Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

1958. AUGUSZTUS 3. VASÁRNAP rrsr MtC hírlap A KÖZÉP-KELETI HÍR- ÜGYNÖKSÉG bagdadi jelen­tést közöl, amely szerint az iraki kormány elhatározta, hogy a Perzsa-öblöt ezentúl Arab-öbölnek nevezi. A jelen­tés szerint utasítják Irak kül­földi diplomáciai képvisele­teit, hogy tartsák magukat ehhez a határozathoz. DUVALIER, Haiti elnöke csütörtökön támadta az Egye­sült Államokat azért, mert en­gedi, hogy a haiti menekül­tek amerikai földön össze­esküvést szőjenek Haiti kor­mánya ellen. A MOSZKVAI RÁDIÓ je­lentése szerint a leningrádi Ermitázs levéltárában eredeti Leonardo da Vinci-rajzot fe­deztek fel. AZ ALGÉRIAI MASSENA helység piacán pénteken reg­gel gránát robbant. A robba­násnak egy halálos és 17 se­besült áldozata van. EGY ATLAS-TÍPUSŰ ame­rikai interkontinentális rakéta fellövését pénteken technikai akadályok miatt elhalasztot­ták. Ezen a héten már má­sodszor halasztották el az At- las-rakéta kilövését. DÁNIA pénteken elhatá­rozta, hogy elismeri az új iraki kormányt. HIVATALOSAN BEJE­LENTETTÉK, hogy az argen­tin kormány elismerte az új iraki kormányt. ST. ACBANSBAN, a római korban alapított kis városká­ban a gyorshajtókat a követ­kező szöveggel ellátott útjelző tábla figyelmezteti: „Sok ró­mai nyugszik itt. Kérjük, ne csatlakozz hozzájuk!” A DÉL-VIETNAMI KÖZ­TÁRSASÁG kormánya szom­baton elismerte az Iraki Köz­társaságot. A CIPRUSI FŐVÁROS egyik külvárosában szombaton agyonlőttek egy angol katonát. Az angol csapatok egyébként Ciprus több részén nagysza­bású razziákat tartottak. Ka- kopetria hegyi faluban 30 gö­rögöt letartóztattak. 1 Ml TÖRTÉNT A HÉTEN ? [ Amerikai sorompók a csúcstalálkozó előtt Mi j z elmúlt néhány nap a nemzetközi politikában választ /i adott a külpolitika néhány nagy kérdésére. Ha ezek a vála­szok — mint látni fogjuk — bizonyos szempontból nem is min­dig egyértelműek, s talán nem is véglegesek, közelebb visznek bennünket a helyzet megértéséhez, s ami a világ számára elsősorban fontos: közelebb viszik a világot a feszültség csök­kenéséhez. Milyen kérdésekre adott választ az elmúlt hét? Dióhéjban így foglalhatjuk össze: a nyugati hatalmak — hosz- szú huzavona és gáncsoskodás után — végülis kijelentették, hogy augusztus közepén készen állnak a Biztonsági Tanács keretében tartandó csúcstalálkozón való részvételre. A libanoni parlament nagy többséggel Fuad S e hab táborno­kot, a hadsereg eddigi vezérkari főnökét választotta a köztár­saság elnökévé. Az új Iraki Köztársaságot eddig több mint harminc állam kormánya ismerte el, köztük Nagy-Britannia is, ami bizonyos mértékig hozzájárul Irak nemzetközi helyzeté­nek konszolidációjához. Ugyanakkor aggasztóak azok a hírek, amelyek újabb amerikai csapatok libanoni partraszállásáról adnak jelentést. iközben a Közép-Kelet térségében bizonyos mértékig csök­kent a feszültség, a világ közelebb került a közép-keleti helyzetet megvitató csúcsértkezlethez, az Egyesült Államok kormánya a világnak ágy másik részén, a Közép-Amerikában levő Kuba szigetén tett olyan katonai lépéseket, amelyek máris nagy nyugtalanságot keltettek a latin-amerikai orszá­gokban. Amerikai tengerészgyalogságot szállítottak partra Kubában, hogy ezzel tehermentesítsék a felkelők ellen harcoló kubai diktátor, Batista csapatait. Szólnunk kell még a szovjet—osztrák tárgyalótok sikeres befejezéséről is, amely ismét messzehangzóan deklarálta a szovjet kormány azon politikáját, hogy tiszteletben tartja és védelmezi az osztrák semlegességet. Sikeresen végződött a tár­gyalások gazdasági része is, minthogy a Szovjetunió ebben a vonatkozásban is messzemenő megértést tanúsított az osztrák kérdések iránt. Számunkra különösen jelentős Raab kancel­lárnak, az osztrák kormányküldöttség vezetőjének hazaérkezé­sekor tett nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy Ausztria a következőkben mindent megtesz, hogy a szomszédos orszá­gokkal. köztük Magyarországgal fennálló vitás kérdéseket rendezze. Az alábbiakban röviden tekintsük át a hét legfőbb ese­ményeit. Amerikai dilemma Vác szenzációja! Nem boszorkányság. Vidám, tarka műsor lengyel bűvész és neves fővárosi művészek felléptével. 3-án, 6-án, 9-én: Május­kertben. 5-én, 7-én, 8-án: Halász­kertben. Kezdete: este 8 órakor. Műsor után tánc. Belépő: 3 forint. Ha az elmúlt héten a leg­főbb kérdés az volt, hogy „lesz-e csúcstalálkozó?” a leg­utóbbi fejlemények után ma már azt kérdezhetjük: mikor és hol kerül sor a Biztonsági Tanács keretében a közép-ke- 'leti kérdésben tartandó kor­mányfői találkozóm? A múlt hét végi nyugati halogató vá­laszok után — mint ismeretes •— Hruscsov elvtárs újabb üzenettel fordult a nyugati hatalmakhoz, színvallást kér­ve: akarják-e valóban a csúcs- találkozót. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kormá­nya nem szívesen megy bele ebbe a találkozóba, hiszen az egész közép-keleti imperialis­ta beavatkozásnak az Eisen­hower—Dulles kormány a fő­szereplője, a vádlottja, az ag­resszió elkövetője. Szemben az amerikaiakkal és az ango­lokkal pedig ott ül majd a zöldasztalnál a szovjet kor­mányküldöttség. annak az ál­lamnak a képviselői, amely máris óriási erkölcsi és politi­kai fölénnyel indul erre a 'csúcstalálkozóra, s ez a fölény az arab népek és a világ köz­véleményének szemében az elkövetkező napokban tovább fokozódhat. Az Egyesült Államok — és természetesen Nagy-Britannia is — nehéz helyzetben van. Libanonban megválasztották az új köztársasági elnököt, megszűnt tehát az az állítóla­gos ok, amelyre hivatkozva 'Chamoun elnök (akinek meg­bízatása szeptember 24-án jár le) behívta az országba az amerikai csapatokat. Most már kizárólag az amerikai csapatok jelenléte nehezíti a libanoni belső konszolidációt. Ha tehát az amerikai tenge­részgyalogosok és ejtőernyő­sök továbbra is Libanonban maradnak, úgy az egész világ előtt az Egyesült Államok „rendfenntartó alakulatai” ne­hezítik Libanonban a „rend­csinálást”. .. Ha tehát azután sem vonulnak ki az ameri­kaiak, akkor végérvényesen agresszoroknak bélyegzik ön­üj szarvasmarha hizlalási akciókat indított az Allatforgalmi Vállalat Szerződés köthető minden 18 hónapnál nem idősebb bika-tinó- és üszőborjúra. Kötési súly: bika tinó 70-től 300 kg-ig üsző 50-től 280 kg-ig Négytől tizennyolc hónapos hizlalás után a bikát és tinót 430, az üszőt 380 kg-os legkisebb súlyban lehet átadni a súlytól és minőségtől függően az alábbi egységárakon: tinó 11.— Ft-tói 17 — Ft-ig bika 10,— Ft-tól 16.— Ft-ig üsző 9 — Ft-tól 14.— Ft-ig 300 Ft előleg! Részletes felvilágosítást felvásárlóink és járási kiren­deltségeink adnak. Pest—Nógrád megyei Älletfrrgalmi V. FUAD SEHAB tábornok, Libanon új köztársasági el­nöke. Sehab egy időben mi­niszterelnök és hadügyminisz­ter is volt. Francia iskolában és francia katonai akadémián nevelkedett, a második világ­háború alatt a francia had­sereg soraiban szolgált. Arab politikai körökben a nyugat­tal rokonszenvező, de Cha­moun jelenlegi elnökkel szem­benálló politikusnak tartják. magukat a közvélemény előtt... Ellenben, ha kivonul­nak az amerikaiak Libanon­ból, akkor nagy csorbát szen­ved a közvélemény előtt az amerikai politika amúgy is megtépázott tekintélye. Min­denesetre, a csúcstalálkozó feladatát megkönnyítené az Egyesült Államok, ha addigra kivonná csapatait Libanonból, az angolok pedig Jondániából rendelnék vissza ejtőernyősei­ket, ahol azok kizárólag Husz- szein király trónját védelme­zik az arab néppel szemben. Ilyen helyzetben az Egye­sült Államok igyekezett min­den módon halogatni a csúcs- találkozót, de minthogy e'zt tovább már nem tehette, kény­telen volt belemenni az ango­lok által javasolt augusztus 12-i dátumba. Washingtoni diplomáciai körökben azon­ban nyíltan hangoztatják, hogy az Egyesült Államok sem­miféle tervet nem visz ma­gával a kormányfői találkozó­ra. Hozzátehetjük: bizonyos, hogy Eisenhower igyekszik majd hamar berekeszteni ezt a csúcstalálkozót, megtorpe­dózni, azután erre hivatkozva „elnapoltatni” az eredetileg tervezett csúcstalálkozót, ame­lyen olyan fontos kérdésekben kellene megegyezni, mint az atomkísérletek beszüntetése és az atomfegyverek eltiltása, a beszerelés stb. Angol éts francia meggondolások Nagy-Britannia helyzete bi­zonyos mértékig különbözik az amerikaiakétól. A hatal­mon levő tory-k egyrészt a közvélemény és a Munkás­párt igen erős nyomása alatt állnak, másrészt maguk is igyekeznek kezdeményezőként fellépni, hogy kedvező kár­tyákkal indulhassanak a kö­zelgő választási hadjáratban — a Munkáspárttal szemben. Ezenkívül a brit kormány la- vírozásával megpróbálja nö­velni szerepét a nagyhatal­mak sorában, az Egyesült Ál­lamokkal szemben, de úgy, hogy természetesen ezzel ne ártson az amerikaiaknak ... Ezért mutatkozik a brit kor­mány ezekben a hetekben (szinte megfeledkezve arról, hogy a közel-keleti amerikai agresszióban milyen jelentős szerepet vállalt magára!) „kez­deményezőként”, „közvetítő­ként”. Franciaország részvétele még mindig nem egészen világos. De Gaulle miniszterelnök in­kább hajlik Hruscsov eredeti elképzelése felé, vagyis, hogy a nagyhatalmak az ENSZ-en kívül, tehát ne Bizton­sági Tanács keretében üljenek össze, s vitassák meg a kö­zép-keleti helyzetet. De Gaul­le szerint egy ilyen találkozó­nak nagyobb esélye van a vi­tás kérdések rendezésére, mint az ENSZ, vagy a Biztonsági Tanács nyilvánossága a töb­bi, ráadásul az ügyben nem is érdekelt államok részvéte­lével. De Gaulle elképzelésé­nek másik indítóoka az ENSZ- től való idegenkedés: a világ- szervezet ugyanis több alka­lommal megbélyegezte Fran­ciaországot az algériai hábo­rú miatt. De Gaulle ugyan­akkor nem szívesen menne távol Franciaországtól, amely­nek belpolitikai helyzete még korántsem szilárd ... Augusztus 12, vagy 18? Ez ideig, amikor e sorokat írjuk, még nem hangzott el szovjet kommentár az ame­rikaiak és angolok által ja­vasolt augusztus 12-i és a franciák által előterjesztett augusztus 18-i dátum ügyé­ben. Lehetséges, a nyuga­tiak is egy kompromisszumos időben egyeznek meg, a Szov­jetunió pedig már hangoztatta, hogy bármely időben és bár­hol hajlandó találkozni a nyu­gati hatalmak kormányfőivel. Ma már valószínűnek látszik a közép-keleti csúcsértekezlet összehívása — New Yorkba, vagy Genf be,' esetleg London­ba, vagy Párizsba. Azonban éberen kell figyelni az ameri­kai politikusok cselekedeteit, ákik a kubai partraszállással is nyilvánvalóan a nemzetkö­zi feszültség fokozására töre­kednek, s ezúttal a világ egy másik részében igyekeznek megmutatni igazi farkasfogai­kat. Sebes Tibor g GÄZM “7- N ^k9 ^ MILYEN LEGYEN A JÓ MAGTÁR? Megyénk területén is teljes lendülettel megindult a ga­bonafélék cséplése. Sajnos, a kedvezőtlen időjárás miatt nem a várt mennyiséget tud­juk betakarítani. Kevesebb lett a gabonánk, ami arra kö­telez bennünket, hogy foko­zott gonddal, figyelemmel tá­roljuk, raktározzuk. Melyek a jó raktározás követelményei? Száraz legyen. Ez igen fon­tos, mert bármilyen száraz gabonafélét is raktározunk nyirkos, vagy nedves helyen, még mérsékelt nedvesség ese­tében is megduzzad és ha nem tud tovább fejlődni, bom­lási folyamatok indulnak meg benne. így a gabona pené­szes, dohos szagú lesz, amit lisztté őrlése alkalmával is megtart és normális csíra­képességét is elveszti. Szellős. Minden mag él és lélegzik, éppen ezért tisz­ta levegőre ugyanúgy szük­sége van, mint bármely más élőlénynek. A gabonamag­tárban semmiféle aromát ter­jesztő anyagot (petróleum, benzin, szénkéneg stb.) ne tartsunk. Óvjuk a magtárt a füst járástól is. Mérsékelten világos. Vilá­gosságra azért van szükség, hogy a kezelési, forgatási munkákat zavartalanul el­végezhessük. Óvjuk gabona- raktárainkat az állandó, túl erős naptűzéstől, mert az rontja a termények szülét, megfakítja, így veszítenek ér­tékükből. Állandó hőmérséklet. Az egészséges gabonamagvak igen nagy hőingadozást kibírnak ugyan, de mégis óvnunk kell azokat a túlságos felmelege­déstől (kémények, vagy ke­mencék közelében stb.). Megfelelő padozat. Padozat­nak jó a sima, kemény ce­ment. A beton egyik nagy hátránya azonban, hogv könnyen nyirkosodik, így te-* hát kétszeres figyelemmel kell lenni a szellőztetésre és a forgatásra. A legideálisabb padozat a jól záródó, szára» deszkapadló lenne, de saj­nos, szűk faanyagkészletünk ezt a módot nem engedi meg. Rágcsáló állatoktól és rova­roktól mentes. Köztudomású, hogy mennyi bosszúságot és milyen mérhetetlen kárt okoznak az egerek és a pat­kányok. Vigyázni kell arra is, hogy a két igen veszedel­mes rovarellenség: a moly és a gabonazsizsik el ne szapo­rodjék. Mit tegyünk, ha „virágos" a borunk? Megyénk területén, különö­sen az északi járások szőlő- termelői panaszkodnak, hogy nyáron gyakran „kivirágzik” a boruk. Választ kérnek, mi­képpen segíthetnének ezen. Különböző a borok virág­zásra való hajlamossága. Ta­pasztalatunk szerint inkább csak a gyenge, lágy borok betegsége a virágosodás. A 10—12 fokos bor már rit­kán virágosodik. A tüzes — 13 fokon felüli — bor még ke­vésbé. Az aszúbor sem vi­rágosodik. A virágosodás ellen legegy­szerűbben és a legnagyobb si­kerrel úgy védekezhetünk, hogy az erjedés befejezése után a borokat azonnal fel­töltjük. Ha azt akarjuk, hogy a borvirágnak híre-pora se legyen, akkor legalább is he­tenként, vagy kéthetenként töltögessük fel a hordókat. Néha a legnagyobb elővi­gyázatosság ellenére sem si­kerül — főleg száraz, meleg pincében — borainkat megóv­ni a virágosodástól. Ha már a baj bekövetkezett, hogyan segíthetünk? Akad erre a célra is eszköz a háznál. Nem szükséges más, mint egy hosszúszárú tölcsér. A tölcsér szárát a borvirághártyán ke­resztülnyomjuk, aztán bort töltünk a tölcsérbe. A befo­lyó bor felemeli a hártyát és kinyomja a szájnyíláson. A hártya egy része azonban a hordó dongáira tapad. A don­gákhoz tapadt borvirághár­tyát úgy szabadítjuk fel, hogy fakalapáccsal ütögetjük a hordó szája körüli dongá­kat. A veregetés következ­tében a hártyarészek levál­nak és felemelkednek a bor tetejére. Kis idő múlva a színültig töltött hordó száj­nyílásáról gyenge ráfúvással a pimpót, vagy másként a borvirágot eltávolítjuk. Az erősen virágos bort, ha nem lehet egyszerű feltöltés­sel megszabadítani a borvi­rágtól. meg kell szúrnunk. Persze, sokszor még a szűrés sem elegendő. A biztonság okáért a bort zártan — le­vegő nélkül — fejtsük át. Átfejtés után a hordóra ugyancsak ráfér az alapos tisztítás, mosás. A kénezés a virágosodás ellen nem sokat ér, mert a borvirágélesztő a kénessavval szemben igen el­lenálló. Most selejtezzük csirkéinket! Keltetőállomásaink az idei évben csaknem másfélmillió naposcsibével látták el me­gyénk baromfitenyésztőit. Ta­pasztalataink szerint kevés elhullási százalékkal jól ne­velődött az állomány. Sokat szállítottak kirántani való súlyban tenyésztőink a piac­ra, de a szükséglethez képest hagytak továbbtenyésztésre is. Most van a továbbtenyész­tésre meghagyott állomány selejtezésének ideje. Tenyésztésre alkalmas, jó tojó, egészséges állományt úgy kaphatunk, ha most, a nyári időszakban végezzük el a selejtezést. Válogassuk ki a gyenge, beteges külsejű és rossz küllemű állatokat és ezeket is értékesítsük pia­con, vagy saját szükségletre vágjuk le. Ajánlatos a jércéket elkü­löníteni a kakasoktól, mert ebben az időben már a kaka­sok zavarják a jércéket, ami fejlődésük kárára van. Ezen­kívül más a takarmányozásuk is, mivel a jércéknek a keve­rékben legalább 15 százalék fehérjedús takarmányt kell adnunk, hogy ősszel minél hamarabb elkezdjék a to­jást. Ha saját állományunkból akarunk tenyészkakasokat tartani, már most válogas­suk ki a legszebb példányo­kat. Állományunk nagyságá­hoz mérten legalább három­szor annyi kakast tartsunk meg, mint amennyire szük­ségünk lesz, hogy ősszel is­mét legyen miből válogat­nunk. Gondos selejtezéssel nem­csak állományunkat tehetjük egészségesebbé és jövedelme­zőbbé, hanem sok takar­mányt is takaríthatunk meg. Mikolai Ferenc O O O O OO OOOO 0-00-0 O00-000000O000000-00-0000O00-000o*

Next

/
Thumbnails
Contents