Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-25 / 226. szám

4 1958. SZEPTEMBER 35. CSÜTÖRTÖK Cirtao Különleges diófajtát találtak Amiről a Rókus kápolna új szobrai beszélnek Ssaholesban Szabolcs-Szatmár megyé­ben a gyümölcsfa-számlálás során különleges, eddig isme­retlen diófaj tára bukkantak Kántorjánosi község egyik kertjében. A tudományos ku­tatók szerint a közepes alma nagyságú, „kántorjánosi dió” még a világhírű milotai faj­ták minőségét is felülmúlja. Béltartalma meghaladja a 60—65 százalékot, héja köny- nyen törik. A gyümölcsfákat számláló szabolcsi expedíció a különleges diófáról és környe­zetéről leírást készített, s a továbbiakban törzskönyvi megfigyelés alatt tartják. A diófa egyébként 30 méter ma­gas, törzse 180—200 centimé­ter átmérőjű, korát mintegy 150 esztendőre becsülik. Hatot egy csapásra Az olaszországi' Monte- Jnoggiobaa élő Costa-család szeptember 18-án óriási me­nyegzőt ünnepelt. Egy napon kötött házasságot a négy Cos- ta-fivér, a 33 éve$ Domenico, a 31 éves Davide, valamint Gio­vanni és Lorenzo, a 29 éves Ikrek. Két húguk, a 26 éves Anna és a 21 éves Rosa is ugyanezen a napon ment fér j­hez. .. Ócsa lakossága a második vi­lágháború óta megkétszerező­dött, ma már közel jár a ti­zenkétezerhez. Huszonöt-har­minc évvel ezelőtt épített egyetlen mozijának nézőterén viszont csak 178 férőhely van. Ez már régen nem elégíti ki az ócsai igényeket, felszerelé­se, berendezése is elavult, ma­ga az épület pedig roskadozik, mennyezete egyszer már be is szakadt, ezenfelül tűzveszélyes. Éppen ezért nagy örömet kel­tett Öcsán a Pest megyei Mo­ziüzemi Vállalatnak az a be­jelentése, hogy hajlandó a köz­ségben új, modern mozit építe­ni, lényegesen nagyobbat, mint a régi, legalább háromszáz fé­rőhelyes nézőtérrel. Öcsa község tanácsának vég­rehajtó bizottsága hétfőn dél­után ült össze Konkoly Pál vb-einök elnökletével, hogy megtárgyalja a moziüzemi vállalat ajánlatát. Az ülésen megjelent a vállalat képvise­lője is. Konkoly Pál, aki nemrég ke­rült a község élére, ismertette a moziügyet. Elmondotta, hogy a moziüzemi vállalat által tervezett háromszáz férő­helyes mozi jelenleg kielé­gítené az igényeket, de a község olyan rohamosan fejlődik, hogy néhány év múlva ismét felmerülne a mozikérdés. Éppen ezért helyesebb megol­dás lenne, ha most egy na­gyobb mozi épülne, legalább 450 férőhellyel. A vállalat nagy mozi építésére is hajlan­dó. A hozzávetőleges költség- vetés szerint ennek a költsége körülbelül 1 200 000 forint len­ne, míg azonban a kisebb mo­zihoz a vállalat nem kíván községi hozzájárulást, a na­gyobbat csak akkor hajlandó felépíteni, ha Ócsa legalább kétszázezer forinttal hozzájá­rul, ha nem is egy összegben, de két év alatt. A község a készpénzhozzájárulást sem- ci esetre sem vállalhatja, mert nincs rá fedezete. A köz­ségfejlesztési hozzájárulás cí­mén befolyó évi 170 ezer fo­rintos bevételt teljes egészé­ben igénybe veszi azoknak a kötelezettségeknek a teljesíté­se, amelyeket a község az épí­tendő új kultúrotthon több mint fél millió forintos költ- sgének biztosítására kötött le. A , lakosság társadalmi munkát szívesen felajánl a a mozi építéséhez, vállalja a földmunkát és az építési anyag befuvarozását is. I A mozivállalat képviselője ►mertette ezután a terveket, A Rókus-kápolna Budapesten áll, mégis kapcsolatban van a me­gyével; névadója is volt és összeépült a megye kórházá­val, a régi Rókus-kórházzal. A kápolna az ellenforradal­mi harcokban súlyosan meg­rongálódott. Nemcsak az épü­lete, hanem a tornya alatt és a homlokzatán álló szobrok is. Az épületet már régen mű­emléknek nyilvánították, nem úgy a szobrait. Ez a kápolna ugyanis, amit az 1711. évi nagy pestisjárványból megmeneke- dett pesti polgárok — na­gyobbá r a derék Iparűző meste­rek és legények — úgyszólván a maguk kezével emeltek majd negyed évezrede, rend­kívül érdekes építészeti em­lék. Barokk stílusa mentes a barokkot jellemző bőséges pompától. A tőrök hódolt­ság alól felszabadult, elszegé­nyedett Magyarországon ala­kult ki ez a szerény barokk, mert nem tellett ebben az időben drága, aranyozott dí­szítésre, sem kőfaragó meste­rek csodálatos ornamenseire. De a kápolna homlokzatát mégis szobrokkal ékesítették, sőt a torony alsó párkányzatá­ra mértékletes hatású díszí­téskést két kővázát helyeztek. És éppen ez a szerénység teszi műtörténeti szempontból ne­vezetessé a Rókus-kápolnát. Az ismeretlen mesterek ere­deti barokk-szobrai alig két­száz évig díszítették a kápol­nát. Ennyi idő alatt kőtes­Elmondotta, hogy az Ócsára tervezett mozi típusmozi len­ne, ha azonban a község ra­gaszkodik a nagyobb méretű mozihoz, Vállalnia kell a két­százezer forintos hozzájárulást. Az építővállalat ugyanis társa­dalmi munkát nem fogad-, el. Az építkezést a jövő év tava­szán kezdenék meg és 1960-ban fejeznék be. Bozlik Sándor vb-titkár a község pénzügyi helyzetét is­mertette. Az 510 ezer forint költséggel épülő új kultúrház- ra Ócsa OTP-kölcsönt kapott, amelyet öt év alatt kell visz- szafizetnie. Ez leköti a község­fejlesztési alap jövedelmét. A községfejlesztési hozzájárulás Ócsán 10 százalék, ha duplájá­ra emelnék föl, akkor biztosít­hatnának csak fedezetet a mo­zivállalat által kívánt hozzá­járuláshoz, viszont más, igen fontos és sürgős községfejlesz­tési problémák is megoldásra várnak. Hosszé vita után a végre­hajtó bizottság úgy állapodott meg a mozivállalat képviselő­jével, hogy a község vállalja az új mo­zi céljaira alkalmas telek kisajátítását, a telket in­gyen engedi át a vállalat­nak és hozzájárul ahhoz is, hogy a régi mozit a telké­vel együtt az új felépítése után értékesítse. A vállalat ebben az esetben nem kíván a községtől kész­pénzhozzájárulást. A napokban jelent meg a ceglédi Kossuth Múzeum fü-' zetsorozatának 4. száma, Éri István: Cegléd és Nyársapát határvillongásai a 17. század végéig történeti tanulmánya. A szerző, a fiatal tudósnem­zedék jeles képviselője az el­múlt években mint történész és régész részt vett a nyárs­apáti ásatásokban. Az ő fel­adata volt Nyársapát történe­tének levéltári oknyomozó ku­tatása. E munkája során át­kutatta a levéltárakat, s a már régebben ismert okleve­leket, határjárási okmányokat és egyéb dokumentumokat egybevetette a régebbi feldol­gozók adataival, s mindezt kapcsolatba hozta a régészeti ásatások során előkerült em­lékanyaggal. Kutatásai során új iratokat Is talált, s a komplex kutatás eredménye­ként most már megrajzolhatta Nyársapát középkori település A restaurált kápolna barokk stílusú új szobrai tük máladozni kezdett, sőt 1907-ben az egyik szobor feje is levált és a járdára zuhant. Megijedt ettől Tihanyi Károly, a Rókus-kápolna akkori plébá­nosa, nyomban sürgős bead­ványt intézett a főváros taná­csához s közbiztonsági okok­ból valamennyi szobor és a két kőváza azonnali eitávolítá- tását kérte. A főváros mérnöki hivatala csatlakozott a plébá­nos kéréséhez azzal, hogy a „szobrok amúgy sem bírnak műbecesel“. Műtörténészeket, szobrászokat senki sem kérde­zett meg, ehelyett úgyszólván statáriálisan kiirtották a régi szobrokat, kalapáccsal pozdor- jává törték a magyar művé­szettörténetnek ezeket a pó­tolhatatlan emlékeit. Holott némelyik szobor még restau­rálható, a' többi meg újra kifaragható lett volna. Félszázad elölt bizony így bán­tak el műemlékekkel, sőt haj­szálon múlott, hogy magát a kápolnát is le nem bontották. Ettől az emlékpusztítástól csak „takarékossági okokból“ A középiskolás KlSZ-szer- vezetekben bevezetik az úgy­nevezett próbarendszert. A próbát tevő fiatalok megis­történetének főbb vonalait. A füzetből megtudjuk, hogy Nyársapát történetének jóré­szét a közeli Cegléddel való határvillongások erősen befo­lyásolták. E jeleneteket a szerző a középkori magyar nyelvű oklevelek szószerinti ismétlésével érzékelteti. Az évszázadok során nem­csak a ceglédiekkel támadt sok nehézségük, hanem földes­uraikkal is, akiknek sorában megtaláljuk a Nyársapáthya- kon kívül Werbőczy Istvánt, s Rákóczi György erdélyi feje­delmet is. Végül is az átvo­nuló hadaknak védelem nél­kül kitett település a 16. szá­zad végén pusztán maradt, la­kosai elmenekültek és beköl­töztek a viszonylag nagyobb biztonságot nyújtó Nagykő­rösre, Kecskemétre, Ceglédre. Egy emberöltő múltán kezdő­dött csak meg újratelepülése, állottak el. Később pedig egy szombathelyi szobrásznál a szentimentális müncheni is­kola sablonjára, az elpusztí­tott szobrok helyére újakat rendeltek. Kát szomorú an­gyalt a két kőváza helyére is. Ezek a szobrok pusztultak el, vagy sérültek meg súlyosan 1958-ban. Amikor azután másfél esztendeje a kápolna megrongálódott épületének helyreállításához hozzáfogtak, elhatározták azt is, hogy a homlokzatot is eredeti formá­jában, szobrokkal ékesen képe­zik ki. Most már azonban szakértők tanácsát is kikérték, a művészeti szakemberek pe­dig úgy döntöttek, hogy a ba­rokk épületre barokk szobrok valók. Az ötven éve szétrombolt eredeti barokk szobrok mása sajnos, mór nem volt elkészít­hető, nem maradt fenn róluk semmi dokumentum, még egy jó fénykép sem. Helyettük égészen új, az épület stílusához alkalmazkodó, barokk ízlésben készült szobrokat rendeltek és a torony alatti párkányzatra két kővázát is, hogy a kápol­na külseje mennél inkább visszakapja eredeti formáját. Nemrég elkészültek a már el is helyezték valameny- nylt a kápolna homlokzatán ievő fülkékben, illetve tornya alsó párkányzatán. A Rókus- kápolna, ez a szép műemlék tehát most már tökéletesen példázza a régi kor ízlését, mű­vészetét. Azért, hogy ilyen gondosan végezték el a helyreállítási munkálatokat, elismerés illeti valamennyi' hatóságot, amely a restaurálás előkészítésével foglalkozott. Ebben a konk­rét esetben nem is fukar­kodunk az elismeréssel, hogy más esetekben viszont annál nyomatékosabban hívjuk fel a figyelmet az elhanyagolt mű­emlékekre és sürgessük meg­óvásukat. Féltő gonddal kell óvni kincseinket. Mert min­den műemlék kincs; a nép vsgyona. Sz. ^ merkednek a KISZ-szervezet szabályzatával, az iskolai ta­nulmányaikéi túl általános politikai és műveltségi isme­reteket sajátítanak el. A KISZ-szervezetek a tagnak je­lentkező diákoknak lehetősé­get adnak, hogy fél év alatt megszerezhessék azt a kép­zettséget, amely után a tag­gyűléshez fordulhatnak felvé­teli kérelmükkel. Azoknak, akik képességei­ket meghatározott irányban tovább akarják fejleszteni a KISZ biztosítja, hogy meg­ismerkedhessenek a nekik legjobban tetsző szakmákkal, vagy művészeti ággal. A fiatalok sokirányú tájé­kozottságának elősegítésére a KISZ-alapszervezetek mellett kommunistákból, szakembe­rekből álló tanácsadó bizott­ságot választanak Maláriaszakértők találkozója Az Egészségügyi Világszer­vezet maláriaszakértői Lissza­bonban nyolcnapos konferen­ciára ültek össze. Terveket akarnak kidolgozni a betegség megszüntetésére, amely még mindig 76 országban pusztít és így mintegy 749 millió embert veszélyeztet. 7 200 000 forintos költséggel új, modem mozi épül Ócsán A CEGLÉDI FÜZETEK ÚJ SZÁMA Négy szobor és a kapn fölötti relief stílszerűen díszíti a homlokzatot (Gábor Viktor felvételei) Próbarendszert vezetnek be a középiskolás KISZ - szervezetekben Chilin, Színház-, Qroduloni Ma mutatják be filmszínházaink a Főutca című francia—spanyol játék­filmet, amelynek egyik jelenetét ábrázolja képünk \JOHN OSBORNE: DÜHÖNGŐ IFJÚSÁG HinimiiHHiiiiMiniinnHKttiiHmMtiiMitHitiiitittiiiiiiNiN evét beírta már a modern színpadi irodalom nagy- ! jainak névsorába. Egyik mil­'s vét, A komédiást az idén ná- § lünk is bemutatták, jóllehet i ez a darabja csak kísérletnek | tekinthető, s nem éri el a Dü- ! höngő ifjúság színvonalát. Os- ! borne — jelentős sikerrel a | háta mögött — mindössze hu- I szonkilenc éves. Rövid ideig | újságírói munkával kísérlete- 1 zett, majd felcsapott színész- ! nek. Tizenhét éves volt, ami- | kor első darabját bemutatták. 1 Ez és a következő két darabja | nem keltett visszhangot. An- | nál nagyob sikere volt a Dű­lj höngő ifjúságnak, amelyet 1 1956-ban mutatott be a lon- | doni Royal Court Theatre, 1 majd New Yorkban, Párizs- | ban és Berlinben is játszották. 1 (A Komédiást ezután írta, | amelynek londoni bemutató- ! ián Sir Lawrence Olivier ját- I szotta a főszerepet — nálunk | Major Tamás alakította.) 1 A Dühöngő ifjúság az uiol- ! só évek legnagyobb színpadi | sikereinek egyike. Hatalmas | visszhangját annak köszönhe­ti ti, hogy teljesen mai, szemér- | illetlenül igaz, a brutalitásig | őszinte és kendőzetlen. Sike- ! réhez azonban az is hozzájá­rj ml, hogy Osborne, a színész, | kitűnően ismeri a színpadot, | s talán éppen ezért válik a | dialógusok oly jeles mesteré­rt vé. | A színmű a mai angol ifjú- I tág egy részének kiábrándult­ra ságát és elkeseredését kiált- 1 l’a a világba. „Vagy a túlvilá- | poí választjuk, vagy ezt itt’’ — I teszi fel a kérdést Jimmy, a színdarab főhőse, s ha szavak­ban nem is, de tetteivel a föl­di valóságot vallja a magáé­nak. Kora ifjúsága hallomás­ból ismeri és megveti Viktó­ria királynő korszakának ha­zug idilljét, megelégedett lu­bickolását, ezerféle képmuta­tását, de éppúgy elutasítja a jelent is, amelyben „Az éhe­zik akinek nem kellene — azt szeretik, aki nem érdemli — s nem hal meg, aki megérett rá!” Osbornenak a jövőről azonban csak ködös elképzelé­sei vannak. Éppen ezért a mű mondanivalója elég bur­kolt és homályos, inkább csak a negatívumokat, a ma angol •társadalmának bírálatát lehet kiérezni belőle. A mai Ang­liában, mondja ki a kemény igazságot „gyötrelem élni — elsősorban szeretni —■, ettől akarnak megszökni vala­mennyien.” Két mellékszereplőn kívül az egész színmű három nagy­szerű szerep. A főszereplő, Jimmy, a férj lázadó. Fellá­zad minden lánc és minden hazugság ellen a házasság­ban, a sajtóban, a politikád és társadalmi életben egy­aránt: „Be kell vallanom, hogy elég sivár dolog az ame­rikai korszakban élni — ha­csak nem amerikai az ember, persze. A gyerekeink talán már mind amerikaiak lesz­nek.” Osborne lázadása biz­tató jelenség a cinikus megal­kuvás világában, annal is in­kább, mert műve valóságos harci jelszóvá vált a fiatal an­gol írók kezött. (Európa Ki­adó). «iiiMNiMimiimniiiiiiiiiiiiitmiiiiiitfiiiiiiiiiiuiitiiiiiii» (J ILMHIRADO .................................. 1 HÁROM ŰJ játékfilm for- | gatását fejezték be a szverd- I lovsziki filmstúdióban: a So­li ronlevő utat, a Pacsirtadalt és 1 a Tajgai hóvirágot. | MOSZKVÁBAN szovjet>— ! bolgár koprodukciós film fel- | vételei folynak. A film Tur- | genyev regényéből készül, | címe: Előestén, rendezője Vla- ! dimir Petrov, operatőrje a | bolgár Velő Radev. | RÖVIDESEN új bolgár fil- ! mek kerülnek ki a szófiai | filmstúdióból: A tenger tör- ! vénye, a Golemanov, A 13. 1 számú kedvenc és az Éjféli | találkozás című játékfilm. 1 A VILÁGHÍRŰ olasz opera- ! énekesnő, Callas játssza a fő- | szerepét Gregory Ratoff ame- ! rikai filmproducer és rendező | Tosca, Traviata és Carmen | című operafilmjeinek. | A VELENCEI • FILMFESZ- |TIVÁLON egyöntetű sikert | aratott Claude Au.tant-Lara | Szerencsétlenség esetében cí- jmű francia filmje Jean Gabin |és Brigitte Bardot főszereplé- I sével. 1 A HOLLAND FILMGYÁR- | TÓ VÁLLALAT elkészíti S. | Vestelijk holland író Az orvos ! és a könnyűvérű lány című re- ! gényének filmváltozatát. A |filmet holland és német ver­zióban forgatják, külső felvé- § teleit pedig Amsterdamban I készítik el. INGMAR BERGMANN svéd rendező új filmje Az élet cso­dája. A film érdekessége, hogy a rendező a film zenei aláfestését teljesen mellőzte, mert szerinte a zene a film intim hatását zavarta volna. PÁRIZSBAN három olyan filmet mutattak be a közel­múltban, amelyek a serdülő ifjúság problémáiról szólnak: Átutazóban Párizsban, Gyufá­val játszottak és Az utolsó tanév vége feléi RUTTKAI ÉVA új szerep­körben mutatkozik be a Mi­csoda éjszaka című új magyar filmben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents