Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-21 / 248. szám

1958. OKTOBER 21. KEDD rrrt MfC ^Cirlap A DUNAKANYAR MÁLNÁSKERTJE Nem állítjuk, hogy a magyar málnatermés legnagyobb részét a szobi járás adja. Ha azonban annyi málnát telepíte­nének ezután is a Duna mentén, Nógrádverőeétöl Szobig és toV&bb az Ipoly menten. Bernecebarátiig. amennyit a leg­utóbbi néhány őszön és az idein is, rövidesen a szobi járás falvai termelik majd a legtöbb málnát az egész országban. Ez a vidék ma még a Dunakanyar, holnap már Magyarország málnáskertje lesz. Hetvenhatezer katasztrális holdnyi területéből kereken 40 ezer hold az Állami Erdőigazgatóság kezelésében levő erdő. A Börzsönyt és nyúlványait borító erdőség fái sok ember szá­mára biztosítják a mindennapit, csakúgy, ahogy a hegyek sziklái is. Termőföldjéből és legelőiből 30 ezer katasztrális holdat egyénileg dolgozó parasztok munkálnak meg, illetve hasznosítanak, mintegy háromezer hold szövetkezeti művelés alatt áll, 2500 hold pedig az állami gazdaságé. Zsíros hegyi legelőin nagy számú szarvasmarhát tenyész­tenek. A járás egyik kisebb községe, Ipolytölgyes szarvas­marhaállománya nagyobb, mint lakosainak száma. S a szobi járás parasztjai, javarészt csak párholdas vagy éppen néhány száz négyszögöles gazdák, annyira szorgos mun­kásemberek, hogy közülük nagyon sokan nemcsak a földet művelik meg, de eljárnak követ fejteni a kőbányába, fát vágni az erdőbe, dolgozni a váci vagy a budapesti gyárakba^ építkezésekhez, sőt még a Dunántúlra, a tatavidéki bányákba is. Nem csoda hát, ha ezekben a falvakban mindenütt új, meg épülő lakóházakat látni, a szorgalom és a jó munka I eredményeit. Agrárértei miségi a képviselőjelölt Egy kis választási statisztika Az egész szobi járásban megejtették már a jelöléseket. A Hazafias Népfront képvise­lőjelöltje Farkas János, az Ipolyvölgyi Állami Gazdaság ígérték 1928-ban — elkészült 1956-ban Az esztergomi érsekség egy­kori 'birtokán, a 800 éves Ke­mencén is nagyon megváltozott az élet. Huszár méitóságos úr erdeit már az erdőgazdaság is- tápolja, a szeteharaszti prímá­id földeket ez egykori cselé­dek birtokolják. Az egyház hatalmas feudumai állami tu­lajdonba kerültek. — Azelőtt — mondja vissza- emlékezőjében az őszhajú ta­nácselnök. Mayer Gyula bácsi kilenc-tíz kilométert gyalo­goltak naponta az erdei mun­kások, s nyomorúságos kuny­hókban laktok. Most kisvasút viszi az erdőgaz­daság dolgozóit reggelenként munkahelyükre A munka sem emberkínzás már. Kézi erő helyett mo­torfűrészekkel dolgoznak em­bereink. És mint a további beszélge­tésből kiderül, az ősi község az elmúlt évek során szinte fel­mérhetetlen változáson ment át. A felszabadulást megelőző években egy-egy udvarban nyolc-ki- lenc család nyomorgott. A 102 új lakóház véget vetett ennek az áldatlan állapotnak. Már a petróleumlámpára sincs azükségük a kemenceieknek, 1951-ben a községbe is beve­zették a villanyt, s a házak több mint 90 százalékában vil­lany lámpa ég. A község jegy­zője még 1928-ban elkészítette a falu híd-tervét, a terv azon­ban egészén a felszabadulásig csak ígéret maradt, 1956-ban aztán elkészült a híd. A község utolsó gémeskútiát tavaly bontották le, a lakos­ság ivóvíz szükségletét új, szi­vattyús kutak elégítik ki. Régen csak a jegyzőnek meg az orvosnak volt itt rádiója, most már majd­nem minden házban rádió szól. A háború előtt két háromtan­termes iskola volt, most há rom iskolában, hét tanterem­ben folyik a tanítás. Napköz' otthont, óvodát, hangoshíradót kapott ezenkívül a község. Sze- teharasztion korszerű üzlet áll az egykori cselédek rendel­kezésére Izgalmas j'elölógyÉlések Letkésen Letkés község első körzetében a7 eddigi tanácstag, Sági Ferenc, » választások után nyugalomba vo nuló vb-clnök, a járás legrégibb tanácselnöke, aki nyolc éven át egyfolytában töltötte be ezt a tisz tét és a járási pártbizottságnak i* tagja, a maga helyére Klavigyi Fe­rencet ajánlotta községi tanácstag­nak. A gyűlés részvevői azonban egymásután állottak fel, s klfeitev lék, hogy ezért, vagy azért Klavl* gyit-nem tartják alkalmasnak. Kü­lönben is fiatalabb embert akarnak megbízni képviseletükkel. Erre Sági Ferenc visszavonta indítvá­nyát, aztán az egybegyűltek meg* állapodtak abban, hogy Bábik Ist­vánt jelölik. Hasonlóképpen folyt le a Jelölés egy másik körzetben, ahol Varga József erdész jelöltségét javasol ták. Több felszólaló állást foglalt Varga jelölésével szemben. Az er dész messze lakik, egyébként csak nemrég költözött a faluba, még nem nagyon ismerik az em berek. Ezután az egybegyűltek Ormánál Lajos jelölésében álla­podtak meg. Járási tanácstagnak az egyik kör­zet Kovács Jánost, a Bástya Tsz érdemes elnökét javasolta, de » többiek nem csatlakoztak. Min­denütt elismerték Kovács érdé meit, személye ellen sehol sem emeltek kifogást. Hangoztatták azonban, hogy Kovács János, saj' nos, súlyos beteg, nem tudná, vagy betegségével sem törődve, mégis ellátná tanácstagsági kötéle- zettségeit. Ezért helyette Letkésen járási. tanácstagnak Pion István iskolaigazgatót jelölték. A SZOBI HATÁRÁLLOMÁS az ország egyik legforgalmasabb vasútállomása. Innen indulnak az utasok Csehszlovákiába, Német­országba, a nyugati és az északi országokba. A munka oroszlán- részét mégsem az utas-, hanem az áruforgalom jelenti az állomás dolgozóinak, akik derekasan meg­állják helyüket. Legutóbb 289 500 forinttal csökkentették az állomás önköltségét. Most az őszi csúcsfor­galom sikeres lebonyolításán fára­doznak. ______________ K ismaros épít és málnását A felszabadulás óta legjelentő­sebb építkezésnek talán a kultúr- házat mondhatjuk Kismaroson. De a község legapróbb lakói számára, hasonlóképpen fontos és szép aján­dék az új napközis óvoda. A ma­gánépítkezés feltűnően nagymérvű ebben a faluban. Csak ez idén tíz lakóház készült el, másik tizen nyolcnak pedig részben már falait húzzák fel, részben pedig most ás­sák a* alapját. S mert Kismaros is a szobi járáshoz tartozik, az utóbbi három-négy évben itt is erősen málnásítanak, ahogy ezzel a Dunakanyarban keletkezett szó val a málnatelepítést a kismaroslalr Is nevezik. Tavaly öt holdon tele pitettek, s idén ősszel is sokfelé telepítenek málnát. igazgatója és Somogyvári La­jos szobi állomásfőnökhelyet- tes. Mindketten parasztszárma- zásúak. Farkas igazgató, me­zőgazdasági egyetemet végzett agronómus, ■ mindössze 31 éves, de egyike a legkiválóbb mezőgazdáknak, amit a ve­zetése alatt álló gazdaság ki­tűnő eredményei is bizonyíta­nak. Nagyszerű mezőgazdasági szakértőt nyer vele az ország­gyűlés. ★ A négy megyei tanácstag­jelölt: Bada Cyula, Vámosmi- kola, gépállomási igazgató, Bá- thori Ferenc, Szokolya, általá­nos iskolai igazgató, Mátyás Boldizsár, Budapest, a megyei tanács tervosztályának veze­tője és Stefanik Sándorul. Ipolydamásd, szülésznő. A járási tanács jelöltjei kö­zül 13 munkás éspedig tíz ipari, egy. erdei munkás, ket­tő pedig bányász. A paraszt je­löltek száma 13, egy jelölt földművesszövetkezeti igazga­tó, hat pedig értelmiségi. A* értelmiségi jelöltek megoszlá­sa: három pedagógus, kettő agronómus és egy állatorvos. Az eddig befutott jelentések szerint a községi tanácstagi* löltek 50 százaléka munkás, f35 százalék ipari, 15 százalék erdei dolgozó), 40 százaléka paraszt és 10 százaléka értel­miség. Hogé teljes legyen ez a kis választási statisztika, közöl­jük még, a szobi járás lakói­nak száma 28 156. Legtöbb kö­zülük a munkás: 17 282. Ebben a számban bent foglaltatnak a gyári munkások, kőbányászok és az Állami Erdőgazdaság dolgozóinak családtagjai is. Hasonlóképpen a többi foglal­kozásúak számadataiban, ame­lyek szerint 9946 a szövetke­zeti, az egyénileg, vagy az ál­lami gazdaságban dolgozó pa­raszt, 229 kisiparos, 470 az ér­telmiség, a fennmaradó 329 egyéb foglalkozású. A válasz­tók száma 20 ezer alatt van. Viszont nagy a választói jogo­sultság korát el nem ért gyer­mekek száma, mert rendkívül sok a sokgyermekes család Nem ritka az öt-hat gyerme­kes, de bőven akad 12—14 gyermekes család is. Az arány­lag fiatal szülők között is sok i a többgyermekes. AZ UJ SZOBI ISKOLA építése és berendezése két és félmillió forintba került A Szobi Kőbánya tegnap é? ma telep mellett díjmentesen föl­det is kapunk a bányától, csak a szántásért fizetünk... így élnek ma. Es egykor? Hadd mondja csak el Komá­romi Károly —- A Kereskedelmi Banké volt a Szobi Bánya. A szó szoros értelmében éhbérért dolgoztunk. Ha aztán egy-két filléres emelésért bérmozgal­mat indítottunk, javítás he­lyett azt kaptuk, hogy izga­tásért, lázításért elfogták a munkásság vezetőit. Hat-nyolc hónapot ültek, utána pedig világgá mehetett legtöbbjük, hogy munkát keressen. Még jól járt, akit csak elbocsátot­tak és nem börtönözték be. Igaz, az meg nézhette, hogyan koplal a családja. Mert a la­kóhelyén levő boltot sietve értesítette a vállalat: ne ad* janak neki semmit hitelbe, már nincs munkája. Ha ké­pes volt gyerekei kenyeréért megalázkodni, esetleg hosszas könyörgésre visszavették. — Messze környékről jár- 1 tak az emberek a kőbányába. I Ki három, ki meg nyolc kilo- = métert gyalogolt esőben-hó- \ ban amíg felért a fejtéshez. I Egész nap dolgozott, vihari elöl legfeljebb ingó sziklákI alatt kereshetett menedéket,1 sehol semmi, ahol meghúz- | háttá volna magát. Száraz-1 kenyér, egy kis hagymával, I vagy paprikával, ez volt axl ebédje. Munka után meg holt- | fáradtan megint róhaita of hosszú kilométereket hazafelé.í — Ma kérem, teherautó hoz- I za-viszi a bányászokat, öltö-i ző vár rájuk a munkahelyen 1 Melegedőjük is van. rendest épület. A kőfaragók sem dől-! goznak már a szabad ég alatt, l hanem barakkban és nádfali választja el egymástól őket, 1 nehogy a szerteröpködő szt- 1 lánkoktól megsérüljenek. Es I meleg ebédet kap a bányász a | munkahelyén. A szakmunkás 1 havonta legalább 1500 forin-1 tot megkeres, sokan pedig el- I érik a 3000 forintot is. L KOMMENTÁR NÉLKÜL Ha csak pusztán felsorolni akarnánk mindazt, amit a szo­bi járás az elmúlt 13 esztendő alatt népi rendszerünktől ka­pott már ahhoz is kevés lenne ez az újságoldal. A szűk ter­jedelemre való tekintettel en­gedtessék meg, hogy most csak néhány példával próbáljuk be­mutatni mennyit fejlődtek a felszabadulás óta a járás köz. ségei. Letkésen 75 új lakóház épült. A villanyhálózatra 400 ezer, a csatornahálózatra 180 ezer, a Bástya Tsz-be vezető bekötő- útra 500 ezer forintot áldozott az állam. Az Ipolyon két át­járó készült, új kultúrházat, három betonúidat, egy mély fúrású kutat, pásztorházat és sporttelepet kapott a község. A vámosmikolaiak sem pa­naszkodhatnak. Itt 47 lij kis­lakás épült, A Május 1 és a Dózsa György utcába bevezet­ték a villanyt, újjáépítették a hídmérleget, bekerítették a vá­sárteret. A járdakövezés 30 ezer forintba, a községi kút 17 ezer forintba és a két új patak­iad ugyancsak 17 ezer forint­ba került. Ezenkívül korszerű­sítették a malmot, a Bem ut­cát és az autómegállót kikö­vezték, Itt dolgozik megyénk egyik legjobb gépállomása, me­lyet egyre több korszerű gép­pel szerel fel népgazdaságunk. Perőcsényben 1946-ban gyul­ladt ki a villany. Azóta itt 57 új lakás épült, postahiva­talt. telefont, autóbusz-váróter­met, filmszínházat, tűzoltószer­tárt és hidat kapott a község. Szokolyán 76 új lakóház épült, kéttantennes iskolát, napközi otthont, óvodát és vasbetono­dat kaptak még a község lakói. A megye legkisebb községe, Nógrádverőce korszerű fű­részüzemmel, porcelángyárral és egy töpe vizierőmüvel büsz­kélkedhet. A három tantermes iskola, a napközi otthon és a hajóállomás felújítására 110 ezer forintot, a Rákóczi út csa­tornázására 400 ezer forintot használt fel a község. Huszon­hat új lakóház épült, ezenkívül kultúrházat, vágóhidat, közvi­lágítást és sportiskolát kaptak még a nógrádverőceiek. A 800 éves Bemecebaráti ön- ,álló nagyközség lett, három betonúidat kapott, orvosi ren­delője most épül. Ipolydamásd- ra 1951-ben vezették be a vil­lanyt. Négy betonúidat, kul­túrházat és idénynapközit ki*- pott a község. Ipolytölgyesen 10 lakóház, Kóspallagon új is­kola és 140 kislakás épült. Ma már a járás minden egyes községében van könyv­tár, 11 községben pedig jól felszerelt kultúrotthon műkö­dik. _____________ F EJLESZTIK A NAGYMAROSI GÉPGYÁRAT A kőbánya modern zúzótelepe — Választás lesz most? I Nem kell a fejünket törnünk, 1 hogy mit válasszunk. Nekünk I bizony nem kell vissza a Ke- I reskedelmi Bank... ' | Nagymarost lassan nemcsak fes­tői környezete. idegenforgalma teszi híressé a járásban, hanem a 120 dolgozót foglalkoztató gépgyá­ra is. amely egyre több elismerést szerez a községnek. A felszaba­dulás előtt még Jelentéktelen kis tizem volt. népi demokráciánk az első hároméves terv alatt korszerű kis gyárrá fejlesztette. A gyár köz­ponti telepe főképpen szerszám- gépjavítással f^-lalkozik. de a megrendeléstől függően önálló gyártmányokat is készít. Tavaly kezdte meg működését a korsze­rűen felszerelt galvanizálóüzem. amely a Pannónia oldalkocsik és a salgótarjáni tűzhelyek nikkelezé- sét végzi. A hároméves tervben másfélmillió forintnyi beruházás­ból bővíteni fogják -a gyárat. A tervek szerint meghosszabbítják a szerelőcsarnokot és egy nagytel- tesítményű darut építenek. Szöveg: Szokoly Endre és Súlyán Pál. Képek: Gábor Viktor. Évenként másfél millió tonna «i^énmefftakarítás! Napjainkban mind több szó esik a nagymarosi vizierőmű felépítéséről. Két héttel ez­előtt született meg a közös magyar—csehszlovák egyez­mény: a hatalmas vízierőmű­vet csehszlovák barátainkkal együtt hozzuk létre 1961-től 1965-ig. A gigászi építmény teljesen megváltoztatja majd a környék arculatát. A duz­zasztó a visegrádi oldalra ke­rül, az erőmű pedig a Duna közepén foglal helyet. A nagy­marosi oldalra épül fel a ha­józó zsilip. A 300 méter szé- ies duzzasztómű körülbelül ugyanolyan magasra emeli fel a vízszintet, amilyen a leg­nagyobb áradások idején szo­kott lenni. Az erőmű egyet­len gépe több áramot ad majd, mint napjainkban a Tiszalöki Erőmű — az összes pedig any- nyi erőt szolgáltat majd, mint a Mátra vidéki Centrálé. A nagymarosi oldalon fel­építendő hajózsilip két egy­mással párhuzamos egységből áll majd. Ezeken haladnak át a le- és felfelé közlekedő ha­jók. A központi kapcsolóháló­zatot a visegrádi oldalra épí­tik, s gombnyomásra lehet majd innét irányítani az erő­mű munkáját, amely az ol­csó vízienergia felhasználásá­val körülbelül másfél millió topna szenet takarít meg évenként és sok embernek ad munkalehetőséget. — Jó szerencsét! — köszönt \ ránk az úton, ahogy a külö- i nős épületet szemléljük, Ko- \ máromi Károly és a rangját \ is megmondja: nyugalmazott ; bányász, aztán Cicerónénkul \ szegődik és megmagyarázza: — Ez a Szobi Kőbánya zú- \ zótelepe. Régen is itt zúzták a \ követ és a kőport tüdejükre \ szívhatták a munkások, mert \ nem volt semmilyen szellőző be- \ rendezés, ami a szétzúzott kő ; porát elvezette volna, Ma \ nemcsak megfelelő készülék I védi a munkások tüdejét, ha- \ nem mióta megnagyobbították \ és modernizálták, valóságos \ kőgyárrá tették, fürdőjük is I van. — Régen,'még 1936-ban ke- \ rült a szobi bányába Komá- \ romi és elérvén a kort, tavaly \ nyugdíjba ment. De ott lakik \ most is a szobi bányásztele- \ pen, ahol 12 kertesházban 12 \ bányászcsalád a vállalattól \ otthont kapott. \ — Kétszobás ház valameny­\ nyi — mondja Komáromi Ká- \ roly. — És micsoda házak! [ Parkettás szobák, vízvezeték... i a nagy kert! Az egész évre I való krumpli és zöldség meg- j terem benne. Mindezért cse- I kély bért fizetünk, de a lakó­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents