Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

2 "■\/Cirlan 1958. SZEPTEMBER 14. VASÁRNAP A kormány szóvivőjének leleplező (Folytatás az 1. oldalról) meny nagyfokú társadalmi ve­szélyessége miatt kötéláltali halálra ítélte. Szőcs Géza repülőfőhadnagy. aki értekezletünkön ielen van. még 1956 júliusában bejelen­tette az állambiztonsági szer­veknek. hogy a budapesti ame­rikai katonai attasé feltűnően keresi a vele való találkozáso­kat. és kémkedésre akarja be­szervezni. Az ellenőrzés soéán kiderült, hogy az amerikai diplomata va­lóban adatokat kért a fő­hadnagytól a magyar nép­hadsereg szervezésére, har­ci eszközeire, elsősorban a légierőkre, Valamint a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok elhelyezkedésére és fegyverze­tére vonatkozóan. Dallam ez­redes az adatokat minden al­kalommal írásban kérte, s az általa beszervezettnek hitt re­pülőtisztet szintén kioktatta a találkozók, titkosságára. A bo­nyolult és igen eredményes el­lenőrzési aktus eredményeként az állambiztonsági szervek, amikor így meggyőződtek az amerikai diplomata kémtevé­kenységéről. a főhadnagynak engedélyt adtak, hogy a lég­ügyi attaséval tovább találkoz­zon. E találkozók alkalmával viszont a repülőfőhadnagv azo­kat az adatokat közölte Dal­lammal. amelyeket már az ál­lambiztonsági szervek állítot­tak össze, kizárólagosan az ő számára. Amikor már, igen sok bizonyíték gyűlt egybe a magas állású ame­rikai diplomata kémtevé­kenységére vonatkozóan, akkor került sor — az ame­rikai kormánykörökben oly nagy felháborodást kivál­tott — kiutasításra. Országjáró „kirándulások“ Áz ellenforradalom után, amint valamennyire is konszo­lidálódott a helyzet, az ameri­kai diplomaták ismét meg­kezdték az jörszágk. »épségéi­nek és tájegységeihez;*- ahogy? ők mondjak — ..országmegte­kintési célból’‘ való felkeresé­sét Az ilyen „országmeg­tekintést” mi a népeink közeledését szolgáló baráti gesztusnak tekintenénk. De nem tekintjük barátságos gesztusnak — sőt ellenséges cselekedetnek tartjuk —, hogy az ilyen kirándulások ürügyén fezek az országjárá­sok hazánk katonai objek­tumainak, a katonai egy­ségek elhelyezkedésének, felderítését célozzák, amint ezt számos rendel­kezésünkre álló adat bi­zonyítja. A már előbb említett Dallam ezredes például 1957. március 6-án, Veszprém megye műem­lékeinek megtekintése ürügyén hosszabb időn keresztül hasalt egy bokor mögött, és más mű­emlék híján egy hadirepülő­gépet fényképezett. Amikor a közlekedési rendőrjárőrt meg­pillantotta, jobbnak találta rejtekhelyéről gyors iramban eltávozni. J. C. Todd ezredes, katonai attasé és helyettese, T. R. Gleason kapitány 1957. április 3-án egy ilyen „ország­megtekintő“ út alkalmával hosszabb időn keresztül figyel­te a műemléknek egyáltalán nem nevezhető és meglehető­sen sivár képet mutató lepsé­nyi laktanyát. 150 kilométeres sebességgel Mivel a Magyar Népköztár­saságban a diplomaták moz­gása nincs korlátozva, egyes nyugati követségek beosztottai — félreértve a valóságos hely­zetet — az országot szabad vadászterületnek tekintik és mint a példák is bizonyítják, gátlás nélkül sokszor egé­szen nyílt kémkedést foly­tatnak. Az amerikai katonai attasé például odáig merészkedett, hogy ez évben több alkalom­mal az éjszaka lepte alatt is folytatta megfigyeléseit, és ha­son fekve, távcsővel kémlelte fcgyik katonai objektumunkat. Mondanunk sem kell, hogy í&y-egy ilyen éjszakai megfi­gyelés rosszul is végződhetett tolna, ha illetékes hatóságaink az amerikai diplomata tud­ta nélkül — nem vigyáznak testi épségére. E felderítő utak alkalmával az amerikai követség diploma­tái és tisztviselői számtalan esetben durván megsértik a közlekedési szabályokat. Úgy a városokban, mint azokon kí­vül általában 120—150 kilo­méteres sebességgel haladnak gépkocsijukkal, s ez különösen az esti órákban, súlyosan ve­szélyezteti mind a lakosság, mind pedig más közlekedési eszközök épségét is. A helyze­tet még súlyosbítja, hogy egyes diplomata gépkocsivezetők nemegyszer ittas állapotban ülnek a volán mellé. Néhány héttett ezelőtt például J. L. Wiesenhan őrmester, az ame­rikai követség légügyi osztá­lyának volt beosztottja éjszaka ittas állapotban vezette gép­kocsiját és a Duna-parton el­ütött egy szolgálatban levő rendőrt. A szerencsétlenséget ittas állapota ellenére észre­vette, kocsiját lelassította és gúnyos hangon, tört magyar­sággal kérdezte a rendőrt, hogy sérülése fáj-e. A rendőr igenlő válasza után az amerikai követség! be­osztott áldozatát cserben hagyva, a tett színhelyéről nagy sebességgel távozott. „Nyilatkozatok“ a kivándorlóktól Az amerikai követség egyes beosztottai a katonai adatokon kívül nagy figyelemmel kísé­rik a magyar népgazdaság fej­lődését. Sajnos számos példa bizonyítja, hogy nem túlságo­san jóindulatú érdeklődéssel. D. Sprecher amerikai diploma­ta például 1958. július 20-án Kiskunhalas környékén járt és ott az 534-es számú úton dol­gozó Balogh Márton nevű út­fenntartó munkástól a termés- kilátások és az útmenti állami gazdaság terméseredményei és gazdasági fejlődése iránt érdeklődött. Később arra akart mindenáron választ kapni, hogy milyen módszerekkel kényszerítik az egyéni parasz­tokat a termelőszövetkezetek­be. Miután a kérdésekre neki nem tetsző választ kapott, elhajtatott, de távozása előtt „kiselőadást’’ tartott az amerikai mezőgazdaság magasabbrendűségéről. Sprecher urat megkímélhettük volna egy hosszú és kényel­metlen utazástól és megkímél­hetjük a jövőben, ha ilyenféle kérdéseivel az illetékes szer­vekhez fordul. Ezt az alkalmat felhasználva beszélni szeretnék arról is, hogy az amerikai követségre betérő magyar állampolgáro­kat egészen furcsa módon ke­zelik. Ezeket részletesen kikérdezik munkahelyükre, az ott ter­melt termékekre, a gyár vezetőire vonatkozóan, s megkövetelik, hogy a kér­vényező személy részlete­sen mondja el minden ka­tonai természetű ügyét. Az ilyen fajta kikérdezéseket az amerikai követség konzulá­tusi osztályának beosztottjai végzik. Adataink vannak arra vonatkozóan is, hogy az Egye­sült Államokba kivándorlóktól „nyilatkozatot” kérnek, amely­ben az illető személy kijelenti, hogy semmiféle baloldali moz­galomban nem vett részt, bal­oldali pártnak tagja nem volt, bevonulási kötelezettségének nem tett eleget stb. Adatok — gyógyszerért Előfordult már, hogy magyar állampolgárok felkeresték az amerikai követséget és gyógy­szert vagy valamilyen segélyt kértek. A kialakult gyakorlat szerint ezekkel a személyek­kel eleinte a konzuli osztály beosztottai tárgyalnak, majd az általuk kiválasztott embe­reket átadják a katonai vagy a légügyi osztály beosztottai­nak. Ez történt például Ma­gyar! László budapesti la­kossal is!, aki 1956-ban gyógy­szer-kérelemmel fordult az amerikai követséghez. Több hónapon keresztül tárgyalt a konzullal, majd 1957 már­cius elején már Gleason úr, a katonai attasé helyettese tárgyalt vele. A tárgyalás nem a gyógyszer körül folyt — amint ezt a becsületes embe­rek gondolnák —. hanem pél­dául arról, hogy milyenek Magyari családi körülményei, hol élnek szülei, hol dolgoz­nak, milyenek az ő és apjá­nak katonai viszonyai stb. Ma­gyari hosszú hónapok után kapott valamilyen gyógy­szert az amerikaiaktól, de ab­ban nem volt köszönet. A kapott gyógyszer ugyan­is meg csak kísérleti célo­kat szolgál, s az egész­ségre veszélyes, káros le­hetett volna. E nagy ajándékozás után a katonai attasét helyettese fel­szólította Magyarít, hogy to­vábbra is járjon be a követ­ségre és közölje vele értesü­léseit. Magyari ekkor döb­bent rá, hogy az amerikai dip­lomaták őt esetleg hazája el­len akarják felhasználni, és a történtékről beszámolt az ál­lambiztonsági szerveknek. Mi történík az USA bérsi nagykövetségén ? Szükségesnek tartjuk közöl­ni a nyilvánossággal, hogy mind több olyan adat jut a magyar illetékes szervek bir­tokába, amelyek bizonyítják, hogy 1956 novemberétől kezd­ve. amikor magyar államnol- gárok tömegesen szöktek ki az országból, a különféle nyugati hírszerző-szervek, elsősorban az amerikaiak, az úgynevezett segélyezéssel párhuzamosan megkezdték e szökevények rendszeres és módszeres ki­hallgatását azzal a céllal, hoav a Magitar Népköztársaság gaz­dasági. politikai és kulturális életéről, de elsősorban fegyve­res erejéről minél több titkos adatot tudjanak mea. Aki politikai menedékjogot vagy segélyt akart kanni, an­nak válaszolnia kellett olyan kérdésekre, hogy a Magyar Népköztársaság területén hol. milyen fegyveres erő állomá­sozik. ezeknek milyen a fel­szerelése. a harcosok kiképzé­se. hol vannak hadiipari ob­jektumok. milyenek a hadifon­tosságú gyártmányok, milyen demokratikus és kommunista ismerőseik vannak stb. E kihallgatások — rnirit ahogy sok tapasztalatunk bi­zonyítja — azt a célt szolgál­ták, hogy a nyugati államok hírszer- zőszervci olyan titkos ada­tok birtokába jussanak, amelyek alapján újabb és újabb lehetőség nyíljon a számukra a Magyar Nép- köztársaság belügyeibe va­ló beavatkozásra, és más provokatív cselekmé­nyek elkövetésére. Ilyen ki­hallgatásokat hajtottak végre például az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén is, és a különféle segélyszervek helyi­ségeiben, mint például a Ca­ritas, a Nemzeti Katolikus Jó­léti Tanács (NCWC) stb. „B«b“, „Pista“ és társai Az amerikai hírszerzőszer­vek a kiszökött magyar állam­polgárok soraiból töltik fel kémhálózatukat. Ügynökeik kiválogatását már az ellenfor­radalom alatt megkezdték, majd a menekülttáborokban elhelyezett személyek között folytatták. Az ausztriai trais- kircheni táborban például már 1956 december elején pá­ter Galambos Ferenc, Győrből kiszökött bencés szerzetes diákokat szerve­zett azzal a céllal, hogy térjenek vissza illegálisan, kémfeladattal Magyaror­szágra. A salzburgi „Camp Roeder” táborban a már említett dr. Balogh Béla és dr. Juhász (Schaffer) Imre, amerikai ügynökök, az amerikai hír­szerzőszervek részére végez­nek ügynöki kiválasztó és be­szervező munkát. Mindketten több alkalommal tettek kísér­letet az ezen a sajtókonferen­cián jelenlevő Vass István diósgyőri Utlkos beszervezésé­re. A magyar illetékes szervek előtt ismeretes, hogy milyen tevékenység folyik az amerikai hírszerzőszervek fedőszervei­ben. ahová beszervezés céljá­ból meghívják a kiválasztott személyeket. Adatok és té­nyek bizonvitiák. hogv oéldául a bécsi ..Hotel Cottage" nevű szállóban hogyan és milyen módszerrel szervezte be és ké­pezte ki Ábrahám Józsefet az amerikai hírszerzőszerv „Bob” és „Pista” nevű két beosztott­ja. Hasonló tevékenység fo­lyik például Münchenben is. a Marsstrasse 30. szám alatt le­vő. úgynevezett „Amerikai Történeti Kutató Intézetben”, ahol Ilyés Lászlót, vagy a Lachnerstrasse 32. szám alatt levő. úgynevezett „Amerikai Tájékoztatási Hivatal”-ban (US Information Dienst), ahol Föl- desi Tibort és Vereczkei Fe­rencet. vagy az ugyancsak Münchenben, Möhlstrasse 5. szám alatt levő villában, ahol Katona Józsefet és a jelenlevő Karsai Józsefet szervezte be az amerikai hírszerzőszerv. Kémiskolák Ausztriában és Ny ngat- Németországban Adatokkal rendelkeznek az illetékes szervek továbbá arra vonatkozóan is, hogy több osztrák és nyugatné­met városban — Bécs, Salzburg, München, Nürn­berg, Stuttgart stb. — a Magyar Népköztársaság el­len bevetésre kerülő ügy­nökök kiképzése folyik gyors ütemben. Az ügynöki beszervezések nagy részét az amerikai hír­szerzőszervek Münchenben végzik. % E beszervezéseket az említett hírszerzőszerv részé­ről „Barna”, „Farkas” és „Dávid” nevezetű amerikai hírszerzőtisztek, továbbá To­kaji László, volt horthysta tiszt, jelenleg amerikai őr­mester, „Parker János”, „Par­ker Sándor” és „Jalda” ka­pitány néven végzik. Illeté­kes szervek előtt ismeretes, hogy a felsorolt hírszerzőtisz­tek többsége magyar szárma­zású. A beszervezett személyeket az amerikai hírszerzőszerv tisztjei képezik ki. Az amerikai hírszerző szerv München környékén egy erdei tisztáson felépítette a magyar hatá­ron levő műszaki zár pon­tos mását. Itt gyakoroltat­ják ügynökeikkel az illegá­lis határátlépést. Az éjszakai „eredményes moz­gás” elsajátítása céljából az említett helyen az amerikaiak külön jelzőrakéta-hálózatot építettek ki. Amit: az ügynökök útra valóul kapnak A beszervezett és kiképzett \ ügynököket az amerikai hír- j szerzöszerv jól felszerelve in- |. dítja útnak Magyarország fe­lé. Eredményes átjutásukat összeköttetéseik és ember- csempészek útján biztosítják. Az ügynököket minden alka­lommal ellátják Nyugaton készült hamis személyi igazolvá­nyokkal, katonakönywel, munkaadói igazolvánnyal, aknakutató pálcával, kés­sel, iránytűvel és nagyobb összegű magyar pénzzel. Az így átküldött ügynökök — amint ezt a leleplezett ame­rikai kémek egésjs sora bizo­nyítja — minden esetben fel­adatul kapják a magyar nép­hadsereg laktanyáinak, kikép­ző helyeinek, egyéb objektu­mainak, fegyverzetének, gép- és lánctalpas járműveinek, lé­gierejének, továbbá az egyes városokban levő katonai, hadi­ipari és más fontosabb ipari objektumok, valamint a Ma­gyarországon tartózkodó szov­jet fegyveres erőknek felderí­tését. Jó néhány ilyen beszerve­zett ügynök arra az elhatá­rozásra jutott, hogy a határ átlépése után azonnal je­lentkezik a határőrségnél, ahol feltárják a velük történt eseményeket. így tett például a már említett Krizsai András is A magyar kormány megbí­zásából az illetékes szervek mindent elkövetnek, hogy eze­ket a megtévedt embereket, miután bűncselekményeiket ön­ként, őszintén feltárták, vissza­vezessék szocializmust építő társadalmunkba. Könyörtelenül lesújt a magyar igazság- szolgáltatás ökle A Magyar Népköztársaság igazságügyi szervei a leleple­zett kémek ügyében bűncse­lekményük részletes és alapos megvizsgálása után. igazságos ítéletet hoznak. Azok a kémek, 1958. szeptember 14, vasár­nap, Szeréna napja. A Nap kél 5.19 óraktor, nyugszik 18 órakor. A Hold kél 6.25 órakor, nyugszik 18.19 órakor. Várható időjárás: kevés nappali felhőképződés, legfel­jebb egy-két helyen délutáni záporeső. - A völgyekben haj­nali ködök, gyenge légáram­lás. Az éjszakai lehűlés erős marad. A nappali felmelege­dés kissé fokozódik. Legma­gasabb nappali hőmérséklet: 21—24 fok !között. Távolabbi kilátások: lassú felmelegedés. — FELÁLLÍTOTTÁK Ba­bits Mihály szobrát a róla el­nevezett új húsztantermes szekszárdi iskolában. A mell­szobor Csorba Géza Kossuth- díjas szobrászművész alko­tása. —„PRESZELEKCIÓS” BOLT nyílik szeptember 15-én Vácott a Széchenyi ut­ca 16. szám alatt délelőtt 10 órakor. A preszelekciós bolt­ban új rendszer szerint vásá­rolhat a közönség: az üzlet­ben kiállított és megszámo­zott méteráruknak csak a számát mondja és az eladó máris a kívánt anyagot teszi eléje. A megnyitáson részt vesz Tausz János belkereske­delmi miniszter is. — SZÜRETI NAPOK lesz­nek Farmoson szeptember 28- tól október 5-ig. A szüreti na­pok alkalmából szőlő-, gyü­mölcs- és borkiállítást, bor­versenyt rendeznek. — SZÁZ ÉVES a kecske­méti napisajtó. Az első újság, A protestáns közlöny meg­jelenése óta folyamatos a sajtó munkája. A város nyomdaiparának megterem­tője Szilády Károly, európai hírű szakember volt. , — MEGKEZDTÉK a teme­tő bekerítését Hernád község­ben. A költségeket a tanács a községfejlesztési alapból fedezi, A 300 méter hosszú drótkerítés 25 ezer forintba kerül. — NÉGY ELŐADÁST tart ma a Pest megyei Petőfi Színpad. Délután Sziget­becsén, este Ráckevén Fehér Klára Nem vagyunk angya­lok, a ceglédi Cifrakerti Ál­lami Gazdaságban délutáni Cegléden este Gárdonyi Géza Ida regénye című színdarab­ját adják elő. — MOSÓGÉPET VETTEK a budakalászi nőtanács asz- szonyai. A mosógép kölcsön­zésének bevételét a fóti Gyer­mekváros javára adják. — KÖZLEKEDESRENDÉ- SZET1 VERSENYT rendez a Pest megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendészeti osztálya ma reggel 8 órai kez­dettel Cegléden. — GYÜMÖLCS- ÉS SZŐ­LŐTERMELŐ szakcsoportot alakított Csemőn 16 fiatal és négy idős dolgozó paraszt. A szakcsoportnak 20 hold földje van, ebből 8 katasztrális hold állami tartalékterület, 12 hold pedig a tagok saját tulajdonai A TELEVÍZIÓ műsora ma délelőtt 10 órai kezdettel: Csintalan borsok, gyermek báb- műsor a stúdióból. Délután Uhu­tól 17 óráig: Közvetítés a Mező- gazdasági Kiállításról és Vásár­ról. 80 órakor: Apák és Fiúk. Olasz film. WJELENT IK? A Nagyvásártelepre szombaton reggel 190 vagon és 26 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből 65 va­gon vegyes zöldáru, 45 vagon burgonya, 55 vagon gyümölcs éa három vagon tojás. őszi zöldáruból, burgonyából! hagymából, szőlőből és szilvából szombaton rekord-felhozatal volt a Nagyvásártelepen. A befutott 190 vagon árun kívül több mint négyezer környékbeli őstermelő is hozott fel különféle élelmi­szert a csarnokokba és a piacok­ra. Több fontos cikknek az árát mérsékelték. így a földműves­szövetkezeti árudák a fejeská­posztát kilónként 2.60, a piros­káposztát és a kelkáposztát S, a Juliskababot és a vajbabot 3.60 forintért hozták forgalomba. A KÖZÉRT zöldséges boltok a tisz­tított karalábét kilónként 2. az osztályozott paradicsompaprikát 3.60—4.80 forintért adták. A föld­művesszövetkezeti gyümölcsáru- dák a saszlaszölőt kilónként 6.60. az étkezési borszőlőt 4.40, az oportó- és az Otelló-szőlőt pedig 3.80 forintért árusították. akik időben felismerték, hogy milyen tevékenységre vállal­koztak, s azt félbeszakítva, ön­ként jelentkeznek az állambiz­tonsági szerveknél és őszintén feltárják eddigi bűnös tevé­kenységüket, számíthatnak a Magyar Népköztársaság ellen elkövetett bűncselekményük megbocsátására. Itt ül közöt­tünk például Kopcsa Sándor, aki több éven keresztül az amerikai kémszervezet ügynö­ke volt, s ez évben önként je­lentkezett az állambiztonsági szerveknél és felajánlotta, hogy segítséget nyújt az ame­rikai hírszerző szervek akna­munkájának leleplezéséhez, vagy példul a már említett Krizsai András és Vass István, akik közül az utóbbi több eset­ben már Ausztriában vissza­utasította az amerikai hírszer­zőszervek beszervezésre szóló felhívásait. Ők szintén jelen vannak, kegyelemben részesültek, s ma társadalmunk meg­becsült tagjai. De az olyan elvetemült sze­mélyekkel szemben, akik nem ismerték fel. hogy milyen al­jas aknamunkára vállalkoztak hazájuk ellen, könyörtelenül lesújt a ma­gyar nép igazságszolgálta­tása, s az ilyen személyek nem számíthatnak kegye­lemre. A Belügyminisztérium szer­vei állandó harcban állnak az amerikai kémügynökség em­bereivel. Minden becsületes állampolgár legyen tudatában annak, hogy az imperialista aknamunka leleplezése, a békés építőmunkánkra törő kémek és gazdáik megfékezése csak úgy lehetséges, ha népünk továbbra is még fokozottabban, minden­ben segítséget nyújt az állam­biztonsági szerveknek, s beje­lentéseikkel, jelzéseikkel meg­könnyítik a Magyar Népköz­társaság biztonságáért folyta, tott kemény és áldozatos mun. kájukat. A sajtókonferencia szüneté­ben a magyar és külföldi tudó­sítók megtekintették azt a ki­állítást, amely dokumentumok­kal támasztja alá az elhangzot­takat. Ezután szót kértek a konferencián többen azok kö­zül, akikről Gyáros László be­szélt. Krizsai András, Vass Ist­ván, Karsai József, Kopcsa Sándor, Szőcs Géza a többi között beszervezésük körülmé­nyeiről, hírszerző tevékeny­ségükről beszéltek. Végül Gyáros László elvtárs, a kor­mány szóvivője a sajtótudósí­tók több kérdésére válaszolt! A többi között elmondotta, hogy a Magyar Külügyminisz­tériumnak olyan adatok és do­kumentumok vannak birtoká­ban, amelyek bizonyítják, hogy a berni, párizsi magyar követ­ségek ellen elkövetett támadás esetében nem valamiféle egyé­ni terror-akcióról van szó, ha­nem maguk a támadók csak végrehajtó figurák voltak az ügyben. A Mindszentyre vonat­kozó kérdésekre válaszolva Gyáros László elmondotta, hogy az Egyesült Államok budapesti követsége megsér­tette a nemzetközi jogot, meg­sértette saját állama külügyi szolgálatának szabályzatát, amikor Mindszenty Józsefet a követség épületébe befogadta és lehetővé teszi, hogy jelenleg is ott tartózkodjék. — A mi szá­munkra közömbös, hogy Mind­szenty József meddig tartózko­dik még az Egyesült Államok budapesti követségén, akár élete végéig is ott maradhat; Ismétlem, ez csupán az ameri­kai követség számára jelent ügyet — mondotta befejezésül Gyáros László elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents