Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-15 / 192. szám

Mit MC C. f^Cirlao 1958. AUGUSZTUS 15. PÉNTEK Miről írnak levelezőink? APRÓSÁGOK Cfiilm, Színház, Qródalóni Egy hét nagyon rövid *dő. Repülnek a napok s az ember csak szombaton ér rá szusz- szantani egyet, hogy no, ennek a hétnek is vége! S mégis, mennyi esemény! Napestig so­rolhatnánk mindazt, ami csak szűkebb hazánkban, megyénk­ben történt, Nagy nap volt szerte az or­szágban a vasutasnap. Erről ír Csiba Józseí. Hadd idézzünk érdekes leveléből: „Nyolcadszor öltözött ünnep­lőbe az acélsínek mentén a ki­csiny őrházaktól a nagy pálya­udvarokig minden, ami a vasúthoz tartozik. Az ünnepi hangulatban egy kicsit meg­állunk, s visszatekintünk. Mit kapott a gödöllői vasút a népi ' demokráciától? 1947- ben felüljárót, 1951-ben áru­raktárt, 1952-ben IX. vágányt, 1953-ban vonatkísérői lak­tanyát, 1954-ben folyóvizet, oktatótermet, irattárt, 1955- ben állomási automata tele­fonközpontot és a villamosvon­tatás üzembehelyezését, 1956- ban hangosbemondót és önmű­ködő térközbiztosító berende­zést, 1957-ben az állomás vá- gányzatának kibővítését. Eb­ben az évben elektrodinamikus állomási biztosítóberendezést, oldal- és homlokrakodót s kö­vezett raktárterületet. Ez a fel­sorolás csak a leglényegesebb beruházásokat tartalmazza, amelyek értéke kb. 25 millió forint. Ehhez nem kell kom­mentár. Augusztus 10-én feldíszített épület és üdvözlő szavak fo­gadták az utasokat. Délelőtt 10 órakor egyenruhás vasutasok megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet, majd ünnepséget tartottak, amelynek befejezté­vel 42 tasakban 10 ezer forin­tot osztottak ki a dolgozók kö­tött,“ Az a probléma foglalkoztatja Tökölön a parasztokat, hogy miért nincs joga a községi tanácsnak pénz­bírságot kiróni a mezei lopá­sok esetében? Jelenleg az a helyzet, ha tetten is érnek valakit, nem tehetnek semmit, hanem jelenteni kell a járási tanácsnak. Előfordul aztán, hogy az ilyen beküldött fel­jelentés elfelejtődik, vagy ha nem is, igen lassan kerül rá sor. így aztán nem is érik el a kellő hatást. A mezőőrök és a gazdák sem tesznek szívesen bejelentést, mert gyakran 20—30 kilométert utazhatnak a járási székhelyre, ami nagy munkakiesést jelent. így aztán nemhogy csökkennének, in­kább szaporodnak a mezei lo­pások. Felvetődött az a gondo­lat, mi lenne, ha valamilyen társadalmi szervet alakítaná­nak s ennek vizsgálata után a helyi tanács róhatná ki a bün­tetést a kisebb jelentőségű ügyekben. így sokkal gyorsab­ban érné utol a tettest az igaz­ság keze. A pátyi Széchényi utca lakóinak ál­landó panasza volt, hogy há- zuktája ősztől-tavaszig meg­közelíthetetlen. A feneketlen sár lehetetlenné tette a közle­kedést a mintegy 600 méter hosszú utcában, ahol az utóbbi években gombamódra épültek a kis családi házak. A község­fejlesztési alapból ötezer fo­rintot szántak az utca rendbe­hozására. S ötezer forintból 40 ezer forint értékű utat építet­tek! Hogyan? Az összefogás, a társadalmi munka erejével. A kőkitermelést a helyi bányá­ban az utca lakóiból alakult brigád végezte, úgyszintén a rakodást és szállítást is. A gépállomás és a termelőszövet­kezet biztosította az autókat. Simon Pál útmester szakszerű vezetésével a szombat-vasár­napi pihenőidő feláldozásával építettek. Sok-sok aláírással ellátott levél a következő, amit közö­sen olvasunk el. Albertirsaiak panaszkodnak, hogy sokszor ehetetlen a kenyerük. Sület- len, szalmás, rágós, csak éppen nem jó. Ugylátszik, hiába van a Sütőipari Vállalatnál vil­lanyszita, nemigen használ­ják. S a következmény: ehetet­len kenyér. Mogyoródról hosszú levelet kaptunk, amely­ből sok érdekes dolgot tudtunk meg. Például azt, hogy eddig községfejlesztési adót senki nem akart fizetni. Sokuknak még kétíves hátralékuk is volt. Tavaly aztán megtört a jég. Felső támogatásból és sa­ját erőből közösen megépítet­ték a közúti hidat, Vízvezeté­ket létesítettek, autóbuszmeg­állót. Ennek láttán a tavaly még igen nehezen megszava­zott hat százalék helyett az idén egyhangú lelkesedéssel 12 százalékot szavaztak meg. Ja­vult az adófizetési morál is. A télen még a jólfizetők is tilta­koztak az ellen, hogy a nevü­ket ismertessék, most meg a legnagyobb dologidőben, va­sárnap is tömegesen jönnek az önkéntes adófizetők. Sokan meg azt reklamálják, miért nem küldenek számukra nótát a hangoshíradón.1 A másik hír a cséplőmunka­csapat megalakulásáról számol be. Két csapatra lett volna szükség, de csak egyhez jöttek össze az emberek. így aztán nem volt mást mit tenni, mint összehívni az önkéntes tűzoltó­testület fiatal tagjait s az ő se­gítségüket kérni. Még aznap este megalakult a második brigád. Pedig mindjárt a kez­désnél baj volt. A gépállomás hanyagul javította ki a cséplő-* gépet s az első éjjelt annak javításával töltötték! Hitiett _ onnan 1 PÁRIZS ! Plnay francia pénzügyminisz- | | tér joggal kitüntethetné a fran-1 \ cia méheket: a Gelée Royale, | ; az úgynevezett méhpempő, 351 : országból félmilliárd értékű de-1 | vizát hozott Franciaországnak. | NEW YORK A kaliforniai egyetem egyik | | professzora olyan anyagot ta-§ : Iáit fel, amivel a nyári nap-1 : szíttá, elsárgult gyepet ismét | | smaragdzöldre lehet festeni. 1 Az Electronics című szaklap | ■ beszámol egy készülékről,; ; amely a hó- és jégmezők alatti! : rejtett szakadékokat jelzi. MOSZKVA A Gorkij autógyár legújabb! ; modellje: kétszemélyes kis-| : autó, amelynek karosszériája! ! teljes egészében törhetetlen| : üvegből készült. A jármű sú- = ! lya: U kiló. * Taskentben egy ötéves kisfiú | ! sakkban megverte a második | : kategóriába sorolt játékosokat. | BAGDAD Spanyolország újonnan kine-1 I vezett iraki követe a forrada-1 | lom kitörésének napján érke- | ! zett meg repülőgépen Bagdad-1 É ba. Most az a különös helyzet a : állott elő, hogy a Fejszal ki-| | rály mellé kinevezett spanyol | = követ csak akkor juthat hozzá § ; a bagdadi banknál elhelyezett I i folyószámlájáról a megélhetés-1 I hez szükséges pénzösszeghez ! i ha kormánya elismeri az új | \ Iraki Köztársaságot. RIVIÉRA | Chaplin a francia Riviérán | -- tölti szabadságát, ahol emlék- | i iratait Írja és egy szimfóniát! i komponál. •k \ Churchill rivieral villájába! \ 400 négyzetméter gyepszönye-1 j get szállítottak. 10 méteres hen- f | serekben Angliából. ELŐZETES JELENTÉS ±Jt 1 A közeljövőben mutatják be filmszínházaink A második asszony című jugoszláv játékfilmet. Főszereplői: Gordana Miletic és Rade Markovié miitmiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiimiMiiiiiiiiuimi FERKAI LÓRÁNT: REMEKEL Á BICSKA Jogszabályok a kisipar gyakorlásáról Az elmúlt esztendőkben számos koriéira», módosító rendelet jelent meg a kisipar gyakorlásával kap­csolatban, ezért illetékes szervek most tájékoztatót adtak ki az ér­vényben levő jogszabályokról. Az alábbiakban néhány ,p4lüát köz­lünk a tájékoztatóból. A fényképszínező iparos nem vállalhat fényképész munkát, kizárólag a kész fényképek színe­zésére jogosult. A képek felvétele, előhívása, retusálása stb. a fény­képészek feladata. Az iskolai és egyéb fényképész szakkörök csak a szakkör keretein belül fejthet­nek ki tevékenységet. Fényképe­zést iparszerűen nem gyakorolhat­nak, ellenszolgáltatásért képeket nem készíthetnek, nem hívhatnak elő. A fotóriporterek kizárólag munkaadóik részére készíthetnek felvételeket, más személyektől el­lenszolgáltatás fejében semmiféle fényképész munkát nem vállalhat­nak. Milyen helyiségben működhet fodrászműhely? Fodrászmílhelyt csak olyan he­lyiségben lehet berendezni, ame­lyet a hatósági orvos közegészség- ügyi szempontból erre alkalmas­nak talál. A fodrászipart általában utcára, vagy belső udvarra nyíló földszinti üzlethelyiségben lehet gyakorolni.. Rendkívül, indokolt esetben Vlakisrészt is fel lehet használni fodrászműhelynek, de csak akkor, ha a helyiség a lakás többi részétől teljesen különálló, és azt más célra nem használják. A kárpitozott bútorok tisztí­tása a kelmefestő- és vegy­tisztító ipar feladata. Bútortisztítást jogosítványt kizá­rólag fabútorok tisztítására adnak. Csak engedélyezett játékokat szabad forgalomba hozni. A játékkészítéssel foglalkozó ma­gánkisiparosok is csak olyan játé­kokat hozhatnak forgalomba, ame­lyeknek mintadarabjait a Könnyű­ipari Minisztérium helyiipari fő­osztályán működő játékfelülvizs­gáló bizottság elbírálta és gyártá­sukat engedélyezte. Személy- és árufuvarozás. Lófogatú bérkocsival személy- fuvarozó ipar gyakorlására az Tízem a megye egyik legeredményesebb kultúrcsoportja A vecsési Jókai Szabadtéri ** Színpadon megérdemelt sikerrel adta elő a helybeli földművesszövetkezet kultúr­csoportja Huszka Jenő: Gül Baba látványos operettjét. * A »kultúrcsoport tíz évvel ezelőtt alakult és az eltelt idő alatt igen nagy fejlődésről tett tanúságot. A hármas rendező­bizottság: Hrazhcvina Bajos színházi szakember, Kiss Ist­ván hivatásos rendelő, vala­mint Fekete Károly hozzáértő munkája nyomán a csoport túlhaladta a „műkedvelő° meghatározást. Az előadott prózai művek közül kiemelke­dik Schiller: Ármány és sze­relem című drámája. Az ope­rettek közűi pedig a Csárdás- királynő, valamint a Gül Baba A kép a Gül Baba II. felvonásából ábrázol egy jelenetet. Az előtérben Leila szerepében Somogyi Ilonka (Burza Árpád felvétele) előadása. De a többi előadásra került színdarab, mint például a Revizor, Kaméleon, Moszk­vai jellem, Marica grófnő is jelentős állomása volt a cso­portnak. Somogyi Ilonka ének­művésznő nemesük hangjával, hanem játékával is tündököl a különböző szerepekben. Nagy Lajos, Tamási Pál, Kertész Gábor, Geringer János és még sok tehetséges szereplő alkotja ezt a kiváló csoportot. 1954- ben a kultúr csoport tagjai kö­zel 200 000 forint értékű társa­dalmi munkával felépítették a megye legnagyobb szabadtéri színpadát, Vecsés büszkeségét. Az ő lelkes munkájuk magá­val ragadta a község többi szervezetét, főleg a sportoló­kat. A sokáig tartózkodó ma­gatartást tanúsító helyi tanács, látván az őszinte törekvést, az épületanyag kiutalásnál adott jelentős segítséget. A ké­sőbbiek folyamán elkészült a színház világító berendezése. Jelenleg a kultúrcsoport 20 ta­gú szimfonikus zenekarral, valahaim 36 tagú fúvószene­karral rendelkezik. A csoport méltó keretek között kívánja megünnepelni a tízéves évfor­dulót. Szorgalmas tanulással készülnek Katona József: Bánk bán című színművének előadá­sára. (Fekete) iparigazolványt a lakosság szük­ségletének megfelelően az első­fokú iparhatóság adja ki. Ugyan­csak a lakosság szükségletének megfelelően a megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi tanács ipari osztályának előzetes engedélyével adják ki az iparigazolványt az ál­lati erővel árut fuvarozó iparosok­nak. Gépjárművel, oldalkocsis mo­torkerékpárral történő fuvarozás nem tartozik az Ipartörvény hatá­lya alá, ezért ilyen tevékenység folytatására nem adható ki ipar* jogosítvány. A gépjárműszervisz, ez év május 1 óla képesítéshez kö­tött ipar. A gépkocsiszolgálat fel­adata a gépkocsi ápolásán kívül a kocsi szerkezeti részének karban- tartásé és ellenőrzése is. A paprikaőrlés — állami feladat, ezért paprikaőrlésre jogosító ipar- igazolványt kiadni nem szabad. A diótörés és a mákdarálás képesí­téshez nem kötött, szabad ipar. A diótörő és mákdaráló kisiparosok csak a megrendelő által hozott diót és mákot dolgozhatják fel bérmunkában. Töretlen diót, őrlet- len mákot nem vásárolhatnak, s feldolgozott árut nem árusíthat­nak. A töltőtolljavitok kizárólag használt töltőtollak javí­tásával, vételével és kijavítás után azok eladásával foglalkozhatnak. Uj töltőtollat nem készíthetnek, nem vehetnek és nem adhatnak cl. A fogtechnikus nem végez­het orvosi gyógykezelést. A fogtechnikus csak orvosok és vizsgázott fogászmesterek rendelé­sére és a kereskedelem céljaira készíthet műfogakat, fogsorokat. Semmiféle orvosi gyógykezelést, nem végezhet. Közvetlenül magán- rendelők részére műfogakat nem készíthet. Műszerészek is vállalhatnak motorkerékpár javítást és szerelést. A gépjárműjavító és szerelőipa­rosok kis létszáma, a motorkerék­párok és a segédmotoros kerék­párok számának nagymérvű növe­kedése szükségessé tette, hogy a motorkerékpárok javítását és sze­relését műszerészlparosok is elvé­gezzék. Permetező gépek javítása és készítése az eddigi gyakorlat szerint a bádogos és rézműves Ipar munkakörébe tartozik. Egyes he­lyeken azonban nincs, vagy kevés a bádogos és rézműves, ezért a permetező gépeket a lakatos- iparosok is kijavíthatják A kozmetikusok nem hasz­nálhatják a doktori címet. A kozmetikus iparosok a doktori cimet, vagy erre utaló megjelölést cégükben, üzleti nyomtatványai­kon, hirdetéseikben, általában ipa­ruk gyakorlásával kapcsolatban akkor sem használhatják, ha ez a cim egyébként megilleti őket. r'jgy gondolom, mindannyian U keresztülestünk már gyer­mekkorunkban azon a szépre törő szenvedélyen, amikor egy- egy kirándulás alkalmával hosszú, egyenes botot törtünk magunknak, s bicskánkkal megpróbáltunk valamiféle ro­vátkákat, díszítéseket faragni belé. S sikerült művünket mily nagy diadallal vittük haza édesanyánknak, édes- apánknaik, akik azután napo­kon át mutogatták a rokonok­nak, ismerősöknek: milyen ügyéé a mi fiunk’’. Aztán tel­tek az esztendők, s belőlünk, rövidnadrágos kisfiúkból hosz- szúnadrágos gavallérok lettek, de e szépre törő szenvedé­lyünk továbbra is megmaradt. Csaifi most már nem szüléink­nek kedveskedtünk egy-egy remekbe faragott (akkor leg­alábbis úgy képzeltük) bottal, hanem a világ legszebb kis­lányának — mert ugyebár, akinek kamaszkorban tettük a szépet, csafc a legszebb leány lehetett —•, aki szemlesütve csókkal fizetett a kedves aján­dékért. S bér tovatűnt már mögöttünk a gyermekkor, az ifjúság egy része is, azért mint családapa sem felejtjük el oly­kor-olykor elővenni a bicskát, hogy gyermekünk előtt is be­bizonyítsuk tudásunkat. (Vagy csupán okot keresünk arra, hogy hódoljunk. soha nem szűnő szenvedélyünknek?) Amikor kézbe vesszük Fefkai Lóránt könyvét, akaratlanul is ezek a gondolatok jütnak az eszünkbe. A faragás művésze-t tébe vezet be ez a könyv, s ezért oly kedves nekünk. Alaktalan fadarabokból a sze­münk láttára válik díszésen faragott fokos, spanyolozott doboz vagy karcsú sótartó. A könyvet nézegetve az ember a legszívesebben azonnal kézbe venné a bicskát, hogy maga is nyomban remekeljen vele. S ha egyszer kézbe veszi, biztos, hogy nem sikertelenül, mert Ferkai könyve olyan közért­hető, a rajzok olyan részlete­sek és beszédesek, hogy min­den átlagos ügyességű gyerek is némi gyakorlat után remek­be szabott tárgyakat faraghat. Külön értéske a könyvnek, hogy mindvégig megmarad a népművészet területén, s ugyanakkor mégis hasznos tár­gyak elkészítésének módjait is adja. Kézügyességet fejleszt és művészi ízlésre, a nép szerete­ttre nevel Ferkai Lóránt köny­vié, amelyet a Móra Ferenc Könyvkiadó jelentetett meg. (P. P.) Gulyás, marhahúsleves és zöldborsó­krémleves — PVC-tasakban Budapestep a Lenin körút 59. szám alatti konzervbolt áru­sítja a Kecskeméti Konzervgyár legújabb leveskészítményét, a PVC-tasakba csomagolt gulyáslevest, amelynek ára 4,20 forint, a marhahúslevest és a zöldborsólevest, amelyet 3,60, illetve 3,30 forintért hoznak forgalomba. Most próbálják ki, s amennyiben a vásárlók megkedvelik, nagyobb tételben gyártják. A gyár próbálkozik PVC helyett aluminiumfóliába csomagolással is. Megjelent az általános iskolák V—VIII. osztályainak új tanterve Általános iskolai oktatásunk az idén új tantárggyal gyarapodik: a gyakorlati foglalkozással. Ennek megfelelően a most kiadott új ál­talános iskolai felső tagozatos tan­terv már tartalmazza a Gyakorlati foglalkozás című tantárgy anyagát is. A gyakorlati foglalkozás hozzá­járul a 10—14 éves fiatalok sok­oldalú képzéséhez. A tanulókat megismereti a termelésben és a mindennapi életben legáltaláno­sabban használt kézi eszközökkel és szerszámokkal, azok kezelésé­vel és használatával, továbbá a fel­tétlenül szükséges technikai, tech­nológiai és agronómiái ismeretek­kel. A gyakorlati foglalkozások célja, hogy a fiatalokkal megismertesse a kéziszerszámokkal és kéziesz­közökkel végzett munkákkal egy­idejűleg a legfontosabb gépi szer­számokat, azok alkalmazásának, a gépesítésnek és a nagyüzemi mezőgazdálkodásnak az előnyeit. Ugyanakkor a gyakorlati foglalko­zás célja, hogy fejlessze a fiata­lokban a munka szeretetét, a fe­lelősség-érzetet a munka ered­ményéért. előkészítse a tanulókat a társadalmilag hasznos munkákba való bekapcsolódásra és segítse a oályaválasztást. Az új tanterv a Gyakorlati fog­lalkozás cím alatt külön tárgyalja az ipari területen működő általá­nos iskolákban szükséges tenni­valókat, s külön foglalkozik a mezőgazdasági területen működő általános iskolák gyakorlati fog­lalkozás óráinak anyagával. A leányok részére női kézimunka éj háztartási munka tanítását is biz­tosítják a gyakorlati foglalkozás óráin. Hortobágyi cifraszűr- francia színésznőn Debrecenben a kihalóban levő szűrszabó mesterség egyedüli őrzője Dankovszky Lorándné, akinek művészi ki­vitelű, hortobágyi és bihari motívumokkal díszített, cifra­szűrj eit messzeföldön ismerik. A brüsszeli világkiállításon Varga Dezső debreceni csikó- bőröskulacs-készítő mester hatalmas kulacsán is ott ékes­kedett Dankovyszkyné szűr­mintája. Ez a minta tetszett meg az egyik francia színész­nőnek, aki Brüsszelben, a ma­gyar pavilonban rendelt hor­tobágyi szűrt. A karcsú film­színésznő méreteit elküldték Debrecenbe, s azóta már elké­szült a hortobágyi csikósszűr, amelyet eredeti hortobágyi motívumokkal díszítettek. A szűrt már elküldték Brüsszel­be. A francia színésznő szín­házi belépőnek használja. »

Next

/
Thumbnails
Contents