Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

ttm If EG K^Cirlao 1958. OKTÓBER 4. SZOMBAT „ElrVlroniku« asmiszlens“ így nevezik a szovjet sebé­szek ázt a berendezést, amely operáció közben „éberen fi­gyeli” a beteg szívműködését. Az új készülék televíziós er­nyőjére kivetíti a szívműkö­dés legkisebb változását is. A szív elektromos áramának im­pulzusait elektroiiikus lám­pák segítségével jelzi. A tele­víziós ernyőn jelentkező vál­tozásokat különleges fényké­pezőgéppel fényérzékeny le­mezre rögzítik. A sebészek nagy elismeréssel nyilatkoz­nak az új készülékről, amely a bonyolult operációk alatt állandóan jelzi a szívműködés alakulását. Automata bölcső A massachusettsi műszaki főiskola egyik tanára automa­tikus gyermekbölcsőt talált fel: abban a pillanatban, ami­kor a csecsemő sírni kezd, egy gépezet mozgásba jön és a bölcsőt ide-oda ringatja; a ringatás következtében a gyermek megnyugszik és elal­szik, anélkül, hogy bárkinek közbe kellene avatkoznia. Pipázó gyerekek Az afrikai Kalahari-sivatag- ban lakó busmanok annyira megszokták a pipát, hogy az íj és a nyíl mellett a dohány­zacskót is feltétlenül maguk­kal viszik minden vándorút- jukra. A férfiakon kívül nem­csak az asszonyok dohányoz­nak, hanem a gyermekek is, mégpedig hároméves kortól kezdve. Mellesleg megjegyez­ve, a busmanok dohányának oly gyalázatos a füstje, hogy a legelszántabb szivaros is ha­lálos beteg lenne tőle. IDŐBEN MEGY A VÁLASZ. DE NEM MINDIG ELÉG PONTOS A panaszos levelek sorsa a Szobi Járási Tanácsnál Cfilnt, Szí ti ház, Qrödalönr I Himmer Lőrinc elvtárssal, a Szobi Járási Tanács vb-titiká- rával válogatunk az előttünk fekvő le*élhalmazbótl. Vajon hogyan, milyen gonddal intézik a levelekben lefektetett ké­relmeket, panaszokat. Aktá­nak tekintik-e csupán, vagy meglátják a levelek mögött az embert, aki tanácstalan, s igaz, vagy vélt panaszára kér orvoslást. A törvény értelmében a be­érkezett levelek elintézést ide­je kerek egy hónap. Éppen ezért a júliust választottuk, amelyet ebből a szempontból már lezártak. Téglás László Nagymarosról fordult kérelemmel a rádió­hoz. Lakást kért. Fiatal há­zas, elmebajos anyjánál él­nek, ahol kibírhatatlan a helyzetük. A rádió nem ad­hat lakást, mint ahogy nincs joga intézkedni sem. Erre egyedül a helyi tanács sieoek jorosultak. Így a levél a járási tanácshoz került. Két héten belül maga az ügydarab „lerakhatóvá vált”. De a panasz nem. Nem azért, mintha nem viselnék szívükön a jogos kérelmet, de a nincsfoől nem tudnak adni. — A lakáshelyzet a járás al­só részében különösen nehéz — mondja Himmer elvtárs. A felső részen már nincs ilyen probléma. Jól bevált idén a málna. Ügy építkeznek ott az emberek, hogy öröm nézni. Végeredményben lakáspa­nasz Rolozs József levele is, aki a letkési Bástya Tsz tagja. Vámosmikolán vett házat, eléggé rossz állapotban. Ügy számított, hogy lebontja s ab­ból épít magának új hajlékot. Csakhogy a házban lakó van, akit a rendelkezések értelmé­ben csak akkor tehet ki, ha számára megfelelő cserelakást biztosít. Bírói útra nem terel­heti az ügyet, mert 1959. de­cember 31-ig felfüggesztették az eljárásokat. így a tanács sem segíthet, mert üres lakással nem ren­delkezik, amit a lakónak ki­utalhatna. Van azonban a levélnek folytatása is, amely­nek kivizsgálására a Pest megyei Tanács kérte meg a já­rást. Levéláró bejelentése szerint a letkési tanácselnök három házhelyet is tart, míg másnak egy sem jut Mi az igazság? Semmi. A tanács­elnöknek nem három, hanem két házhelye van. Valójában azonban egyik sem az övé. El­ső feleségétől 10 gyermeke örö­költ telket, a második asszony­tól született hat gyerek örö­költe a másodikat. Minden­esetre tanulság: mielőtt vá­dat emelünk valaki ellen, ke vés fáradsággal meg a valóságról. Goff redo Parisé: A SZÉP PAP rjj iró mutatkozott be ezút- U tál a magyar olvasókö­zönségnek: Goffredo Parisé. Még huszonkilencedik eszten­deiét sem töltötte be. A napfé­nyes olasz Viserzában szüle­tett, s szűkös, de vidám gyer­mekkora óta sok mindent meg­próbált, míg íróvá érett. Böl­csésznek készült, de tanulmá­nyait nem fejezte be. Biztosí­tási ügynök lett, majd borbély. Az Alto Adige-i lapnál mint tudósító próbált szerencsét, az­után beiratkozott a padovai egyetem matematikai szakára, de itt sem vitte sokra. Közben két regényt írt. Harmadik mű­ve: A szép pap 1954-ben jelent meg, s ezt tartja legsikerültebb regényének. így vall erről: „A szép pap-ban, úgy érzem, vég­re megtaláltam igazi anyago­mat: a kisvárost, menekülni, szabadulni vágyó embereivel, minden emberi nyomorúságá­val és komikumával.“ Regényében a szép pap es a szerelmes véníkiszasszonyok olykor szelíd, olykor kímélet­len gúnnyal megírt története köré gyűjti a kitűnő fiatal olasz író nagy szeretettel áb­rázolt alalkjait, a kisváros jel­legzetes figuráit. A finom mo­dorú betörőt, a kedves csirke­fogókat, utcagyerekeket, az ut­calányt, az öreg bicikliőrt. Nem különösen jók, nem kü­lönösen rosszak ezek a társa­dalom peremén élő emberek; éheznek, veszekednek, szen­vednek, lopnak — az író még­is kihámozza belőlük az em­bert. A két kisfiú,' Sergió és Cenu rokonszenves alakja sokáig megmarad még az olvasó em­lékezetében. Ez a két kedves csirkefogó a regény tulajdon­képpeni főhőseya kisvárosban semmi sem történik nélkülük, ök a közvetítők a különböző rendű és rangú emberek kö­zött. ök terjesztik a legkülön­félébb pletykákat Don Gasto. né-ról, a szép papról a vénkis­asszonyok között, hogy ezzel néhány lírát srófoljanak ki be lőlük, amellyel némiképp csök­kenthetik maguk, s környeze­tük nagy nyoniorúságát. ök táplálják a fülig szerelmes Immacolata vénkisasszony Don Gastoné iránt érzett sze­relmét s ők hozzák össze a szép papot Fedorával, az utcalány, nyal. Goffredo Parisé mesteri kés­zei festi a két srác jellemét, 4 mindvégig igazi kisfiúknak áb­rázolja őket. Cselekedeteik­ben, beszélgetésükben egy­aránt megőrzik gyermekes üdeségüket, kisfiús bájukat — s ez a regény legfőbb erénye. A másik: pergő, modern, de modernségében sohasem túlzó vagy bántó élvezetes nyelveze­te. Az író erényei közé tartozik az is, hogy a kisváros egysze rű emberei között ott esetük- botlik egy csomó nevetséges, szánalmas, ellenszenves figu­ra: a felüllevők, a gazdagok, akiknek nem a lelke, csak fin­torba merevedett arca érdekli az írót. S míg ezt teszi, akarat­lanul is leleplezi a fasizálódó Olaszország fülledt, bűnös dú­céi levegőjét, egész romlottsá­gát, hiszen éppen azokat festi ellenszenvesnek, akik csatla­koznak a fasiszta párthoz, akik határtalan lelkesedéssel üdvöz■ lik a városba érkező Duce-t. Ha nem is elég éles ez a tár­sadalombírálat, mégis állásfog­lalás a fasizálódás ellen. S ta­lán éppen ez az, ami maivá és aktuálissá teszi ezt a könyvet. (Európa Kiadó.) (P. P ) Simon Józsefnek a Szobi Községi Tanáccsal van elin­tézni valója. Levele július 10-én érkezett le a rádiótól a járási tanácshoz és 25-én már ment is a válasz. Hosz- szadalmas ügy ez, amely a bíróságon várja a befejezést. Szob község határában igen jó építőkövet lehet bányászni. Ezt a követ hordta mindenki — engedély nélkül. Később azon­ban a kőbánya a községi ta­nács kezelésébe került s így már megszűnt a szabad bá- r.yás^ás. Most azon vitáznak, kell-e fizetni a már kibányá­szott, de még el nem vitt kö­vekért. Az ügyben most vár­ják a bírósági döntést s a tanács annak alapján jár majd el. Lelkesen fogott tollat GubSs János, hogy orvoslást kérjen adóügyében. Állítása szerint olyan csereföld után vetnek ki rá adót, amely n«m az övé, soha nem is volt Nézzük csak, mint válaszolt erre a járási ta­nács adóügyi osztálya? Azt, hogy panasza alaptalan, mert két évre visszamenőleg nem vetettek ki rá adót, sőt, az alaptartozásból is 860 forintot töröltek. A válasz elolvasása után még kevésbé láttuk tisz­tán, hogy tulajdonképpen jo­gos-e Gubis János panasza? Ha nem vetettek ki két éve adót, akkor mire fizetett 1050 forintot? Gubás Jánosnak va­lószínűleg más földje is van, ami után szintén tartozott. Ez azonban a rádióhoz írt vá­laszlevélből nem derül ki. Egy kicsit olyan „én is tudom, te is tudod, más minek tudja” válasz volt ez, nem adta meg pontosan, részletesen a tény­állást. Még két levél fekszik előt­tünk. Az egyikhez hosszú jegy­zőkönyvet is csatoltak. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottságtól jött a kérés, hogy a helyszínen vizsgálják ki Bagyins2jki Antal szokolyai la­kos panaszát. Szerinte a köz­ségi tanács nem törődik az A KIS FESTŐ óvoda vezetésével, bizonyos I fajta klikkszellem alakult f ott ki. A nagytakarítást a 1 szülőkkel végeztették, az j óvoda szükségleteire, vásár-§ lásokra rendszeresen a gyere- I kék szüleitől kértek kisebb- nagyobb összegeket. Helytelen- 1 nők találta azt is, hogy a I tanulmányi felügyelő felesé-1 gét vették fel gondozónőnek. í A felvett jegyzőkönyv meg- | állapítja, hogy Bagyinszki An- I tai bejelentéseinek egy része ; — kis túlzásokkal — de helyt- = álló. [ Intézkedtek, hogy az óvoda a jövőben saját = pénzügyi keretén belül oldja j meg a nagytakarítást és vásár- | lést, mert elegendő összeg áll | rendelkezésére. Az igaz, hogy I a tanulmányi felügyelő felesé- 1 ge is ott dolgozik, de helyette | nem mást bocsátottak el, ha- | nem az ott dolgozó óvónő szü- | lesi szabadsága letöltése után | felmondott. Helyére vették fei ! a szakképzettséggel rendelkező I munkaerőt. \ Kázmér Lajos levele Kernen- I céről a Népszabadságon ke-! resztül terülj a járási ta- i nácshoz. Megírja, hogy an­nak idején romháaat vet amelyből egy szobát építet 1947-ben. Azóta is fizeti utána az adót. Most tovább szerei ne építkezni. Köteles-e építé­si engedélyt kérni, mivel csal romnázról van szó, s kaphat-e utána adókedvezményt, mive új ház lesz. A választ két hé­ten belül megkapta, amely kö­zölte, hogy építési engedélyre szükség van. A többi kérdésre azonban nem kapott választ. Valószínű, hogy a községi ta nácsnál annak idején közöltél a levélíróval, hogy építési en­gedélyre szüksége van. El­mondták azt is, hogy a rom­házból újjáépített szobára is építési engedélyt kellett volna kérnie s akkor megkapta volna rá az adómentességet. Mive ezt elmulasztotta, az adót automatikusan továbbra is kivetették. Más elbírálás al; esik az építkezés, ha lebont­ja a romos épületet és csak az anyagát használja fel, vagy ha magát a már álló részt újítja fel. Ezek a felvilágo­sítások azonban nem elégítet­ték ki — szerinte — hitelesebb helyről akarta tudni, ml hr igazság. mintegy ellenőriztetni, vajon jól tudja-e a községi ta­nács, mi a teendő. Termé­szetes, hogy a Népszabadság ezt nem mondhatja el neki, a pontos, kielégítő választ a járási tanácsnak kellett vol­na megadnia. Azt mondják, a cseppben is benne van a tenger. Nagyon sok beadvány, levél, panasz érkezik havonta a járási ta­nácshoz. Valamennyivel fog­lalkoznak, igyekeznek mielőbb a kielégítő választ megadni A megvizsgált levelek alapján nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a gyorsasággal nincs is hiba. S túlnyomó részben, az elintézésiben se. De ezen a területen mégis van mit javí- ! tani! Hat levelet vettünk elő s abból kettőre nem kielégítő, \ pontatlan feleletet adtak. Le­het, hogy véletlenek összeját­szása ez. Mindenesetre: ezen változtatni kell. A falvak, vá­rosok népe úgy érezze, hogy tanácsért, felvilágosításért, ügyeinek rendezéséért nem fordulhat nagyobb bizalommal sehova, mint az általa válasz­tott tanácsszervekhez. Komáromi Magda ELŐZETES JELENTÉS A közeljövőben kerül bemutatásra az Ismerték egymást című német bűnügyi film, a nálunk is ismert Sonja Sutter főszereplésével atttittttiutmittimiHiiHitiNNiiiinitiniMiiiiiiiiiiHiHii NÉVTELEN CSILLAG A Madách Kamara Színház újdonsága S ebastian román író új da­rabját játssza a Madách Kamara Színház. Színhely egy román kisváros, 1930 kö­rül. A városka élete oly csen­des és sivár, hogy egyetlen eseménye: a bukaresti expressz átrohanása a kis pályaudva­ron. Egy este aztán az expressz megáll. Leszállítanak egy potyautast — feltűnően szép és elegáns „elsöosztályú” fia­tal nőt, aki a rulett-kaszinó­ból jövet — egyetlen fillér és egyetlen szál irat nélkül — szállt fel a vonatra. A vonat továbbmegy, a nő marad és egy öregedő, bogaras tanár — máskülönben amatőr csil­lagász — ad szállást éjszaká­ra az ismeretlen „csillagnak”. A nőt felkavarja a szokatlan környezet, mély hatást tesz rá az álmodozó, naiv tanár, akinek életét — a maga életé­nek ürességével szemben r— szépnek találja. A tanár is be­leszeret. A földre költözött égi szépséggel való találkozás kalandja őt is elkapja. Reggel jön a kijózanodás. Megérke­zik a nő barátja, aki kímélet­lenül kineveti és kinevetteti a kisvárosi környezetet és a szürke figurákat. A tanár is belátja, hogy tévedés az egész, hiszen „az emberek és a csil­lagok nem hagyhatják el ki­szabott pályájukat”. A darab legfőbb erénye a kisvárosi élet áporodottságá- nak bemutatása. Az állomás- főnök, a csillagász és barátja, a zenetanár, meg a megkese­redett, gyűlölködő öreg tanár­nő, Cucu kisasszony sorsán keresztül ismerkedünk meg a kisvárossal, látjuk ennek az értelmiségnek értelmetlen életformáját és egy pillanatra, egy-egy villanásra feltűnnek az áldozatok is. Ilyen a vasúti munkás, a becsapott paraszt, a „drillbe-tört”, elnyomoritott lelkű kis diáklány. A jól jel­lemzett figurák kitűnő színé­szi alakításokra adnak alkal­mat. Különösen Ladányi Fe­renc a szerelmes tanár szere­pében és Kiss Manyi a gonosz, pletykás vénkisasszony meg­formálásában alkot mara­dandót. Egy-egy mozdulatuk a színpadi alak egész fejlő­déstörténetét, mögöttes éle­tét feltárja. Nem ilyen kidol­gozott a lány alakja. A tükör, amit a szerző elénk tár, annál inkább torzít, mert egy másfajta torzulással szem­ben ábrázolja, méri a kisvá­rosi élet nyomása alatt bekö­vetkezett ferdüléseket. Az idegen világ emberei: Mona, a lány és a barátja. Az ő éle­tük üres, élvezeteket hajszoló, meddő. A két világ nem talál­kozhat. Mona egy pillanatig eljátszhat az egyszerűség és egészség illúziójával, roman­tikájával, de a napfényben már csak hunyorgó, rövidlátó kisemberré válik ideálja, a ta­nár, akinek alakját csak a csillagos éjszaka sejtelmessé- ge növelte meg. Mona csak elégedetlen, unatkozik, de jel­lemének nincs mélysége, nem tartalmas, gazdag lelkű em­ber. Ezért ez a találkozás nem szerelem, nincs igazi sodrása, ereje. Egymásra találásuk in­kább a lány szeszélyének kö­vetkezménye, mint jellemük logikájából következő tör­vényszerűség. Vakon tapoga­tóznak valami más után, me­nekülnek attól, ami van, de nem egymást keresték. Nem egymásnak rendeltetett két ember került össze és válik el a pályák kiszabottsága miatt. Ezért a hirtelen támadt szerelmük nem eléggé vindo­kolt és inkább az alapötlet il­lusztrációjaként, tételszerűen hat. Az pedig, hogy az író nem ítéli el, sajnálja a lányt, oda vezet, hogy a darab egyes helyeken kissé szentimentális­sá lesz. Egyes lapok — például a Népszabadságban Simon Gy. — kritikáikban hosszadalmas­sággal, filozofálgatással ma­gyarázták a tanár és a lány nagy jelenetének üresjáratú perceit. A valódi ok azonban Mona jellemének kidolgozat­lansága. A rendező, Ádám Ottó jól fogja össze az együttest, ügye­sen pergeti a cselekményt. Egészében véve jó író ügyes színdarabja a Névtelen csil­lag. Jó szórakozás, kellemes este. Érdemes megnézni. Sz. M. lllltlIIHHIIIIIIIIIIIIMIIItlIIIIIllillttlIllllltlllllllllllllltlItl ('"Filmhíradó ' J —«mHutMiMuiiHUMiumnuummiiitilttllltillllUKllllItnib Milyen szépen fest » bátyám! (Kristóf felv.) Krupié-sztrájk A velencei kasszinó krupiéi megunták, hogy közreműkö­désükkel mások naponta mil­liós összegeket nyerjenek, míg ők éhbérért dolgoznak, ök Is béremelést kértek. Sztrájkjuk egyetlen délutánra terjedt ki, de a munka végleges beszün­tetésével fenyegetőznek, ha nem teljesítik kívánságukat. Márpedig ugye rossz rágon­dolni, hogy mi volna, ha be­váltanák fenyegetésüket!? A HUNNIA FILMSTÚDIÓ­BAN Gertler Viktor az Egy Lajos kis hibával című víg­játék műtermi felvételeit for­gatja. E héten egy mulató dísz­letei között játszódó jelenet került filmszslagra, amelyben Házy Erzsébet szerepel. A BUDAPEST FILMSTÚ­DIÓ egész estét betöltő, ere­deti dokumentumokból álló filmet készít Az utolsó felvo­nás című, nagy feltűnést kel­tett könyv alapján AZ OLASZORSZÁGI Bcrga- móban rendezett nemzetközi művészfilm-fesztiválon az első díjat a szobrászművészettel foglalkozó Fekete álarc című belga film nyerte. NYUGAT-NÉMETORSZÁI BAN nagy sikerrel mutatte be a Csendes Don című szó« Jet játékfilm első részét, MARIO MONICELLI re- dezte a Donatella című óla1 filmet, amely a sajtó szeri! olyan, mint egy tündérmes A film egyik szereplője Alc Fabrizi. FRANCIAORSZÄGBAN nagybátyám című, cannes-i di nyertes Tati-film látogatót sága érte el az idei rekordr A filmet tizenhetedik hete vi títik Párizsban. RÖVIDESEN MEGKEZDI az első csehszlovák—grúz ki produkciós film forgatása Címe: Győz a szerelem-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents