Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-06 / 184. szám

1958. AUGUSZTUS 6. SZERDA a/CirUw FÉNYEK és árnyékok a ráckevei idegenforgalom nagy napjairól Versenyző kenu és kajak a ráckevei Dunaág vizén re nagyobb sokaságban. Ma- kadámburkolatát teljesen tönkretették, tele van kátyúk­kal. Az autósok kénytelenek kinyitni az autókerekek szele­peit, hogy kjssé puhább le­gyen a pneumatik, de még így is kirázza a kátyús út az utas lelkét. A kocsikat pedig szörnyen rongálja. A szakér­tők szerint a kocsik rongáló­dásának értéke jóval megha­ladja azt az összeget, amelybe az út rendbehozása kerülne — Legalább portalanítanák az utat — hangzik igen gyak­ran az elkeseredett sóhaj tál. Az érdekelt Csepel-szigeti községek vezetőségei már a kora tavasz óta szorgalmazzák a portalanítást, hiszen a szőr nyű por mindent elborít és súlyosan veszélyezteti a lakos­ság egészségét, arról nem is beszélve, hogy valósággal el­viselhetetlenné teszi az életet. Kapnak is ígéretet — mint például Tökölnek is megígér­ték tavasszal, hogy a vasúthoz vezető útszakaszt sürgősen portalanítják, de máig sem porlalanították. Igaz viszont, hogy minden ..újabb. .SÜrg^tes- re'ujább igerét hangzott' ef.'.. Hackévevél szemben, a tün- déri tóvá szélesedő Dunaág túlsó partja közeiében, né­hány festői sziget kínál kelle­mes üdülést a vendégeknek. A legszebb és a legvonzóbb talán a sűrű lombok árnyé­kában megbújó Kerekzátony- sziget, ahová elég romantikus módon lehet eljutni. Az egyik parti fűzfa alatt öreg kolom- pot talál a látogató, ha meg­kongatja, a túlsó partról mo­toros bárka indul el érte. A sziget a sporthorgászok hazá­ja. Szép tanyája van az egye­sületnek, tágas hálóteremmel. A szigeten hatvan-hetven ví- kendházat építettek már a horgászok, a legnagyobb ré­szük üzemi munkás. Itt töltik családjukkal együtt a víken­det. Szombatonként és vasár­naponként több mint ezer ven­dég tartózkodik ezen az árnyé­kos, gyönyörű szigeten, amely körül hívogatóan csillog a sely­mes víz. Igazi, természetes strand. Csak éppen kihaszná­latlan. A horgászokon kívül alig tud róla valaki. De aki idegen véletlenül fölfedezi, minden gyönyörűsége ellenére sem érez kedvet látogatásának megismétlésére. Mert a szige­ten semmi sincs, ami a kényel­met szolgálná. Ha nem visz magával enni-innivalót, végig­koplalhatja a víkendet. Tavaly — mondják a sziget­lakók — még volt itt a Hor­gásztanyán italboltja és büfé­je a földművesszövetkezetnek, de az idén lemondott róla, mert nem hozott elég hasznot. Kiss Ernő vezette, a kis sziget „kormányzója”, aki közel har­minc éve állandó lakója a szi­getnek. Ó építette a halászta­nyát, meg a hozzátartozó töb­bi épületet is. Kipróbált szak­ember, képesített vendéglős- mester és a felesége okleveles szakácsnő. Mivel semmiféle vendéglátóipari vállalat nem volt hajlandó arra, hogy a szigeten üzemben tartson va­lami fiókot, Kiss Ernő kért en­gedélyt arra, hogy ő gondos­kodhassak a látogatók étel- és italigényeinek kielégítéséről. A ráckevei tanács is mellé állt. De lassan elmúlik a nyár, és a kérvény még mindig el­intézetlenül bolyong valahol. Szakosítóit boltokban árusítják a leértékelt árakat A belkereskedelmi miniszter és a SZŐ VOSZ igazgatóságá­nak elnöke a pénzügyminisz­terrel egyetértésben szabá­lyozta a leértékelt áruk forga- lombahozatalát. A közös utasí­tás előírja, hogy a leértékelt áruk értékesítésére külön szak­boltokat kell szervezni és az ország valamennyi kereske­delmi vállalatától és földmű­vesszövetkezeti boltjából ezek­be az üzletekbe kell össz­pontosítani a csökkentett ér­tékű árukat. Megyeszékhe­lyeken két-három szakosított boltot kell kijelölni, mig na- gobb helységekben, ott, ahol a megyeszékhelyeken kívül is indokolt az árusítás, például Sztálinvárosban, Komlón és Özdon, a leértékelt áruk érté­kesítésére további boltokat kell megállapítani. Mindeze­ken kívül az őszi vásárokon is lesznek leértékelt cikkeket árusító pavilonok. Pedagógus lakásokat épít a Kiskunsági Állami Gazdaság Követendő kezdeményezés­sel segít a Kiskunsági Állami Gazdaság a környék oktatás­ügyi helyzetén: saját telkén két komfortos kétszobás peda­góguslakást, épít a nemrég létesült apajpusztai iskola kö­zelében. A munkát az állami gazdaság építőbrigádja vállal­ta, a tanácsnak csak az anyag­költséghez kell hozzájárulnia. A tanév elején a két pedagó- gusosalád már be is költözhet az új lakásba Az első gyorskiszolgáló bolt a megyében Tegnap nyitották meg Monoron a megye első gyorskiszol­gáló boltját. A Népbolt Vállalat a 61-es számú élelmiszer­üzletet alakította át úgy, hogy a nagy forgalmat gyorsabban és jobban lebonyolíthassák. Két ajtón közlekednek a vásárlók és a kiszolgálás rendszere is megváltozott. A tervek szerint Cegléden, majd pedig Nagykőrösön nyílik a jövőben gyors- kiszolgáló bcjlt. Túlteljesítették exporttervüket a kisipari szövetkezetek Magyar népművészeti és há­ziipari termékeket és más kéz­műipari készítményeket nagy mennyiségben adnak át ex­portra a kisipari szövetkeze­tek. A szövetkezetek számára az idén különösen megköny- nyítették az exportra kerülő áruk gyártását. Az exportra dolgozó szövetkezetek 40 szá­zalékos jövedelemadó kedvez­ményben részesülnek és a ren­delkezésre álló kereten belül soronkívül kapnak anyagot Áruik értékesítését kedvezően előmozdítja az ARTEX Külke­reskedelmi Vállalaton belül létrejött Artizánia nevű szerv, amely kizárólag a helyiipari termékek eladásával foglalko­zik. A szövetkezetek gyártmá­nyai szerepelnek a brüsszeli világkiállításon és a tavasszal több nemzetközi vásár látoga­tóival is megismertették. A kisipari szövetkezetek első félévi exporttervüket 6,3 szá­zalékkal túlteljesítették. A ter­vezettnél több mechanikai mérőműszert, gyógyászati ke­zelő és vizsgáló készüléket, perzsaszőnyeget, bőrkesztyűt és különféle népművészeti ter­méket adtak át a külkereske­delmi szerveknek. Sokféle selyemszövetet rendelt a kereskedelem Ez év második felében a ke­resett selyemszövetekből, ruha­anyagokból a gyárak az eddi­ginél nagyobb mennyiséget bocsátanak a kereskedelem és a konfekcióipar rendelkezé­sére. Nyomottmintás matla- szét, nyomott műselyem twillt és sima kreppszatént 50 szá­A vendégek így éheznek, szomjaznak és — szitkozód­nak. Pedig olyan szép, olyan vonzó ez a hely, a többi ki­sebb nagyobb szigettel és az egész árnyékos parttal együtt, hogy nagyon könnyen Budapest és az ország egyik legkedvel­tebb nyaraló-üdülőhelye le­HÁZÉPÍTÖ HAJO Képzeljünk el egy közönsé­ges hajót, amely mintegy 800 családot befogadó ötemeletes épülettömb felépítésére képes. A moszkvai lakástervező inté­zet építőéhez, Bella Etosin olvtjípp** öz -.{e^ulipnii/ hogy­az élet a ráckevei Kerekzátony-sziget partjain zalékkal többet gyártanak a tavalyinál. A báli évadra 40 százalékkal több síma, sanzsan és kockás taft készül. Nagy minta- és színválasztékban 80 ezer négyzetméter- jacquard divatszövetet is küldenek az üzletekbe. A fémszálas taft és jacquard selyemszövetekből szintén nagy mennyiséget — 50 000 négyzetmétert — hoz­nak forgalomba. Ruhára és kiskosztümökre egyszínű és nyomottmintás selyemripsze- ket is rendelt a kereskedelem. A szövőgyárak a megrendelők tetszése szerinti színekben és mennyiségben adnak át min­tás és sima tisztaselymeket. Az idén ismét kapható lesz az évek óta nem gyártott tiszta- í selyem burett. A Tolnai Se- lyéíhgyárban új üzemrészben kezdték meg Szövését, most 13 gépen készítik, az év végére 50 gépen gyártják majd. A se­lyemiparban készülnek a nylonszövetek is, ezenkívül 15 féle fehérneműanyagot és 40 féle bélésszövetet szállítanak a belkereskedelemnek. Élelmezési szakemberek utaztak Moszkvába A Szovjet Élelmezési Dolgo­zók Szakszervezete meghívá­sára kedden háromtagú ma­gyar élelmezési delegáció uta­zott Moszkvába tíznapos ta­pasztalatcserére. A magyar szakszervezeti delegációt Ka- rakas László, az ÉDOSZ főtit­kára vezeti. A legszínesebb idegenfor­galmi álmok valóra váltásából adnak némi ízelítőt ezek a kánikulás hetek Ráckevének, amely alig győzi — sőt némely vonatkozásban nem is győzi — a hatalmas forgalmat. A soroksári Dunaág napfény- özönben tündöklő barátságos tükrén százával száguldoznak a fürge kajakok, a karcsú kil- bótok, a lármás motorcsóna­kok és a szplid ladikok — most folynak az országos ka­jakverseny döntő számai, most dől el, hogy kik képvi­selik a magyar színeket a prágai nemzetközi versenyen. A íellobogózott partikon ten­gernyi tömeg izgul és lelkese- J dik. Pesti országúton egy­mást érik az autók és csak azért nem jelentenek gyönyör­ködtető látványosságot, mert valamennyit sűrű tejfehér porfelhő rejti el a kíváncsi te­kintetek élői. Zsúfoltak a HÉV sűrűn érkező és induló szerelvényéi és a kis propel­lerek majd elsüllyednek a fe­délzetükre zsúfolódott kirán-i dűlők tarka, vidám tömegének terhe alatt. A.JJnnasvendeglá*., hatalmas termeiben- csak'-a® jut »* asztal­hoz épé ffitföKfcr)-ak méK* tttm* me is van, energiája is a vára­kozás gyötrelmének elviselé­séhez ebben a harminc fokot is meghaladó hőségben, de táblás háza van minden más vendéglátó üzemnek is. A ver­senyeken részvevő evezősök sok száz főnyi gárdáját jobb megoldás híján a nyári vaká­cióban elnéptelenedett iskolák termeiben , szállásolták el, de bőségesen akadt gazdája min­den más szálláshelynek is. A vendégek elszállásolása iga­zán súlyos gondot pkozott és okoz a hivatalos szállásmeste­reknek, akik mindenesetre igen dicséretes munkát vé­geztek, hogy fel tudták kutat­ni és ki tudták használni a lehetőségeket. De már a lehetőségek körül u elég súlyos bajok vannak, s' mégpedig olyan bajok, ame-| lyeknek orvoslása nem is üt-| közne elháríthatatlan akadá-1 lyokba. Ráckeve legnagyobb ven-| déglátóipari üzeme a Duna-| étterem, amely óriási forgal-| mat bonyolít le ezekben a he-1 teltben. De — lehet, hogy sa-| ját hibáján kívül — nem ké- § szült fel kellőképpen erre a | nagy forgalomra. Az étlap | például a vendégek őszinte | örömére meghirdette a hal-1 paprikást — a legtermészete-1 sebb és egyik legvonzóbb fo-| gásét ennek a horgószparadi-1 csomnak — de hiába vártak | rá a türelmes vendégek, a vé-| gén kiderült, hogy , a hal, | amelyből készült volna, a | nagy melegben megromlott 1 Állítólag a hosszú út tette | tönkre, mert a ráckevei vi-i zekből először Budapestre | szállították, valamiféle köz-1 ponti elosztóba, onnan irányi-1 tották azután vissza Ráckevé-§ re. — Szóda nincs — ismétel-1 gette sajnálkozva a pincér,! amikor a tikkadt torkú ven-| dég fröccsre vágyakozott. — A sör elfogyott — hang-| zott úgy fél kettő felé. A Ráckevére vezető ország-1 út pora külön fejezetet érdé-1 meine. Ez a régen épült és | korszerűnek már nemigen ne- | vezhető út igen elhasználódott | az utóbbi időben, amióta ogy-1 re nagyobb súlyú és méretű 1 Járművek haladnak rajta egy- = D ömötör még kora tavaszon megjegyezte magának ezt a termelőszövetkezetet, amikor is hízott sertésre való szerző­déskötés ügyében arra járt, s éppen dinnyét vetettek az atyafiak. Méghozzá húsz hol­don egy darabba! Most, hogy a nyár here kel­lően sütögeti, égeti a földeket, eszébe ötlött Dömötörnek: megnézi, hogyan gyarapodnak a Haladás Tsz híznivaló disz­nói. No, meg hogyan érnek a dinnyéi. Arrafelé irányította hát egyik madárdalos regge­len a vállalat porszívó kis Skodáját. Istentelenül nagy volt a ká­nikula. A sofőr már a harma­dik falunál megszomjazott, s valamiféle innivaló után akart nézni. — Kár lenne elrontania a szájaízét — beszélte le erő­szakol Dömötör. — Egy óra múlva a dinnyésnél leszünk, csillapíthatja ott a szomjúsá­gát! Most már együtt ábrándoz­tak tovább. Lelki szemeik előtt haragoszöld, vérbélű görög­dinnyék, meg orrcsiklandó, ge- rezdes sárgák lebegtek. Repült a kis Skoda, mint egy megtál­tosodott griffmadár. Hamarosan feltűntek a „Ha­ladás" piroscserepes épületei a távolban. Néhány perc, hipp- hepp, s ott teremtek. Csoszogd Dömötör munkához látott. A tsz-elnök büszkén mutogatta HU, ÁZ A FINOM DINNYE! neki a szépen gömbölyödő sül­dőket. Hosszasan magyarár- gatott felőlük az akol deszkái­nak dőlve: milyen, .s mennyi takarmányt kapnak, s napjá­ban hányszor. Aztán a szerző­dés előnyeiről, majd hátrá­nyairól kezdett hosszú strófá­idat regélni. Dömötör minden­ben igazat adott, neki, barátsá­gosan röhörészett, olykor meg­veregette az elnök vállát. Telt-múlt az idő, de az el­nök csak nem akart rátérni a legizgatóbb kérdésre: — mi van a dinnyével. Dömötör nem győzte cérnával, maga kérdé: — Ügy rémlik elnök kar­társ, maguk dinnyét is tervez­tek tavaly. — Ültettünk is, nemcsak terveztünk — domborította ki mellét büszkén az elnök. —- Hát aztán sikerült-e? — Mi az, hogy sikerült! Még a malacoknál is jobban. Akko­ra dinnyék vannak ott, akár egy kis hordó. Csudájára jár az egész környék. * dicsekvés ellenére nem invitálta Dömötört dlny- nyézésre. Ügyes csűrés-csava- rás után az maga vette rá az elnököt, hogy jó lenne meg­nézni. Az elnök magához intett egy öreget, aki a tanyaudvart se­pergette. — Cyüjjön Lajos bácsi, hoz­zon egy vesszőkosarat. Dömötör, a sofőr, az elnök, meg a kosarat cipelő Lajos bácsi rövid séta után odaértek a dinnye földhöz. Mintegy fel­bőszült sárkány rontott feléjük a dinnyés kócos, veres kutyá­ja. Pontosan Dömötört pécéz- te ki magának. Dömötör leg­szívesebben fültövön rúgta volna a pimasz ebet, de ehe­lyett mosolyt erőltetett arcá­ra: — Gyere ide kutyuli — gü­gyögte feléje kellő távolság­ból, — gyere, na. A kutyuli sandán pislogott, majd egy óvatlan pillanatban rávetette magát Dömötör nad­rágszárára, s éles fogaival ki­tépve abból egy tele pofára való szövetdarabot, győztesen elvonult a szalmakazal alá. — Ó, a kis buta — negédes- kedett Dömötör —, azt hiszi, bántani akarom, pedig szere­tem én a kutyákat. Meg a gye­rekeket is. Ez utóbbi mondatot a diny- nyés két maszatos kislányá­nak címezte, akik megrettenve lapultak a szalmafedelű kuny­hó falához. — Gyertek, na, gyertek a bácsihoz — csalogatta őket. — Szeretitek a dinnyét? — Igenis — bátorodtak fel a kicsinyek. — Hát a fagylaltot? — Azt is. Egy-egy csillogó ötvenfillé- rest nyomott, a markukba. — No, vegyetek majd érte fagylaltot. 4 dinnyés morc arca felen­ni gedett ekkora 'kedvesség láttán. — Huncutok ám — intett a lánykák felé —, tudják ezek, melyik a legjobb dinnye, már maguk is leszedik. — Tanítson hát meg engem is rá. hogyan kell kiválasztani a jó dinnyét — kíváncsisko­dott Dömötör. Hosszú, alapos, szakszerű magyarázatba kezdett a diny- nyék ismerője, hogy ez meg ez pompás, nagyszerű lesz. Mi­után leszakított egy-egy diny- nyét, mindig megszagoltatta Dömötörrel. — Ez igen, micsoda illat' — áradozott az. — De a dinnye csak hide­gen jó. Melegen meg ne szeg­jék soha — figyelmeztette őkét a dinnyés. — Nem, dehogy — ígérte. Néha összekacsintottak a so­főrrel, gyönyörködve nézték, hogy a kétfülű, öblös vesszőko­sárban legalább 15 dinnye so­kasodik. Pompás — gondolta Dömötör —•, harmat-négyet o-d a sofőrnek a dinnyéből, a töb­bit hazaviszi. Holnap vasár­nap, vendégeket várnak, leg­alább nem lesz gond rá, mivel kínálják meg őket. — No, de indulnunk kell, si­etős az útunk — mondta vég­re. Mentek visszafelé. Vállán a dinnyével teli kosárral követ­te őket Lajos bácsi. — No, csak adja ide a kosár egyik fülét ■— szólt rá Dömö­tör. — Csak nem engedjük egyedül cipekedni. Vitték együtt a nehéz kosa­ra t be az udvarra. — Itt már elengedheti az úr — javasolta Lajos bácsi —. magam szoktam levinni a pin­cébe. Vállára 'kapta a kosarat, s el­tűnt a pince sötét torkában. Dömötör sóbálvánnyá me­redt ekkora meglepetéstől. — Gyűjjék már elnök elv­társ, híjjáic a cséplőméi — ki­áltott egy hang az elnök után. — Megyek te, csak hadd in­duljon el Csöszögő kartárs. ATem lehetett tovább vára- 1» kozni. Barátságos 'kézfo­gások, integetések. _ — Ha a Hunyadi téri piacon j<ir, el ne felejtsen venni a dinnyénkből. — figyelmeztette niég az elnök. Dömötör csak legyintett. Már szólni sem tudott, olyan, száraz volt a torka. Kocsiba szálltak, a sofőr rákapcsolt. Előttük por úszott, utánuk dinnyeillat. Szebelkó Erzsébet tájékoztasson bennünket en­nek az úszó gyárnak a miben­létéről. — A felépítendő ház vagy épület alapvető építőanyaga a szilikalcit (mészpátos anyag). Ez az anyag .homokból, bol és vízből készült, tehát leg­jobb lelőhelye a folyó medre. Ez vezette á szovjet építőket arra a gondolatra, hogy úszó gyárat építsenek. Az úszó gyár, vagyis erre a célra megfele­lően átalakított hajó, előre­gyártóit elemek gyártásához szükséges berendezésekkel van felszerelve. A fo'yamat a kö­vetkező: a folyóból. nyerik a nyersanyagot és a hajón állít­ják elő az előregyártott eleme­ket, amelyeket azután partra :esznek és összeállítanak. El- latározták. hogy a moszkvai, később pedig a volgai gőzhajó­zás vonalain dolgozó munká­sok és alkalmazottak ilyen épületekben kapnak majd jsoigálati lakásokat. (A Szovjet Tájékoztatási Iro­da közleménye,)

Next

/
Thumbnails
Contents