Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-31 / 257. szám

1958. OKTOBER 31. PÉNTEK ' hírlap AZ „ŐSZIRÓZSÁS“ FORRADALOM 99 Történelmi évfordulót ünnepel az ország október 31- én: e napon győzött 40 évvel ezelőtt a polgári demokrati­kus forradalom Budapesten és ennek nyomán az egész or­szágban. Az elmúlt években a személyi kultusz káros légkö­re nem tette lehetővé, hogy helyesen értékeljük az első világháborút követő forradal­mi vihart. Napjainkban azon­ban bátran elmondhatjuk, hogy végre a történelmi való­ságnak megfelelő igazi képet rajzolhatunk a proletárforra­dalmat bevezető magyar pro- lógról. Itt az ideje annak, hogy Pest megyére vonatkozó-^ an is leszűrjük a magyar ok­tóber ma is élő tanulságait. A világháború szörnyű szen­vedései és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom orosz- országi győzelme Pest megyé­ben is rendkívüli módon ki­élezték a társadalmi és politi­kai helyzetet. A háborús gaz­dálkodás, az I élelmezési viszo­nyok szörnyű romlása, a ha­talmas véráldozatok végsőkig elkeserítették a néptömegeket. Az éhség és nyomor végigsö­pört az ország legnagyobb vármegyéjén. A váci járási fő­szolgabíró az alispánnak kül­dött jelentésében 1918. június 5-én ezt írja: „...a munkás­nép a szó szoros értelmében koplal... kiéhezve leerőtlene- dett és munkaereje nincs arányban a követelt és kény- szerűségből jizetett nagy mun­kabérekkel.'\ Az elégedetlenség a megye fegyik legnagyobb városában, Cegléden is óriási méreteket öltött és augusztus 6-án az éhező ceglédi proletárasszo­nyok tüntető menete bezúzta a városi előkelőség házainak és az üzletek ablakait. Csak megerősített csendőri és rend­őri különítmény tudta felosz­latni a tömeget. Mintegy 200 asszonyt a helyszínen letar­tóztattak és embertelen körül­mények között napokig a rendőrség fogdájában tartot­tak. Pest megye legöntudato- Sabb munkásai és parasztjai a háborús nyomor és vereség szakadékéból meglátták az egyetlen kivezető utat: az orosz példa követését. Czóbel Ernő tanár, a magyar kommu­nista mozgalom kiemelkedő alakja már 1917. december 2- án a Pilisen megtartott nép­gyűlésen arra hívta fel a föld­munkásságot, hogy maga ve­gye kezébe sorsa intézését. Azok a hatalmas politikai sztrájkok, amelyek 1918 fo­lyamán — a megye dolgozói­nak részvételével is — lezaj­lottak, arra mutattak, hogy a munkások és parasztok meg­értették: mit jelent az oros* példa követése. A váci dolgozók munkabe­szüntetéséről a Népszava kö­zölt részletes tudósítást. „A váci szervezett munkásság — írja az újság — impozáns mó­don mutatta meg lelkes csat­lakozását a politikai tömeg- sztrájkhoz." — A megye munkásainak harcos elszánt­ságára mutat az aszódi repü­lőgépgyár dolgozóinak sztrájk­járól szóló főszolgabírói jelen­tés. Eszerint a munkások fegyverrel vannak ellátva és ha élelmük elfogy, rekvirálás- hoz folyamodnak. De ekkor még: 1918 első felében statá­riummal és más brutális mó­dón nagynehezen letörték, és elfojtották a munkásmegmoz­dulásokat. De 1918 nyarán és szeptem­berében bekövetkezett a köz­ponti hatalmak katonai össze­omlása, amely megtörte^ az uralkodóosztály ellenállását a forradalom erőivel szemben, Gyakorlatilag az országban megszűnt a kormány hatalma. A szétmállott államgépezet és erőszakszervei már képtelened voltak megakadályozni a pol­gári demokratikus forradalom győzelmét; Budapesten 1918. októbei 25-én Károlyi Mihállyal a: élén megalakult a Nemzeti Ta nács, a Függetlenségi Pár baloldali szárnyából, a szociál­demokratákból és a polgár radikálisokból. Habár a Nem­zeti Tanácsot alkotó politika erők nem akartak forradal­mat, Budapest október 31-n virradóra a munkások és kato- ’nák kezébe került. A győzel mes nép a hatalmat a Nemzet Tanács kezébe tette le, mert akkor még olyan illúziók vol­tak, hogy a szociáldemokrata és polgári radikális vezetők harcolni vüognak a forradalmi célkitűzések valóraváltásáért. Károlyi Mihály lett a minisz­terelnök. A győzelmes „őszi­rózsás” forradalom híre vil­lámgyorsan elterjedt vidéken. A nép Pest megyében is a for­radalmi cselekvés útjára lé­pett. A falvakban és a váro­sokban élűzték a régi gyűlölt rend képviselőit: a szolgabírá- kat, jegyzőket és megkezdték a földesúri vagyon kisajátításéit. Az abonyi járásban a meg­alakult Nemzeti Tanács átirat­ban tudatta a főszolgabíróval, hogy „működése a nép előtt el­lenszenves”, aki ezért az „in­zultusok elkerülése végett" hi­vatalos funkciójától megvált. A nagykátai járás főszolgabí­rójának is távoznia kellett hi­vatalából, de a ceglédi és a vá­ci polgármester is lemondásra kényszerült Különösen a Jegyz5k el. len léptek fel rendkívüli szen­vedéllyel. Aszódon a nép a re­pülőgyári munkásság vezetésé­vel megszállta a csendőrlakta­nyát, lefegyverezte a csendőr, legénységet és átvette a köz­ség vezetését. A vecsési jegy­zőnek is menekülnie kellett, mert — saját főszolgabírója ír­ja róla — hivatalos mihőség­ben „goromba magaviseletét tanúsított és az asszonyokkal is összeverekedett”. Csak a forradalom győzelmét követő első napokban 33 vezető jegy­zőt, hét adóügyi jegyzőt és öt segédjegyzőt kergettek el Pest megye falvaiból. A jegyzők tö­meges elkergetését követte a nemzeti tanácsok megalakulá­sa. Például a ráckevei főszol­gabíró is kénytelen volt azt je­lenteni, hogy a járásiban „no­vember elején megalakultak a községi nemzeti tanácsok, ame­lyek minden hatalmat maguk­hoz ragadtok”. Azonban a néptömegeknek ez az első rohama még nem bizonyult elég erősnek a hata­lom megragadására. Kettősha- talomféle alakult ki, amelynek során a nemzeti tanácsok és az orosz példa nyomán meg­született munkástanácsok Jiarcbaszálltak a régi reakciós államgépezettel, a végrehajtó­hatalom megszerzéséért. A döntő roham még hátra volt. A történelmi helyzet a pol­gári köztársaság számára meg­szabta a feladatokat. A háború befejezése, a függetlenség ki­vívása, a nagybirtok feloszla­tása, a népellenes közigazgatás felszámolása, az úgynevezett polgári szabadságjogok kiví­vása jelentették a legfontosabb teendőket. De a polgári és szo­ciáldemokrata vezetés képte­lennek bizonyult arra, hogy ezeket a demokratikus és haza­fias célokat valóra váltsa. Az antant ggy^-g fenyege­tőbb katonai nyomása a Vyx- jegyzékben érte el a tetőfokát és újabb színtiszta magyar te­rületeket akart leszakítani Ma­gyarország testéről. Belpoliti- kailag főleg a földreformmal kapcsolatos huzavona és a régi népellenes közigazgatási veze­tők: az alispánok, főszolgabí- rák, főjegyzők további uralma akadályozta e polgári program végrehajtását. A magyar burzsoázia, amely nem akart forradalmat, ab­ban reménykedett, hogy a no­vemberben kitört forradalmi szenvedélyeket a polgári de­mokrácia keretei közé szorít­hatja. De csakhamar kiderült, hogy a polgári köztársaság nem képes konszolidálni a helyzetet és megakadályozni azt, hogy a polgári demokrati­kus forradalom át ne nőjön proletárforradalomba. Hogy a a forradalom nem állt meg fél­úton — ahogy a polgári és szo­ciáldemokrata blokk akarta —, abban vezetőszerepet a ma­gyar kommunisták játszottak. Viszont, hogy a fiatal KMP, amely november 20-án ala­kult meg, történelmileg oly rendkívül rövid idő alatt győ­zelemre vihette a néphatalom ügyét, ahhoz az októberi forra­dalomra volt szükség, amely felszántotta a talajt, Dr. Vigh Károly, a TIT Pest megyei történelmi szakosztályának elnöke ÖHG 1ÍPCSÓK Ne ilyen segítséget! r Kevés a traktoros a Gö­döllői Gépállomáson. Mint­egy 10 gép áll hatalmas ud­varán, nincs, aki vezesse, irá­nyítsa azokat. A gépállomás keresi a jólképzett traktoro­sokat, sőt kérte a járás kü­lönböző szerveit, főleg a föld­művesszövetkezeteket, hogy segítsenek megfelelő trakto­rosokat szerezni. A napokban egy ember je­lentkezett a gépállomáson. A Valkói Földművesszövetkezet elnökétől hozott ajánlósoro­kat. „Kérjük, B.-t, soraink átadóját, aki kétéves traktor­vezetői gyakorlattal rendel­kezik, vegyék fel. Nevezett jó minőségű munkát fog vé­gezni, ha traktort kap." örültek a segítségnek, a küldött traktorosjelöltnek, de csak addig, míg el nem kér­ték munkakönyvét. Abból ki­derült, hogy szinte havonta váltogatja munkahelyét, s a könyv csak úgy tarkáink a sok „önkényesen távozott”, „elbocsátva” bejegyzéstől. Érthető, hogy nem vették fel, s ennek különösen örültek, mert utólag megtudták: ne­vezett „traktoros" többször lopott is, jó ismerőse a rend­őrségnek. Szóvá tesszük ezt a dolgot, az ilyesfajta ajánlást, mert nem egyszer találkozunk ha­sonlóval. Felelős emberek ne ajánljanak csak olyant, akit jól ismernek, s akiért felelős­séget is mernek vállalni. Sok bajt, hibát, károkozást lehet megelőzni egy kis figyelmes­séggel, éberséggel. Mert a fentiekben leírt segítség ép­penséggel nem segítség. (csá) vezetnek fel a szentendrei Templom hegyre. Innen szép kilátás nyílik a városra. Hogyan szavazzanak a lakóhelyüktől távollevők? A kormány rendelete értel­mében az a választójogosult személy, aki a választás nap­ján állandó lakóhelyétől tá­December 1-től május 1-ig: országos földművesszövetkezeti kulturális seregszemle A SZÖVOSZ és a KPVDSZ együt­tes határozata értelmében decem­ber 1-től május 1-ig rendezik meg az országos földművesszövetkezeti kulturális seregszemlét. A sereg­szemle az utóbbi évek egyik leg- nagyobbarányú kulturális meg­mozdulása lesz a magyar falunak, s egyben „főpróbája” is a föld­művesszövetkezetek azon törek­vésének, hogy az eddiginél sok­rétűbben és erőteljesebben vegye­nek részt a falvak kulturális és társadalmi életében, a falusi mű­velődési otthonok munkájának élénkítésében, az ismeretterjesztés, az agrópropaganda, valamint a könyvterjesztés legfontosabb fel­adatainak megoldásában. Szerepel a seregszemle célkitűzései között április 4, május 1, a párt meg­alakulásának és a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 40. évfordulójá­nak megünneplése. A seregszemle előkészítésében és lebonyolításában nemcsak a művé­szeti csoportok, hanem az egész földművesszövetkezeti hálózat, a földművesszövetkezetek minden dolgozója részt vesz. A művészeti együttesek megyei színjátszó, zenei és táncbemutató­kon vetélkednek egymással az el­sőségért. A színjátszó csoportok versenyét december 1. és március 31. között, a zenei és táncversenye­ket pedig március 1-től május 1-ig rendezik meg megyénként. A földművesszövetkezetek _mint k ollektívák _ a tagjaik és a kör­z etükbe tartozó lakosság körében végzett ismeretterjesztő munka eredményeivel, irodalmi estek, ankétok, kiállítások szervezésével versenyeznek a legkiemelkedőbb kulturális tevékenységért járó elsőségért. A SZÖVOSZ igazgatóság, illetve a KPVDSZ elnöksége mind a mű­vészeti csoportoknak és egyéni szereplőknek, mind a földműves­szövetkezeteknek jutalmat ad. A legjobb csoport és földművesszö­vetkezet a SZÖVOSZ igazgatóság és a KPVDSZ elnökségének nagy­díját nyeri el. A kiemelkedő tel­jesítménnyel szereplők megyén­ként részesülnek értékes jutal­makban. vol van, kérheti ideiglenes la­kóhelyén, illetőleg tartózko­dási helyén az illetékes köz­ségi (járási jogú városi, váro­si kerületi) tanács végrehajtó bizottságától az ottani név­jegyzékbe való felvételét. Az ideiglenes lakás, illető­leg tartózkodási hely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a kérelmező ada­tait azonnal névjegyzékbe ve­szi, ha bemutatja az állandól lakás szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által ki­állított „Igazolás”-t arról, hogy a névjegyzékben szere­pel. Ezért az Országos Választási Elnökség felhívja mindazokat a választójogosultakat, akik november 16-án bármilyen ok­ból (munkavállalás, üdülés, lá­togatás stb.) az állandó lakó­helyüktől távol lesznek, hogy már most szerezzék be az „Igazolás”-t. A tanács végrehajtó bizott­sága az Igazolást levélbeli megkeresésre a kérelmezőnek megküldi, hozzátartozójának, vagy más megbízottjának is kiadja, tehát a kérelmezőnek nem szükséges személyesen megjelennie. Mészáros Ottó: ^TJ aliőm/uök tnúJlf éL b itltvimí SZÁMOLJAK-E A MILLIÓKAT? Idősebb emberek mesélik, hogy a harmincas évek végén nagy volt az öröm a faluban. Elterjedt a hír. hogy iparvas­utat építenek Cegléd és Jász­berény között. Mivel a község éppen a kettő metszésvomalá- ban fekszik, így bizonyára in­nét is sok ember kell a mun­kákhoz, lesz hát kenyér, nem kell elmenni kilencedéibe, tize­déibe aratni, csépelni. A dologból mégsem lett sem­mi. A falubeliek nem nagyon tudták, miért nem. Erre csak később derült fény, akkor, amikor átnézték az irattárban valamikori Vitzián főispán ira­tait. Mondanom sem kell, hogy 1945 után. Nos. akkor kiderült, hogy a7 iparvasút építését a főispán úr nem engedélyezte, saját kezeírásával döntve el: ■nem lehet! S egy levélből, amit barátjának írt, az is kiderül, miért. Ezt írja: „Nem mentem bele ebbe az iparvasút dologba. Mégis csak hallatlan, hogy úgy tervezze­nek meg egy vasutat, hogy az ne érintse a főispán birtokát. Hát majd bolond leszek szeke- reztetni a terményt, hogy vas­útra ralkjam. Huzakodott a mérnök, hogy nem, hát kidob­tam. Akkor pedig nem lesz vasút! így — úgy, nem lehet, mert a talaj, meg ez, meg az! Hát Gazsim kérlek, hallottál ilyet? No, mindegy, kidobtam, s hogy mégis megmutassam, elrendeltem: közmunkában építsenek kövesutat a birtokig. Most már szerencsésen el is íkészült, ha legközelebb arra jársz, azon jöhetsz a lépcső- feljáróig.“ Nem véletlen, hogy ezzel kezdtem. Mert emlékeztetni kell azokat az örök elégedet­lenkedőket. akik mindenre fitymálva húzzák el a szájukat, s csak éppen azt nem mond­ják: ez is valami? Pedig so­kat, nagyon sokat kapott ez a falu az elmúlt évtizedben. Ne­héz milliók épültek itt be fa­laikba, hidak betonívébe, gé­pekbe, s kerültek a földbe, ta­lajjavításként, műtrágyaként. Csak pár példát, mi ;s épült ebben a faluben: betonhíd, szülőotthon, négytantermes, Majdnem tizenkilenc millió forint! Mindezt az állam adta. s legtöbbje olyan közvetlen be­ruházás, melynek hatása a la­kosság életében azonnal jelent­kezik! De még az olyan közve­tett beruházások is, mint * gépállomás, jelentősen előbbre lendítik a falut! Betonhíd (Ceglédi út) 300 000 Ft Szülőotthon 80 000 „ Sportpálya bővítés 63 000 „ Kulitúrház bővítés 88 000 * Közvilágítás bővítése 11 000 „ Négytantermes iskola 1 250 000 „ Gépállomás 4 650 000 „ Törpevízmű 360 000 „ Betonhíd (kisfalusi) 197 000 „ Kossuth L. út kövezése 120 000 ,, Kísérleti gazdaság beruházás 9 990 000 „ Kelet: Fény Tsz beruházás 1 600 000 ­KTSZ-helyiség 160 000 * Összesen: 18 869 000 Ft korszerű iskola, KTSZ-helyi­ség. betonjárda, új postaépület, malombővítés napi ötven má­zsáról napi kétszáz mázsára, i lehetne a sort folytatni tovább, Mert itt van például a törpe­vízmű. ahol tizenöt közkutal létesítenek, s így a falu legel- dugodtabb helyén is ott lesz s jó víz, s ezt csak az tudja ér­tékelni. aki tudja, hogy mit je­lent télen két-három kilomé­tert gyaloigolini az artézi kútíg Súlyos milliókat adott az ál­lam, s a község is, a község- fejlesztésből több milliót köl­tött a falu csinosítására, kor­szerűsítésére. Adjuk csak ős» sze a számokat: Nem árt felsorolni a község­fejlesztési alapból történt be­ruházásokat, hangsúlyozva, hogy itt csak a harmincezer fo­rint felettieket vettem tekim-' tetbe, a kisebbeket nem. Pedig azok is takaros összegre kere­kednének. 5500 m2 betonjárda 360 000 Ft Vásártér, cédulaház 34 000 „ Kultúrház előtér 64 000 .. Hajta fahíd 30 000 „ Postaépület 150 000 „ Ütkövezés, ivóvíz javítás 640 000 „ összesen: 1 278 000 Ft Egy és negyedmillió forint! Nem kis dolog ez, ha az ember arra gondol, hogy mindezt nem egészen tíz esztendő alatt ru­házták be. Ha a két számada­tot összeadjuk, több mint húsz­millió jön ki, ami azt jelenti, hogyha tíz esztendőt is ve­szünk alapul, évente kétmillió forintot kapott a falu. Ezt pe­dig elosztva a hétezres lélek­számúnál, majdnem háromszáz forint jut egy főre, ami pedig nem kevés. De lehetne olyan dologgal is jellemezni, hogy mit kap a falu, ami az érem másik olda­lán van. A kereskedelem. Hi­szen ahhoz, hogy vásárolni tudjanak a falubeliek, az kell, hogy legyen miből. Teremjen a föld, legyen munkaalkalom stb. A felszabadulás előtt har­minc, írd és mondd harminc kerékpár volt a faluban! Ma közel ötezer a kerékpárom szá­ma, s több mint százhúsz a motorkerékpároké! Vajon jel­lemzőek ezek az adatok? Nyil­ván azok, hiszen azelőtt isko­lába sem ment a gyerek, mert nem volt cipője, most meg olvan kerék nárki áll ítás vám az iskola előtt, hogy az ember el­csodálkozik. Bizony másként kelj élni ahhoz, hogy jusson ilyesmire is. Nagyot kellett változnia a világnak! De érdemes bekukkantani a földművesszövetkezet könyve, lésébe is. Annak bizonyítására, hogy évről évre hogyan halad előbbre az élet, mennyivel él­nek jobban az emberek, meny­nyivel több kerül arra, hogy vásároljanak, szórakozzanak. Vegyünk csak példaként pár számadatot: 1954-ben a kiskereskedelem forgalma 17 501 000 Ft volt. Ebből ruházati cikkekre 5 mil­lió 752 000 forintot, vas, mező- gazdasági felszerelésre 2 509 000 forintot, míg szórakozásra (vendéglátóipar) 1 570 000 fo­rintot költöttek. Egy hétezer lakosú községben nem kis szá­mok ezek! S hogy 1957-ig mennyit haladt előre a világ, azt ezek a számadatok is bizo­nyítják. A7 1954. évi 17 és fél­millióval szemben 1957-ben 21 533 000 Ft volt a kiskeres­kedelem forgalma, valamivel több, mint négymillió az emel­kedés. Négymillió ugrás: há­rom esztendő alatt! De érde­kesek ezen belül a részarányok is. Ruházatra majdnem ugyan­annyit költöttek, mint 54-ben, 5 768 000 forintot. Itt már nem kellett sokkal több, mint 1954- ben, hiszen már akkor is jól öltözöttek voltak a szeleiek. De több került fél milliónál is vas, mezőgazdasági cikkekre, 3,118 000 Ft. S még több — a szórakozásra: 2 787 000 forint, majdnem a duplája az 1954. évinek! Esténként majdnem min­dig tele a cukrászda a nagy munkák idejét kivéve! Pedig falun vagyunk! Igaz, hogy 1958-ban! Vajon számontartja-e valaki ezeket a milliókat a faluban? Amit kapnak, s amit kiadnakf Számolnak-e azzal, hogy mit ad az állam? Vajon a mindent lebecsülök mit hozhatnak fel érvül ez ellen? Vitzián főispán közmunkában épült kövesút- ját? (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents