Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-19 / 195. szám

1958. AUGUSZTUS 19. KEDD “‘hírlap Á földművesszövetkezetek szerepe a termelés megszervezésében Legutóbbi cikkünkben aföld- művesszövetkezetek szere­pét a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében ismer­tettük, s most olvasóink kéré­sére a termelésben elfoglalt helyét, szerepét elemezzük. Mint ismeretes, az utóbbi években a földművesszövet­kezetek elhatárolták magu­kat a termeléstől, nem tö­rődtek az egyéni parasztgaz­daságokkal, nem szervezték a parasztokat a mezőgazdasági termelésre, nem szolgálták ki őket, s nem gondoskodtak, hogy azok megfelelő műtrá­gyához, mezőgazdasági gé­pekhez, fölszerelésekhez' jus­sanak. A termelési szerződés- kötéseket nem a földműves­szövetkezetek, hanem állami vállalatok, termeltető válla­latok végezték. Pártunk s kormányunk okulva a múlt hibáin, olyan intézkedéseket és határozato­kat hozott, amelyek újra a földmüvesszöisetkezetek kezé­be teszik le a mezőgazdasági termelés megszervezését, irá­nyítását és az egyéni pa­rasztgazdaságok kiszolgálását. A földművesszövetkezetek ilyen irányú tevékenysége nem ismeretlen a falu előtt, hiszen a felszabadulást követő évek­ben — az új gazdák által ala­pított földművesszövetkezetek — rendkívül sokoldalú segít­séget nyújtottak nemcsak az új földhözjuttatottaknak, ha­nem az egész parasztság­nak is. Ez a segítség megmu­tatkozott a termelési szerző­dés kötésében, mezőgazdasági gépellátásban, tanácsadásban és terményértékesítésben. Sokan még emlékeznek a földművesszövetkezetek ilyen irányú munkájára, de je­lentős az a réteg, amely nem ismeri ezt. vagy már nem em­lékszik erre a feladatra. Ezért szedetnénk a földművesszövet­kezetek termelésszervezés sze­repére röviden rámutatni. A szerződéses termeltetés (jelentős helyet foglal el a földmüvesszövetkezetek mun­kájában. Mi lenite, ha a ter­meltető vállalatok minden pa­raszttal külön-külön kötné­nek szerződést? Ez bonyolult­tá tenné a dolgozó parasztok és a termeltető vállalatok közti kapcsolatot és jelentő­sen megdrágítaná a mezőgaz­dasági termények árait. Ezért •célszerű, hogy a termeltető vállalatok a földművesszövet- •kezeteket bízzák meg a szer-f •ződéskötéssel, a dolgozó pa-| •raszttal való közvetlen kan-| Csolat megteremtésével. A | •földművesszövetkezét ugyan-1 is a faluban működik, tagjai | egyéni parasztok, termelők. | akikkel más vonatkozásban isf állandóan kapcsolatban van, | s így ismeri a dolgozó parasz-1 tok igényeit, szokásait és a 1 tájkultúrát. Ezért hasznos, s ‘hogy a helyi földművesszö- % ivetkezet köt szerződést a tér- § meltető vállalat nevében tag-1 'faival különböző növényféle-1 ségre. A földművesszövetkezet § jogi személy, teljesen önál-| lóan végzi a szerződéskötést, \ közvetlen kapcsolatban áll a I termelővel, ellátja minőségi 1 vetőmaggal, védekezőszerrel, § gépekkel, ellenőrzi, hogy a \ termelő a szerződésben vállal- § tak szerint művelje földterü-i letét és megfelelő minőségű 1 •termelvényt adjon át a szer- | ződő földművesszövetkezet-1 nek. | . A földművesszövetkezetek | nemcsak növényre szerződ-1 nek, hanem arra, hogy egy-1 re inkább az állatnevelés, a 1 hizlalás is szerződéses alapon 1 történjék. Kedvező ez az ál- 1 lattartó gazdára nézve, mert § előre tud kalkulálni, tervez-1 ni és nincs kitéve a felvásár- f lesi konkurrenciának. Mivel a szerződéses ter-1 melés a földművesszövetke-1 zetek kezében van, szüksé-1 ges, hogy a szövetkezeteken I belül önálló termelési üzem-1 ág alakuljon. Megyénk leg- \ több községében már létrejöt- I tek a termelési üzemágak, I és megkezdték munkájukat. | Sok helyen azonban még bi- | amnytalankodnak, nem tudják, = mihez kezdjenek, hogyan és milyen formában szolgálják ki a dolgozó parasztokat? Az a helyes, ha aZ önálló termelési üzemág élén szak­képzett mezőgazdász áll. Ö irányítja a íöldművesszövet- kezet termelési tevékenysé gét, tanáccsal látja el . a gazdákat és gondoskodik ar­ról, hogy a községben a szak­propaganda állandó legyen. A mezőgazdász köré helyes, ha termelési szakbizottságot alakítunk, amely összefogja a gazdákat, gazdagyűléseket szervez, vitáJcat rendez egyes termelési kultúráról. A szak- bizottság beszámol a tanácsnak munkájáról, tájékoztatja a község vezetőit, hogy a ter­melők milyen kultúrnövényre szerződtek és milyen irány­ban fejlesztik gazdaságukat? Lényegében a talajadottsá- goknafk és a helyi termelői szokásoknak megfelelően ki­alakítják a tájtermelést, spe­cializálják magukat egv-egy kultúrnövény termesztésére vagy állatnevelésre, hizlalás­ra, tartásra. S ezáltal kiala­kítják a mezőgazdasági ter­melési körzeteket, és a kollek­tivizálás, a szövetkezeti élet felé lendítik a mezőgazdasá­got. A termelési üzemágak, szak- bizottságok feladata még, hogy megszervezzék a szakpropa- gandát, amely nélkülözhetetlen a mai körülmények között. Egyes területen a mezőgazda­sági kultúrát elhanyagoltuk és a helytelen agrárpolitika kö­vetkeztében több hagyományos termelési ág kihalt. Ezeknek felélesztése, a meglevők ápolá­sa és szakszerű kezelése előt­tünk álló feladat. A szakbizott­ságok feladatkörébe tartozik még stakkönyvek terjesztése, szakelőadások szervezése, gép­bemutatók tartása, kísérleti parcellák létesítése és szaktan- folyamok szervezése. Közele­dik az ősz és nagyon helyes lenne, ha a földművesszövet­kezetek gz egyéni parasztok részére mezőgazdasági szak­tanfolyamokat (ezüstkalászos tanfolyamokat) szerveznének, gondoskodnának megfelelő elő­adókról, sőt, ahol lehetséges, a földművesszövetkezet élessze fel a hagyományos népfő­iskola-mozgalmat, mint aho­gyan azt a pilisiek teszik, ahol ősszel beindítják a mezőgazda- sági népfőiskolát és a mező- gazdasági kultúra 6zeretetére tanítják, nevelik a parasztfia­talokat. A földművesszövetkezetek termelést szervező szerepe azonban ezen feladatokban nem merül ki. A gépállomás­sal való kapcsolat egy új vo­nást jelent, hiszen a földmű­vesszövetkezetek kötik a szer­ződést a gépi munkára, látják el a gépállomások gépeit mun­kával. Ezen túlmenően a föld­művesszövetkezetek gépköl­csönző üzemágat létesíthetnek és motoros munkagépeket, ka­pákat, mezőgazdasági eszközö­ket kölcsönözhetnek a dolgozó parasztoknak. A múlt években parasztsá­gunk résziéről sok panasz hangzott el, hogy a község­ben nincs daráló, silózó, szeszfőzde, ezért sok takar­mányuk, zöldség és gyümöl­csük tönkre megy, nem tud­ják azt helyben feldolgozni. A kormányzat most már le­hetővé tette, hogy a földmű­vesszövetkezetek a termelés és értékesítés megszervezése mellett mezőgazdasági termé­nyeket feldolgozó üzemeket létesítsenek. A földműves­szövetkezetek . hatókörébe tar­tozik a takarmányfeldolgozás (darálás, silózás), magtisztítás (szelektorok beállítása), me­zőgazdasági termékek feldol­gozása (aszalás, szeszfőzés, egyszerűbb konzerváló üze­meit, mint a Savanyítás meg­szervezése). Végül a termelésszervezés­hez tartozik az is, hogy ott,- ahol arra lehetőség van taka­rékszövetkezeteket hozzanak létre, amelyben a dolgozó pa­rasztok megtakarított fillérei­ket helyezik el és az arra rá­szorulóknak kölcsönöket folyó­sítanak. így tölti be a földmű­vesszövetkezet ma falun a ter­melést szervező szerepét, amely mezőgazdaságunk fel­lendítéséhez, a mezőgazdasági termények átlagának a fel­emeléséhez elengedhetetlenül szükséges. Ehhez a munkához nem elegendő a földművesszö­vetkezeti apparátus hozzájáru­lása, szükséges, hogy a falusi kommunisták is megértsék és támogassák a földmüvesszövet­kezetek ilyen irányú tevékeny­ségét, hogy parasztságunk elé­gedett legyen a földművesszö­vetkezetek termelést szervező szerepével. Gáli Sándor Bevált a kapás lucerna A Pusztaszikszói Állami Gazdaságban második éve kí­sérleteznek kapás lucernával, A lucernatáblák újszerű mű­velése különösen az idei rend kívüli időjárásban, az aszályos hónapokban mutatkozott elő­nyösnek. A kapált lucerna csaknem kétszer |annyi fűter­mést adott, mint a szokvá­nyos. A növényt kétszeri ka­szálás után most magra ne­velik. Holdankénti termése előreláthatólag több mint 40 kiló exportképes maggal ha­ladja meg a többi lucernatábla hozamát. Újabb foyhij-beépítések kezdődtek A napokban ismét több háborús lomtelken kezdődött meg az utcák ..foghljainak” pótlása. A Fehér­vári úton két üres telek beépítésé­hez fogott hozzá a 43-as számú Építőipari Vállalat. A 25. számú telken hatemeletes, korszerű lakó­házat építtet az OTP, 16 kétszoba- hallos öröklakással. Az új épüle­tet december végére tető alá hoz­zák és jövő év májusára befeje­zik. Néhány házzal odébb, az Ulászló utca sarkán 37 öröklaká­sos OTP lakóépületet emelnek. Fehérvári úti homlokzata öt, az Ulászló utcai vége hétemeletes lesz. Az itt hozzácsatlakozó B épü­letszárnyat háromemeletesre ter­vezte az IPARTERV. A változatos architektúrájú épület azzal is ki­emelkedik a környezetből, hogy Ulászló utcai végét. és a B-szár- ayat fényezett mezőtúri téglával burkolják, egyéb homlokzatait pe­dig hódmezővásárhelyi majolika csempével díszítik. Ez az épület is elkészül a jövő év második negye­dében. Mindkettőbe bevezetik a távfűtést. Rövidesen a Fehérvári út 13. szám alatt, a FAERT-telep helyén is elkezdik egy öröklaká­sos ház építését. öröklakásépítkezés indult meg az V. kerületben a József Attila tjtca és Alpári Gyula utca sarkán iß. A hétemeletes házban hetven 1, 2. S szobás lakás lesz. A jövő év végére készül cL r*’ Oriásbúia Angliában Angol farmerek jövőre olyan új búzafajtának a ve­tőmagját fogják elültetni, amely közel öt láb magasra nő és a legerősebb nyári vi­haroknak is ellen tud állni; Ez évben az angliai Lincoln- shireben kísérleteztek az új­fajta búzával és az eredmé­nyek azt mutatták, hogy 7 százalékkal több szemet ad, mint az eddig ismert legjobb búzafajta. A Flamingónak keresztelt új búza egyike annak a négy­féle új gabonafajtának, ame­lyet Angliában kontinentális magokból tenyésztettek ki. A SZÖVETKEZET TÉGLAÜZEME SBR ....— irtn»»i)nw­Havonta 60 ezer darab tég­lát égetnek ki Tápiósülyön Bodonyi János vezetésével a helyi földművesszövetkezet téglagyártó üzemében. A már harmadik éve működő tégla­üzem piros tégláit nagyon ke­resik a környéken, minősége is egyre Javul, alig tudnak ele­get gyártani. Az idén készült el a téglaüzem ún. „német rend­szerű” égető kemencéje, ami­ben egyszerre 30 ezer darab téglát égethetnek ki. Az üzem egész éven át működik, leg­alábbis a tervek szerint. A hatalmas „udvaron" mind­össze 120 ezer darab nyers tek meg. Ha a mendei tégla­gyár nem patronálná a tégla­üzemet, nem lett volna se présgép, se tégla. És nyers tég­lát csak addig lehet gyártani, amíg megfelelő az idő. Prés­gép nélkül halott az üzem. Nem térül meg a szövetkezet­nek sem a befektetett pénz. Békéscsabán van egy eladó présgép. ígéretet kaptak a Szövetkezetek Pest megyei Központjában, hogy adnak pénzt megvételéhez. Az idő megy, a présgép még mindig csak a tervek között szerepel. Kicsit gyorsabban kellene ez esetben cselekedni. A befekte­Bodonyi János, a tápiósülyi szövetkezeti téglagyártó üzem vezetője szomorúan mntatja a rossz présgépet, melyen többé nem gyárthatnak téglát tégla szárad fedél alatt. Két hónap alatt feldolgozza, ki­égeti a kemence. S mi lesz az­után? Leáll az üzem, pedig keresik a téglát. Használhatat­lan a nyerstégla-présgépük, amit három éve selejtként vet­A \ Furcsa, de mindenképp tanul­ságos eset történt nemrégiben I az egyik földművesszövetkezeti [járási központban. Illetve az [eset nem is ott történt, hanem | a járási székhely egyik üzleté- Iben. A központban csak az 1 eset következményei zajlottak ! le. P. Zsuzsa három hónapja | került az üzletbe tanulónak. 1 Jófejű kislány, mindössze 16 |éves, fürge, gyors, kedves. A | vevők nagyon megszerették. |Két hónap után már önállóan I is kiszolgálhatott. Kedvére volt I a munka, nagyon tetszett neki, |hogy annyi ember áll meg a | pult előtt, ki ezt, ki azt kér, s | oly sok mindent hallani, míg I az ember az árut keresi vagy | éppen blokkol. Szinte nincs 1 olyan dolog, amit az üzletben I meg ne halljon az ember. Le- ! gyen az halál vagy lakodalom, I vagy bármi más. | Egy „furcsa" mama | Egyik nap P. Zsuzsa mamá- ! ja beállított a járási központ | elnökéhez, s nagyon kérte, | hogy beszélhessen vele. Négy- ! szemközt. Az elnök, bár nem | tudta, mit akarhat a mama, | készségesen ráállt a beszélge­ti tésre. P.-né, alighogy leült, I sírvafakadt. Könnyek között I mondta el, hogy a lánya: lop! I Rájött, hogy különböző holmi- 1 kát hord haza az üzletből. Nem | tudja, mit csináljon. Szóljon I Zsuzsinak, ne szóljon? Hiszen | olyan rendes gyerek volt min- ! dig. Otthon nem láthatott mást, |csak becsületet, tisztességet. I Miért teszi? Hogyan lehetett | ilyenné? Pedig jó helye van. lörül is nagyon. S mégis, Most elküldik, ugye? — kérdezte csüggedten az elnököt. — Nem tudom — mondta az — majd kiderül. „A többiektől láttam" Alighogy P.-né kitette a lá­bát, az elnök hivatta Zsuzsit. Megilletődve állt meg a lány a küszöbön, s amikor az elnök beljebb tessékelte, éppenhogy a szék szélére leült. Mint aki szaladni készül. Az elnök nem tudta, hogyan fogjon hozzá. így azután a kö­zepébe vágott: igaz-e, hogy maga különböző holmikat hazavisz az üzletből? Zsuzsi elsápadt. Aztán el­sírta magát. Alig tudta ki­nyögni: igaz. * Annyi bánat, annyi szomo­rúság volt az areán, hogy az elnök majdnem elküldte. Men­jen békével. De azután úrrá lett rajta a kötelességérzet. Ki­faggatta a lányt. De nem is nagyon kellett faggatni. Min­dent elmondott. Hogy a többiektől látta. Azok is vi­szik, hát ő is gondolta, visz. Hiszen a vezető is vitt. Pedig akkor ez nem lehet bűn. Ez valami szokás. Biztos így van. Hát akkor miért ne? A naív mondatokban annyi volt az őszinteség, hogy az elnök egy pillanatig sem kételkedett. „Kis hülye" Az üzletvezető össze-vlssza beszélt. Tagadott. Hogy nem igaz, Egy szó sem, Az a „kis hülye így akarja magát tisz­tára mosni”. Egyik cigarettát a másik után szívta. Fenyegetőd- zött. Hogy pert indít. Rágal­mazásért. Majd ő megmutatja. A hirtelenjében tartott leltár 110 000 forint hiányt mutatott ki. Ugyanakkor egy sor dolog­ban többletet. Az adminisztrá­ció szándékosan rosszul veze­tett volt. S ekkor már az üzlet­vezető sem tagadott. A két se­géd is elvállalta a maga ré­szét. Mindhármukat azonnal felfüggesztették. „Spicli" Zsuzsát áttették egy másik üzletbe. De onnan egy nap alatt elmarta az üzletvezető. Minden szavához hozzátette: no, szaladj, te spicli, mondd el hamar. Zsuzsi sírva ment haza. Hogy ő nem megy oda többet. Nem dolgozik a faluban. In­kább elmegy bárhová, de ő ezt nem bírja. Ö nem spicli. De ő nem tud hazudni. Soha, soha többé nem lopna. Az a pár holmi, amit hazavitt, örök szé­gyen. Ha ki is fizette az árát. Még akkor is. A mama csití­totta. De másnap Zsuzsi mégis otthon maradt. Az üzletvezető kapva az ürügyön, azonnal szaladt az irodába: neki ilyen fegyelmezetlen ember nem kell. Aki nem jön be, főként ilyenkor, amikor piac van. Megbolondulnak az üzletben. Ö meg otthonmarad. Azt hiszi, neki mindent szabad? Mert.. mert beköpte a Sándort? Bűnös ? Végül is igazgatósági ülé; elé került a dolog. A háron ember ügyében megtették i feljelentést, Zsuzsit meg be hívatták az igazgatóság ülésé re. Ott megint elmondott min dent. Sírva. Megbánva, öszin tén. Az igazgatóság megdor­gálta, s ugyanakkor a jegyző könyvbe a következőket vezet­ték be: „P. Zsuzsa tanulót a; igazgatóság dorgálással a 3. sz üzletbe helyezi. Ugyanakkoi K. Jánost, a 4. sz. bolt vezető­jét, aki helytelenül viselkedet P. Zsuzsával, aki nem bűnös hanem megtévedt, hiszen fel­nőttek mutattak neki példát szintén dorgálásban részesíti K. János különben bocsánatoi is kért P. Zsuzsától.” Epilógus P. Zsuzsa tényleg nem bű­nös. Megtévedt. Hiszen nerr volt nehéz nem megtévednie A főnöke, akinek tanítania nevelnie kellett volna, muta­tott neki „példát”. Éppen azok­tól látta a szabálytalanságok visszaélések sorozatát, akiktől tanulnia kellett volna. A lecke persze nem ártott. S nem árt s három tolvajnak sem a kisza­bandó büntetés. A tanulság nagyon is megszívlelendő: a példamutatás mindenek előtt.1 A jövő kereskedői, földműves­szövetkezeti alkalmazottai csakis így lehetnek egész em­berré, a szövetkezeti mozga­lom talpig becsületes harco­saivá, Mészáros Ottó A „példamutatás" visszaüt tett összeg előbb megtérül. Egyébként nemrég ástok 22 méter mély hatalmas kutat a kemence előtt. A kút bővizű, kitűnően megépített, csupán a motor kicsi, csupán egylépcsős emelő szivattyú, nagyobb kel­lene. Szükség van a földműves- szövetkezet téglagyárid üze­mére Tápiósülyön. Hétszázezer darabnál több téglát tudna gyártani évente, ami nagy­részt fedezné a környező köz­ségek igényeit. Félő, hogy leáll a kis üzem, nem tud téglát gyártani fél évnél is tovább. Meg kellene sürgetni azt a présgépet. Megérné! A kezdő méhészek örömére Évről évre szaporodik azok száma, akik méhészkedéssel foglalkoznak. Ezek száma még nagyobb lenne, ha kedvezmé­nyesen beszerezhetnék az in­duláshoz szükséges méhcsa­ládokat. Az Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Központ a méhészkedni akarók segítsé­gére sietett. Az Országos Ta­karékpénztár bevonásával ak­ciót indított, mely szerint kezdő méhészek háromezer forint értékig vásárolhatnak méhcsaládokat. A kölcsön­vett összeget két év alatt kell visszafizetni. A méhcsaládokat a vevő saját maga választhat­ja ki a méhészeti központ te­lephelyeiről. A hitelt igény­be venni szándékozó kezdő méhészek a helyi földműves­szövetkezet és a méhészeti szakcsoport útján vehetnek részt az akcióban. Bizonyára örömmel veszik a gyakorlott méhészek, hogy ol- ;són hozzájuthatnak méh­anyákhoz a somlójenői anya- nevelő telepről. A méhanyák 3—7 milliméteres szopókával rendelkeznek. Ez elősegíti, hogy a méhészek körében ninél nagyobb mértékben ter­jedjen el a kinemesített anya- illomány. Itt égetik a téglákat Tápiósülyön, a szövetkezet tégla­üzemében. Egyszerre 30 ezer darab tégla készül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents