Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-29 / 255. szám
1958. OKTÓBER 29. SZERDA tir FASITANAK PILISEN Már a korábbi években is fásítottak a községben, de az idén különösen gazdag a tervük. A községi tanács irányításával 20 hold eddig parlagon heverő, hasznavehetetlen területet fásítanak, akáccal, nyárral, tölggyel. A csemetéket már megrendelték a Pest megyei Erdőgazdaságnál. A helybeli Hunyadi Termelőszövetkezet a 60 holdas, úgynevezett Papi-táblát akarja körülvenni 2—3 soros erdősávval. ök főleg nyárfát és akácot telepítenek, Több mint 2000 föidnrűvesszövetkezeti kereskedelmi dolgozó 1954-ben még a másfél ezret sem érte el Pest megyében a földművesszövetkezeti kereskedelmi alkalmazottak száma. A növekvő szükséglet kielégítése érdekében emelni kellett a szövetkezeti boltok számát, s egyre több szakemberre volt szükség. A kereskedelmi alkalmazottak számának növelése és a fokozottabb utánpótlás érdekében 1954-ben megkezdődött a szövetkezeti hálózaton belül is a tanulók képzése. 1954-ben még mindössze négyA TOVÁBBI FELADATOK A jelölőgyűlések ezrein választották ki megyénk dolgozói az arra legérdemesebbeket, hogy a néphatalom különböző szerveibe jelöljék őket. A gyűlések mindenütt népesek voltak. A nép körültekintően, alapos megfontolás után jelölte képviselőit. Ez is bizonyítja, hogy a mi népünk cselekvő részese állami életünk minden aktusának. A jelölőgyűlések már befejeződtek és megállapíthatjuk, hogy a megye népfrontszervei eddig jó munkát végeztek. A megyében mintegy tízezer aktivista dolgozott lelkesen, fáradhatatlanul. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, lehet a népfrontra támaszkodni, mert a nép bízik benne, s a mostani választási munka során minden bizonnyal sokszorosára szaporodik majd a népfront aktivistáinak száma. Erre azért is nagy szükség van, mert a további munkában is nagy feladatok várnak a népfrontra. Ezután következnek a nagygyűlések, amelyeken az előadók pártunk és államunk eddigi eredményeit, további céljait ismertetik. Ezekre a gyűlésekre a lakosság valamennyi rétegét mozgósítaniuk kell, A népfront-bizottságok leplezik le az ellenséges, rossz- Bzándékú, hazug propagandát Helyeselni lehet azoknak a Járási népfront-szerveknek kezdeményezését, amelyek összehívják a jelölteket és a további feladatokat együtt beszélik meg. Helyes az is, hogy népfrontszerveink a KISZ-szel együtt foglalkoznak a fiatalokkal, akik abbén az évben választanak életükben először. Ezeknek a fiataloknak beszéljenek a régi választásokról, arról, hogy milyen kevés honpolgár kapta meg szavazati jogát a múlt rendszerben, mennyi akadályt állítottak, hogy minél kevesebben járulhassanak az urnákhoz. Sok nemzetiségi dolgozó él megyénkben, akik számtalanszor tanúsították, hogy hívei rendszerünknek, jól, becsületesen dolgoznak. Helyes, ha mi azzal is kifejezésre juttatjuk irántuk érzett megbecsülésünket, hogy saját anyanyelvükön tartunk számukra választási gyűlést. Mondják el ezeken a gyűléseken, hogyan éltek hajdan a más anyanyelvűek és hogyan élnek ma. Milyen üldöztetés volt régen az osztályrészük, s milyen körülmények között élhetnek ma. A népfront-bizottságok azt a feladatot is célul, tűzhetik maguk elé, hogy a bejáró dolgozókat külön összehívják és városuk, falujuk ügyeiről tárgyalnának. Vizsgálják meg népfronit-szerveink a községfejlesztési tervek teljesítését és nyújtsanak segítséget a további tervek megvalósításában — ha kell társadalmi munka szervezésével is. Végül nagyon fontos feladata a népfront-bizottságokhak, hogy a választás napját ünnepélyessé, emlékezetessé tegyék. Díszítsék fel a szavazóhelyiségeket, mozgósítsák a honpolgárokat, hogy minden szavazati joggal rendelkező hazafi leszavazzon. Nagy Elemér, a Pest megyei népfrontbizottság titkára ven tanulót vettek fel, de ez a Szám évről évre emelkedett. Ebben az esztendőben már 160 tanuló sajátítja el a szakma ismereteit a megye kereskedelmi egységeinél. Ezek a tanulók elsősorban a földművesszövetkezeti tagok gyerekei sorából kerültek ki. A megye szövetkezeti kereskedelmi hálózatának fejlődését és növekedését mutatja, hogy ebben az esztendőben a Pest megyei földművesszövetkezeteknél már több, mint kétezer kereskedelmi alkalmazott dolgozik. A tanulók oktatására és nevelésére egyre fokozottabb gondot fordítanak. Ahogy No- vák Andrásné, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának oktatási előadója elmondta, a tanulókat a legjobb, legképzettebb dolgozók mellé helyezik, s fejlődésüket állandóan figyelemmel kísérik. RÉQI VÁLASZTÁSOK ',n{!ll{}n!!!ltlillil!illli!UlltilUIIIIUllUIIIIIHillinillllllllUUItmHIIIIIIIIIIMIHIHtmmmmnmvimtimmMNiunnitiiiiiHnmiittmtiiiHMiMtm.m4m..mm»..M.M...N.nmM« Öt választási theodolit Szécsény Nógrádiban van. Scitovszky Béla belügyminiszter úr őexcellenciája és Sztra- nyavszky Sándor belügyminiszteri államtitkár úr, „a cár” Öméltósága pátriájában. Szégyen és gyalázat lenne rájuk, no meg az egész vármegyére, ezalatt természetesen a köz- igazgatás értendő, ha a saját megyéjükből nem csupa egységespárti képviselő kerülne a parlamentbe. Szécsényben azonban baj van. ‘Fellépett báró Orosdy Fü- löpné, ez a földi javakban és életkorban egyaránt gazdag asszony, éspedig a Keresztény Párt programjával. Ez a baj éppen! Igaz ugyan, hogy az egységes meg a Keresztény Párt koalíciója adja a korÖsz mányi, de a Keresztény Párt mégse Egységes Párt, tehát a bárónő képviselőségét meg kell akadályozni. Persze nehéz, nagyon nehéz vele szemben a küzdelem. Nemcsak azért, mert pénzzel erősen állja a választási harcot, de a szécsényi barátok és általában a papok az egész kerületben támogatják, nemcsak mert kereszténypárti, de férjével együtt hitbuzgó katolikus is, és bőkezű istápolója az egyháznak, egyházi intézményeknek és személyeknek. Hogy bőkezűségük mérvéről fogalmat alkothassanak, el kell mondjam, a szécsényi plébánosnak például annyira megvan a tejbe aprítani valója, hogy még a párbért sem követeli parókiája hívein. Azok meg, ha egyszer senki sem kéri tőlük, már öt-hat éve nem Is fizetik. Hopp! Éppen ez a szerencse! örvendezik a főszolgabíró, mert az egyházi adó közadó módjára hajtható be. Ami pedig behajtható, azt be is kell hajtani! A törvény — törvény! Az pedig, hogy az elmaradt párbér behajtását a plébános nem követeli, mit sem számít. Végtére, aki nem fizeti meg, az a rá kivetett pérbér összegével jogtalanul gazdagodik, s mivel jogállamban élünk, jogellenesen még a legcsekélyebb összeggel sem gyarapíthatja a vagyonát senki sem. És a községi végrehajtó csendőrkísérettel minden adóintés előzetes kézbesítése nélkül házról házra jár, nyomban transzferál is, hol egy disznót, hol egy borjút, a szegé- nyebbjétől akár az utolsó vánkost is elviszi az évek során kamatos kamataival, és a most hirtelenébeh kirótt bírsággal tetemes summává megnőtt egyházi adótartozás fejében. Közben még a végrehajtó sopánkodik a legjobban, hogy hát ő nem tehet róla, ha egyszer a főtisztelendő úrnak éppen most jut eszébe bevasalni az egyházi adót. Biztosan a választásra kell neki a pénz, hiába, a papok kötelessége elsősorban mindennel támogatni a Keresztény Párt jelöltjét ..: Megriad ettől a könyörtelen párbérbehajtástól a Keresztény Párt szécsényi jelöltje, de még vezérkari főnöke, Bar- tos János is, aki pedig régi tapasztalt képviselő létére járatos az összes választási furfangokban. (Különben egyéb furfangokban is, mint később kiderül, erősen belekeveredett Haller Istvánnak, a numerus clausu- sos kultuszminiszternek panamáiba, és hogy leleplezték, öngyilkos lett.) Akkor azonban nyomban kieszelt valamit, sietve elsütötte az ellenaknát. A szécsényiek régen áhítoznak új Ipoly-hídra, mert a régi már úgyszólván járhatatlan volt. Meg javítani szeretnének a bekötőutak és az utcák siralmas állapotán is. Évtizedek óta minden kormánypárti követ megfogadta programbeszédében. hogy egy, élete egy halála, de addig csapkodja a miniszter asztalát, amíg az állam meg nem csináltatja az új hidat és az összes rossz utakat, utcákat. Mondjam tovább? Úgyis tudják, egy lyukas pol- turát sem ér a kortesbeszéd ígérete. De lámcsak, most a választás előtti napokban egyszerre — mai nyelven legyen mondva — öt földmérő brigád jelenik meg hirtelen Szécsényben és az öt sávos lécet megcélozza az öt theodolit; — A báróné Öméltósága hozatta ide ezeket a mérnököket. Nem nézheti tovább a rossz hidat, utakat. Ma megválasztják, holnap már jönnek a hídépítők, meg az úthenger... Mindent megcsináltat a saját költségén — hirdetik a kereszténypárti kortesek és hírverésük hatása megerősíti Orosdyné táborát. Remény kel a nép szívében, a főszolgabíró arca meg elborul; Az utolsó napon azonban eltökéli a főszolgabíró, hogy ki- zsuppoltatja a mérőket, s a csendőrök össze is fogdossák szerszámostól valamennyit. Felháborodik erre Szécsény népe, méginkább megmakacsolja magát a báróné mellett. Beszélhet most már főbíró, jegyző, meg akárki akármit. ..................................................1:1111111111....uiiminiiiiiiiiiiiiimiimmiiiiiiiinniMiiiHnmmmminnaiiiiiiiiitiiiiii nnniinnmmmmimmniiniiiiiiiiiimimiMMiiiiumiMmHmiiiMiminnmmuiimi M észáros Ottó ö: aLL&niáiők imtlJtiél fa (tímml dehogy hiszik el nekik, hogy Miimimf!iiiiiiniiiiitiiiiiMiiiittiiiKmiiiitiiiiiifiHitiiiii!iiiiimmmn£ egész méregotés csak humAZ ŐSI JUSS Nem zsíros föld ez, nem ont busás termést. De föld, ha homok is, s megterem rajta, ami kell. Arra tovább, Bács- nak, jobb a föld, dúsabb is a termés. Mégse mentek arra felé a parasztok. Itt kell a föld, itt kell megragadni, itt kell annyit szerezni, hogy éhen ne vesszen a család. De nem volt könnyű ez. Sok volt az éhezésre, nyomorgásra ítélt paraszt, akik minden álma egy darabka föld volt, s sók az ár isi, akik nem adtak ki egy darab földet sem a kezükből, sőt: mindig csak szereztek hozzá. S ha kínnal, keservvel, szereztek is egy darabka földet, nagyon hamar megperdült a dob, nagyon hamar bekopogott ismét a nincsen. Az urak értették a módját, hogyan jusson a tönk szélére a paraszt. Mert urak között is ment a harc a földért. Nem voltak a falu határában akkora uradalmak, hogy nyolc-tíz hold ne számított volna. Számított az, még kevesebb is. Érthető hát, hogy a földesurak minden erejükkel arra törekedtek: megfojtsák a szomszédban levő kisparaszti gazdaságokat, megszerezzék a földjüket, a parasztot meg cselédnek, mert annál jobb cseléd nem akad, mint aki a volt földjén dolgozik. Valaha a Berzeviczy és Dob- raviczky főnemes családoké volt ez a környék. A két család uralt itt mindent, s föld, még jobbágytelekiként is alig jutott az itt élő szegényembereknek. Harminc-negyven kilométerre adták ki a földjüket, három faluval odább. Ha tudja, művelje .:. Persze, hogy nem tudta. Az 1930-as években sem sokat változott az ősi harc helyzete. Talán még reménytelenebbé lett. Három nagybirtdkos család volt itt, hétezer hold föld volt az övék. A tizenkét középbirtokos család 3234 hold földet mondhatott a magáénak. Kulákgazdaság 28 volt 2030 holdon, középparaszt 34 család 680 holdon, kispa- raszt 64 család 448 holdon, szegényparaszt 128 család 384 holdon, egy holdja volt 484 családnak, s több mint háromezer családnak nem volt semmije! Egy talpalatnyi földje se! Beszédes számok ezek mindenképpen. Hiszen a család jelző mögött még érdekesebb számadatok bújnak meg! A három nagybirtokos család tíz főjének hétezer hold termett, míg a több mint háromezer nincstelen család 9188 főjének nem termett sehol, semmi sem! S az az arány, hogy mind több család, mind kevesebb föld nemcsak úgy áll, mint az előző bekezdésben, hanem úgy is, hogy minél 'kevesebb volt a föld, annál több volt az éhes száj, hiszen a 128 szegényparaszt család 512 főt jelentett, de csak 384 holdat! (3) De ezek a számok is jelentősen változtak a harmincas évek végére. A perlekedés a földért mindig a kicsik elvérzésével végződött. Tíz esztendő alatt több mint negyven családtól árverezték el a földet, mintegy háromszáz holdat. Hadd tegyem hozzá: már ez az adat is bizonyítja, hogy kik mentek tönkre, kik vagyona felett perdült meg a dob! S még azt is hadd tegyem hozzá, hogy az elmúlt tíz esztendőben, egyetlen egyszer sem perdült meg Tápiószelén a dob, hogy árverezést adjon hírül. Az elárverezett háromszáz holdat különben egyetlen család, a legerősebb vásárolta fel, a Vicziánah. Akiknek éppen a legtöbbjük volt! Dehát éppen ott könnyű még többet szerezni. Ha nem is árverés útján, de a kényszer miatt eladta földjét a 128 szegény-paraszt- családból hatvan ebben az időben. S mentek cselédnek, en- nek-annak, s már csak valami régi emlék lett bennük az, hogy valaha földjük volt! Száz család tíz esztendő alatt! A falu arculatának elváltozása is ez! Még több szegény ember, még több nincstelen, még magasabb holdszám a három földbirtokos családnál! 1944. november 13-án léptek a falu földjére a felszabadító szovjet csapatok! Or nem maradt egy se. De annál több földre vágyó, a régi per végleges eldöntésében bízó paraszt. 5500 hold földet, 1000 hold szőlőt osztottak Vei 1900 családnak! Több mint három holdat családonként, ha az átlagot vesszük! De abban legalább fél hold szőlő is volt! A nincstelenből egyszerre kisváros zt lett, s hogy ez mit jelentett, azt legjobban az tanúsíthatja, hogy igaerő hiányában azon a tavaszon több mint háromezer holdat műveltek meg ásóval, kapával! S a földért folyó harc helyett ma egészen más fajta küzdelem folyik a faluban. Az egyéni és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás birkózása, melyből évről évre a nagyüzem kerül ki erősebben, győztesebben. 1949-ben alakult meg a Keleti Fény Termelőszövetkezet, mintegy ötszáz holdon, nyolcvan családdal. A szövetkezet működése magán hordta az azokban az években elkövetett hibák minden jellegzetes vonását, s ennek ellenére: minden évben magasabb termésátlagot ért el, mint az egyéniek. Ebben az esztendőben 1041 holdon gazdálkodnak, 126 taggal. De ősszel új belépőkre számítanak. Az idei esztendő — pedig nem volt különösebben jó — ismét őket, a nagyüzemi gazdálkodást igazolta. Búzából kilenc mázsa termett egy holdon, az egyénieknek hét. Rozsból tíz mázsát arattak, az egyéniek hatot. Tavaszi árpából tízet az egyéniek öt és fél mázsájával szemben. Vajon csak a gépi munka, a nagyüzem fölénye ez? Nyilván nem. Hanem az is, hogy több van a szövetkezeti paraszt kamrájában, mint az egyéni gazdáéban! Ebben az évben már megnőtt az érdeklődés a gépi mun- j ka iránt. A gépállomás, ahol \ 52 erőgép dolgozik, ' ki is elé- j gítette az igényeket, s a gépi i munka megkedvelése nem ha- i lad rossz úton. De a gépi j munka egyben bizonyság arra \ is, hogy a legfejlettebb terme- \ lési módokat kis parcellákon \ alkalmazni nem lehet olyan \ sikerrel, mint a nagyüzem ha- \ talmas tábláin! S hogy ez a ! gondolatsor végeredményben ; előbb vagy utóbb minden pa- j rasztnál a közös gazdálkodás j melletti döntéshez vezet, az j bizonyos. Mintegy 400 ember dol_ i gozik a községből a kísérleti ! gazdaságban. Az országban ! egyedülálló fajtakísérleteken i kívül korszerű nagyüzemi gaz- I dálkodás is folyik itt, s az itt i látottak nem múlnak el nyom- j talanul. Ezt a hatást azon- ! ban növelni kellene. A régi j per helyett újat vívunk. Nem i könnyű ez sem! Erőszakolni, \ siettetni nem kall eldőltét, de \ megkönnyíteni lehet, sőt: kell \ is! Az ősi per eldőlt. A föld í azé lett, aki megműveli. Azé i lett Szelén is, s nem egy- j könnyen adják ki ezt a földet \ a kezükből, sőt: az utóbbi I időben — a tavalyi esztendő- I re gondolok — olyan hajsza ! indult meg a községi tartalék- j földek után, hogy az ember! hamarjában nem is tudja mi- \ hez hasonlítani azt. Az egykori nincstelenek ma j a maguk földjén gazdálkod- [ nak. akár egyéni parasztok, j akár a tsz tagjai S hogy j ez mennyire így van, s hogy j ennek mi is a gazdasági s § egyéb kihatása, azt mondom I el a következő folytatásban, i (Folytatjuk.) s í bug. \ Pedig ezúttal nem hazud- I nak. Leigazoltatták a mérőket, I kiderült róluk, idegenben fel- I fogadott becsületes napszámo- I sok. Napokon keresztül 1 pen- í gő 50 fillér napidíjért kora | reggeltől besötétedésig szorgal- I másán dolgoztak, végezték a I rájuk bízott feladatot. Arról I valóban nem tehetnek, hogy az 1 öt theodolit, amit kezükre ad- I tak, hasznavehetetlen jószág, i Bartos János a régen tönkre- I ment, kiselejtezett ócskaságot potom pénzért vette zsibárusoktól I Pesten. | Mi lett a választás eredmé- I nye? Hiszen láthatták báró I Orosdynét a képviselőházban, I ott ült a balközépen a Keresz- I tény Párt padjaiban, mindig ! kalappal a fején. Lorgnettét | gyakorta szeméhez emelve át- ! kémlelt a jobboldalra, úgy né- ! zegette képviselőtársát, az | Egységes Párt egyetlen nőtag- I jét, Melczer Lillát, aki a ruha- 1 tárban hagyta a kalapját, vi- |szont mindig más toalettben | lépett az ülésterembe. I És a híd, meg az utak? Saj- ! nos, arról, mintha a választás \ utáni napon akár hídépítő, [ akár úthenger megjelent volna I Szécsényben, nem áll módom- ! ban beszámolni. Még későbbi \ időkben sem jöttek, de azóta \ mégis megépült a híd is, ki~ í javították az utakat is. Igaz. a \ választás 1931-ben volt, a híd- ! építésre, meg a rossz utak ja- j vitására vagy húsz évvel ké- I sőbb került csak sor. Ami vég- j téré nem is olyan nagy idő. hi- [ szén két évtized az örökké- j valóságban csak egy pillanat í százmitiiomod része.:. Szokoiy Endre ★ (Következik: ... A holtak pe- i dig feltámadnak.;