Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-19 / 247. szám
195*8. OKTÓBER 19. VASÄRNAP «st Älfc &Cirlap Nem fizetés - jövedelem! Zárszámadási gondok e halászteleki Szabad Május Tsz-ben vezték a munkát. A tagság pedig azért, mert eluralkodott körűikben a nemtörődömség § szövetkezet ügyei iránt. Laza volt a munkafegyelem, meghonosodott a legnagyobb munkák idején is a nyolcórás munkaidő; A felsorolt hibákat ismerik a szövetkezeti tagok. Ismerik azok is, akik most azzal „fenyegetik“ az elnököt: ha nem jut 35—40 forint egy-egy munkaegységre, ott hagyják a szövetkezetét. Lehet, hogy a zárszámadás közeledtével elhalványodnak emlékezetükben az év közben előfordult hibák, s most a minél nagyobb jövedelemért az ,,osszunk ki minél többet" jelszóval szállnak síkra. Ezek 0 tagok azonban megfeledkeznek egy nagyon fontos dologról: a tsz-ben nem fizetést adnak, hanem jövedelmet osztanak. A jövedelmet, a tagság egész évi munkájának eredményét, gyümölcsét osztják ki, olyan arányban, ki, hogyan vett részt annak megteremtésében. Ha jól dolgozott a közösség, többet, ha rosszul, kevesebbet. Igaz, erre év közben is gondolni kell, nemcsak most, a zárszámadás előtt. Az előző években a zárszámadás előtti „hangulatkeltés“ sokszor „eredményre* vezetett a halásztelek! Szabad Május Tsz-ben is. Tavaly például csupán azért, hogy a hangulat- keltők ki ne lépjenek, 150 ezer forinttal megemelték a kiosztható pénzmennyiséget — az idei év terhére. Az idén kellett visszafizetni azt a hitelt, amit tavaly a munkaegységek növelésére felvettek. Nagyon érzik ennek a terhét, s éppen ezért nagyon furcsa Vigházi elvtársnak az a kívánsága, hogy az állam engedje el, illetve ütemezze át áz autó- és Rapitox-vásárlásra kapott rövidlejáratú hitelt középlejáratúra. Azt mondja, így többet oszthatnának. Ez igaz, de megéri-e. hogy míg néhány forinttal növelik a munkaegység értékét, újabb terheket vállalnak az elkövetkezendő évekre. Bizony nem. A tsz alapító tagjainak, de jó néhány újabb tagnak is az a véleménye: ne áldozzuk fel jövőnket azért, mert néhány ember nagyobb jövedelmet szeretne. Azt mondják, fizessék ki tartozásukat, tartalékoljanak takarmányt, elegendőt az állatállomány részére, teremtsék meg alapjait a jövő évi eredményes gazdálkodásnak. Egyszóval: láboljanak végre ki az elmúlt évek hibáiból. A vezetőségnek ezekkel a tagokkal kell szót értenie, nem pedig azokkal, akik egyszeriben odébb állnak a nehézség láttán — noha a nehézségeknek ők is előidézői voltak — s nem hajlandók a szövetkezet gazdasági fellendítéséért áldozatot hozni. Többen úgy emlegetik az 1857—58-as gazdasági esztendőt a halásztelek! Szabad Május Tsz-ben, mint amely „tanuló év“ volt. Néhány jel már mutatja is, hogy okultak a hibákból. Őszi gabonájukat például már elvetették, egy része már szépen zöldell. Élénk viták folynak a gazdálkodás szervezeti átalakításáról. A közeljövőben készülő tervekben már érvényesítik helyes elgondolásaikat, amelyek számításba veszik a tagság erejét, a gazdasági adottságokat stb. A gyümölcsös védekezési munkáival a jövőben a növényvédő állomást bízzák meg. Mindezek ellenére sok még a javítani való, s ezek közül a legelső: érvényesíteni azoknak az akaratát, akik a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése mellett vannak. Mihók Sándor Több tízezer áttörő kutatja a Magyar Tanácsköztársaság dokumentumait Az úttörők országszerte felkutatják, összegyűjtik a Magyar Tanácsköztársaság eddig fel nem tárt dokumentumait. Minden őrs megkapta az egyes számú parancsot, amelyben felszólítják őket, hogy csatlakozzanak a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából indított kutatómunkához. Keressék fel és ültessenek virágot az elesett hősök sírjaira, beszélgessenek a régi harcosokkal, gyűjtsenek emléktárgyakat, leveleket, újságokat, fényképeket a Tanács- köztársaság idejéből. Az úttörő-csapatok egymás után jelentkeznek az országos parancsnokságon és további útmutatást, feladatokat kérnek. Több levél arról számol be, hogy a községekben, városokban már megkezdték a munkát. Megjelent a Belpolitikai Szemle legújabb száma talok iskoláztatása és foglalkoztatása. Dr. Zafír Mihály: Élelmiszerfogyasztás Magyar- országon. Kádas István: Ápoljuk a munkás sportkörök hagyományát. Röteledik a zárszámadás, s a halász teleki Szabad Május Tsz-ben miad több szó esik arról, mennyi jövedelem is jut a munkaegységekre. Számolgatnak a vezetők, számolgatnak a tagok, de az eredmény bizony mindig az, hogy az idei részesedés jóval altatta marad a tavalyi 39 forintnak és az 1958-ra tervezett 41,38 forintnak ÍS; A jövedelemcsökkenés miatt van is elégedetlenség a szövetkezetben. Egyesek már a nyár elején '— amikor előre látható volt a gabonáknál a gyenge termés — kiléptek és most is emlegetik méhányam, hogy elhagyják a szövetkezetei. Vig- házi József elvtárs, a tsz elnöke abban bízik, hogy majd csak meggondolják magukat ezek a tagok és maradnak továbbra is. Arra alapozza ezt, hogy az előző években is volt ilyen hangulat a szövetkezetben, s mégis maradtak. Nagyon is vitatható Vigházi elvtársnak ez az álláspontja. Vajon nem lenne helyesebb, ha nem a véletlenre bíznák, hogy ki marad s ki nem, hanem nyíltan és őszintén megbeszélnék a tagsággal a jövedelem- csökkenés okait, s tervet dolgoznának ki a hibák megszüntetésére? Bizony, helyesebb lenne. Igaz, hogy ez nehezebb feladat, de az is igaz, hogy célravezetőbb, A jövedelemcsökkenés abból származik, hogy a tervezetthez képest jóval alacsonyabbak a termésátlagok. Búzából a tervezett 9,6 mázsa helyett 6,2 mázsát, rozsból a 8 mázsa helyett 5,9 mázsát takarítottak be. Almából 600 mázsát terveztek, s az eredmény csupán 200 mázsa. Kajsziból is csak egyharmada lett a várt termésnek. A kertészet jövedelme is jóval alatta marad a vártnak. Az előzetes számítások szerint csupán az állattenyésztés adja azt a jövedelmet, amit terveztek. E néhány számadattal meg Is lehet okolni, hogy miért lesz kevesebb a halászteleki Szabad Május Tsz tagságának jövedelme, mint tavaly. Magyarázatot is lehetne találni a gyenge termésre, hiszen köztudomású, hogy az idén nem kedvezett ez időjárás a szántóföldi termelésnek. Kétségtelen, az időjárásnak is szerepe van a terméscsökkenésben, de nem lehet mindent ennek a számlájára írni. mint ahogyan ezt a szövetkezet vezetői és tagjai teszik. Nagyrészt hibás a vezetőség és a tagság is »bban, hogy nem fizettek úgy terményeik, mint az előző években, vagy úgy, ahogy még a kedvezőtlen időjárás mellett is fizetniük kellett volna. A tavaszi szárazságot csak azok a gabonák bírják jól, amelyeket korán a földbe tettek és ősszel jól fejlődhettek. A Szabad Május Tsz-ben azonban tavaly ősszel nagyon megkéstek: még november közepén is vetettek. Ez is közrejátszott a 6,2 mázsás alacsony búzatermésben. Ott van a több mint 50 holdas gyümölcsös, amelyből a fő jövedelmet várták. Tavasszal még mind a kajszi, mind pedig az alma szép terméssel biztatott. A kellő védekezés ■ elmulasztása miatt termett kevés. S a kétszáz mázsa almatermésnek is nagy százaléka hullott, férges, amiért csak egyharmada árat kapnak. Több százezer forinttól estek el emiatt. Vagy a 23 holdas kertészet alacsony jövedelme. A rossz talajelőkészítés miatt későn ültették ki a palántákat, s elkéstek a priT mőráruval. Akkor vitték piacra terményeiket, amikor már keveset kaptak értük. Csak néhány hibát soroltunk fel azok közül, amelyek legalább úgy hozzájárultak a jövedelemcsökkenéshez, mint a kedvezőtlen időjárás. Ki tehet a hibákról? A vezetőség? A tagság? Együttesen! A vezetőség azért, mert a nézet- eltérések miatt rosszul szerA folyóirat a választásokra való tekintettel kettős számban jelent meg. Az októbernovemberi szám tartalmából: Szirmai István: Választások előtt. Apró Antal: A szocialista demokrácia és a' népjólét növelésének útján. Fock Jenő: Népgazdaságunk fejlődése és a KGST. Révai József: 40 év távlatából. Sánta Ilona: Mind- szenty és pártjai. Buda István: Számvetés a bérrendszer és a munkaerőgazdálkodás alakulásáról. Mónus Gábor: Az üzemi demokráciáról. A tények és adatok rovat a többi között a következő tanulmányokat tartalmazza: Kovács Sándor: Az életszínvonal emelkedése a hároméves terv idején. Dr. Csendes Béla: Fel- vásárlási árak egykor és most, Hajlu Györgynél A nők gazdasági és kulturális felemelkedése. Fecske Mihály: A fiaÚj termelőszövetkezet Nagykőrösön Űj termelőszövetkezet alakult Nagykőrösön. A Mintákért Tsz-t nyolc egyéni paraszt alakította, akik elhatározták, hogy főleg zöldség- termeléssel foglalkoznak. Ezért 15 holdon öntözéses kertészetet létesítenek és mindössze 30 hold szántót művelnek. Az új termelőszövetkezetben hétfőin kezdik meg a részletes tervkészítést. y . Ünnepélyesen megnyitották a Partizánok a szabadságért kiállítást Szombaton délelőtt a Magyar Partizánszövetség budapesti székházában megnyitották a Partizánok a szabadságért kiállítást. Az ünnepségen megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos és Kiss Károly — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, aa MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak több tagja, a partizánmozgalom számos régi harcosa, a fegyveres testületek vezetői. Részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A megjelenteket Szántó Rezső, a Partizánszövetség elnökségének tagja üdvözölte, majd Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Partizánszövetség elnöke mondott beszédet. A megjelentek ezután megtekintették a kiállítást, amely november 18-ig 10—19 óra között tart nyitva a Szabadság tér 16. szám alatt. Az utolsó élő 1848—1849-es szabadságharcos üdvözli az 1918-as magyar demokratikus forradalmat (Kép a kiállításról) szocialista forradalomért jelentős pontján fellelhetők. A küzdő hősök közvetlen csapatok élén ismerős arcok: Épül a cséplőgépszín A Monori Gépállomás udvarán szorgos, ügyes kezek építik a vasvázas cséplőgépszínt. Még az őszi esőzések előtt át akarják adni rendeltetésének (Csekő felv.) elődeink, akik közül sokan ma — a beteljesülés korszakában — is a kultúrált, a boldogabb élet megteremtéséért folyó munka első vonalában harcolnak. Ez a korszak áll időben a legközelebb hozzánk. Mégis, teljességében ezt ismerjük a legkevésbé. Ez az első kiállítás Magyarországon, amely gazdag dokumentumokkal ad átfogó képet arról, hogy az elmúlt négy évtized alatt a szabadságszerető magyar nép fiai hogyan vették ki részüket a proletár internacionalizmusért, a szabadságért és a szocializmusért vívott világra szóló po- litilcai és katonai harcokból. A kiállítást szemlélve, új ismeretekkel gazdagodom. Izgalommal tölt el e dicsőséges kor eleven feltárulása. Minden teremből magammal viszek cgy-egy maradandó élményt... A Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban részt vevő magyar hadifoglyok elszórt csapatai Vlagyivosztoktól — Kijevig, a hatalmas ország területének csaknem minden Tanúk: a x Kun Béla, Szamuely Tíbbr, x Mütinich Féréric,' Varga Gyula ■> és más elirtársak. j Ugyanezek és más új arcok- a Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborújának vezérkai rában, amelynek hadvezetése , és politikai munkája olyan i nagyszerű teljesítmény volt,- hogy a magyar vöröshadsereg I hadműveleteit ma is a kor- l szerű mozgóháború iskolapél- . dójának ismeri el világszerte- a hadtörténet... i Emitt egy megkapó kép: az i utolsó élő 1S48—í9-es szabad- , ságharcos üdvözli az 1918. évi ■ októberi forradalmat. Csodála■ fos szimbóluma e kép a két szabadságharc egybefonódásá. nak... A következő teremben az el- , bukott magyar forradalom har- ; cosait a spanyol polgárháború önkéntes nemzetközi brigádjainak soraiban láthatjuk. A nemzetközi brigád magyar zászlóalja katonáinak sok harcászati tevékenysége látható a kiállított gazdag fényképanyagban. amely megörökíti az ellenforradalmi túlerővel szemben évekig dicsőséggel I harcolt köztársasági hadsereg I többi alakulatát is. 1 Ez a harc is elbukott. Eav \ megrendítő dokumentum: \ Münnich Ferencnek (Flatter l álnéven) 1939 augusztus 20-án I a koncentrációs táborból Írott. ] üzenete önt új erőt a csügge- \ dőkbe• „A koncentrációs tábor csak \ ránk kényszerített megállás. i de nem lemondás a harcról” : — üzeni fogolytársainak. A hosszú és kemény harcokban edzett partizánok újult erővel, rendíthetetlen hittel vesznek részt az ország felszabadításában a fasiszta elnyomás alól.. 1936. A közelmúlt. A kivró* bált régi harcosok az új hősökkel vállvetve védelmezik a hatalmas áldozatokkal kivívott szabadságot. Négy évtized. Diadalmas harcok. tragikus bukások, mártírok ezrei a szabadságért a függetlenségért, a szocializmusért. Történelmünk csodálatos Ionjai ezek. Köszönet a Magyar Partizán Szövetség kiállításrendezőinek. akik elénk tárták ezeket a lapokat. Dudás Jánoj Egy évvel ezelőtt püs_ pökszilágyon feloszlott a termelőszövetkezet. Ott maradt száz hold föld árván. Ki művelje ezután? Vagy maradjon parlagon? Mi legyen a sora? És egy évvel ezelőtt néhány kommunista kigondolt valamit. Mi lenne, ha bebizonyítanák, tettekkel mutatnák meg, hogy a tsz tagjai rosszul cselekedtek, amikor feloszlatták szövetkezetüket. A Váci Húsipari Vállalat igénybe vette Püspökszilágy feloszlott termelőszövetkezetének száz holdját és a penci feloszlott termelőszövetkezet sertésihizlalóját. A gazdasági év leteltével a terméseredmények önmagukért beszéltek. Harmincöt hold földön három vagon árpa termett. A kukoricaföldön is csodát műveltek. A penci hizlaldában pedig átlagban batszáz sertés hízik. Az elhagyott földek gazdagon virágoztak! S akkor Püspökszilágyon és Pen- cen is kezdték mondogatni: „Meg tudnánk ezt mi is csinálni’, „Kár volt annak idején felosztanunk." Néhány dolgozó paraszt, akik részesben aratták a püspökszilágyi határt, ugyancsak gondolkozott: „Ez a föld egészében is nekünk fizethetne.. Előbb a község vezetői, majd legközelebb kommunistái jöttek össze. Hantos Lajos elvtárs, a Váci Húsipari Vállalat igazgatója, aki sokat dolgozott ezért a gazdaságért, felszólalt: — Ha úgy határoznak, hogy újból megalakul a tsz a száz holdon, szívesen ‘kölcsönöz a vállalat lovat, néhány tehenet. A kommunisták értekezését falugyűlés követte. És három napra rá megalakult egy előkészítő bizottság... Az alakulásnál azt is kér'ék, hogy Hantos elvtárs járjon ki hozzájuir. Megígérte: ha kell, hajnali négykor is ott lesz..; Pencen is érlelődik már a gondolat. Vagyis: a kommunisták tettekkel bizonyították oe a volt termelőszövetkezeti tagok előtt, hogy melyik az t helyes út, amelyen járniuk kell. A minap hallottam . [g hogy a váci járásban sokan jelennek meg és a részvevők lelkesek a jelölőgyűléseken, Majdnem mindenütt elfogadták a Hazafias Népfront jelöltjét. Mindössze néhány helyen fordult elő, hogy a népfront Jelöltje helyében mást fogadtak el. Mindez a demokratizmus bizonyítéka. De az eredmény azt is bizonyítja, hogy « jelölteket jól, körültekintően, u nép véleményének meghallgatásával javasolták..: Ismerünk elvtársakat, akik azt hangoztatták: „elegen vagyunk mi magunkban is", s közben senki nem hallgatott rájuk, bármit javasoltak, és falujuk sem fejlődött. Van ma Is ilyen? Ki tagadná, hogy van. De egyre kevesebb az ilyen pártszervezetek száma! A legtöbb helyen a párlonkívüliekkel összefogva végzik munkájukat a kommunisták. Közö: erővel utakat, kultúrházakat orvosi rendelőket, játszótereket, iskolákat építenek. Sókat kellett dolgoznunk Nem volt elég az agitáció, a? írásos és szóbeli meggyőzés Az embereknek, hogy hegyenek szavunknak, tettek, csele kedetek ezernyi bizonyítékára volt szükség. Ez a gondolat jutot) eszembe, amikor Kádár János elvtárs nagygyűlését hallgattam: „Tettekkel ‘kellett bizonyítanunk — miközben igen keményen kellett fogni az ügyeket —. hogy jót akarunk, hogy rendbehozzuk az ország dolgait és nem hatalmaskodni akarunk g nép felett, hanem becsülettel szolgálni a népet." S hogy Kádár elvtárs szavai meggyőzőek voltak, tényekre épültek — bizonyítja az a helyeslés, az az egység, ahogy kommunisták és nem kommu nisták együttes erővel, közösen formálják, szépítik napjainkat Sági Ágnes