Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-30 / 256. szám

1958. OKTÓBER 30. CSÜTÖRTÖK r*9T i/eg C/Chlan Olyan márkás, 1 mint a herendi porcelán ] | Így kínálják az árui, kü-1 | Ionosén a túrát az Abonyi | | Földművesszövetkezet ÉL | | muntóí téri standján. Vi-1 | szik is szívesen a pesti asz-1 | szonyok, mert valóban jó I 1 árut tartanak az abonyiak. 1 | Erről szól a környéken már § | közismert versike is: | Fele túró, fele vaj, | Az abonyi túróval | Soha nincsen semmi baj.í | Nem is lehet, mert a föld-1 1 müvesszövetkezet vezetői | | mindig gondoskodnak róla, | | hogy friss áru legyen a f " standon. Két gépkocsija | | van a földműn esszövetke-1 1 zetnek és az abonyi szövet- | I kezeti boltokat Budapestről | | látják el áruval. Amikor a | I gépkocsik Pestre indulnak 1 | áruért, túrót, tejfelt, zöld-1 | séget, gyümölcsöt és húst | | hoznak a standnak. Rend- | | szeres járat hetenként hú- | | rom van, de nem ritka. | ! hogy naponta fordul a ka-f | est. 1 S hogy a kis versikének f I igaza van, bizonyítja a for- | | galom: Havonta több mint 1 1100 ezer forintot árusítanak § I a kis standon. I EGYMILLIÓ FORINT JÖVEDELEM BAROMFIBÓL Életrevaló tervek a tököli Vörös Csillag Tsz-ben A tököli Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben a tagság fő jövedelmi forrása az ál­lattenyésztés. Termelőszövet­kezetünkben a 195 kh szántó­területre 92 darab számosállat jut, tehát 2,1 kh-ra egy-egy. A jelenlegi állatsűrűség mellett az állatállomány további fej­lesztése — a taglétszám és a terület, főleg a legelő növe­lése nélkül — már alig le­hetséges. De mégis van egy megoldás: a baromfitenyésztés nagyüzemi fejlesztése. Termelőszövetkezetünk bir­tokol egy'ötholdas területet, az úgynevezett1 „betonkertet”, ahol a most kihasználatlanul álló épületek átalakításával ideális elhelyezést biztosít­hatunk egy komoly és kor­szerű nagyüzemi baromfitelep- nejc. Próbaképpen már a nyá­ron kísérleteztünk pecsenye- csirke-hizlalássaL Az 1200 darab csirke, szakszerű kezeléssel, mély­almon, a kellő tapaszta­lat hiánya ellenére is kö­rülbelül 8000 forint tiszta jövedelmet hozott három és fél hónap alatt. Az eredményben nagy szere­pe volt özv. Szentivánszky SOHASEM ENGEDJÜK! Figyelted már este a forgal­mas utcát? Az összebújó, egy­mást átölelő párokat? A hosz- szú sorokat a mozik előtt? A tele cukrászdákat? Ismered ügye a színházak, mozik ajta­jára függesztett táblát: „Min­den jegy elkelt!” Fel sem tű­nik, hogy melléd egy fejken­dős asszony ült, s utána sem fordulsz, ha egy gyárból jól öltözött emberek sokasága özönlik, nem is keresed a ré­gen oly jól ismert toprongyos munkások seregét..; Természetesnek tartod azt is, hogy az élet nem állt meg az ellenforradalom után sem. Folyt tovább. Levertük az el­lenforradalmat, újból megin­dult a termelés, a munka. Új­ságok hasábjain, a rádió, és otthonukban a gyári munká­sok adnak hírt arról: naponta hogyan győzzük le a tegnapot, milyen új sikerek övezik mun­kánkat. Fényképek örökítik meg az épülő házak ezreit. Termelőszövetkezetek alaku­lása tanúsítja: haladunk, egy perc megállás sincs. Bizakodó, jókedvű emberek sokasága vesz körül. És bár az ellenfor­radalom vihara csak két esz­tendeje rázta meg hazánkat, máris sokszor elfeledkezel ró­la, mi forgott azokban a na­pokban kockán. De ma állj meg egy pillanat­ra. Ne csak ha Budapest Köz­társaság terén visz utad, ak­kor is, ha az ország bármely részén jársz. Egy pillanatra. Tudod, ma van október 30. a pártház ostromának évfordu­lója. Állj meg és gondolj azokra, akik ott haltak már­tírhalált. Akik életüket ad­ták azért, hogy te boldogan élhess, sütkérezhess _ az élet ezernyi pompájában, ne kell­jen összerezzenned minden apró zajra. Akik életüket ad­ták azért, hogy te békében ne- velhesd gyermeked és megva­lósíthasd álmaidat: felépít- hesd a szocializmust. Mező Imre, Kállai Éva, Asztalos Já­nos és a többiek ... Csak a legközelebbi hozzá­tartozók gyásza ez a nap? Nem! Valamennyiünké, akik szeretjük és féltjük nemze­tünket, akik, ha bármily keve­set is, de tettünk hazánk fel- emelkedéséért. Akik óvjuk, vigyázzuk eredményeinket. Akik őrködünk, hogy többé egy percre se arathasson az ellenforradalom. Szabadon, boldogan, békében éljünk. Miközben elgondolkozol, vagy visszatévedsz a két év­vel ezelőtti • vérengzés napok­ra, s megboraadsz az emlékei­től — hadd figyelmeztesselek’ Nem azért; hogy megbolygas­sam nyugalmadat, nem azért, Sándorné gondozó lelkiisme­retes munkájának. Nem volt könnyű dolog újra kezdeni a tsz-ben a baromii te­nyésztést, ugyanis évekkel ez­előtt már többször sikertele­nül kísérleteztünk. A siker­telenség egyik tő oka az volt, hogy a baromfinevelés nem nagyüzemi módszerekkel ' tör­ténő Az idei kísérlet azon­ban meggyőzte a vezetőséget és tagságot arról, hogy nagyüzemi módszerekkel és korszerű neveléssel jö­vedelmező dolog barom­fival foglalkozni. Ilyen előzmények után hagy­tuk jóvá a taggyűlésen a kö­vetkező évi tervet. Ezek sze­rint 1959 kora tavaszától 36 ezer pecsenyecsirkét. 2200 pulykát és ötezer pecsenyeka­csát nevelünk fel. Ebből, fi­gyelembe véve az elhullásokat, 100 mázsa pulyka, 300 mázsa csirke, és 100 mázsa kacsa élő baromfisúly várható. Kilo­grammonként 20 forintos át­lagáron számolva: kereken egymillió forint bevételt je­lent ez a tsz-nek. Mivel ta­pasztalataink szerint a bruttó bevétel 35—40 százaléka a tiszta haszon, 350—400 ezer forint jövedelemre számítha­tunk. A baromfi értékesítése, a tenyészanyag beszerzése és a szükséges gyári takar­mány biztosítása a 3004-es rendelet alapján nem je­lent külön gondot, mert a Budafoki Baromfifel­dolgozó Vállalattal szerződést kötünk és tőlük . mindent megkapunk. Az állatok elhe­lyezésére szolgáló épületeket részben házilagosan, részben Csépelik a rizst a Bugyi Gépállomáson. állami támogatással még no­vember 10-ig rendebehozzuk. A 3004-es rendelet lehetősé­geivel élve, téli tojástermelés­re mintegy 2000 darab tenyész- jércét vásárolunk. Számítá­saink szerint ezektől mintegy 40 000 darab téli tojást nye­rünk. A gyengébben tojó tyú­kokat pedig tavasszal felhiz­laljuk és húsvét előtt hízott baromfiként értékesítjük. 1959 —60-ra már saját telepünkön nevelünk téli tojatásra tyúko­kat. A csibék részére pedig még a tél folyamán fel­szereltetjük az infra- lámpás berendezést. Számításaink szerint sike­rül olyan korszerű, nagyüzemi gondozási és kezelési lehetősé­get biztosítani, hogy az öt vagon élő baromfit hét gondo­zóval fel tudjuk nevelni. Természetesen a baromfite­nyésztés mellett folytatjuk a szántóföldi növénytermelés, a konyhakertészet, a szőlő- és gyümölcstermelés, a szarvas­marhatenyésztés és a sertéste­nyésztés nagyüzemi úton tör. ténő fejlesztését és korszerűsí­tését. Az elmondottak csak egy részét képezik a már megvaló­sított és még megvalósításra váró terveinknek. Véleményeim szerint- azonban tsz-ünkben megindult a nagyüzemi ala­pon történő fejlődés, ami rö­vid idő alatt olyan virágzó szövetkezetté változtatja a Vörös Csillagot, ahova szí­vesen belépnek a tököli dolgo­zó parasztok. t Hegedűs János, a tököli Vörös Csillag Tsz mezőgazdásza Ä szolnokiak követendő példája Érdekes hir érkezett a mi­nap Szolnokról, amely sze­rint a város három kultúr- otthona — a városi tanács, az SZMT és a Közalkalmazottak Szakszervezetének felügyele­te alá tartozó kultúrotthon — rövidesen egyesült erővel fejti ki tevékenységét. Pon­tosabban arról van szó, hogy a három kultúr otthont — az érdeltelteik közös meg­egyezésével — hamarosan egységes igazgatás alá ren­delik. Jogilag tulajdonkép­pen egy kultúrotthon lesz a jelenlegi három helyett, hi­szen a meglevő anyagi és szellemi erőket a legmesz- szebbmenően egyesítik, mi­vel egy munlkatervük, egy költségvetésük lesz. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy a három kultúrotthon mostani munkatársai nem maradnak a helyükön és hogy a mosta­ni fenntartó szervek nem te­kintik magúkénak az új, egyesített intézményt. Az egyesüléssel létrejövő kultúr­otthon örökölni fogja mind- azolcat a feladatokat, melye­ket a három különálló intéz­ménynek az elmúlt időkben teljesítenie kellett. Igen jelentősnek tekinthető­jük ezt a szolnoki kezdemé­nyezést, mert annak példáját látjuk benne, hogyan lehet segíteni radikálisan azon a helyzeten, hogy helyenként, falvanként és városonként egyaránt, szétforgácsolódtak a nép művelésére hivatott erők, értékek és nem utol­sósorban a gazdasági eszkö­zök. Megyénkben a ceglédi példa igen találóan bizo­nyítja ezt. A város hét kul* túrotthona hét különböző kézben van. Nem egyszer szombatonként és vasárna- pon'ként mind a hét helyen műsorra hívják a ceglédie­ket. Természetesen egymást túllicitáló műsorokra, hi­szen mindegyik kultúrott­hon telt házat tíka r. Eme versengésnek pedig csak a kultúra vallja kárát. Ezen az áldatlan helyzeten véle­ményünk szerint csak a szol­nokiak példájának követése segítene. Érdemes rajta el­gondolkozni! Három és fél esztendő alatt 200 kötet, több mint II és félmillió példányban Jubilál az Olcsó Könyvtár A sorozat kiadásának kettős célja volt: egyrészt a zugban még fellelhető ponyvairodalom kiszorítása, másrészt az. hogy nagy példányszámban, igen ol­csón adják az olvasók kezébe a klasszikus és a mai, külföldi és a hazai irodalom legjobb al­kotásait. A célkitűzések jelen­tős sikerre vezettek. A meg­esztendő alatt az Olcsó Könyv­tárban 200 kötet látott napvi­lágot, összesen több mint 11 és félmillió példányban. A ki­adványok között egyaránt he­lyet kaptak a világirodalom klasszikusa: — többek között Stendhal, France. Maupassant, Leo Tolsztoj, Balzac, Rolland és sokan mások — mai magyar alkotások, hazai irodalmunk klasszikusai, élő népi demok­ratikus és nyugati írók alko* | tásai. \ A magyar könyvkiadás tör- | ténetében példa nélkül álló \ vállalkozás méltán vívott ki | elismerést mind belföldön, \ mind külföldön. A kiadóhoz ] beérkező levelek százai is ta- j másítják, hogy népünk széles ; rétegeit nevelik az olvasás, az í igazi irodalom szeretőiére az | Olcsó Könyvtár kötetei. Kül- I földön — mint például az idei j római magyar könyvkiállítá- |son — ugyancsak nagy elisme- ! réssel adóztak ennek a vállal- I kozásnak, a kapitalista onszá- ; gok szakembereit nem i<is mér- | ték ben meglepte, hogy Ma- I gyarországon sok tízezres pél- ; dányszámban, rendkívül olcsó i áron hozzák forgalomba a vi- i Iávíro,dalom klasszikusait. Az Olcsó Könyvtár 200. kö- ! tétéként József Attila válcga- i tott versei láttak napvilágot, j 35 000 példányban. A jövő ter- ! veiben szerepel, hosv a soro- : zatot az olvasók igényeinek fi- i gyei em bevét eleve 1 tematikai i szempontból tovább szélesítik, i az átlagos példánvszámot öt- i venezerre emelik fel. Angol orvos a nylonhajkefék ellen Az angol „Lancet“ című fo­lyóirat egyik legutóbbi cikké­ben megállapítja hogy a nylon­kefék használata káros a haj­ra és elősegíti a korai hajhul­lást. A nylonkefék ugyanis az érzékeny fejbőrűeknél tépik és a nylonsörték keménysége folytán törik a hajat. tek, és szereljenek hangfogót kopol- tyúikra !’* UK — tüUäctcft P rebszent Andor kecskeméti kő­műves udvarán az idén másodszor hoz termést egy fiatal alma fa. A korábbi almákat a nyár ele­jén szüretelték, az augusztusbaji fakadt virágokból pedig a napokban érett be a termés. A Madách- c salad három köz­ismert tagja: Ádám. Éva és Lucy-Ferkó — elolvasva a Magyar Távirati Iroda hír­adását — nyilatko­zott az ügyről. Ádám: „Hát nem volt elég az a bizonyos alma? Most másodszor is megkísértenek ben­nünket? És ha igy áll a helyzet, miéri bíztatott bennünket az a bizonyos fehér­szakállas Ür, hogy küzdjek és bízva bízzak?! Éva: „Cuki dolog! Lehet, hogy még egy tragédiát ír­nak majd rólam7" Lucy-Ferkó: „Én nem bánom, de előre ki­jelentem, hogy a má­sodik bűnbevitelért százszázalékos túl­órabért követelek!" * A francia televízió ^ hétfőn este Párizs egyik klinikájáról egy füloperációt közvetített a nagyközönségnek. A felvevőgép lencséje tö­kéletesen közvetíteni tudta a műtétet. A köz­vetítés nagy hatással volt a televízió nézőire. Mi már lelki füleinkkel halljuk az eztán követ­kezőket. Például: A philadelphiai televízió az egyik szülőotthonból közvetítést adott egy szülés levezetéséről, „Nem a gólya hozza'* — címmel. Vagy: A csikágói televízió köz­vetítette Hatlövetű Jack kivégzését a Sing-Sing» bői. A közönségre nagy hatást tett, hogy a hir hedt bandavezér halál­tusájában megvicsor gáttá ragadozószerü fo­gait, amelyet Odol fog' krémmel tisztított. * V asalásmentes in­gek kerülnek forgalomba — adja hírül a belkereske­delem. Hm... Ez igazán nem újság, hisz láttunk már — különösen a múltban — éppen elég vasa­lásmentes inget, sőt, még mosásmentes in­get is. Talán gyűrő­désmentes — vagy magyarul: gyűrhetet­hogy elvegyem kedvedet, ne tudj örülni az élet ezernyi ajándékának. Inkább azért, hogy még jobban vigyázz ar­ra, ami a tiéd: szabadságodra, sokatigérő jövődre .., Eszedbe akarom idézni, hogy az imperialisták nem férnek ma sem a bőrükbe. Ma talán még jobban izgatnak, la­zítanak, mint valaha. A NATO katonai folyóiratában jelent meg egy cikk: „The Secret Army” (A titkos hadsereg), írója a kanadai hadsereg szá­zadosa: D. J. Goodspeed. Sza­vaira összerezzenek: hidegvér­rel írnak arról, hogy készítsék elő öldökléseiket, gyilkossá- ságaikat. Hallgasd csak! „Az állam­csíny egész művészete abban van, hogy gyorsan és döntő módon történjék az ütés, gyors tőrdöfés a kormány szí­vébe, mely kormány az első szúrás után holtan lehanyat- lik és nem vérzi be az ellen­séget ...” „ ... Egy marék ember meggyilkolása vagy be­börtönzése teljesen összedönt- heü az állam politikai struk­túráját”. „Azok a személyisé­gek, akik a kormány gerincét képezik, feltétlenül semlegesí- tendők ... A kormány vezetői- i nek semlegesítése két ihódon történhet meg: halál vagy bőr- i tön által. A halál könnvebb; és biztosabb és feltétlenül ha-i tásosabb.” így oktatták az imperialis- \ ták embereiket már 1950 előtt; is. Ezt a módszerüket próbál- j ták ki nálunk. Ezért adtak ke-: zükbe fegyvert. Erről harso-j gott szüntelenül a Szabad Eu-j rópa Rádió is. Ennek reme- i nyében vitték hazug jelsza- j vaikkal az utcára 1956. októ-) bér 23-án az embereket. Ez; vezérelte őket a rádió ostro-! mánál. Ennek szellemében ; hurcoltak annyi hazafit , bőr-! tönbe. Fékevesztett gyilkoló- i si kedvükben végezték ki Tóth; Ferencet az Aradi utca egyik i oszlopán, akinek csak az volt! a bűne, hogy egyszerű ember j volt és hű szolgálója a nép- j nek. Az imperialisták tanítá- I sa nyomán ölték meg Bikszaj Miklóst. Ezért haltak annyian j mártírhalált. Ezért volt a párt-; ház ostroma! A szocialista hatalmat akar- j ták megdönteni, igába hajtani : a népet, elvenni jogait. Ezt akarják ma is az impe- j rialisták. Erről van szó. Érted, ugye? i Hogyne értenéd! ökölbeszo-; rul a kezed. És miközben gyá-; szolón meghajtod fejed a már- i tírok emlékezetére, szinte hal-: lani vélem, amint mondod: i „Sohasem engedem!” Sági Ágnes l Megkérjük kedves • I hallgatóinkat, gondol- i janak azokra, akik | már nyugovóra tértek i és halkítsák le rádió- [ julcat! — szólítja fel ! a kedveshangú be- | mondó minden este ; a rádiózókat. A fel- \ szólításnak ugyan [ nincs nagy foganat- i ja, a rádiók város- és | faluszerte vidáman i bömbölnek este 10 j óra után is, de a ha- i lászok annál inkább [ megfogadták a jó- \ szót. Ennek eredmé- ! nye talán az, hogy a \ Velencei tavon fel- ! avatták az első ma- 1 gyár akkumulátoros j villany-halászhajót, I amely zajtalanul jár- = hatja a vizeket. A i szundikáló pontyok, i sügérek és harcsák 1 éjszakai nyugalmát I nem zavarja hát a I robbanómotorok puf- { fogása, a ködkürt he- = lyetl pedig feltételez- I hetnen szépen zengő I hárfát használnak i | majd. Sőt, gondolva | a haltársadalom ra- I koncátlanabb, indi- 1 vidualista egyéneire, | vízalatti táblán kérik 1 meg a potykák és | kárászok hangosko- I dóit: „Megkérjük I kedves halainkat, 1 gondoljanak azokra | a haltársakra, akik 1 már nyugovóra tér­f len — ingeket vásá­rolhatunk nemsoká­ra’ « jyj o, végre — sóhajt IV fel a nyájas ol­vasó, ha szeme elé kerül az a napihír amely közli, hogy „Lovásziban épült fel az első hiperszorb- ciós torony", amely­hez később „korszerű laboratóriumot is épí­tenek, ahol a poli- merizálást végzik majd“. Itt, ebben a hiperpor ... hiper- szór,.. szóval ebben a toronyban azután megkárálhatják a vé­nát, nem is beszélve a sziroméra bávatag- "ót, amely köztudo­másúan már meg­érett a kiszárára, és ezzel együtt a rádió- hipe-bola-difenil- vinilkloridosításra... A szorfotilpretiziá- cióról már nem is be­szélek! ... — Imigyen örvendezik a nyájas, aki mellesleg olvasó is, és elülső agylebe­nyeinek sejtjei mö­gött sem fordul meg a gondolat: mi len­ne, ha még azt is megírnák a lapok, hogy mi az a liiper- rossz... hiperszörp... szóval az a hrier meg ‘öbbi. és r — egész torony?! — ami — Ötmillió forint forgalom Cegléden KÉTNAPOS VÁSÁR NAGYKÁTÁN Már befejezték a ceglédi őszi vásár adatainak feldolgo­zását és megállapították, hogy két nap alatt összesen 5 mil­lió forint értékben vásároltak a látogatók. Különösen nagy keletje volt az edényárunak, hordóknak, háztartási gépek­nek. Érdeklődéssel látogatták a Ceglédi Földművesszövet­kezet minta után értékesítő cipópavilonját. Még ma is emlegetik a Ceg­lédi Vendéglátóipari Vállala­tot, olyan kitűnő birkagulyást szolgált fel a vásáron. November 8—9-én Nagyká- tán rendeznek kétnapos őszi vásárt, amelyen felvonul a szövetkezeti és állami keres­kedelem. Nagy reményeket fűznek a vásárhoz, mert ilyen még nem volt a községben. Tausz János elvtárs Diósdon Hétfőn este Diósdia látoga­tott el Tausz János belkeres­kedelmi miniszter, ahol elbe­szélgetett a párt, a tanács, a tömegszervezetek és az üze­mek vezetőivel. A baráti be­szélgetésen megtárgyalták a község lakosainak problémáit;

Next

/
Thumbnails
Contents