Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-22 / 249. szám
1058. OKTOBER 22. SZERDA rf.xi HLC ic/Cirlap AZ IKARUS 555 Trautman Rezső építésügyi miniszter nyilatkozata szövetkezeti mozg «siómról, az áliami es Október végén állítják forgalomba az Ikarus 555-ös autóbusz prototípusát § Országszerte nagy örömmel fo- ! gadla a lakosság a Magyar Szo- ! cialista Munkáspárt Központi Bi- § zottságának határozatát a munkás- | osztállyal kapcsolatos egyes fel- f. adatokról. A határozat több más ú fontos gazdasági kérdés között ki- ! mondja; H a párt elérkezettnek látja az | időt. hogy nem túlságosan hosz- 1 szú idő alatt a lakáshiányt fel- ! számoljuk és lényegében min- ! den erre igényt tartó önálló | családnak önálló lakást biztosítsunk. | Különösen nagy érdeklődés nyil- ! vánul meg a határozatnak ama ré- = sze iránt, amely arra vonatkozik. | hogy a jövőben az állami lakás- íj építés és a magánépítkezés jelen- ! légi formájának fenntartása mel- ! lett. széleskörűen ki kell íejleszkezeteinek mozgalmát, amelyre múlt heti választási beszédében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is utalt. Megkérdeztük Trautman Rezső építésügyi minisztert, milyen elgondolások vannak a szövetkezeti lakásépítés, elindítására, mi a mozgalom lényege és hogyan szándékoznak megmozgatni a társadalmi erőket a párt kezdeményezésének kifejlesztésére. A tervek szerint a mozgalom lényege: az állam a bérből és fizetésből élőknek is lehetőséget nyújt, hogy szövetkezeti formában lakáshoz jussanak — mondotta a miniszter. A kisebb keresetű dolgozókról van itt szó, akiknek anyagi ereje nem engedi meg, hogy családi házépítésbe vág- ! teni a dolgozók lakásépítő szövet- [ íanak bele. v^gy öröklakást vásáflHiíniiiiHHtimiitiMiiiiitnmiiittmimiiiiiiiiiiiiiiuitiiiiiiiiitimiiiiiiiimiiiiiiiiiiutuiimiimniHiiitiiuiiiiimtiiimitfmiiimiiiimK Kincstermő ,,függőkértBudajenőn Hamvasan piruló óriás Alexander barackjaival a budai járás idei őszibarack kiállításán tűnt fel a már galambősz hajú öreg pap, dr. Donáth József budajenői plébános. Első díjat nyert szép ezüstserleget. Mikor megtudta, csak ennyit mondott: örül a sikernek, de még sokkal jobban annak, hogy a budajenői és teleki szé. kelyek, meg az őslakó svábok, akik nemrég kinevették a túrómaró szorgoskodását, ma már messziről köszöntik, s kérdezősködnek, hogyan csinálhatnának ők is valami hasonlót, Lehei is, érdemes is, kell is Hosszan elnyúló hegygerinceken túl, ahol a kanyargós, szűk szerpentin már lefelé hajlik, dombos-halmos völgyrendszer tárulkozik elő. Budakeszitől már cs3k alig pár kilométer Budajenő. Talán ezer lakosa ha van az öreg falunak, a határ mégis szűk. A tarka-barka mezők nagy részén ritka a kepe. silány a kukorica; arról árulkodnak, hogy. meszes, sü- levényes a talaj. S a gazdák is mondják: itt csak akkor díszük a termény, ha minden héten jól megázhatik. — Pedig arany van ebben a mi földünkben — mondja meggyőződéssel Donáth plébános, aki — mint a beszélgetés során kiderült — szociológus, zeneszerző, barack-kertész és a nagyüzemi gazdálkodás, a célszerű életmód lelkes, haladó szellemű apostola is egy személyben. — Ingyen ajándékot azonban hiába várunk tőle: szeretni 'kell a földet, érteni a szavát, s ami d legfőbb: adni okosan, módjával, hogy megszázszorozódva legyen mit visz- szaadjon. Tudom, missziót teljesítek ezzel az én vállalkozásommal, de úgy van az: csak nagy célért érdemes dolgozni. Elhatározásom, hogy bebizonyítom a budajenőieknek és a telkieknek, hogy a budai hegyeknek nemcsak a túlsó oldalán, meg Pécs környékén, Szatymazon. hanem itt is lehet kitűnő, akár exportminőségű őszibarackot termeszteni. Lehet is, érdemes is, meg kell is. Hatvannégy teraszon 704 barackfa 1954 tavaszán ültette be Donáth plébános a falu végén levő egyholdas „szolgálati földjét*’ keserűmandula magjával. Aztán a két szomszédjától is bérelt fél-félholdas elgazosodott, tarackos parcellát 20 évre. Azt is beültette később. A két holdon sajátkezűleg végezte — csákánnyal, ásóval, kapával, talicskával — a rengeteg előkészítő földmunkát: a lefelé és kissé oldalra lejtő talajon 64 teraszt épített és a 4X4 méteres kötésben ültetett 704 csemetének 704 óriási tányért, amelyről 4 év óta a hólének és az esőknek még egyetlen cseppje se futott le. Olyan az egész, mint valami legendabeli függőkért. A mányi állami gyümölcsösből szerzett nemes szemzőgallyakat. Az állomány 20 százaléka korai Alexander és Amsden. 30 százalék augusztusi Champignon. 50 százaléka pedig szeptemberben érő Carman fajta. Már kétszer adott a fáknak istállótrágyát — maga talicskázta szét, ásta be mind —, az idén ősszel pedig műtrágyával is „jóllakatja" őket. Ugyancsak maga végzi a tavaszi metszést, tisztogatást, a permetezéseket, a rendkívül fontos gyümölcsritkítást, a következő év termését szabályozó nyár végi zöldmetszést is. Holdanként 60000— 70 000 forint jövedelem Ismeri és állandóan tanulmányozza Donáth plébános az őszibarack-termesztés hazai tapasztalatait, sőt a külföldi szakirodalomban is igyekszik tájékozódni. De szinte már a vérében van a földművelés, s a kertészet művészete: 15 holdas, 10 gyermekes solymári parasztcsaládból származik, hat testvére ma is ott gazdálkodik szülőfalujában. Gyermekkorában, de azóta sem röstellte soha megfogni a dolog boldogabb végét. A pirkadat legtöbbször már..kint találja a.kertben,, s a hivatali teendők után mindig ide tér vissza. Természetesen mindez meglátszik az immár 59 éves. de még mindig fürge, ambícióval teli lelkipásztor házatáján, magatartásán, s főként a látványnak is nagyszerű, jól gondozott barackoson, amely most már lassankint kezdi visszafizetni a befektetett munkát, költséget. Az idén négyéves elsőültetésű 300 fa már jó termést adott: mintegy 20 mázsa ízes, zamatos barackot vitt róluk piacra a gazda, s 18 000—20 000 forintot hozott haza. Jövőre a most háromévesek is termőre fordulnak, aztán a kétévesek zárkóznak fel. öt-hat év múlva — szerény számítás szerint is — 120—140 mázsa barackot terem a kert, ami évente 120— 140 ezer forint bevételt jelent. Egy hold hozama tehát 60—70 ezer forint is lehet. S a jelek szerint lesz is. A jó példa nyomán Budajenőn nemrég alakult meg egy termelőszövetkezet és a szomszédos Telkin kettő is működik. Az egyik tsz — a jó példa és a. biztató eredmények láttán — három hold, a másik pedig tíz hold őszibarackost akar telepíteni a kö- zeljöyőben. A járási tanács szakemberei és a termelőszövetkezetek vezetői elhatározták. hogy a tapasztalt plébánost bevonják a nagyüzemi telepítés, majd pedig a gondozás munkájának irányításába. Dr. Donáth József kijelentette: nagyon szívesen segíti az őszibarcktermesztésre vállalkozó közös gazdaságokat. A két község határában és szerte az egész vidéken sok, egyéb mezőgazdasági növények termesztésére alig alkalmas olyan terület van, amelyeknek meszps, köves talaja igen jól megfelel aa őszibarackfák igényeinek. A kincset, ami a hepehupás földben rejtőzik, a barackfák készségesen felhozzák. Csak érteni kell a nyelvükön. Csalló Jenő roljanak. hiszen ezeknek leltételei között szerepel, hogy bizonyos nagyobb összeggel rendelkezni kell, mielőtt az építkezés megkezdődnék. — Az állam többféle módon, kiemelten támogatja majd a szövetkezeti lakásépítést. A támogatásnak Igen lényeges része, hogy a szövetkezeti lakásokat többszintes, többlakásos házakban maga az állam építi meg és teljesen készen bocsátja a szövetkezeti tagok rendelkezésére. A másik nagy segítség. ho®v a lakásokat az állam a fogyasztói árnál lényegesen olcsóbban adja, ami biztosítéka annak, hogy a kisebb keresetűek hozzájuthatnak. A szövetkezetekbe a lakásépítéshez szükséges bizonyos kezdő ősz- szeggel lehet majd belépni. Az összeg meghatározásánál messzemenően figyelembe veszik a belépő szociális viszonyait. A szándék az. hogy nagycsaládos dolgozónak például kisebb belépési ősz- szeget állapítanak meg. Az összeg előteremtéséről elő takarék osság útján kell gondoskodnia a belépőnek. A lakás árának a belépési összegen felüli részére az állam kölcsönt folyósít, mégpedig _ és ez a harmadik nagy kedvezmény _ kedvező visszafizetési feltételek mellett. A szövetkezeteket az üzemek és a munkahely, vagy a lakóhely szerint illetékes tanársok támogatásával magjuk a dolgozók alakítják meg. A jelenlegi elképzelés szerint dz első kisebb szövetkezetek már a jövő év elején megalakulnak. Lakásigényük a hároméves tervben meghatározott’lífeVéttiől nyer kielégítést. A következő két év tapasz-? talatai alapján aztán az 1961-ben kezdődő ötéves tervben nagyobb arányban indul meg a szövetkezetek szervezése. A közbeeső két esztendő arra Is jő lesz. hogy a dolgozók az első szövetkezetek ta pasztalataiból meglássák, mennyiben előnyös számukra ez a lakás építési forma, kedvet kapjanak hozzá és már ekkor elkezdjék * belépéshez szükséges előtakarékoskodást. Elmondotta végül a miniszter, hogy az építési szervek műszakilag Is jól felkészülnek a szövetkezeti lakásépítés lebonyolítására. A hároméves tervben épülő szövetkezeti lakásokat a már meglevő tervek szerint építik fel. a következő két évben azonban számos új. korszerű lakástípust alakítanak ki, hogy ha majd az ötéves tervben megindul a nagyarányú szövetkezeti építkezés, a dolgozók minden igényt kielégítő, az eddiginél is kényelmesebb, szép lakásokhoz jussanak. Míisorfiiíetelífit is kölcsönöznek a könyvtárak A megyei tanács művelődési osztályán elkészült a terv, amely szerint a jövőben — már a közeli hetekben — a járási könyvtárak műsorfüzeteket is kölcsönöznek. Eddig a művészeti csoportoknak úgy kellett vásárolniok a színdarabokat, jeleneteket, verseket. Az új megoldás nagy köny- nyítést jelent a színjátszók részére. A könyvtárakban megtalálják a legmegfelelőbb műsorösszeállításokat. A legjobb darabokat ingyen kölcsönözhe. tik ki. A könyvtárban javaslatokat is kapnak, hogy egy-egy alkalomra melyik színdarab a legmegfelelőbb.- Azt is tervezik, hogy a művelődési otthonokból is a könyvtárakba gyűjtik össze a műsorfüzeteket. NEM PRÉDA! A tápiószelei „csibegyár' A Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban most épül az ország legmodernebb automatizált baromfitenyésztő telepe, a „Csibegyár''. Képünk a telephez tartozó „tyúkfalu” egyik részletéről készült AHOGY ITT ÜL velem szemben és csendesen beszél meg- hurcolásáról, nem tudok csak a paragrafusokra gondolni. Forr bennem a düh. Szeretném kölcsönözni neki természetemet, hogy az igazságszolgáltatás meghozandó, nyilvánvalóan szigorú ítélete mellé maga is kiszabja a büntetést. De úgy látszik, Csömör Mária, ez a törékeny' kislány még nálam is erősebb. A legszomorúbb dolgokról is olyan nyugodtan beszél, mintha valami hétköznapi eseményről csevegne. Pedig olyasmi történt vele, a kis fodrásztanuló lánnyal, ami idegen a mi társadalmunktól és ha találkozunk megnyilvánulásával, gyökerestől ki kell tépnünk, kíméletlenül, hogy még véletlenül se fertőzhessen. i A kislány 1957. május 12-én szerződött ipari tanulónak Erdei Gyuláné szigetszentmiklósi női fodrászhoz. Tele remény- I nyel, bizakodással kezdett tanulni. Hogyne, hisz öreg nevelő szüleinek minél előbb szeretne visszahálálni valamit azért, amit érte lettek. Mert nevelőszülőknél nőtt lel, amint mondja, nem tudja, ki az anyja. Azt csak hallotta, hogy Pécsett született. De hát kell-e sokat beszélni az ilyen árvák hányatott sorsáról? MARIKA nagyon szereti nevelőszüleit. Elmondja, hogy jól bánnak vele, de hát idősek és betegek már, keresni szeretne, hogy segítsen rajtuk. Ezért látott olyan buzgón a tanuláshoz. De öröme hamarosan szertefoszlott. Azt még csak elviselte, hogy mindig neki kellett takarítani, tüzelőt hordani a TüZÉP-től, hogy néha iskolába se engedte el főnöknője, de ami ezenkívül történt, még az ő alázatra hajló árva lelke sem tudta magába temetni, Először csak az iparitanulóintézetben panaszkodott, aztán elhallatszott szava a megyei tanács ipari osztályára is. Amikor az elvtársak utánanéztek, akkor derült ki, hogy a kislány nem kapott fizetést. Illetve kapott 400 forintot, de ezt a kislány szerint a főnöknő kölcsönkérte tőle és nem adta meg. ügy gondolja, talán ebbe a tartozásba tudja be azt a két viselt pulóvert, amit nagykegyesen méltóztatott a kislánynak ajándékozni. Magától értetődő, hogy Erdeiné kézzel-láb- bal kapálózik e vád ellen, hisz ha bebizonyosodna, egyéb vádat már nem is kellene ellene felhozni. Vád azonban még ezenkívül is akad, amiért az illetékes szervek fel is jelentették. Egyebek között nem adta* ki a kislány heti pihenőrtapjait. Ezeken a napokon takaríttatott vele. (Mit neki a Munka Törvénykönyve!) Történt, hogy Erdeiné megbetegedett és két hétre kórházba került. Ez idő alatt a kislány vezette az üzletet. Hajat mosott, rakott, dauerolt — az ipari tanuló. Amint mondja, Í600 forintos forgalmat csinált; Mindent írt egy füzetben. Kifizette a villanyszámlát és az egyéb fizetnivalókat, a többi pénzt átadta főnökének. Mindaddig nem is volt.baj, míg a rettenetes mester meg nem érkezett. Ekkor aztán lett hadd el hadd! Valamiféle törülközők nem voltak kimosva. (Azelőtt mosónő tartotta ezeket rendben, de kórházba menetele előtt nem szólt a főnöknő a mosónőnek, hogy távolléte alatt is végezze el munkáját.) Mindegy, talált ő bűnbakot. A kislányt vonta felelősségre. Nem tűri a nyomdafestéket, mi mindent vágott a fejéhez. Marika sírva ment ki az udvarra! A főnöknő utána és megpofozta! MILYEN FELHÁBORÍTÓ cselekedetek! De még mindig nem értünk a végére. Erdeiné súlyosabb gonoszságoktól sem riadt vissza. Elhíresztelte, hogy a kislány nem beszámítható és hogy ferde hajlamai vannak. Van-e ennél becstelenebb cselekedet?! Belegázolni egy csendes, szerély gyermeklány becsületébe! Aljasság! Mit számít ezek után az orvos cáfolata?! De talán az emberek józanabbul gondolkoznak. Nem tudom, milyen büntetéssel lehetne megtorolni ennek az asszonynak a cselekedetét. Ennek megállapítása a bíróság dolga lesz. Azt nagyon jól tették, hogy ipari tanulói tartásjogától megfosztották. De iparigazolványát sem szabad meghagyni az ilyen embernek. Nem engedhetjük meg, hogy egyesek felrúgják törvényeinket, megfeledkezzenek arról, hogy már rég elmúlt az Erdeiné alkalmazta durva módszerek világa és soha vissza sem térhet többé. Nem tűrhetjük, hogy ilyen emberek rontsák a magyar kisiparos jó hírnevét. Csömör Mária ügye rendbejön. A megyei KISZÖV vezetősége vállalta, hogy kisipari szövetkezetben taníttatja tovább a kislányt, aki így megvalósíthatja eredeti tervét, mert a mi társadalmunk védi a fiatalokat. — farkas — ÜLLŐ TIKETTEK .........................................................................."""in ......... D e a szemüveg nem kellett senkinek. Ez itt nem cikk. Nem úgy. mint a túloldalon, ahol egy jó minőségű, teljesen új zakó „ugrott“ kerek ötve. nért. Előttem a másik szánalmas figura. Magábaroskadtan, mély delíriumos mámorból felocsúdva kutatja zsebeit. És amint az utolsót is kiforgatta, amelyből kiszöktek még a könnyű fillérek is, éktelen káromkodásba kezd. — Hogy szakadjon le az a mennybéli... Az utolsó százasom is odavan ... Az egész... Mind ... Semmi sem sikerült, a jó kutyaúristenit — dühöng tajtékozva. Hasonszőrű sorstársa, hogy közben a maga bánatán is enyhítsen valamit, korholóan, de azért mélységes együttérzéssel vigasztalni kezdi. — Nem kellett volna neked sem olyan belemenősen, apu* kárru — Kuss! — Nono, ne olyan hevesen. — Kuss, ha mondom; — üvölti és féktelen indulatában máris belevág vigasztalója képébe. A különös társalgásnak rendőri beavatkozás vet véget• Ám akadnak derűs jelenetek Is. Fiatal házaspár családi költ. ségvetési vitáját hallani az egyik sarokból. Itt a felesey határozott álláspontja dönt. — Elsejéig kell még — pattog a menyecske — egy kiló zsír, két kiló liszt, számítsunk napi egy kiló kenyeret és eh- he? jön még két villamos hetijegy. Ez összesen 80 forint. Marad még húsz. Ezt megjátszha- tod. De jól nézd ám meg a lovakat, te mafla, mert idáio csak a zabukra fizettünk — replikázik. A férfi újra a tikett-váltók sorába áll. Felesége egyszerre csak odaugrik és embere kabátját ráncigálva rémülten magyaráz: T íz perc múlva indul a kilencedik futam; a legnehezebb és a legtöbbet ígérő. Ez a versenynap utolsó nagy száma. És egyben sokak utolsó reménye, utolsó alkalma arra, hogy visszanyerjék könnyelműen feltett forintjaikat. Fáradtak, idegesek és mindenre elszántak ilyenkor az emberek. A Nagy Finis érdekes, szomorú és olykor mulatságos helyzeteket teremt. ... Kopottruhás bácsika toporog mellettem. A vállán ele- mózsiás tarisznya. A külsejéről, félszeg mozdulatairól ítélve, valahonnan vidékről keveredhetett ide. Nyerni, munlza nélküli pénzre tenni szert, csak úgy, egy kis rizikó vállalásával — ez csábíthatta öt is a messze vidékről. Egyszeresük elénk' mozdulattal lekapja — az SZTK-tól kapott — szemüvegét és hangja máris a zsibongó tömeg sűrűjébe vegyül. — Hé, uraim, eladó a szemüvegem. Ki veszi meg? — kérdi elkeseredetten. — Csak két befutóra valót érte, emberek. Négy forintért odaadom —, de ezt már olyan hangsúllyal nyögte ki, hogy az embernek szinte megesett rajta a szíve. iHimitiiiiiimiMmiiiiiiiiHiimmiiiiiiiiiiMiiiiiiiMmiiiiimmiiiii1 —Hé, Pista, várjál, ne teda fel az egészet — a kiló cukor kimaradt. Harsány nevetés, de a következő pillanatban dermesztő csendbe fullad. Indítják a futamot. A tömeg a lelátókra özönlik. A lovak máris elindultak. Idegtépő percek következnek. Az egyik fogadó, nem tud. ja elviselni a néma pillanatok rettenetes feszültségét, fülsiketítő hangon felüvölt: — Barna, Barna, Barna.. \ De nem a Barna futott be. Halottas menetben sem lát-; ni fájdalmasabb és szánalma-: sabb ábrázatot, mint amilyen | az övé lett. Tikettjeit apró fee- \ nikre tépi és beszórja vele a j hazafelé vezető utat. A futam végén újra a szem-] üvegárussal akadok össze. \ Eszelősen vigyorog. — Hehe. megmaradt! — mu■ \ tatja minden szembejövőneki az időközben félszárát veszteti [ sokdioptriás szemüvegét. — I Hehe. ez megmaradt — suttog. \ ja mámoros örömében, s ka-] csázó lépteivel a kiáradó tö-\ meg sűrűjébe vész...-dj- 1
