Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

1958. SZEPTEMBER 3. SZERDA írlap Háromezer köbméteres úszó beíontömbön épül a Diósdi Csapágygyár laboratóriuma Hárommillió forintos beruházással folytatják az idén a Diósdi Csapágygyár építkezését. Még ebben az évben elkészül a háromezer köbméteres úszó betontömbre épült laboratórium, ahol kondicionált körülmények között, minden rezgéstől elszi­getelve végezhetik majd a legpontosabb méréseket. Tető alá kerül egy másik nagyobb épület is, ahol egyebek között az éttermet és a konyhát rendezik be. A gyár az idén egymillió forint értékű új — nagyrészt automata — géppel és mérőmű­szerrel gyarapodik. Régi gondokat orvosolnák a Monori Kefegyárban Kilencszázhúszezer forintot költenek az üzem korszerűsítésére Kedden délelőtt a MODEX Külkereskedelmi Vállalat dísz­termében a kereskedelem és a sajtó képviselőinek bemutatta az ipar az 1959-re tervezett cipőmodelleket. A Minőségi Cipőgyár, a Cipő tervező és Mimitakészítő Vállalat, a Tisza, a Duna, a Szegedi és a Divat Cipőgyár mintegy 840 cipőmo- dellt állított ki. A bemutatott modellek kö­zött szerepelt a Cipőipari Ter­vező Vállalat Brüsszelben dí­jat nyert szegletesvonalú, szürke betéttel kombinált női cipője is. Ezenkívül számtalan tűsarkú bőr-, továbbá mikroporózus gu­mitalpú és műanyag cipő egészítette ki a választé­kot, A cipők nemcsak merészebb vonalaikkal tűntek ki, ha­nem azzal is, hogy a hagyo­mányos fekete és barna szín helyett — a galambszürkétől a méregzöldig, a rozsda színű­től a kék valamennyi árnyala­táig — csaknem minden szín képviselve volt. Ez a változa­tos színskála különösen a férfi-cipőknél éreztette előnyö­sen hatását. A női cipőknél a tervezők nagy előszeretettel alkalmazták a nagyanyáink idejében divatos span gn is, bo­ka körüli pánt megoldást, de nem feledkeztek meg az egyszerűbb vonalú cipőkről sem. örvendetes, hogy a kis szá­mú női cipőkből, a bakii* cipőkből nagy a válasz­ték. Hasonló a helyzet a fiú- és a gyermekcipőknél is. Az ipar szakemberei szerint most mór a kereskedelmen a sor, hogv a bemutatott cipőkből a leg­inkább megfelelő modelleket kiválassza és megrendelje. A kiállítást a közönség if megtekintheti szeptember 5- től naponta 10-tŐl 19 óráig, a Népiköztársaság útja 10. számú házban. A belépés díjtalan. Látogatásaink alkalmával gyakran hallottuk Imre Ádám elvtárstól, a Monori Kefegyár igazgatójától és a dolgozóktól: — Igen szűkösen vagyunk. Nem tudjuk biztosítani a gé­pek megfelelő karbantartását. Gyakran zavarok vannak az áramellátásban. Kevés a raktá­runk. De leggyakrabban ezt mon­dogatták: — Nincs egy helyiség, ahol néha-néha leülhetnénk és ki­csit beszélgethetnénk, szóra­kozhatnánk. Alapos okuk volt ezekre a panaszokra. Igen mostoha kö­rülmények között dolgoztak itt az emberek és az adottsá­gokhoz viszonyítva — nem rosszul.' Éppen ezért velük együtt örültünk, amikor a legutóbbi látogatás alkalmával ezt hallottuk Imre elvtárstól: — Végre megoldódnak a ré­gi gondok. És sorolta a számokat. — Novemberre elkészül a la­katosműhelyünk. Negyvenezer forintba kerül. Százhatvanezer forint értékben új gépeket, gyalut, marót, edzőkemencét, stb. kapunk. Most már gyor­sabban és tervszerűbben tud­juk javítani a gépeket. Még most is padláson, kis zugokban tárolják a drága fa­anyagot és a kefegyártáshoz használt bulgárgyökeret. Az év végéig elkészül a körűibe­asárnap délután F iasárnap van. ősz felé hajló, mézillatú, nyárvégi vasárnap. Az öreg nap még if­júi hévvel ontja sugárösönét, de a mélykék égenmár karcsú fecskerajok keringenek, s csi- vitelve „beszélgetnek“ az előt­tük álló vándorúiról. Mert nemsoliára kopogtat az ősz, bár az erdők haragoszöld koszorúja övezi ma még a környékbeli dombokat s virágok tarka so­kasága nyílik a püspökhatva­ni, acsai kiskertekben. Ma sarokba állították a ka­pát, villát, pihen a falu népe. Hosszú volt az 'idei nyár, kiju­tott bőven a munkából apró­nak, nagynak. De most, hogy magtárakba, hombárokba gyűjtötték az évi kenyeret, ki­csinység ki lehet nyújtóztatni az elfáradt derekakat, nyugod­tan el lehet beszélgetni a szomszédokkal. A krumpliásás nem olyan sürgető munka, mint az aratás, ez szemrehá­nyás nélkül elvárakozik akár néhány napot is. A kukorica- táblák meg zöldellők még, erő­södnek, fejlődnek a félkarnyi csövek. Felöltheíték hát nyugodt lel­kiismerettel a férfiak a hím­zett fehéringet, a fekete bár- sonypantaüót, az asszonyok, lányok az apró rakásokba sze­dett színes szoknyákat./Igy dísz- diszbeöltözötten olyanok a Gal- ga menti lányok, menyecskék, akár a pávák. Kilenc-tíz szok­nyát visel egyszerre egy lány. Alul viselik a ropogósra ke­ményített fehér alsószoknyá­kat, harmat-négyet egymás fölött, s ezenfelül követleeznek a rózsaszínek, kékek, zöldek, pirosak, szövetből vagy se­lyemből Nem is lány az, ame­lyiknek legalább 30-—40 ilyen szoknyája nincsen! A pruszlik- juk, ingvállvlk hófehér. Maguk hímezik rá az ezerszinű virá­gokat télen át, amíg hó bontja az erdőket, mezőket. Kék vagy fehér kötényüket szintén hím­zések díszítik. Pánios, fekete lakkcipő, fehér vagy kék haris­nya egészíti ki öltözéküket. Nyakukban kaláris csillog. Ezüstszínű, tíz-tizénkétsoros, s még ezenfelül piros, három sorban. Valamikor a mamák viselték ezeket a csillogó ékes­ségeket. Ki tudja már, me­lyik vásárból melyik legény hozta ajándékba valaha. Végig az acsai utcákon olyannak tűnik a sok egymás­ba karoló harangszoknyás lány, akár egy nagy-nagy vi­rágfüzér. így, séta közben meg lehet beszélni a legújabb pletykákat, tervezgetni lehet előre szeptember 29-éről, ami­kor az acsai kultúrcsoport a fővárosban mutatja be majd legszebb táncait a néphadsereg napján. De mit se érne az egész séta, ha nem követnék nyomon őket a legények, hi­szen úgyis azok kedvéért róják a poros utcákat, ha. szégyellik is bevallani. Illik tehát ott len­ni a legényeknek, ha nem akarnak haragot a lányokkal. De azért akad közöttük, akit jobban érdekkel Hóvári József futballmeccset közvetítő tele­víziós készüléke, mint a ha­rangaljú szoknyák ringasd. Másfél éve, hogy megvette Hóvári József a televíziót. Eleinte csodájára járt az egész falu, s volt álmélkodás, ho­gyan jut el Ácsáig például a Nemzeti Színház színészeinek lül százezer ‘forintos költséggel épülő 56 méteres új tárolószín. így egy helyre kerül majd az értékes faanyag. Már megyeszerte. sőt sok he­lyütt az országban is tudják, hogy a kefegyár mellett logar­lécgyártó üzem létesült és az idén a gyártást is megkezdték. A gyártás megindult, de a lo- garüzem dolgozói még most is „vödörből fürödnek”. Nem so­káig. Két-három hét és elké­szül a női és férfi öltöző és fürdő. Ez a létesítmény 17 000 forintba kerül. Az új öltöző és fürdő értékét növeli, hogy a logarüzem dolgozói az építés jelentős részét társadalmi munkában végezték el. Ritkán járunk ma már olyan üzembén, ahová kívülről kell vizet hordani. így volt ez ed­dig és így lesz még két-három hétig a kefegyárban is, amíg el nem készül a fatelepen az új szivattyús kút, amelyre 33 000 forintot költenek. Mennyi bosszúságot okoztak eddig a rövidebb-hosszabb ideig tartó áramszünetek. Bár jó hírt közlünk, sajnos a bosszúságok valószí­nűleg néhányszor még megis­métlődnek, mert a megoldás csak valamikor a jövő év kö- zepetájún születik meg. De ta­lán mégis megnyugtató vala­mennyire, hogy az új transz­formátorház és az egykilomé- teres légvezeték építési mun- , kálatai megkezdődtek. 320 000 g forintos költséggel függetlení- | tik a kefegyár áramellátását I; a községétől. 1 — Ha elkészül az új beren­? dezés, nem befolyásolják már I munkánkat az áramzavarok f. és a „csúcsidők”. A kettős | áramellátás hátrányai is | megszűnnek, mert jelenleg sa- 1 fát fejlesztővel is dolgozunk I — mondta az igazgató. | Nyilvánvaló, hogy minden- i nők nagyon örülnek a dolgo- s zók, hisz könnyebbé, nyugod- p tabbá válik majd munkájuk. I Be azért a legjobban mégis ? annak örülnek, hogy a kor- L mány felemelte a beruházá- | sók összegét. Hogyne, hisz eb- f bői a pénzből 250 000 forintot | kapnak ők. Ebből raktárát ? építenek és befejezik a négy éve húzódó kis kultúrház épí- | tését. Előadóterem, büfé, ruhatár és játékterem | lesz benne. A jövő év első ne-1 gyedében ez is elkészül. Most | még az egyik irodaépületben | nézik végig a televízió adá-1 sait, az igazgatói alapból vá-i sárolt 5500 forintos gépen. Jő-1 vőre már a televízió is az új | kultúrterembe kerül, ahol | szabad idejükben már család-1 tagjaikkal együtt szórakozhat-1 nak a dolgozók. | Nem ki,s dolog, hogy egy i ilyen üzemre csaknem egy-1 millió forintot költ államunk \ ilyen rövid idő alatt. Tudják | Apukának ezt a Monori Kefegyár vezetői 1 párja van, és dolgozói. Nagyra értékelik 1 háromkerekű, és megbecsülik a kapott segít- | séget. 1 — farkas — fii kétkerekű kerék- nekem még csak mert én kicsi vagyok líitiiimifmiiiiiiimiiiimmiiiiiiiiiiniiiitfitiiimiiHftfiiiiiiKKiiiui Emlékművet kap a szegények orvosa jxjyolc évvel ezelőtt, 1950 ÍV novemberében mintegy 5000 ember kísérte utolsó út­jára dr. Lengyel Lajos sziget- szentmiklósi orvost. Olyan ember volt, aki hiva­tásának érezte a gyógyítást. Fáradtságot nem ismerve küz­dött évtizedeken át községe lakosságának egészségéért. Százakat gyógyított minden anyagi ellenszolgáltatás nél­kül. Beszélik, hogy igen gyak­ran saját pénzén váltotta ki rászorult betegeinek az orvos­ságot. Áldásos tevékenysége mellett mindig volt ideje részt venni a közügyekben. Alapító tagja és fáradhatatlan harcosa volt a kommunista pártnak. Nemrégiben a Hazafias Nép­front a község lakosságával egyetértésben úgy határozott, hogy emlékművet emel dr. Lengyel Lajos sírján. A cél érdekében széleskörű társa­dalmi akció bontakozott ki. Elsőnek Szigetszentmiklós if­júsága fogott munkához. Jól sikerült műsoros estet rendez­tek a szövetkezeti kultúrház- ban. Négyszázötven ember szorongott a teremben, első­sorban azért, hogy forintjai­val járulhasson hozzá az em­lékmű felállításához. A többi társadalmi szervek is bekapcsolódtak a nemes kezdeményezésbe, hogy a nép­front terveinek megfelelően, november 1-én felavathassák az emlékművet. K. M. Szovjet hősi emlékművet állítanak fel Nagykörösön Szovjet hősi emlékművet lepleznek le Nagykőrösön no­vember 2-án, a város felszaba­dulásának 14. évfordulóján a városi tanácsháza előtti park­ban. Építését a város lakossá­ga társadalmi munkával is se­gíti, ___________ A gépírás világrekordja A palermói Vincenzo Lannimo 120- óráig írt egyfolytában író­gépen. Ez alatt Ötször másolt le egy könyvet. Az öt nap és öt éjszaka alatt csak 15 percet pihent, amíg ikétszer- sültet és gyümölcsöt evett és zongorázott. A győztes je­lenleg a szó szoros élteimében „pihen” babérain, mivel a marathoni gépírás után telje­sen kimerülve, mély álomba merült. Napról napra gyarapszik a kiskunlacházi Petőfi Tsz „Bevonult” a televízió Ácsára | játéka. Most már többen Is 1 tervezik: szintén vesznek ilyen \ csodagépet. Kiváltképpen téli. 1 re lesz jó, mert így nyáron | még csak elszóródik a falusit nép. Öröm az is, meg időtől-1 tés a gyerekeknek, ha leszedik f a nagyfáról a körtét, a me-1 nyecskéknek, ha új mellénykéti hímeznek a csöppségeiknek, az| öregasszony óknak, ha leülhet § nek tereferélni a kispadokra. a 1 férfiaknak, ha elvezetik meg-1 járatni a dülőutakra a tisztárai csutakolt teheneket. Hanem té- | len úgy, de úgy hiányzik egyi kis szórakozás, egy kis kultúra. 1 Mert ahogy nagyablakos, ve-1 randás házakat építenek a régi = házak helyett, s átformálják a! falu arculatát,, úgy formáló<Hk\ a fiatalság is. Szöveg: Szebelkó Erzsébet | Kép: Gábor Viktor =.ll lamint a korszerű állattenyész­tés technikai bázisának megte­remtését. Most fejezték be egy harminc férőhelyes csővázas tehénistálló, egy 25 férőhelyes mesterséges borjúnevelő, vala­mint egy 80 férőhelyes modern karám felépítését. Még ebben az évben, központi csapos víz­ellátást vezetnek be az istál­lóba, rátérnek a tej feldolgozá­sára és a mesterséges borjúne­velésre. Tovább növelik az1 ál­latállományt. Újabb kilenc te- nyésztehenet vásárolnak az ál­lattenyésztés-fejlesztési terv keretében és a 31 darab törzs­könyvezett tehénből álló törzs- állományt 50 darabra emelik e gazdasági évben. A tsz-ben az elmúlt évhez viszonyítva ötven százalék­kal emelkedett a fejési át­lag. Véges-végig az acsai főutcán Vasárnapi terefere Virágot hoztam, néni! 1958 első félévében a tej term a* lésben megyei szinten ötödik, járási szinten pedig első hely­re kerültek. A szerződéssel lekötött te« nyész- és haszonállatok eladá­sából igen jó bevétele van a szövetkezetnek. 23 darab hízó- marháért nemrégiben 140 000 forintot kapott. A következők­ben még leadnak 28 darab hí­zómarhát és 20 tenyészüszőt —• 350 000 forint értékben. Fejlett sertéstenyésztésük szintén je­lentős jövedelmet hoz. Tíz le­szerződött fiatal kanért például 28 ezer forintot kaptak. Az ál­lattenyésztésből 600 ezer íorint bevételük lesz a 250 ezer fo­rintos kiadással szemben. A növénytermelést illetően a Petőfi Tsz a súlyt a takar­mánybázis biztosítására és a szerződéses árutermelésre he­lyezi. Összesen 104 hold föld ter- f mesére kötöttek szerző- : désí. | Ebből 55 hold lucerna, vörös- ! here, baltacin. A fentieken kí- I vül leszerződtek 150 mázsa ke- ! nyérgabonát, ugyanannyi sör- ! árpát s, négy hold kert zöld- ! ségtermését. A járás területén | ebben a szövetkezetben foglal- ! koznak a legnagyobb mérték- I ben kapás lucernamagterme- ! léssel. Ez az eljárás jól bevált. | A tsz ily módon kezelt újtele- ! pítésű lucernája holdanként | hárommázsás magtermést | ígér. | Az itt felsorolt eredmények | mind azt bizonyítják, a kiskun- ! lacházi termelőszövetkezet je­li lentős utat tett meg a gondta- ! lan megélhetést biztosító, mo- ! dern nagyüzemi gazdaság felé. Guba László I Szebbé és könnyebbé tenni fáz életet — ezt tűzte célul a | kiskunlacházi Petőfi Termelő- ! szövetkezet tagsága és vezető- 1 sége. E cél érdekében -kívánják 1 termelőszövetkezetüket (fejlett | és gépesített, jól jövedelmező | állattenyésztéssel, növényter- § meléssel rendelkező belterjes | gazdasággá alakítani. 1 Ez az ötszáz holdas gazdaság | napról napra gyarapodik 49 fo­il nyi tagságának szorgalmas I munkája nyomán. A kedvezőt- 1 len időjárás ellenére igen jó = eredményeket értek el mind a 1 növénytermelésben, mind ál- ! lattenyésztésben. I Terméshozamaik magasan I felülmúlják a községbeli egyéni gazdaságokét. 1 Elsőrendű feladatként keze- I lik az állattenyésztés minőségi I és számszerű fejlesztését, va­Ismét hódítanak nagyanyáink cipői Jövőre négyszer annyi női divatcipót gyárt az ipar

Next

/
Thumbnails
Contents