Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

195*8. OKTÓBER 19. VASÄRNAP «st Älfc &Cirlap Nem fizetés - jövedelem! Zárszámadási gondok e halászteleki Szabad Május Tsz-ben vezték a munkát. A tagság pe­dig azért, mert eluralkodott körűikben a nemtörődömség § szövetkezet ügyei iránt. Laza volt a munkafegyelem, meg­honosodott a legnagyobb mun­kák idején is a nyolcórás mun­kaidő; A felsorolt hibákat ismerik a szövetkezeti tagok. Ismerik azok is, akik most azzal „fe­nyegetik“ az elnököt: ha nem jut 35—40 forint egy-egy mun­kaegységre, ott hagyják a szö­vetkezetét. Lehet, hogy a zárszámadás közeledtével el­halványodnak emlékezetükben az év közben előfordult hibák, s most a minél nagyobb jö­vedelemért az ,,osszunk ki minél többet" jelszóval szállnak síkra. Ezek 0 tagok azonban megfeledkeznek egy nagyon fontos dologról: a tsz-ben nem fizetést adnak, hanem jövedelmet osztanak. A jövedelmet, a tagság egész évi munkájának eredményét, gyümölcsét osztják ki, olyan arányban, ki, hogyan vett részt annak megteremtésében. Ha jól dolgozott a közösség, töb­bet, ha rosszul, kevesebbet. Igaz, erre év közben is gon­dolni kell, nemcsak most, a zárszámadás előtt. Az előző években a zárszám­adás előtti „hangulatkeltés“ sokszor „eredményre* vezetett a halásztelek! Szabad Május Tsz-ben is. Tavaly például csupán azért, hogy a hangulat- keltők ki ne lépjenek, 150 ezer forinttal megemelték a kioszt­ható pénzmennyiséget — az idei év terhére. Az idén kel­lett visszafizetni azt a hitelt, amit tavaly a munkaegységek növelésére felvettek. Nagyon érzik ennek a terhét, s éppen ezért nagyon furcsa Vigházi elvtársnak az a kívánsága, hogy az állam engedje el, il­letve ütemezze át áz autó- és Rapitox-vásárlásra kapott rö­vidlejáratú hitelt középlejá­ratúra. Azt mondja, így töb­bet oszthatnának. Ez igaz, de megéri-e. hogy míg néhány fo­rinttal növelik a munkaegység értékét, újabb terheket vállal­nak az elkövetkezendő évekre. Bizony nem. A tsz alapító tag­jainak, de jó néhány újabb tagnak is az a véleménye: ne áldozzuk fel jövőnket azért, mert néhány ember nagyobb jövedelmet szeretne. Azt mondják, fizessék ki tar­tozásukat, tartalékoljanak ta­karmányt, elegendőt az állat­állomány részére, teremtsék meg alapjait a jövő évi ered­ményes gazdálkodásnak. Egy­szóval: láboljanak végre ki az elmúlt évek hibáiból. A ve­zetőségnek ezekkel a tagokkal kell szót értenie, nem pedig azokkal, akik egyszeriben odébb állnak a nehézség láttán — noha a nehézségeknek ők is előidézői voltak — s nem hajlandók a szövetkezet gazda­sági fellendítéséért áldozatot hozni. Többen úgy emlegetik az 1857—58-as gazdasági eszten­dőt a halásztelek! Szabad Má­jus Tsz-ben, mint amely „ta­nuló év“ volt. Néhány jel már mutatja is, hogy okultak a hibákból. Őszi gabonájukat például már elvetették, egy része már szépen zöldell. Élénk viták folynak a gazdál­kodás szervezeti átalakításáról. A közeljövőben készülő tervek­ben már érvényesítik helyes elgondolásaikat, amelyek szá­mításba veszik a tagság ere­jét, a gazdasági adottságokat stb. A gyümölcsös védekezési munkáival a jövőben a nö­vényvédő állomást bízzák meg. Mindezek ellenére sok még a javítani való, s ezek közül a legelső: érvényesíteni azok­nak az akaratát, akik a szö­vetkezeti gazdálkodás fejlesz­tése mellett vannak. Mihók Sándor Több tízezer áttörő kutatja a Magyar Tanácsköztársaság dokumentumait Az úttörők országszerte fel­kutatják, összegyűjtik a Ma­gyar Tanácsköztársaság eddig fel nem tárt dokumentumait. Minden őrs megkapta az egyes számú parancsot, amelyben felszólítják őket, hogy csatla­kozzanak a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából indított kutató­munkához. Keressék fel és ültessenek virágot az elesett hősök sírjaira, beszélgessenek a régi harcosokkal, gyűjtsenek emléktárgyakat, leveleket, új­ságokat, fényképeket a Tanács- köztársaság idejéből. Az úttörő-csapatok egymás után jelentkeznek az országos parancsnokságon és további útmutatást, feladatokat kér­nek. Több levél arról számol be, hogy a községekben, váro­sokban már megkezdték a munkát. Megjelent a Belpolitikai Szemle legújabb száma talok iskoláztatása és foglal­koztatása. Dr. Zafír Mihály: Élelmiszerfogyasztás Magyar- országon. Kádas István: Ápol­juk a munkás sportkörök ha­gyományát. Röteledik a zárszámadás, s a halász teleki Szabad Május Tsz-ben miad több szó esik ar­ról, mennyi jövedelem is jut a munkaegységekre. Számol­gatnak a vezetők, számolgat­nak a tagok, de az eredmény bizony mindig az, hogy az idei részesedés jóval altatta marad a tavalyi 39 forintnak és az 1958-ra tervezett 41,38 forint­nak ÍS; A jövedelemcsökkenés miatt van is elégedetlenség a szövet­kezetben. Egyesek már a nyár elején '— amikor előre látha­tó volt a gabonáknál a gyenge termés — kiléptek és most is emlegetik méhányam, hogy el­hagyják a szövetkezetei. Vig- házi József elvtárs, a tsz el­nöke abban bízik, hogy majd csak meggondolják magukat ezek a tagok és maradnak to­vábbra is. Arra alapozza ezt, hogy az előző években is volt ilyen hangulat a szövetkezet­ben, s mégis maradtak. Na­gyon is vitatható Vigházi elv­társnak ez az álláspontja. Va­jon nem lenne helyesebb, ha nem a véletlenre bíznák, hogy ki marad s ki nem, hanem nyíltan és őszintén megbeszél­nék a tagsággal a jövedelem- csökkenés okait, s tervet dol­goznának ki a hibák megszün­tetésére? Bizony, helyesebb lenne. Igaz, hogy ez nehezebb feladat, de az is igaz, hogy célravezetőbb, A jövedelemcsökkenés abból származik, hogy a tervezetthez képest jóval alacsonyabbak a termésátlagok. Búzából a tervezett 9,6 mázsa helyett 6,2 mázsát, rozsból a 8 mázsa helyett 5,9 mázsát ta­karítottak be. Almából 600 mázsát terveztek, s az ered­mény csupán 200 mázsa. Kaj­sziból is csak egyharmada lett a várt termésnek. A kerté­szet jövedelme is jóval alatta marad a vártnak. Az előzetes számítások szerint csupán az állattenyésztés adja azt a jöve­delmet, amit terveztek. E néhány számadattal meg Is lehet okolni, hogy miért lesz kevesebb a halászteleki Szabad Május Tsz tagságának jövedelme, mint tavaly. Ma­gyarázatot is lehetne találni a gyenge termésre, hiszen köz­tudomású, hogy az idén nem kedvezett ez időjárás a szántó­földi termelésnek. Kétségtelen, az időjárásnak is szerepe van a terméscsökkenésben, de nem lehet mindent ennek a szám­lájára írni. mint ahogyan ezt a szövetkezet vezetői és tag­jai teszik. Nagyrészt hibás a vezetőség és a tagság is »bban, hogy nem fizettek úgy terményeik, mint az előző években, vagy úgy, ahogy még a kedvezőtlen idő­járás mellett is fizetniük kel­lett volna. A tavaszi szárazságot csak azok a gabonák bírják jól, amelyeket korán a földbe tet­tek és ősszel jól fejlődhettek. A Szabad Május Tsz-ben azon­ban tavaly ősszel nagyon meg­késtek: még november köze­pén is vetettek. Ez is közre­játszott a 6,2 mázsás alacsony búzatermésben. Ott van a több mint 50 holdas gyümöl­csös, amelyből a fő jövedelmet várták. Tavasszal még mind a kajszi, mind pedig az alma szép terméssel biztatott. A kel­lő védekezés ■ elmulasztása miatt termett kevés. S a két­száz mázsa almatermésnek is nagy százaléka hullott, férges, amiért csak egyharmada árat kapnak. Több százezer forint­tól estek el emiatt. Vagy a 23 holdas kertészet alacsony jö­vedelme. A rossz talajelőkészí­tés miatt későn ültették ki a palántákat, s elkéstek a priT mőráruval. Akkor vitték piac­ra terményeiket, amikor már keveset kaptak értük. Csak néhány hibát soroltunk fel azok közül, amelyek leg­alább úgy hozzájárultak a jö­vedelemcsökkenéshez, mint a kedvezőtlen időjárás. Ki te­het a hibákról? A vezetőség? A tagság? Együttesen! A ve­zetőség azért, mert a nézet- eltérések miatt rosszul szer­A folyóirat a választásokra való tekintettel kettős szám­ban jelent meg. Az október­novemberi szám tartalmából: Szirmai István: Választások előtt. Apró Antal: A szocia­lista demokrácia és a' népjólét növelésének útján. Fock Jenő: Népgazdaságunk fejlődése és a KGST. Révai József: 40 év távlatából. Sánta Ilona: Mind- szenty és pártjai. Buda István: Számvetés a bérrendszer és a munkaerőgazdálkodás alakulá­sáról. Mónus Gábor: Az üzemi demokráciáról. A tények és adatok rovat a többi között a következő ta­nulmányokat tartalmazza: Ko­vács Sándor: Az életszínvonal emelkedése a hároméves terv idején. Dr. Csendes Béla: Fel- vásárlási árak egykor és most, Hajlu Györgynél A nők gaz­dasági és kulturális felemel­kedése. Fecske Mihály: A fia­Új termelőszövetkezet Nagykőrösön Űj termelőszövetkezet ala­kult Nagykőrösön. A Mintá­kért Tsz-t nyolc egyéni pa­raszt alakította, akik elha­tározták, hogy főleg zöldség- termeléssel foglalkoznak. Ezért 15 holdon öntözéses kertészetet létesítenek és mindössze 30 hold szántót művelnek. Az új termelőszövetkezetben hétfőin kezdik meg a részletes terv­készítést. y . Ünnepélyesen megnyitották a Partizánok a szabadságért kiállítást Szombaton délelőtt a Ma­gyar Partizánszövetség bu­dapesti székházában megnyi­tották a Partizánok a szabad­ságért kiállítást. Az ünnepsé­gen megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács el­nöke, Fehér Lajos és Kiss Ká­roly — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, aa MSZMP Központi Bizottságá­nak, a kormánynak és az El­nöki Tanácsnak több tagja, a partizánmozgalom számos ré­gi harcosa, a fegyveres testü­letek vezetői. Részt vett a megnyitón a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. A megjelenteket Szántó Re­zső, a Partizánszövetség el­nökségének tagja üdvözölte, majd Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Partizánszövetség elnöke mondott beszédet. A megjelentek ezután meg­tekintették a kiállítást, amely november 18-ig 10—19 óra kö­zött tart nyitva a Szabadság tér 16. szám alatt. Az utolsó élő 1848—1849-es szabadságharcos üdvözli az 1918-as magyar demokratikus forradalmat (Kép a kiállításról) szocialista forradalomért jelentős pontján fellelhetők. A küzdő hősök közvetlen csapatok élén ismerős arcok: Épül a cséplőgépszín A Monori Gépállomás udvarán szorgos, ügyes kezek épí­tik a vasvázas cséplőgépszínt. Még az őszi esőzések előtt át akarják adni rendeltetésének (Csekő felv.) elődeink, akik közül sokan ma — a beteljesülés korszakában — is a kultúrált, a boldogabb élet megteremtéséért folyó munka első vonalában har­colnak. Ez a korszak áll időben a legközelebb hozzánk. Mégis, teljességében ezt ismerjük a legkevésbé. Ez az első kiállí­tás Magyarországon, amely gazdag dokumentumokkal ad átfogó képet arról, hogy az el­múlt négy évtized alatt a sza­badságszerető magyar nép fiai hogyan vették ki részüket a proletár internacionalizmusért, a szabadságért és a szocializ­musért vívott világra szóló po- litilcai és katonai harcokból. A kiállítást szemlélve, új is­meretekkel gazdagodom. Izga­lommal tölt el e dicsőséges kor eleven feltárulása. Minden teremből magammal viszek cgy-egy maradandó élményt... A Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban részt vevő magyar hadifoglyok el­szórt csapatai Vlagyivosztoktól — Kijevig, a hatalmas ország területének csaknem minden Tanúk: a x Kun Béla, Szamuely Tíbbr, x Mütinich Féréric,' Varga Gyula ■> és más elirtársak. j Ugyanezek és más új arcok- a Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborújának vezérka­i rában, amelynek hadvezetése , és politikai munkája olyan i nagyszerű teljesítmény volt,- hogy a magyar vöröshadsereg I hadműveleteit ma is a kor- l szerű mozgóháború iskolapél- . dójának ismeri el világszerte- a hadtörténet... i Emitt egy megkapó kép: az i utolsó élő 1S48—í9-es szabad- , ságharcos üdvözli az 1918. évi ■ októberi forradalmat. Csodála­■ fos szimbóluma e kép a két szabadságharc egybefonódásá­. nak... A következő teremben az el- , bukott magyar forradalom har- ; cosait a spanyol polgárháború önkéntes nemzetközi brigád­jainak soraiban láthatjuk. A nemzetközi brigád magyar zászlóalja katonáinak sok har­cászati tevékenysége látható a kiállított gazdag fénykép­anyagban. amely megörökíti az ellenforradalmi túlerővel szemben évekig dicsőséggel I harcolt köztársasági hadsereg I többi alakulatát is. 1 Ez a harc is elbukott. Eav \ megrendítő dokumentum: \ Münnich Ferencnek (Flatter l álnéven) 1939 augusztus 20-án I a koncentrációs táborból Írott. ] üzenete önt új erőt a csügge- \ dőkbe• „A koncentrációs tábor csak \ ránk kényszerített megállás. i de nem lemondás a harcról” : — üzeni fogolytársainak. A hosszú és kemény harcok­ban edzett partizánok újult erővel, rendíthetetlen hittel vesznek részt az ország fel­szabadításában a fasiszta el­nyomás alól.. ­1936. A közelmúlt. A kivró* bált régi harcosok az új hő­sökkel vállvetve védelmezik a hatalmas áldozatokkal kivívott szabadságot. Négy évtized. Diadalmas harcok. tragikus bukások, mártírok ezrei a szabadságért a függetlenségért, a szocializ­musért. Történelmünk csodálatos Ion­jai ezek. Köszönet a Magyar Parti­zán Szövetség kiállításrende­zőinek. akik elénk tárták eze­ket a lapokat. Dudás Jánoj Egy évvel ezelőtt püs_ pökszilágyon feloszlott a terme­lőszövetkezet. Ott maradt száz hold föld árván. Ki művelje ezután? Vagy maradjon parla­gon? Mi legyen a sora? És egy évvel ezelőtt néhány kommu­nista kigondolt valamit. Mi lenne, ha bebizonyítanák, tet­tekkel mutatnák meg, hogy a tsz tagjai rosszul cselekedtek, amikor feloszlatták szövetkeze­tüket. A Váci Húsipari Válla­lat igénybe vette Püspökszi­lágy feloszlott termelőszövet­kezetének száz holdját és a penci feloszlott termelőszövet­kezet sertésihizlalóját. A gazdasági év leteltével a terméseredmények önmagu­kért beszéltek. Harmincöt hold földön három vagon árpa ter­mett. A kukoricaföldön is cso­dát műveltek. A penci hizlal­dában pedig átlagban batszáz sertés hízik. Az elhagyott föl­dek gazdagon virágoztak! S akkor Püspökszilágyon és Pen- cen is kezdték mondogatni: „Meg tudnánk ezt mi is csi­nálni’, „Kár volt annak ide­jén felosztanunk." Néhány dolgozó paraszt, akik részesben aratták a püspökszilágyi ha­tárt, ugyancsak gondolkozott: „Ez a föld egészében is ne­künk fizethetne.. Előbb a község vezetői, majd legközelebb kommunistái jöttek össze. Hantos Lajos elvtárs, a Váci Húsipari Válla­lat igazgatója, aki sokat dolgo­zott ezért a gazdaságért, fel­szólalt: — Ha úgy határoznak, hogy újból megalakul a tsz a száz holdon, szívesen ‘kölcsö­nöz a vállalat lovat, néhány te­henet. A kommunisták értekezését falugyűlés követte. És három napra rá megalakult egy elő­készítő bizottság... Az alaku­lásnál azt is kér'ék, hogy Han­tos elvtárs járjon ki hozzájuir. Megígérte: ha kell, hajnali négykor is ott lesz..; Pencen is érlelődik már a gondolat. Vagyis: a kommunis­ták tettekkel bizonyították oe a volt termelőszövetkezeti ta­gok előtt, hogy melyik az t helyes út, amelyen járniuk kell. A minap hallottam . [g hogy a váci járásban sokan je­lennek meg és a részvevők lel­kesek a jelölőgyűléseken, Majdnem mindenütt elfogad­ták a Hazafias Népfront jelölt­jét. Mindössze néhány helyen fordult elő, hogy a népfront Jelöltje helyében mást fogad­tak el. Mindez a demokratiz­mus bizonyítéka. De az ered­mény azt is bizonyítja, hogy « jelölteket jól, körültekintően, u nép véleményének meghall­gatásával javasolták..: Ismerünk elvtársakat, akik azt hangoztatták: „elegen va­gyunk mi magunkban is", s közben senki nem hallgatott rájuk, bármit javasoltak, és falujuk sem fejlődött. Van ma Is ilyen? Ki tagadná, hogy van. De egyre kevesebb az ilyen pártszervezetek száma! A leg­több helyen a párlonkívüliek­kel összefogva végzik munká­jukat a kommunisták. Közö: erővel utakat, kultúrházakat orvosi rendelőket, játszótere­ket, iskolákat építenek. Sókat kellett dolgoznunk Nem volt elég az agitáció, a? írásos és szóbeli meggyőzés Az embereknek, hogy hegye­nek szavunknak, tettek, csele kedetek ezernyi bizonyítékára volt szükség. Ez a gondolat jutot) eszembe, amikor Kádár János elvtárs nagygyűlését hallgat­tam: „Tettekkel ‘kellett bizo­nyítanunk — miközben igen keményen kellett fogni az ügyeket —. hogy jót akarunk, hogy rendbehozzuk az ország dolgait és nem hatalmaskodni akarunk g nép felett, hanem becsülettel szolgálni a népet." S hogy Kádár elvtárs szavai meggyőzőek voltak, tényekre épültek — bizonyítja az a he­lyeslés, az az egység, ahogy kommunisták és nem kommu nisták együttes erővel, közösen formálják, szépítik napjainkat Sági Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents