Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-08 / 237. szám
1958. OKTOBER 8. SZERDA ‘kJCirlap Új termelési kultúrák a Duna-Tisza csatorna mentén Nem is olyan régen még végeláthatatlan pusztaság szo- morkodott a Dabas—Bugyi— Sári határában megásott Duna —Tisza csatorna mentén.' Mindössze néhány birka legelészett a szikes mezőn, s bíbicek nagy rajai keringtek a sással, kákával benőtt zscm- békok fölött. Nemrég még kutyatej és szamárkóró termett ott, ahol ma rizstáblák kalászait lengeti a szél. Mintegy ezer holdon honosították meg itt az ezen a vidéken eddig ismeretlen délszaki növény termelését. Sári község határában például a rizskísérleti termelőszövetkezet 300 holdon, a Kossuth Tsz 200 holdon termel rizst. Bugyin szintén rizstermeléssel foglalkozik a Petőfi, a Béke és a Dézsa tsz, valamint a kísérleti és öntözéses szövetkezet. Már javában folyik a rizs aratása, sőt több helyen megkezdték a mag cséplését is. Az eddigi eredmények jó közepes termést mutatnak. A Petőfi Tsz például harmincöt holdas telepéről 18—20 mázsás átlagtermést vár. A Dózsában 18 mázsa a holdankénti átlag. A termelők általában a Terményforgalmi Vállalatnak adják át a kics^pelt. de még hántolatian magot. A rizs termelése meglehetősen nagy befektetéseket igényel. ezért nem foglalkoznak vele egyénileg, dolgozó parasztok. inkább állami gazdeságok és termelőszövetkezetek. De például Bugyi községben kisgazdák is termelik. Keresztesi Lajos vezetésével működik itt egy szakcsoport. Három éve kezdték el 50 holdas rizstelepük építését, a kapott 40 500 forint állami kölcsön segítségével. A telep elkészítésében a gépállomás segített, s ez működteti az árasztáshoz szükséges szivaty- tyúkat is. Tizenegy tagja van a szakcsoportnak. Minden munkát közösen végeznek a rizstelepen, s a jövedelmet _a ledolgozott munkanapok arányában osztják szét év végén. Keresztesi Lajos így* emlékszik vissza az első időkre: — Nagyon féltünk, hogyan válik be a rizs, hiszen azelőtt még senki se termelt közülünk ilyet. Dolgoztunk vele látástól vakulásig, hogy legalább a kölcsönt vissza tudjuk fizetni belőle. Miikor aztán eljött a cséplés, majd kibújtunk a bőrünkből örömünkben, olyan nagyszerűen fizetett: 21 mázsát adott holdja! — Most is 50 holdon termelnek? — Nem. Csak harmincon, mert a rizs gyorsan kiéli a földet. De azért számítunk úgy 13 mázsa átlagtermésre. — Mennyit kapnak egy mázsa rizsért? — 430 forint a hántolatian rizs. Két évvel ezelőtt még sokkal jobban jövedelmezett, mert akkor 30 forintért adtuk el a hántolt rizsnek kilóját, most meg 16 forint a hántolt rizs megállapított állami ára. No, de azért megkapjuk munkánk után a tisztességes jövedelmet. — Tehát érdemes rizst termelni? — Érdemes. Jövőre szeretnénk beállítani még egy 50 holdas táblát, így két évenként pihentetni tudnánk a talajt. — És bírná-e a munkát all család? — Túlnyomóan gépekkel dolgoztatnánk. Az első évben még mindent mi maigunk végeztünk el. Az idén már a 30 holdból húszat kombájn arat. Nagyon sókat tud segíteni a gépállomás! Érdemes rizstermeléssel foglalkozni. Ezt má sem bizonyítja ékesebben, mint az. hogy mostanában a szakcsoport majdnem mindegyik tagja új bútort és gazdasági felszereléseket vett, házat épített, renoválhatott vagy vásárolt. A sári Kossuth Termelőszövetkezet 200 holdon termelt rizst. A napokban fejezték be aratását, s folyamatban van a cséplés. Körülbelül 15 mázsa lesz az átlagtermésük. Az idei mezőgazdasági kiállításról két második díjat is elhozott a szövetkezet. Rizsükkel és tyorsmentájukkal kerültek a nyertesek sorába. A lekapcsolt rizstelep egy részén borsmentát vetettek kísérletképpen. Az eredmény rendkívül jó: 8—10 ezer forintot jövedelmez holdja! El is határozták a tsz tagjai, hogy jövőre 30 holdat vetnek belőle. Ugyancsak itt, a pihenő rizs- földön 200 mázsás holdankénti cukorrépatermést értek el, s olyan pompás, két és fél méter magas olasz seprűcirkot, gyönyörű muhart és vörösherét termeltek, hogy csodájára lehet járni. A Kossuth Tsz-nek ezek az eredményei megcáfolják azt a sokfelé elterjedt hiedelmet, hogy a 2—3 évig használt rizstelepet nem lehet hasznosítani. Ha mások is átveszik az ő termelési tapasztalataikat, hamarosan virágzó termőfölddé válik a Duna—Tisza csatorna jóvoltából — a hajdani pusztaság. Szebelkó Erzsébet Megalakult a kétszázaik I takarékszövetkezet A SZÖVOSZ igazgatóságé-1 hoz érkezett jelentések sze- | rint hétfőn, a Csongrád me- | gyei Forráskút községben 1 megalakult az ország kétszá-| zadik takarékszövetkezete. Eb-1 ben a községben, már az ala-1 kuló gyűlésen 120 gazda fi-1 zette be az előírt tag-részje-1 gyet, de a nagy érdeklődést | tekintve úgy számítják, hogy | a legújabb takarékszövetke- | zet tagjainak száma rövidesen | meghaladja a kétszázat. | Az utolsó simítások Harc az analfabétizmus ellen | Kínában A legutóbbi időben 12 kínai § tartományban — a többi kő- | zött Kvantungfoan, Shansíban | és Kiangsuban — a felnőtt | lakosság körében megszűnt az | analfabétizmus. Egymagában | Kvamtung tartományban ez év | április és júniusa között | 5 340 000 személy tanult meg | írni és olvasni, tízszer annyi, | mint a felszabadulás utáni el- | ső nyolc évben. Két-öt éven belül teljesen | megszűnik az analfabétizmus | l a kínai lakosság körében. a kész sakkfigurákon. A nagykőrösi Faipari és Dohányzó- cikkgyártó Vállalat műhelyében lakkozzák a fekete sakk. figurákat Horogra „hívják" a halakat ifitfiiinHMiiHiMmHMMMimNHtimiMHHiituiumnniittmiituiMHiHiniwtMiiMintntiiiHttujmiMmmiiiimiiüiimniiifmiHA Kölcsönös bizalommal! «‘f/i/ MéMSZ-ankéí/wa Ismeretes, hogy a halak emberi füllel fel nem fogható, úgyneve- ,tett ultrahangokat bocsátanak ki A moszkvai egyetem biolögai expedíciója, különleges mikrofonok, segítségével, hanglemezre rögzítette ezeket a hangokat. Ezek, vtán speciális szerkezetekkel a víz alatt hasonló hanghatásokat hoztak létre. Megállapították, hogy a halak e hangol: hatására a hangforrás köré gyülekeznek. Minden hal fajta sajátos hangokat hál-' lat. Ily módon lehetővé válik a ,.mesterséges” halászat, mert a megfelelő hanghatások kiváltásával horogra „hívják” a halakat. A tudósok azt is megállapították, hogy a halak „művészi utánzó tehetséggel” rendelkeznek. Ezt ez alábbi kísérlet is bizonyította. Gumibálát bocsátottak a Tr.P$$e, amelyet vékony szállal körbe-kör- be forgattak. Rövid idő máivá; egész halrajok keringtek a gurulhatta! együtt. Végül pedig, amikor a gumihal „besétált a hálóba”, az egész halraj követte. „Hagyjunk időt a fiataloknak az olvasásra, gondolkodásra, az ábrándozásra ... Mert ki nem ábrándozott, kivált, amíg fiatal volt?” — szólalt fel dr. Éliás Rozália középiskolai szakfelügyelő. És talán nem is volt olyan hozzászóló, aki ne beszélt volna erről. A fiatalság munkabírásáról, idejének ügyes beosztásáról. Zilahi József Nagykőrösről például elmondta, hogy egyik diákja jó sportoló, de a sportszakkör annyira igénybe veszi minden idejét, hogy ma már *esak gyenge, 'kettes'ősz-1 jének. tott ki a „vidám illemtan”. Azt próbálták ki, hogyan köszön és kéri fel táncra a fiú a lányt? Hogyan köszönti1 a fiú a lány édesanyját? ... És milyen érdekes volt! A fiúk először esetlenek, felszegek voltak. A játék végén pedig hódító lovagokká váltak!... „Nevetni, táncolni, szórakozni, hogy még jobb kedvvel tanuljanak. Es a tanulást, újból' és újból a tanulást kell segíteniük a KlSZ-szervezeteknek is.” Ez volt a véleménye az értekezlet valamennyi részvevőA tanulást, a fiatalság fejlődését segítjük akkor, amikor örülünk a „próbázások" bevezetésének, amely feltétele annak. hogy KISZ-tagok legyenek. A diákok érdekében cselekszünk akkor is. amikor sportolásra ösztönözzük őket, vagy különböző szakköröket ^7 életre neveljük nehezen megy. Nagyvárosban megállapítja, kacsapörkölt lesz tályzatókafkap. Égjük igazgató azt mondta: sok kiszes vállalja szívesen az úttörők vezetését. Amikor megtudakolta, miért szeretik ezt a ínunkat, ! azt a választ kapta: ott játsz- | hatnak, ott nem. kell mindig ! komolynak lenni! Danszkai Győző, KISZ-t se- j gítő tanár arról a jó tapaszta- | latiról számolt be, hogy a klubdélutánokon ők játszani is szoktak a diákokkal. Legutóbb például hangos jókedvet válDe mindig így dolgozunk? Mindig így cselekszünk és be szélünk? Igen is és nem is. juttattunk megfelelő összeget. A megyei tanács segélyezési keretéből 40 többgyermekes rászoruló család kap segélyt, elsősorban betegek, kórházban levők és tbc-sek. Vannak állandó közsegélyesek, mások — ez a nagyobb szám —, ha valami baj éri őket, kapnak egyszeri segélyt. Járásunkban évente mintegy 150 ezer forintot tesz ki a segélyek összege, de ehhez az ingyenes orvosi kezelést, gyógyszert is hozzá kell számítanf, meg az elengedett kórházi költségeket is, ebben az évben 231 ezer forint volt, és csak akkor kapjuk meg azt a nagy összeget, amit segélyezésre fordítunk. Nyomorral nem is találkozhatnak a járásban, mint ahogy az országban sem. De azért van komoly gondunk is; a csökkeni munkaképességűek elhelyezése nagyon sem könnyű dolog, de a vidéknek ez az egyik legnagyobb problémája. — Járásunk két szociális otthonát, a 60 ágyas domonyit és az 50 férőhelyes túráit szintén nekem kell ellenőriznem. Éppen ma ellenőrzőm az egyiket. Nem volna kedvük velem, jönni? Átmennék a közelebbibe, Domonyba .., Elkísérjük hát Domonyba, a szociális otthonba, ahol 60 öreg ember, férfiak és asszonyok meghitt mosollyal, a régi ismerősnek kijáró örömmel fogadják a járási szociális előadót. Majdnem mindegyiklééi beszél, hogylétük, panaszaik iránt érdeklődik. Megtekinti a* szép, tiszta szobákat, végül a konyhát is és megelégedéssel Oszvárt Károly, a domonyi szociális otthon 78 éves szabója. Egy éve még önálló szabómester volt, de a munkát az otthonban is folytatja; társai részére varr télikabátot a mai ebéd. Nem is kell megkóstolnia, színéről, illatáról látszik, hogy jó ízű. Hazafelé Aszódon betérünk egy házba, ahol két „ügye” is van. Kadlett Ferencné lakik a ház egyik szobájában. Beteges, gyenge asszony, három apró gyermekével együtt magára- hagyta évekkel ezelőtt a férje és ez a lelkiismeretlen ember a megítélt tartásdíjat nem fizeti, állandóan változtatja a munkahelyét. Kadlettné \közsegélyből él a gyermekeivel. Az előadó azt akarja megkérdezni tőle, tudja-e, hol dolgozik most a férje, hogy legalább egyhavi tartásdijat behajtsanak rajta. A másik szoba lakója töpörödött üreg nénike, özvegy Dalin szki Pálné. Hetvennyolc esztendős. Tavaly elhalt férjének valamikor vendéglője volt, Most a KIOSZ folyásit részére havi 200 forint nyugdíjat és a járási tanács havi 100 forint közsegélyt. Az egyedül maradt asszony nem alkart magáraha- gyottan élni. ezért nemrég kér- te, helyezzék el valamelyik szociális otthonba. Szentesiné most hozza számára a kedvező hírt, felvették. De Dolinszki néni időközben meggondolta magát, ismerősökhöz költözködik. Ott állnak egymás mellett a nappal is homályos szobában a hajlott hátú anyóka és az egyenes derekú fiatalasszony; a múltat segíti a jelen. A csinos fiatalasszony haját mások bajának gondja lassan átfesti, néhány szál ősz belevegyül már barna fürtjeibe. Nincs mit eltagadnunk, ma is vannak elesett emberek, bajbajutottak ét bajba» | amikor tanulásuk közben fizi- ! kai munkát is végeztetünk ve- 1 lük. Sokszor azonban célt té- ! vesztünk. Olykor az eszközt te- ! kintjük célnak és ezzel hátrái- 1 tatjuk a diákság tanulását. | A cél veszett el egyébként a 1 KISZ megyebizottság által | rendezett értekezleten is. Igaz, 1 hogy a Művelődési Miniszté- § riumból megjelent elvtársnő 1 úgy szólalt fel, hogy „mun- ! kánk középpontjában a diák- | ság tanulása álljon” — mégis | az értekezleten ez a „szem- ! pont" elsikkadt; | A beszámolóban ugyan szó 1 volt a tanulásról, de nem úgy, 1 hogy a tanulás problémája az | értekezlet lényegévé válhatott , | volna. A parázs hangulat, az meglátogatja a n,aSara| igyekezet, a segíteni akarás, maradt özvegy Dolinszki Pálnétf amely érződött a tanácskozás I kezdetén — lelohádt. hamuvá levők. Egykor sokkal több volt | vált. Pedig ha a KISZ megyei a számuk. De a régiek 'közül I bizottságtól résztvevő elvtár- még sokan élnek. Aztán meg § sak hallgatnak a pedagógusok az élet ma sem mosolyog ki-1 bírálatára — ez az értekezlet vétel nélkül mindenkire. Sze-1 nagyon hasznossá válhatott retjük felsorolni és méltán § volna az ifjúság számára. így büszkélkedünk a pozitívumok-§ azonban sokan távoztak olyan kai: a munkás jobb megélheté-i hangulatban, hogy kevés ered- si viszonyaival, a kiapadhatat-1 meny kísérte egész napi mun- lan munkalehetőségekkel, az | bájukat,' kér volt összejönni. épülő családi házakkal, a mo-s A KISZ megyei bizottságon torkerékpárt, televíziót és szévZ ugyanis bútort vásárló dolgozók törne-1 geivel, és valljuk be, sokkal § nem gondolták át alaposan, ritkábban, szégyenkezve említ- \ , , jük meg azok sorsát, akikről % ez^ a jó kezdemenyezesu- most szülöttünk. Pedig nincs I , a Pec]agogusokka 1 való miért szégyenkeznünk miattuk, I baráti beszélgetést milyen hiszen nem krajcáros alamizs- \ módszerekkel, milyen tarta Szentesi Gyuláné szociális e!ő-| adó nát hajítunk feléjük, hanem az | állam siet segítségükre. Min- 1 lommal valósítsák meg. A ta- ! nácskozást több részre tagolden járásban külön tisztviselői ,^s különválasztották a foglalkozik ügyükkel; a segítés adminisztrátora, a szociális | előadó, mert a szocializmust i | feladatok „elvi” és „gyakorlatimegbeszélését. A megyei bizottság írásban építő állam senkit sem hagy el. I 's elkészített egy munkatervet = amelyet az értekezlet közben Szakoly Endre = osztottak szét, — pedig azt előre kellett volna a résztvevőknek tanulmányozniok. ■ Tengernyi témáról beszéltek, temérdek feladatot soroltak fel, amelyeket a kiszeseknek, s tanáraiknak kellene elvégezni. De ha mindazt valóban végre akarnák hajtani — függetlenített titkárra lenne szükség minden iskolában. Igaz, a megyei KISZ-bizottságtól jelenlevő elvtársak mondották azt is. hogy nem mindent kell végrehajtani, nem minden kötelező. De arra nem adtak választ, mégis mit var a KISZ megyei bizottsága- a közéviskolásoktól és tanáraiktól? Nem „általában", hanem konkrétan. Nem ezernyi lehetőséget sorolva, csak néhányat tárgyalva. És azt sem úgy. ahogy próbálkoztak: ütemtervet diktáltak az igazgatók és tanárok számára. Hetekre beosztották, mit mikor csináljanak. Még azt sem feltételezték, hogy a saját idejükkel tudnak gazdálkodni! Amikor a tanárok mindezt bírálták és kifogásolták, hogy ilyen program mellett a diákok tanulását nem hogy segítené. hanem hátráltatná a KISZ, a megyebizottsági elvtársak megsértődtek. A legnagyobb vita hevében például lezárták a hozzászólásokat és áttértek más napirend tárgyalására. A zárszóban pedig minden bírálatot visszautasítottak. Pedig a résztvevő tanárok igazán segítőkészséggel, tele ötlettel érkeztek erre a tanácskozásra. Érződött az a szándékuk. hogy hozzásegítsék a középiskolás kiszeseket ahhoz: a tavalyinál jobb munkát végezhessenek. Örülni kellett volna a tanárok aktivitásának, bírálókészségének, amely valóban éles és bátor volt — ha még olykor egyik-másik tanár tévedett vagy túlzásba esett is. Természetesen nincs elveszve semmi! Ami rosszul sikerült az értekezleten, helyre lehet hozni. Mégpedig alaposabb program kidolgozásával, amelynek középpontjában a tanulás segítése áll, amely foglalkozik a sportolással, szakköri tevékenységgel. a próbázások jó felkészítésével. De nem foglalja le a diákok és tanárok minden idejét. A program számoljon azzal is. hogy a középiskolások még csak tizenhat, tizenhét évesek! „Szeretnek olvasni, gondolkodni és ábrándozni” ... Mindezt átérezve, megértve tudjuk csak igazán „életre” nevelni a fiatalokat. Méghozzá a tanárok és a KISZ-szervezetek közös erejével, együttműködésével. Hogy ne csak az alapkérdésekben, hanem a részletekben is megegyezzen a véleményük. A tényleges és nemcsak a szavakon alapuló kölcsönös bizalom légkörében! Sági Ágnes
