Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

ft 1958. SZEPTEMBER 9. KEDD ”\'fCirlap S Mint cseppben a tenger Szerdán kezdődik a mezőgépészeti kongresszus Az MSZMP Központi Bi­zottságának művelődésügyi irányelvei mély alapossággal sorakoztatják fel a tényekből leszűrt következtetéseket az elmúlt évek, a felszabadulás óta eltelt több mint egy év­tized kulturális eredményei­ről. Nem kicsik ezek az ered­mények, annak ellenére sem, hogy még igen sok a tenni­valónk. Városokban, üzemekben, fal­vakban, mindenütt mérföldes léptekkel haladt előre a kul­túra ügye, s hogy ez meny­nyire' így van, azt példák re-, gimentjével lehet bizonyítani. Találomra választottuk ki a Pomázi Posztógyárat. A csepp­ben a tenger elmélete vezetett bennünket. Mit találunk? A ,,házi mozi" A nyár itt is uborkaszezon. De még ebben az uborkasze­zonban is annyi esemény, annyi eredmény van, hogy az ember alig győzi feljegyzésü­ket. A gyárnak saját filmvetí­tője van, a gépet, s az egész berendezést maguk vették. A telt ház nem ritka dolog, sőt sokszor előfordul, hogy nem tudnak annyi jegyet adni, amennyi jelentkező akad. He­tente kétszer tartanak elő­adást, duplán, azaz négy elő­adás van egy héten. Pedig nem is tartozik a gyár a nagy­üzemek közé. Mégis. Szeretnek moziba járni az emberek. S mit - látnak? Augusztusban többek között Az egy halálra­ítélt megszokottét, a Vas­virágot, a Bum a katonát, a Becsületrablókat. Szeptember­ben a 420-as urak, a Hogyan fedezték fel Amerikát, az Első szerelem van többek kö­zött műsoron. Ismeretterjesztés szégyenkezni. Havonta két elő­adást tartanak, a TIT kiváló előadókat biztosít. Táncos lábak A tánccsoport a nyáron is. rendszeresen próbált. Érszegi Istvánná tanítja őket nagy sze­retettel , és hozzáértéssel. S a csoportnak igen nagy hagyo­mányai vannak, több mint fél évtizedes működésre tekint­het vissza. Igaz, hogy akik ak­kor kezdték, igencsak gyere­kes mamák ma már, de után- pótlás mindig akad, a tizsp- kéttagú tánccsoportnál soha sincs létszámhiány, sőt: a tar­talék helye mindig betöltött. Nemrég a szentendrei honvé­delmi napon szerepeltek ki­robbanó sikerrel, a Három ug- róst, s a Cigánytáncot bizony visszatapsolta a közönség. Több a fóka Talán így lehetne jellemezni a színjátszók helyzetét. Több a szerepre jelentkező, mint a szerep. S talán nem is a sze­repelni vágyás, a világot je­lentő deszkák vonzzák az em­bereket, hanem az, hogy sze- reptanuiás, próba közben na­gyon sok új, szép, addig is­meretlen dologgal ismerked­nek meg. S a tanulásnak ez a módja nemcsak hasznos, ha­nem szórakoztató is. Hatszor adták elő az Érettségit, s el­ismerő oklevelet is kaptak a SZOT kulturális osztályától a nívós előadásért. E hónap kö­zepén kezdik meg a Sportsze­relem című kisoperett próbáit. 600 könyv — 200 olvasó Ez a számadat kissé elszo­morító. Azaz, az első szám. Kevés, nagyon kevés a hatszáz könyv, s túlságosan még az sem segít, hogy a közeljövő­ben akarnak újabb könyveket venni. A kétszáz olvasó ren­a szórakozni vágyás vinné az embereket, akkor is szép számadat lenne ez, hogy az ilyen szórakozást választják a kocsma, a kártya helyett. De nemcsak szórakozni akarnak — amit. bizonyít az is, hogy a klasszikus, az úgynevezett „ne­héz fajsúlyú” darabokra is ugyanannyi az igénylés, mint j a könnyű műfaj rendezvé­nyeire —. hanem tanulni is. A következtetés Ez az, amit a' legkönnyebb levonni. Talán nem is kell. A cseppben a tenger elmélet itt is bevált. Mint mindenkor. S az ember bárhová is néz az országban, a megyében, min­denütt ilyen cseppeket talál. Nem. nem rózsaszín szemüveg ez. Nem is szemüveg. Tisztán­látás. Titsztánlátása annak, hogy merre, hogyan haladunk előre. S mit hagyunk a há­tunk mögött. A sötétséget. S hogyan haladunk mind világo­sabb, mind szebb tájak felé. Mészáros Ottó A Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében szep­tember 10-én, szerdán délelőtt a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitja meg a mezőgépészeti kongresszust. A megnyitó után dr. Rázsó Imre egyetemi tanár tart elő­adást a gabonabetakarítási módszerekről. A. Krasznyicsen- ko, a Szovjetunió össz-szövetsé- gi mezőgazdasági gépészeti tu­dományos kutató intézetének igazgatója az arató-cséplőgépek fejlesztésének kérdéseiről ad tájékoztatást. A kongresszus, amely három napig tart, meg­tárgyalja a gabonabetakarító gépek legújabb fejlesztési irá­nyait, a könnyűfémek, a mű­anyagok alkalmazásának mód­jait a mezőgazdasásban. A ma gyár előadókon kívül nyugat­német, .keletnémet, osztrák, svéd és csehszlovák szakembe­rek is tartanak előadásokat. Egyszerű kis töltökészlilék többszörösére növeli a törpe-akkumulátorok élettartamát A tranzisztoros rádiókhoz a szárazelemek helyettesítésére nemrégen készítették el az el­ső törpe-akkumulátorokat. Ezek előnye, hogy amikor ki­merültek, egyszerűen újra fel- tölthetők, s így élettartamuk akár százszorosára is növel­hető. A törpe-akkumulátorokhoz, a Konverta Egyenirányító Gyárban most egy kis töltő­készüléket állítottak össze. A 7x4,5x3 centiméteres, átlátszó műanyag burkolatú készülék apró transzformátorból és sze­lén egyenirányítóból áll. Az egyszerű szerkezet a hálózati áramból — a konnektorba kapcsolva — néhány óra alatt feltölti az akkumulátort. Elő­nye, hogy áramot alig fo­gyaszt, s egyaránt használha­tó 110 és 220 voltos áramnál. A törpe-akkumulátortöltők sorozatgyártását az igények­től függően jövőre kezdik meg. Bár a nyári időszakban szü­net volt, senki sem kételkedik a kultúrával foglalkozó embe­rek közül az üzemben, hogy a szeptemberben induló isme­retterjesztő előadássorozato­kon, . az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, ismét telt ház lesz. A legnagyobb sikere az egész­ségügyi előadásoknak volt, különösen a nők körében. S ha az ember belegondol, hogy egy falu üzemének kultúrter­mében a fájdalommentes szü­lésről hallgatnak előadást az asszonyok, akkor akaratlanul is arra gondol: hát nem kell geteg könyvet „fogyaszt”. S a legjobb könyvek kaphatatla- nok, mert olykor öten-hatan is előjegyzésben várnak rá­juk/igaz; 'nagyon- sokan "vesz­nék könyvet, de ez nem pó­tolhatja az üzemi könyvtárat. Talán a SZOT segíthetne va­lamit. Hiszen akad még hely, ahol mammut könyvtárak vannak, az olvasók száma vi­szont liliputi. . I 200 színházjegy Igen, havonta 200—250 szín­ház-, hangverseny- és cirkusz­jegy kel el a gyárban. Hacsak Különös hiriárfajta a Nílusban hogy a hínár miképpen kerüit Egyiptomi hivatalos jelenté- J sek beszámolnak arról, hogy az i egyiptomi gazdaságot erősen fenyegeti az Ördög orgonája (Eichornia crassipes) nevű hí­nár, amely rendkívül elszapo- todott a Nílus folyóban. A hí­nár akadályozza a hajóközle­kedést és eldugaszolja az ön- tözőcsatornákat. Karthum környékén a bo­tanikusok 600 mérföldnél hosz_ szabb folyószakaszon találtak ilyen hínárszőnyeget. Egyelőre még nem tudják megállapítani, a folyóba, csak annyit tudnak, hogy „robbanásszerű“ gyorsa­sággal szaporodott el az elmúlt hat hónapban. Attól félnek, hogy a hínár meggyökerezik a Nílus del­tájának öntözőrendszerében, amelytől pedig Egyiptom élel­miszerellátása függ. Egyetlen ellenszere ennek a veszélynek a hormon alapú gyomirtószer. amely azonban rendkívül költséges. A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK FELADATAI A MEZŐGAZDASÁG HÁROMÉVES FEJLESZTÉSÉBEN Megyénk földrajzi fekvésénél fogva termelésével elsősorban a főváros igényeit hivatott ki­elégíteni, ez pedig fő termelési irányként a zöldség-gyümölcs-, szőlő-, takarmánytermelés nö­velésével, az állattenyésztés fejlesztésével érhető el. Me­gyénk — tájadottságait, talaj­eredetét tekintve — túlnyomó- részt mezőségi. Déli része a Duna—Tisza között jellegzetes homokos talaj. Megyénk terü­lete a szobi járás kivételével mészben gazdag, éppen ezért a belekerülő szervesanyag ha­mar elhasználódik. Nitrogén­ből és foszforból egész terüle­tünk állandó pótlásra szorul. A dabasi, a monori, a gödöllői, a nagykátai, a ceglédi és a váci járás homokos részei káli­igényesek. Megyénk területe a rendel­kezésre álló adatok szerint csa­padékban szegény, átlagosan alig éri el a csapadék az 500 millimétert. Hőmérséklet szem­pontjából pedig az ország leg­melegebb tájai közé tartozik. Természeti és talajadottságai igen változatosak, ennek kö­vetkeztében helyenként a tör­ténelmi táj jelleggel bíró spe­ciális szőlő-, gyümölcs-, zöld­ségtermelés, aprómagtermesz- tés alakult ki. A budai járás őszibaracktermelése, a szent­ének’»5 5árás bosyósgyümölcse, Főt, Mogyoród környékén a paradicsom, Túra és Vecsés káposzta-, Nagykőrös uborka-, szilva-, a szobi járás málna- és vöröshererm.gtermelése jelen­tős múltra tekint vissza. Tör­ténelmi múltja van a Budapest környék öntözéses zöldség-, a szentendrei, váci járás sza­mócatermelésének. Igen nagy múltra tekint vissza Inárcs, Mogyoród spárgatermelése is. A belterjes gazdálkodásra va­ló törekvés fokozottabban meg­követeli a talajerőutánpótlást. Megyénkben az utóbbi 10—12 év alatt e téren igen nagy a le­maradás. Az egy kát. holdra jutó trágya mennyisége 15—20 mázsa volt évente a 37—40 má­zsás szükséglettel szemben. A jelenlegi trágyahelyzetünket figyelembe véve egy holdra 20—23 mázsa istállótrágya jut. A feladat tehát az, hogy az ál­latállomány számszerű növe­lésével a trágya mennyiségét fokozzuk. Növelni kell a ma­gasabb terméseredmény eléré­se érdekében a műtrágya fel- használását Is. A földműves­szövetkezeteknek évente leg­alább 2400 vagon nitrogént, 2800 vagon foszfort és 720 va­gon kálisót kell biztosítaniok. A földművesszövetkezetek szerződéskötéssel biztosítják, h'-- ’ a jelenlegi 31 ezer kát hold zöldségtermelő területet a hároméves terv során 41—42 ezer kát. holdra emeljük. A fejlesztéshez elengedhetetle­nül szükséges, hogy megfelelő mennyiségű üvegházi felületet, szervestrágyát, minőségi vető­magokat tudjanak a szövetke­zetik biztosítani a termelők­nek. A zöldséget a gödöllői és a monori járásban termeljük a legnagyobb területen, ugyan­akkor a ráckevei járásban a zöldségtermelés területe igen kicsi. Ez annál is inkább fel­tűnő, mert a járás Csepel-szi- p-1 és a Duna balpartjának egy részét foglalja magába, ta­laja, éghajlata igen alkalmas a zöldségféle k termelésére, a két Dunaág pedig kitűnő öntö­zési lehetőséget biztosít. A földművesszövetkezetek arra törekednek hogy a rác- k- ei járásban az öntözéses zölds' rületet növeljék, mi­vel a járásban 400—500 kát. hold beépített öntözéses terü­letet más célokra használnak. Ezeket a területeket helyes vclna újra zöldségtermelésre hasznáéi. Különösen gondot fordítanak a váci, a gödöllői, a monori járásban a paradi- cscmtermelés növelésére, Nagy­kőrösön az uborka, Vecsésen, Túrán a káposzta termelésére. A szőlő-, gyümölcstermelés megyénkben szintén nagy múltra tekint vissza. Az or­szág iő területének például mintegy 13—14 százaléka me­gyénk területén van. Az utóbbi 15—20 év adatait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy szőlőterületünk mintegy 3000 holddal csökkent. Ennek oka többnyire ismeretes (tagosítás, felszorzás stb.), 1953 után meg­indult a telepítés. 1953—55-ben az egyéni termelők, társulások 2740 kát. holdon végeztek új telepítést. A szőlőterület mű­velését akadályozza az is, hogy nagy a szőlőkaróhiány. A szőlőterületet növelni, a karó- iu„nyt pótolni úgy is lehetne,, ha a termelők a földműves­szövetkezeten belül hegyköz­ségben, szakcsoportban társul­nának. A gyümölcstermelés az utób­bi két évtized alatt nem növe­kedett, inkább csökkent. A gyümölcsexport 1957-ben elér­te a 700 vagont. 1951 és 53 kö­zött 507 vagon volt az export, ezzel szeme n 1954—1957-ben 1939 vagont szállítottunk ki. A talaj- és éghajlati adottságok figyelembevételével fajtakör- zetek kialakítása válik szüksé­gessé és lehetőséget kell adni, hogy az állami gazdaságok mellett tsz-ek, termelői társu- i ’ ;, földművesszövetkezetek is létesítsenek faiskolákat. A gyümölcsfeldolgozás érdeké­ben a hároméves tervben a földművesszövetkezetek újabb szeszfőzdék létesítésével segí­tik a gyümölcstermelés növe­lését. Körülbelül 20 százalék­kal növelik a meglévő szesz­főzdék kapacitását a régi el­avult üstök kicserélésével. Ez­által lehetővé válik, hogy a gyümölcsnek (hullott gyü­mölcs) mintegy 5 5—20 százalé­kát a helyszínen feldolgozzák. A földművesszövetkezetek ezen Pálinkás jóreggel a nagykőrösi szesz­főzdében Most van a főidény a nagy­kőrösi központi szeszfőzdében. Az üzem nemcsak saját anya­gát dolgozza fel, hanem bér­főzést is vállal. Az első ké­pen: Borzák Bálint üstkezelő ellenőrzi a finomítványt a ter­melői lepárló helyiségben Második kép: Fő a cefre a hatalmas lepárló üstökben. A kazánnak is beillő óriási tűz­hely egész nap munkát ad a fűtőknek Harmadik kép: Lepecsételik a pénzügyőrök a megtöltött, szállításra előkészített hor­dókat túlmenően, ahol arra lehetőség van, házi aszalókat is építe­nek; A mezőgazdaság gépellátása érdekében különböző kisgépe­ket hoznak forgalomba. Éven­te mintegy 2000—2200 ekét. 8000—9000 lófogatú vetőgépet, mintegy 600—700 lókapát, 400—500 különböző típusú bo­ronát és a nagyobb termelő/ társulások részére 3—4 moto­ros permetező- -->et stb. A föld- művesszövet’-ezetek segítséget nyújtanak, hoéy a megye állat- állományát 180 ezerre emeljük. Ennek érdekében felvilágosító munkát végeznek az egyénileg dolgozó parasztok között. Ál­lattenyésztő szakcsoportokat alakítanak. E téren igen jó eredményt ért el a Tápiógyör- gyei Földművesszövetkezet, amelynek keretében működik egy törzsállattenyésztő szak­csoport, 62 törzskönyvezett te­hénnel. Költöznek a gólyák és a fecskék Szeged környékéről útra- keltek a gólyák és az első fecskecsoportok. Gólya már csak elvétve látható ezen a vidéken. A fecskék százas csa­patokban gyülekeznek a ház­tetőkön, s indulnak dél felé. A városi molnárfecskéknél valamivel később költöző parti- és füstifecskék is el­hagyták már fészkeiket. A ná­dasokban töltik az éjszakát, s seregestül vesznek búcsút köl­tőhelyüktől. Jelentős feladatuk van a 'földművesszövetkezeteknek a baromfitenyésztésben, különö­sen a víziszárnyas- és a pulyka­tenyésztőtelepek létesítésében. A ráckevei, a dabasi, a szent­endrei, a ceglédi járásban eb­hez meg is van a lehetőség'. A méhészet fejlesztésével, a szak­oktatás szélesítésével is hozzá­járulhatnak a földművesszö­vetkezetek a hároméves mező- gazdasági fejlesztési terv meg- valósr ' z. 1 7-ben például 210 különböző szakelőadást szerveztek a megyében és ezt a számot az elkövetkezendő években még csak növelni le­het, hiszen a földművesszövet­kezetek alkalmazásában egyre több agronómus dolgozik. ANGOL„HUMOR" Mrs. Glória Roden azt kéri» a londoni bíróságtól, hogy vá­lasszák el a férjétől, akinek cinikus kegyetlenségét nem le­het kibírni. Glória ennek bizo­nyítékául a következő esetet mondta el: „Amikor megkér­deztem, hogy mit szeretne a legjobban a születésnapjára, azt válaszolta, hogy erőször is egy válási végzést, másodszor 50 ezer tonna szódát, harmad­szor ÍJl. György király szob-dt és negyedszer egy tengeralatt­járót.” A bíró megnyugtató a feldúlt feleséget, hogy ezek a kívánságok nem kegyetlen­ségre vallanak, hanem ,.o sa­játos angol humor” születne•> nyei.

Next

/
Thumbnails
Contents