Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-07 / 236. szám
"'^WCírlan 1958. OKTOBER 7. KEDD A GYÓGYÍTÓ enyv Ismeretes, hogy ez ideig a törött végtagokat fémkapcsokkal illesztették össze. Ezek alkalmazása egyes esetekben megkímélte a beteget a nehéz gipszkötés hosszadalmas viselésétől, s eredményesebb, gyorsabb gyógyulást biztosított. Gyakran azonban a kapcsok szövődményeket okoztak és a fémdarabkákat csak operáció útján távolíthatták el a testből. A moszkvai sebészeti berendezéseket készítő Intézetben különleges enyvet állítottak elő, amellyel gyorsan, hatásosan és kényelmesen illeszthetik össze a törött csontokat. Ez az enyv szintetikus gyantából készül és rövid idő alatt teljesen felszívódik a szervezetbe. Az intézet munkatársai jelenleg olyan sebészeti enyv előállításán dolgoznak, amely- lyel véredényeket és idegszálakat ragaszthatnak össze. Eredményesen dolgozik a Ceglédi Földművesszövetkezet termelési tagbizottsága „Nyngíatószer“ növények számára Az utóbbi években elterjedt és az emberi idegek megnyugtatására szolgáló szerekhez hasonlóan kitűnő eredményt értek el egy külföldi készítménnyel, amely a növényeket ellenállóbbá teszi a túl nagy hőséggel, hirtelen hideggel, aszállyal szemben. A készítményt hígított állapotban permetezik a növényekre. Különösen paradicsomnál, málnánál, földiepeméi, borsónál és más hasonló növényeknél értek el kitűnő eredményeket. Megfelelő időben való alkalmazás esetén sok növény a szer hatására több virágot hoz. Cseresznyefákkal végzett kísérletek során sikerült kétszeres termést elérni. Sok szó esik napjainkban arról, hogy a földművesszövetkezeteknek mozgalmi és kereskedelmi tevékenységükön túlmenően részt kell venniök a mezőgazdasági termelés irányításában, illetve fejlesztésében is. E feladat gyakorlati megvalósítása azonban sokkal bonyolultabb és nehezebb, mint az előbbieké, s a szövetkezetek tevékenysége is azt mutatja, hogy sürgősen javítani kell ilyen irányú munkájukon. Javítani kell, de hogyan? Nagyon kevés tapasztalat van még arról, hogy miként tudnák a legeredményesebben mozgósítani a földművesszö- vetkezetek falujuk parasztságát egy-egy soron következő mezőgazdasági feladat elvégzésére. Annál is bonyolultabb és nehezebb ez, mert a földművesszövetkezeteknek több száz egyéni termelővel kell foglalkoznak, tájékoztatni, vagy meggyőzni őket. Ez nem köny- nyű feladat, s különösen nem az, ha a munkát csupán a szőkébb körű vezetőség, illetve igazgatóság végzi. Ennek felismeréséből indult ki a Ceglédi Földművesszövetkezet igazgatósága, amikor a gyakorlatban is megvalósított egy munkamódszert, amely az eddigi tapasztalatok szerint alkalmas arra, hogy közelebb kerüljenek az egyéni parasztokhoz és befolyásolni, illetve irányítani tudják őket a mezőgazdasági termelés növelésére. A Ceglédi FöldművesszövetMég mindig a ceglédi tolifelvásáriásról Két hónappal ezelőtt lapunkban cikk jelent meg arról, hogy miért az Érdi Földen ű- vesszövetkezet vásárolja fel a tollat Cegléden, a Ceglédi Földművesszövetkezet tolifelvásárló telepének tőszomszédságában. Akkor javasoltuk — hiszen a megyében csak 4—5 földművesszövetíkezet foglalkozik tolifelvásárlással —, hogy az engedéllyel rendelkező magánfelvásárlók csak a tollfelvásárló hellyel rendelkező községeken kívül vásárolhassanak fel tollat. A cikk hatására az Érdi Földművesszövetkezettől elvették a tollvá- sárlás jogát. Ugyanakkor az érdiek magángyűjtőijét. Farkas Ferencet a MÉH Vállalat alkalmazta. Végeredményben tehát nem történt semmi változás. ' A Ceglédi Földmű vesszővel- kezet tollfelvásárlótelepe mellett továbra is ott működik Farkas Ferenc, aki most nem az érdieknek, hanem a MÉH- nek gyűjti a tollat Ez aztán intézkedés! A MÉH-nek Cegléden, a Szolnoki úton van egy hulladékfelvásárló telepe. Az illetékesek kötelezték a MÉH Vállalatot, hogy tollat is csak ezen a telepen vehessen át, és tiltsák meg, hogy magángyűjtője, Farkas Ferenc, a szövetkezeti tollfelvásárlóhely melletti, cégtáblával megjelölt házban, valamint a ceglédi piacon tollat vásárolhasson fel. A magán- gyűjtők járják a tanyavilágot, a felvásárlóhellyel nem rendelkező községeket és ott gyűjtsék a tollat. Ami jelenleg Cegléden folyik, az nem egészséges. A magángyűjtőt nem kötik a megszabott felvásárlási árak, nem vezet nyilvántartást, nem állít ki vételi jegyet és nem egy esetiben megengedhetetlen módszerekkel, árfelhajtássai konkurrál a szövetkezeti felvásárlóval. Újólag meg kell jegyeznünk, hogy a megyében mindössze 4—5 helyen foglalkoznak a földművesszövetkezetek tóik felvásárlással. A többi községben. magánosok, mint egyéni gyűjtők végzik a felvásárlást. Jászkarajenőről is pesti és vidéki magángyűjtők viszik el a tollat, mert a szövetkezet nem vásárolja azt fel. Ezen is változtatni kellene, de legsürgősebben a ceglédi helyzeten, még most, a tolifelvásárlás szezonjának kezdetén. Ezt kívánja a szövetkezeti szektor érdeke s az igazság is. ■riimiutiniMiHtidiiiiHiiKiiimiiniiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiitiiiHiiKiiiiimtiKiiiitmtiiHiniiiiiiiiiniiiiiiiMiiiiniiiiiniimiiiKuiiiiii RAVASZSÁG kezetnél 26 taggal létrehoztak egy mezőgazdasági tagbizottságot. A 26 tag közül 20 földművesszövetkezeti, vagy szakcsoport tag, de képviselteti magát a tagbizottságban, a községi párt- szervezet, a Hazafias Népfront, a békebizottság. Tagja még a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetője, a mező- gazdasági technikum igazgatója és a földművesszövetkezet mezőgazdasági üzemág vezetője. A megye sok szövetkezeténél megalakult már a tagbizottság, csakhogy az igazgatóság elfelejtette, hogy a bizottsági tagokat feladatokkal is meg kell bízni ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassanak. Nem így a Ceglédi Földművesszövetkezet igazgatósága. A város határát 16 körzetre osztották fel úgy, hogy egy-egy körzethez mintegy 1350 hold egyéni föld tartozik. Mindegyik körzethez kijelöltek egy-egy felelőst a tagbizottsági tagok közül, olyanokat, akik a körzetben is laknak. A körzetfelelősi teendőkkel megbízottak nagy része korábban a tanács megbízásából dűlőfelelösi teendőket látott el, tehát bizonyos szervezési és irányítási gyakorlattal rendelkeznek. A könstfclstós fs’aáata, hogy területén megkösse a dolgozó parasztokkal a termelési szerződéseket, szerződést kössön a gépi munkára, felveszi a gépi munka díjat. Munkautalványozással és a felszántandó területek kijelölésével, valamint a munka átvételével is foglalkozik. A körzetfelelős rendelkezik a körzetébe beosztott traktorral. Tehát nemcsak feladatot kaptak, hanem jogkört is. A földműves- ; szövetkezet vezetősége megvalósítja a körzetfelelősöknek azt a javaslatát, hogy körzeti raktárakat létesítsenek. ahol a műtrágyát és a növényvédő szereket tárolják. Ezek elosztásával is ők foglalkoznak majd. A körzetfelelősök az eddigi tapasztalatok szerint nagy kedvvel és lelkiismerettel végzik munkájukat. Jelentős szerepük van abban, hogy CegléT den jól halad a termelési szerződéskötés, sok egyéni gazda szántat géppel, jól megszervezték a növényvédelmet stb. Eredményes munkájukhoz az előbbiekben említetteken kívül hozzájárul, hogy ismerik azokat a gazdákat, akikkel kapcsolatban vannak. Tudják, hogy egy-egy gazdának hány | hold földje van, tudják, milyen | növényekre és mekkora terű-1 letre kötöttek termelési szer-1 ződést. Ezekről nyilvántartást | is vezetnek. Ilyenirányú mun- | kájukért az előírt jutaléktérí-1 tést is megkapják. A szövetkezet igazgatósága | ezen túlmenően negyed- | évenként munkájuk szerint | 100—300 forint tiszteletdíj- | jal is jutalmazza őket. | Szólni kell még azoknak a | tagbizottsági tagoknak a mun-1 kájáról is, akiket nem bíztak | meg körzetfelelősi teendőkkel. 1 ök termelési és tenyésztési | szaktanácsokat adnak a termelők és a körzetfelelősök | részére, továbbá ők szervezik | meg az elméleti és szemléltető | oktatást is. A tagbizottság kéthetenként | ülésezik, ahol a tagok meg-f beszélik a soron következő fel- 1 adatokat, tolmácsolják a tér- | melók kívánságait, sérelmeit. | A tagbizottság segítségével szn- | ros és állandó kapcsolatot tart f a földművesszövetkezet igaz-1 gatósága tagjaival és az egyé- | nileg dolgozó parasztokkal. | A Ceglédi Földművesszövet- | kezet ’ 1 helyes munkamódszerére | felfigyelt már a SZŐ VOSZ ? mezőgazdasági főosztálya. | s elterjesztését kívánatos- | nak tartja az egész ország- I ban. Helyes lenne, ha a MÉSZÖV igazgatósága is mindent megtenne, hogy a megye földművesszövetkezetei is mielőbb életre keltsék a mezőgazdasági tagbizottságokat és gyümöl- csöztessék a ceglédiek kezdeményezését (m—s) Clubét, Színház, Qvödal&m A cirkusz költészete A gúlacsapat egyik gyakorlata Szovjet szövetkezeti küldöttség Kiskun/acházán Az elmúlt hát péntekjén P. A. Kabanov, a Szovjetunó Fogyasztási Szövetkezeti Központi Szövetsége elnökhelyettesének vezetésével négytagú szövetkezeti delegáció érkezett hazánkba. A szovjet vendégek szombaton Kiskunlacházára látogattak el, s tanulmányozták az ottani földművesszövetkezet tevékenységét. A küldöttség tagjai s a megye földművesszövetkezeteinek vezetői hosszasan elbeszélgettek, majd a szövetkezeti étteremben közös vacsorán vettek részt. A küldöttség meglátogatja a hét folyamán a tá- p;óbicskei ifjúsági szövetkezeiét is. T arka, finomárnyalatú köntösök, s bennük messze- földről jött, kedves vendégek. Műsoruk: költészet. A cirkusz költészete, bizonyságaként annak, hogy ebben a műfajban is lehet szépet, szívetdobogtatót nyújtani. Hogy ebben a műfajban is van költészet, szépség, maradandóság. Az ember cirkuszba mindig izgalomért, s nevetésért megy. Nos, itt is izgul, itt is nevet. De -ez más. | Nem olcsó, vásári nevetés, nem ; izomfárasztó kacagás. Több, \ sokkal több annál. A lélek fel- \ szabadult öröme, a bátorság ; megbecsülése, s izgalom a si- I kerértl A vuhani artisták műsora a \ messzi Kína cirkuszművészetét \ hozta el hozzánk. Talán soha \ senkinek még ekkora sikere l nem volt a Fővárosi Nagycir- í húszban, mint a kínai vendé- l grknek. Miért? Nehéz lenne \ erre válaszolni. Hiszen bohó- \ caik egy szót sem szólnak, s \ mégis kacag a közönség, kicsi ! nagy egyaránt. Artistáik egy eröltetettnek i tűnő mozdulatot sem tesznek, s ; mégis vastaps dübörög végig : a nézőtéren. Varázs ez, nagyon [ szép varázs. Mert izmok és ; akarat hatalmas játéka folyik I a porondon, de mindig játék \ marad. Még akkor is, ha az : ember nem akar hinni a sze- | mének, olyan csodálatos, olyan ; utánozhatatlan a mutatvány. Akkor is játék, könnyed, légies, nagyon szép. Olyan mutatványaik vannak, amire az ember csak annyit sóhajt: ez nem is igaz. Mert igaz lehet-e, hogy tíz tállal a fejetetején egy fiatal lány félkézen áll? igaz lehet-e, hogy valakiben a csontok szinte nem léteznek, s úgy hajlítja magát, mintha csak izmokból állna? Igaz-e, hogy hét széken, melyek csak két lábukkal állnak a másikon, hét ember ké- zenáll? Hogy tizen felférnek gúlában egy 'kerékpárrá? Igen: igaz! Mert ott, az ember szeme előtt, minden erőlködés, minden izzadás. minden hiba nélkül megcsinálják kínai vendégeink. Nincs olyan szám, melyre az ember elhúzná a száját, s azt mondaná: hát ez nem sok. Minden szám, minden mozdulat a helyén van, s tapsot fakasztó. Nagy tapsot. Siker ez a műsor. Siker, mert újat, ismeretlent kap az ember. Művészetet: cirkuszban! Költészetet, finom, légies mozdulatokat, ott, ahol rerejtékszaghoz szökatt. Szépséget, őszinte kacagást, ahol ripacskodáshoz idomult. S ez nagy szó! Porondon ennyit adhi: nagyon sok. S ezt a nagyon sokat nyújtják kínai vendégeink, akik az est folyamán minden néző szívébe belopják magukat. Maradandó emlékként. — m — KRÉMES - tojás nélkül Tndja, szomszédasszony, nincs a gépben film, de másképp nem akart fát vágni, csak ha közben fényképezem... Többen panaszkodtak már amiatt, hogy a szövetkezeti cukrászdák nagy részében nem kapható megfelelő választékú sütemény, torta. Legutóbb Nagykátáról kaptunk ilyen tartalmú levelet. Kérésünkre Gáti Károly, a Földművesszövetkezetek Nagykálai Járási Központjának elnökhelyettese kivizsgálta a panaszt és az alábbiakat közölte: „A panaszosnak igaza volt, mert Nagykátán, de más községekben is a szövetkezeti cukrászdák nem jutnak elegendő tojáshoz. Nagykátán például augusztus eleje, csaknem két hónap óta nem kapott Dómján Ferenc. a szövetkezeti cukrászda vezetője. Ha valaki tortát akar rendelni esküvőre vagy más alkalomra, be kell vinnie hat darab tojást, mert az nincs a cukrászdának. Linzer és vajas tésztákat készítenek egyedül, amikhez nem kell tojás, valamint szárított — még korábbi — tojásfehérjéből habos süteményeket. így készül például a krémés is, mert az előírások szerint árusítani kell. A szövetkezeti cukrász annyi tojást vásárolhatna, amennyire szüksége vdn — csakhogy a hivatalos felvásárlási árat nem lépheti túl. Nagykátán például 1,70—1.80 forint a tojás ára a piacon, míg a felvásárlási ár 1,10. Ezért az árért viszont nem kap tojást. A szövetkezet felvásárolta tojás 10 százalékát is felhasználhatná a cukrászda, de a termelők nem a szövetkezetnek adják át a tojást 1,10-ért, hanem a piacra viszik, ahol 60—70 fillérrel többet kapnak darabjáért. Kényes helyzetben vagyunk mi is. Felelősségre kellene vonnunk a cukrászt, amiért nem tart megfelelő választékú, a vendégek által keresett süteményt, fagylaltot. Ám a cukrász nem .tehet róla, hogy nem kap tojást, immár két hónap óta. Tudomásom szerint nemcsak nálunk okoz problémát a tojáshiány. Bízom benne, hogy az illetékesek mielőbb intézkednek, s vagy tojást kapunk, vagy lehetővé teszik, hogy a tényleges helyzetet figyelembe véve vásárolhaturtk tojást, A két bohóc (ftiiiiimiMiimiiHmumiitimiiiniiiMiiiiiiiiiiiiiimtiiit« | Megjelent a Meseszínpad első kötete 1 jj'isznos kezdeményezést I H indított útjára a Móra \ Ferenc Kiadó. Meseszínpad- \ sorozatot jelentet meg, amely l mesejátékokat és könnyen elő- \ adható színpadi jeleneteket \ tartalmaz, ezzel is megköny-r \ nyítve az általános iskolái \ színjátszó csoportok témavá- ! lasztását. \ A most megjelent első kö- j tét Ignácz Rózsa Csipkerózsi- ; ka című mesejátékát tartal- ! mázzá. Csipkerózsika kedves ! meséjét kicsik és nagyok egy- \ aránt ismerik. A gyerekek ímindig szívesen fel-fellapoz- ; zák Csipkerózsika történetét a \ Grimm-mesék között, de szí- ! vesen emlékeznek rá vissza a Ifelnőttek is, mint gyermekko- \ rv c egyik kedves meséjére. Aki figyelmesen elolvassa i Ignácz Rózsa Csípkerózsikáját, meglátja, hogy az írónő nemcsak egyszerűen színpadra alkalmazta a népszerű Grimm-mesét, hanem versbeszedte és számtalan népmese-elemmel is gazdagította, színezte. A fordulatos cselek- ményű, látványos mesejáték előadását rendezői és technikai útmutatásokkal, jelmezes díszlettervekkel kiegészítve adja a színjátszók kezébe, hogy ezzel is megkönnyítse a Csipkerózsika iskolai színre- vitelét. Reméljük, hogy a Móra Ferenc Kiadó új sorozatát, a Meseszínpadot rövidesen újabb kötetek követik majd, hogy az iskolai színjátszók minél több előadással örvendeztethessék meg sziRo’^et és pajtásaikat. (P. p.) J
