztelen laborató­riumban! És ki tudja, milyen sötét dolgok történnek itt? Most egyszerre meg akarta tudni, mivel is foglalkozik Harwood professzor? Egyetlen pillantás a dolgozószobára sok mindent elárult volna. Jack, mintha szélben lenne, gyufát gyújtott a markában. A libegő lángocska egész sor könyvszekrényt, egy díványt, egy nagy íróasztalt és egy mű­szerekkel telezsúfolt, óriási be­ton talapzatot rántott ki a sö­tétből. Jack a talapzat szélén az integrátor ismerős vázlatát meg a hozzácsatolt „rádiósisa­kot’1 pillantotta meg. A mérnököt most már a ha­lálfélelem sem kergethette vol­na ki ebből a szobából. Óvato­san az integrátorhoz lopako­dott, leült egy kellemes, puha karosszékbe, feltette a sisakot és bekapcsolta a készüléket. Egy perc múlva, amikor a rádiólámpák bemelegedtek, az integrátor ernyőjén kis zöld kígyók kezdtek táncolni. Az­tán még néhány pillanat: és szétfoszlott a sötétség a szobá­ban. A mérnök megdöbbenve fi­gyelt. Minden tárgy, minden kis részlet csillogó, ezüst­szürke fényben ragyogott. Semmivel össze nem hasonlít­ható, irreális és kísérteties fényben. Jack anélkül, hogy felállt volna helyéről, tökélete­sen látott a szobában! ■ Tekintete most az egyik könyvszekrényre esett. Igazán kevés technikai szakkönyv volt csak benne, s a könyvek GALSAl PONGRÁC gerincén: Pszichológia, Anató­mia, Kísérleti sebészet, Idegi megbetegedések — olvasta. — Vigye el az ördög! — suttogta Jack. — Talán azért készítette a rádiósisakot, hogy.., Bámulatos: már a harwoodi antenna gondolata is egy se­reg más gondolatot idézett fel benne. Emlékezete tisztán végigpergette az egész napot. A számítások, amelyeket azért végzett, hogy megfejtse Har­wood berendezésének titkát, sorra elfutottak előtte, egyik képlet a másikat követte, és Jack olyan élénken képzelte el őket, mintha a számításokkal teleírt oldalak újra a kezében lennének. Még a papírlapokat is látta... Itt a Whatman- papír összegyűrt csomója, reg­gel abban hozta el a reggeli­jét. A bal felső sarokban kis vajfolt. De a papír lejjebb is foltos — alján egy keresztben áthúzott képlettel... Hiba?... Igen, emlékezett Jack, a képlet nem'volt megjelelő. De inkább azt kellett volna választania, mint ezt a háromszor aláhú­zott képletet... Peterson meglepő gyorsan rájött, miért nem sikerültek a számításai? Most már akár a „rádiósisak’' pontos másolatát is el tudta volna készíteni. S közben arra is rájött, hogy a szerkezetet nagyon le lehet egyszerűsíteni. Ilyen meg ilyen számításokkal... Jack a zsebeiben turkált, jegyzetfüzetét kereste, de cso­dálkozva állapította meg, hogy nincs is rá szüksége. A számí­tásokat fejben végezte el, még­sem felejtett el semmit. A szükséges képletek, melyeket vagy negyedszázada tanult meg, úgy jelentek meg emlékezeté­ben, akár a vetítővásznon. Jack nemcsak a képletet látta, hanem a tankönyv oldalát is, ahová rányomtatták! A mérnöknek most egy loga­ritmustábla kellett. És a hosz- szú számoszlopok abban a pil­lanatban megjelentek előtte. Valószínűtlen dolog történt: a logaritmustáblát, a számok el­képzelhetetlen seregét fejből is el tudta ismételni! Ez a felfedezés úgy meglep­te és megijesztette, hogy kétel­kedni kezdett: nem álmodja-e, mindezt, és hogy egyáltalán, épeszű-e ? De a klasszikus módszerrel — orrába csípve — hitelt ér­demlően sikerült megállapíta­nia,, hogy álomról szó sincs. A tudat világossága pedig... Jack még sohasem gondolko­dott ilyen világosan és élesen... Emlékezete a valószínűtlen­ség határáig kiélesedett: gyer­mekkorától máig pontosan em­lékezett mindenre. De nemcsak az emlékezete működött kitű­nően. Most vette csak észre, hogy a szaglása és az utóbbi időben eltompult hallása is rendkívül érzékennyé Vált. Jack finom szimata megérez­te a tárgyak szagát. A helyi­ségben a korhadás, a régi könyvek, a vas. a bükkfa, az „Atom"-illatszer, a kénsav... és a cukor szaga keringett. „Miféle cukorszag ez?" — Peterson nem értette, — „Hi­szen a cukornak nincs js sza-f ga." De a furcsán ismerős és szn-1 katlan illat finom áradással| szívódott orrába. A mérnöki kinyújtotta kezét, s ujjai egy | szoros dugóval lezárt üvegbei ütődtek. Igen, itt tartották a cukrot.' | Jack a marltába öntött né- | hány csillogó kristályt, és meg-§ nyalta. A gyermekkorából ismert | édességhez azonban sok mel-1 lékíz járult. Jack le is tudta § volna írni ezeknek a szeincsé.k-i nek a történetét: a cukrot iu-1 tazsákban szállították, dohány í és hering közelében, aztán réz. I vagy sárgarézedényben tartót- | iák. Az áruhoz hozzáért Mr. | Harwood keze is — igen. Jack | világosan érezte a szagát! _ Ez már túl volt a valószínű■ | ség határain. Petersont a hi-1 deg rázta. Valóban az őrület 1 környékezte, de azért koránt.- g sem akart megszabadulni a | „rádiósisak’‘-tól. Mohón vizs- I gálódott, újra felfedezte a vi-f lúgot, amelyet azelőtt már § pontosan ismert. A hangok! ... Az egész he-1 tyiség hangokkal volt teleli Jack hallotta, hogy valahol al sarokban apró bogárka má-1 szik; zsebóra fülsiketítőén ke-1 tyeg; a csukott ablakon át. f vagy talán a falon keresztüli gyors és siílyos lépések kopog-1 nak; a dzsungel rejtekébeni felordít egy ragadozó. És át.-i törve a hangok káoszát, jól 1 hallatszik a tenger jellegzetes 1 hullámverése... Hogy lehet I ez? Hiszen a tenger majdnem 1 negyven mérföldnyire van in-1 nen?l ' \ (Folytatjuk) — a népköztársaság el­nöki TANÁCSA Révai József­nek, az Elnöki Tanács elnök- helyettesének hatvanadik szüle­tésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, dr. Pongrácz Kálmánnak, a Budapest . Főváros Tanácsa végrehajtó bi­zottsága elnökének ugyancsak hatvanadik születésnapja alkal­mából a Munka vörös Zászló Ér­demrendje, TersánszKy Józsi Jenő Kossuth-dijas írónak kiemelkedő írói munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend és Turóczi- Trostler József Kossuth-dijas akadémikus, egyetemi tanárnak hetvenedik születésnapja alkal­mából a Munka Érdemrend ki­tüntetést adományozta. — JÁRÁSI KÜLDÖTT- GYŰLÉST tartanak ma dél­előtt tíz órakor a dabasi járás Vöröskereszt szervezetei a já­rási tanácson. — A „NŐK FÓRUMA” címmel előadást tartanak Cegléden a nőtanács szerve­zésében a hónap második felében. — JÁRÁSI KÜLDÖTT- GYŰLÉST tartanak ma reg­gel kilenc órai kezdettel a ráckevei járás Vöröskereszt szervezetei a járási tanács épületében. — EGY VAGON BŰTOR érkezett szerdán a ceglédi NÉPBOLT Vállalat bútorüzle­tébe. A jövő héten még há­rom vagon bútort várnak, összesen 210 ezer forint ér­tékben, — HÁROMNAPOS ISKO­LÁN vett részt a gödöllői Ganz Árammérőgyár KISZ- szervezetének 16 fiatalja. A tanfolyamon a választások­kal kapcsolatos teendőket ta­nulták meg. — UJ FOTOCELLÁS rönt­gengépet szereltek fel a mo­non SZTK rendelőintézetben, másfélmillió forintos költség­gel. — A KÉTNAPOS ceglédi őszi vásáron a helyi földmű­vesszövetkezet is részt vesz. Kivonul a vásározó részleg, a vas- és műszaki bolt, az áruház. Számos újdonsággal lepik meg az őszi vásár láto­gatóit. — A CEGLÉDI JÁRÁS ter­melőszövetkezetei 370 holdon vetették el a búzát. Az egyé­niek búzavetése eddig 105 hold. A rozsot 500 holdon tet­ték földbe a szövetkezetek, az egyéniek kétezer holdon. Az őszi árpát a termelőszövet­kezetek 640 holdon, az egyé­niek 700 holdon vetették el. A TELEVÍZIÓ MŰSORA ma este 19.30 órai kezdettel: A televízió klubjában. 20.30 órakor: Magyar zeneművészek. Tiszay Magda énekel. 20.43 órakor: A hét könyvei. 21.00 órakor: Az utolsó paradicsom. Olasz csak 16 éven felülieknek. film. JELENTIK» rőt ,N?Ayvasartelepre pénteken reggel 117 vagon és 18 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből 29 va­gon vegyes zöldáru, 31 vagon burgonya, 49 vagon vegyes gyü­mölcs és három vagon citrom. A KÖZÉRT zöldséges boltok pénteken reggel leszállították a fejeskáposzta, a sárgarépa és az Othelló-szőlő árát. így a fejes­káposztát kilónként 1.10 _1.40, a t isztított sárgarépát 1.40—1.80.' az othellő-szőlőt pedig 3.40 forintért hozták forgalomba. A földműves­szövetkezeti csarnoki boltok a tisztított karfiolt kilónként 1.40—2, az Othelló-Szőlot 2.60 forintért árusították. Megérkeztek a téli fehér nemesalmák is. Az első­osztályú minőségű árut kilónként 6 forintért hozták forgalomba. A Budapesti Halértékesítő Vállalat a hétvégi szükségletek ellátására 250 mázsa tógazdasági élő pon-, tyot és 150 mázsa mélyhűtött hal- íilét oszt el a szaküzletek és a vendéglátóipari konyhák között.

Next

/
Thumbnails
Contents