Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-10 / 239. szám
Üj élet sarjad és virágzi KÖRSÉTA A NAGYKÁTAI JÁRÁSBAN nHlMmmmilllirmmilllltimiiillimilHfllHllillliimmiitmiiiiillllliiimiiliiiiiiimiHiiiiimiHiiiiiiimniimiMiiHiiimiiMiiiiiiiiiiiiiiiiitiiii.'UiiiiiiilimuitiliMiiiiiiiimiiiiiiiiiii; HiiiiiimiiiimHimimiiiimiumuiiimiiiniiimiiuiiimiiiiitiumiiiiiiiimiiiiHiiutummiin? Egyénileg dolgozó paraszt a képviselőjelölt A falu szélén takaros ház áll, mögötte lucernás zöldell és levelüket még el nem hullajtott gyümölcsfák.. Távolabb tarlóval tarkázott felszántott földdarab. Az út mentén szintén fekszik egy darab szántó, két férfi meg két asszony éppen takarmányrépát szed benne. Útbaigazítást kérünk és kapunk, de közben szóba kerül ez is, az is, s néhány perc múlva már a verandán beszélgetünk. Pál Károly, mert így hívják a gazdát, elbeszéli, hogy anyósa 13 holdján gazdálkodik és tavaly márciusig elnöke volt a Petőfi Termelőszövetkezetnek. Milyen jól dolgozott a szövetkezet! 150 tagja 750 hold földön gazdálkodott, mégis feloszlott. Azóta néhány volt tag Kossuth néven új szövetkezetét alakított, de Pál Károly még nem csatlakozott. Körülnézünk a tanyáján. Ritka szép annyi bizonyos. Villany a házban, de még a -korszerűen berendezett, ragyogóan tiszta istállóban is, ahol a vályúba vezették be a vízvezetéki csapot, s az alom szélén csatorna vezet az épület mögötti trágyáié kútba. Arrébb két siló, az egyik már színültig telve zöldtakarmáranyal, a másik még a répalevélre vár. S mert ipari áramra is szükség van a tanyán. — Tízezer forint sok pénz — mondja Pál Károly —, annyi az adóm, de én nem sokallom, kihozom a földből, belterjesen gazdálkodom. Tanulás nélkül ma már sem egyénileg, sem szövetkezetben nem lehet boldogulni; bizony sokat tanultam és tanulok, de meg is van az eredménye. Tulajdonképpen csak apósom halála után, alig húsz esztendeje, gazdálkodom, azelőtt géplakatos voltam. Most már szivvel-lé- lekkel paraszt vagyok és akár egyénileg, akár szövetkezetben dolgozom a jövőben, az. is maradok. Szép mesterség p paraszté, s érdemes a földet jól megművelni. Hajdan, nem is olyan régen, bizony még másképp volt, sok minden húzta a parasztot. A felszabadulás előtt, még álmomban sem gondoltam volna, hogy a lakásba villanyt vezethetek és fürdőszobát rendezhetek be... Bevezet a házba. Az egyik szobában zongora áll Kislányáé, Éváé, aki nagyon szereti a muzsikát és most jár a VIII. altalánosba. Károly fia az •állatorvosi főiskola hallgatója. A kis István pedig még csak másodikos. Mialatt a családjáról beszél, a szobaajtót egy férfi nyitja rán'k és jókedvűen megszólal: — Na, Károly, már hat község téged jelölt képviselőnek, a többi is biztosan elfogad. Hozzánk fordulva pedig hozzáteszi : — Mert Károlyt tartják az egész járásban a legjobb gazdának ... A Hazafias Népfront is ezért támogatja a jelöltségét. A dolgos parasztot látják benne. Mert kérem, mindenütt a munkájáról ismerik a szentmártonkátai Pál Károlyt. A pótkép viselő-jelöltek; Puny i József, a szentiőrinckátai Üj Világ Tsz és Máté József, a Adóhivatalból — központi rendelőintézet A nagykátai adóhivatal regi hajlékát központi szakrendelőintézetté alakítják át A nagykátai járás főorvosa, dr. Gidai Mihály lelkesen beszél arról a munkáról, amely a felszabadulás óta folyik a járás népegészségügyi helyzetének javításáért. A megye egyik legnépesebb járásában a felszabadulás előtt mindösz-| sze 12 körorvos látta el azf egészségügyi szolgálatot. Ma a körorvosok száma 21 és nincs a járás területén egyetlen olyan község sem, amelynek legalább egy orvosa ne lenne. adja a községfejlesztési alapból. Háromszázezer forint költséggel a szakorvosi rendelőintézethez külön háromszobás. villaszerű szakorvosi lakást i* építünk, nagykátai Március 15. Tsz. elnöke. Nagykáta mezőgazdasági jellegű járás, listáján három, kitűnő munkát végző parasztember neve ékeskedik. Képviselőválasztás — Választásra készül a járás népe. A tömött gerezdektől roskadozó szőlőtőkék között itt Is, ott is egy-egy pihentető pillanatra megáll a munka és ilyenkor mindig esik néhány Két-liárom gimnazista helyett 280 Valaha is szerettek volna középiskolába járni a nagykátai gyerekek, de az egész népes községből alig ketten-hárman tehették meg, hogy Jászberénybe vagy a fővárosba, a legközelebbi gimnáziumba beiratkozzanak. 1950-ben nyílt meg a régi polgári iskola épületében az új nagykátai gimnázium. Ez idén a tanévet már modern, emeletes új épületben kezdték el a kátai gimnázium diákjai. A községből és a környékbeli falvakból ősz- szesen 280 növendéke van ennek a kilenctantermes új iskolának. És az épületben még az igazgató részére is jutott összkomfortos lakás. Ezenkívül pedig még két pedagógus részére építettek új lakást a köz ségben. A régi polgári néhány tantermében általános iskolásak tanulnak, de rövidesen új általános iskola is nyílik a régi épületben. komoly szó arról, hogy ki is lesz a körzet képviselője a községi, a járási és a megyei tanácsban. Alkonyattájt pedig, amikor az egésznapi munka után megpihen kissé a test és a kádakból a must édes illata árad, a fiatalság hitetlenkedve figyeli az öregebbek emlékezéseit a hajdani választásokról. Van emlékeznivalója bőven. Kemény választási harcok színhelye volt a múltban ez a kerület. A sóvárgott mandátumért késhegyig menő harc folyt sokszor három jelölt között is. A választásba olykor sortűz is dördült, mint például Tápiógyörgyén, de Nagykáta meg a többi falu is háborús képet öltött. A katonaság és a csendőrség nagy erővel szállta meg a kerületet, hogy biztosítsa a mandátumot a kormánypárt hivatalos jelöltjének: Ne- mereynek. De a képviselőségre igényt formált Matolcsy Mátyás is, mint nem hivatalos kormánypárti jelölt, aki földosztást. magasabb napszámot, meg egyéb földi jókat ígért és bizony kissé megszédítette a •szegénységet Harmadiknak a kisgazdapárti Kleés Ferenc szállt síkra, de őt hamar elintézték azzal a szójátékkal, hogy „el-klésett’‘. Hoffer Ferenc volt akkor a főszolgabíró és fogadkozott, hogy diadalra viszi a hivatalos zászlót. Egy század katonaság got rendelt Nagykátóra és azzal fenyegetőzött, hogy ha kell. hozat egy század lovasságot is. A csendőrséget megerősítették. A községek főutcáin gépfegyvereket állítottak föl. Ha három ember együtt mutatkozott valahol, puskatussal kergették szét. A helyzet feszült volt, olyan feszült, hogy Ne- merey közvetlen a szavazás lezárása előtt visszalépett, azt mondta, nem akar vérontást: . így kapta meg a mandátumot Matolcsy, a „földosztó Mátyás” és meg is tartotta három cikluson át, pedig közben hétszer változtatott pártot és végül nyilas lett belőle. Az öregebbek még ma is szégyenkezve gondolnak rá. Restellik, hogy nagy nyomorúságukban elhitték üres ígéreteit. A kormánypárt úgy akarta kiköszörülni a csorbát, hogy — atszabdalta a választási kerületeket. Györgyét és Szelét, ahol a legnagyobb volt az elégedetlenség. az sbonyi kerülethez csatolták, így segítették mandátumhoz végül a nyilas Baky László csendőrőrnagyot, Szálasi hírhedt államtitkárát.^ Új falu született Boldog diákrajzás a vadonatúj nagykátai gimnázium kapujánál ,Akkor lesz meg, amikor a Banda téri út... Állandóan szól a járási tanács telefonja. Sorra jelentkeznek a községek és közük, hogy megtartották a jelöiö- gyülé.ieket, a hangulat lelkes és lassanként formát ölt a járás népének alkotmányos akarata. Az érdeklődés a legtöbb helyen igen nagy, oít azonban, ahol a lakosság zöme szőlősgazda, elhangzik olyasféle megjegyzés. hogy ezek a hetek nem a legalkalmasabbak a választási előkészületekhez. Most folyik a szüret, az pedig rengeteg munkát ad és magának követel minden időt. minden munkáskezet. A íelölőgyűléseken mégis sokan jelennek meg. még ezekben a szőlős körzetekben is. A lakosság tisztában van azzal, hogy komoly dologról van szó és fontos, hogy olyan emberek kerüljenek a tanácsokba, akik ismerik a helyzetet és szívükön viselik szükebb pátriájuk sorsát. Eddig is így volt, amit az eredmények bizonyítanak. A felszabadulás óta nagyot fejlődött a járás. Tápiószeién, Táplószecsön egy- egy négy tantermes iskola épült a len- utóbbi években. Tóalmáson, Tápióságon hattantermesek, Tá- plószőllösön egy két- tantermes iskola. Nagy kát án pedig gyönyörű nyolctan- termcs gimnázium, a járás egyik büszkesége. Tényi Gábor. a nagykátai községi tanács vb-clnök- helyettese büszkén mondja. hogy a Horthy-korszak negyedszázada alatt mindössze egy középület épült Nagy- kátán. a zárda. A második világháború teljesen kifosztotta a községet, amelynek úgy eltűnt még az állatállománya is. hogy ha valahol megszólalt egy kakas. felfigyeltek a hangjára, öt év kellett. amíg a község űgy-ahogy összeszedte magát. A lakosság bizalma az elmúlt 13 év alatt megacélosodott. — Itt ez a Banda téri út, amely a szentmártonkátai utat köti össze a jászberényivel. Évtizedeken át minden képviselőjelölt megígérte rcudbehozá- sáí. mert feneketlen sár bántotta. de sohasem hozták rendbe. Már példabeszéddé vált. A nagykátaiak. ha nem hittek valamiben, mindig azt mondták, hogy „akkor lesz meg, amikor a Banda téri út”. Amikor a tanács az idén napirendre tűzte az útépítést, még mindig kételkedtek benne, csak most hiszik cl. amikor a S»o ezer forintos ú'éptíís már a vége felé jár. Néni hittek abban sem, hogy egyszer a tometőbotrány is el. intéződik. Most már hiszik, mert a tanács 86 ezer forintos költséggel megcsináltatta a réei temető ú j kerítését. És hiszik már azt is a tataiak, mert a szemil'r előtt van, hogy 350 ezer forintos költséggel új óvoda épült a vásártéren, hogy negyvenezer forintot fordított a tanács a park rendezésére, félmillióért kuitúr- házat épített, félmilliót költött a járási tüdőgondozóra és százezret a bölcsődére. A nagykátai járás legifjabb községbe Tápiószőllős. Tizenegy évvel ezelőtt vált csak le Tápiószeléről és nyerte el önállóságát. A neve is új. Korábban a furcsán hangzó „Halesz” volt a neve. ügy kapta egy-két nemzedékkel ezelőtt, hogy sívó homokjára a Kunságból, meg a Jászságból vándoroltak be az első sokat próbált, keményakaratú pionírok és birkózni kezdtek a homokkal. Falathyi területeken szőlőt telepítettek. A környékbeli „bennszülöttek” hitetlen- kedve csóválták a fejüket. Hiábavaló munka. Ügy se lesz belőle semmi — mondogatták. — Ha lesz: lesz, ha nem lesz: nem lesz — szólt, az elszánt válasz. Amikor aztán „lett”, amikor megeredtek a szőlővesz- szők és meghozták első mézédes fürtjeiket, az új telepen rajtaragadt a „Halesz” név. És lakóit, akiknek száma lassan- Iassan szaporodott — a Kunság és a Jászság egyre adla nincstelenjeit — erősen jellemzi ez a „ha lesz”. Keménykötésű, vasakaratú, szorgalmas emberek. A mérhetetlen uradalmak tőszomszédságában a félholdas szőlő birtokosa már nagygazdának számított. A fél hold mindenképpen fél hold maradt, bármenynyi verítéket is ágyaztak bele. Kemény urasági napszámmal kellett pótolni, ha élni kívánt a család. Birkóztak hát a homokkal, az urasággal meg a ninccsel. Végül győztek! 1947-ben, amikor az új falu „kikiál tóttá” függetlenségét, már 3000 lélek élt benne. Ma három és félezer. A tizenegy esztendő aiatt sok minden történt. Az új falun átvezették a köves utat, amely belekapcsolta a nagyvilágba. Aztán társadalmi munkában' felépült a takaros tanácsháza. Három évvel ezelőtt tető alá került a kéttan- termes, szép iskola, meg a kétlakásos pedagógus-ház. De még ,előbb, 52-ben, négy kilométer hosszúságú villanyhálózatot szereltek föl. Igaz, 520 ezer forint államsegélyt kaptak hozzá, de 120 ezer forint' értékű társadalmi munkával kipótolták. Közben elkészült áz artézi kút is, az idén pedig az egészségház. rendelőhelyiséggel, várószobával, előcsarnokkal, szolgálati lakással. Aztán már kultúrotthona is van a falunak, benne mozija. Sőt, „külterülete” is, a Klár- telep, ahol kéttantermes iskolát rendeztek be a volt urasági kastélyban és ezt 55 ezer forint költséggel alaposan felújítják. Tizezer forintot költenek arra. hogy a telep villanyt is kapjon. I ápiószele házai, lakóinak ruházata, a pufók, vidám 1 gyermekhad a falu jólétéről | tanúskodik. Pedig ez a falu 13 I esztendeje talán a legszegé- 1 nyebb volt az egész széles I Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme- , ... 1 gyében. Azóta a megyét kettéNagy lépést tesz a járás | a szelei határt meg ép3 fejlődés útján a járási szak-| pen háromfelé, két új község, orvcsi rendelőintézet megnyi-| újszilvás és Tápiószőllős sar- tásával — mondja a járási fő-z jadt belőle. 1942-ben 11 ezer orvos. — Az adóhivatal régi.| lakosa volt, ma — a szétválasz- Dózsa György úti épületét ala-§ tás következtében — 7 ezer lelátjuk át a rendelőintézet cél-1 - lakja. De 16 éve a község jaira. A munka már serényen! lakosai közül mindössze 360- folyik és december végéig be| na.k volt földtulajdona. Ma pels fejeződik. Az intézetben! dig ki egyénileg, ki meg a szőlész nőgyógyászati, belgyógyá-| vetkezetben, de mindenki a szati, sebészeti osztály, fogá-| maga földjén dolgozik. szat, röntgen és laboratórium. | Valaha a szeletek messze A nőgyógyászati rendelés már ^környékre elmentek summás- 1955 óta rendszeresen folyik. | nak, meg napszámba. Már a amikor megnyílt a 18 ágyas 112 éves fiúgyerekek is elsze- szülőotthon. s gődtek kisbéresnek, cselédnek % Ceglédre, vagy a határ nagy Az otthont, amelynek mar = ’ Jóiéi költözőit a nincstelenek [alvóim Minden társadalmi réteg képviseletet kap a tanácsban tanult félkézzel dolgozni és kertész lett belőle. A főváros kertészetében dolgozott, onnan, mert rokkant létére az erejéből már nem futotta tovább, aránylag fiatalon nyugdíjba vonult és hazatért a falujába. Most 800 négyszögöles kis földjén kertészkedik. — Ahol van, ott ébreszt kultúrát a kertész — hangoztatja. Megbecsült ember a községben. Eddig is tagja volt a végrehajtó bizottságnak, eddigi körzete most is jelölte tanácstagnak. Ezenfelül a falu népe megyei tanácstagnak is jelölte. A járási tanács községben jelöltje is csupa érdemes ember: Koch Béla tudományos 1 uradalmaiba. | Az egyik ilyen egykori szeglet cselédgyerek, Mészáros Jó- ! zsef. ma már élemedett ko- 1 rú férfi. Cegléden a korai ro- Az átalakítás és a felszerelés | botba belerokkant a gazdájá- 400 ezer forintos költségének | vél. Balkarin elnyomorodott, felét a járás folyósította, a | de kártérítést, járadékot egy másik felét pedig Nagykáta = fillért sem kapott soha. Megma is 28 ágya van, kórházi osztállyá fejlesztjük, amely a jövő évben kezdi meg működését 30 ággyal. Az ifjú falu élén stílszerűen három fiatalember tevékenykedik. Berényi Mihály vb-el- nök, Bezzegh Jánoi, a helyettes és Kezér János titkár. Reá- ! lis optimizmus fűti munka- kutató, a fajtakisérleti állomási kedvüket. Tele vannak terv- vezetője, Szabó János a gépál-1 vei. Az egyénileg gazdálkodó lomás igazgatója. Takács Gyű-1 kisparasztok néhány száz r ke^feÍkvadrátos „birtokukon” nagyBerenrn György tanácsi dolgo-z , zó. a Hazafias Népfront és Ki-1 szerű eredményeket érnek el, rály Antal, a KISZ járási tit-1 újabban már szamócával is. kára. | Ez az illatos gyümölcs az idén Az 58 községi tanácstag je-1 félmillió forint bevételhez lölése még folyik. Eddig Túri | juttatta a kis falu népét. Mihály hétholdas. Mészáros Jó-= „Ha lesz, lesz — ha nem zsef 4 holdas, Jankovics István flesz, nem lesz” — mondogat'L-g01^' TaSí Jgllial]í l2 jak még ma is ezen a tájon. das. Barna András 8 holdas, e t_„ , .. ,,... , ,. .. ' , Guba László és Tatai József 6l*gf lett er°tu°1 dl'2zado; ona,I° holdas egyénileg dolgozó pa- 1 a 11 a sno homok fölött. rasztot, Décsi Sándorné. üj. I --------------Bug yi István, Hatra Mihály = . i• i nl'/1 \" A!)o földművesszövetkezeti. Ács | „LjIdLIi VAK István és Rubin István gépál-1 lomási. Varga János és Tözsér |, Károly termelőszövetleezeti = , . ~ íeti dolgozót, Antal István Épül az Országos Növényfajta- i kísérleti Intézet tápiószelei Jrisér- . - — gazdaságának automatizált postai | csibenevelöje. a „csibegyár”. vonalellenort, dr. Balogh Jó-| amelyhez hasonló egész Közép- ZSef orvos feleségét, Kiss Ká-1 Európában nincs. Évente 42 ezer roly nyugdíjas malomvezetőt. 1 rántanivaló csirkét „állítanak elő” özv. Tóth Elemérné szülésznőt I m- a keItető egyszerre nyolcezer is Győrfalvy Miklós főkönyve-l fJ6** •dolgoz ... . . , , , . , = és az egesz csirkekombinát keze' °t jelo tck. A lakosság minden | léséhez egyetlen ember szükséges... rétege képviselve lesz tehát a |_______________________. községi tanácsban. Ez az elv | Tápiószele új emeletes iskolája érvényesül különben a valamennyi községében. járás I összeállította: Magyar Lászhl és Szokoly Endre
