Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

« "\'K irlap 195*. AUGUSZTUS 31. VASÁRNAP Jelentősen túlteljesítette második negyedéves tervét megyénk ipara Mit mutatnak a számok a lakosság életének alakulásáról? Ismét előttünk fekszik egy negyed év mérlege, az ellen- forradalom után immár a ha­todiké. A számok láttán nem csaphatunk nagy lakodalmat, hisz nagyszerű eredményeink mellett bőven akad még kija­vítani való hiányosság, hiba is. Még sincs okunk arra, hogy kedvveszítve nézzünk a jövő elé. Emlékezzünk csak ■vissza, honnan indultunk el és ehhez viszonyítva vizsgál­juk az eredményeket. De be­széljenek inkább a tények, a szamok. A közgazdászok, a statiszti­kusok kiszámították, hogy me­gyénk szocialista ipara 103 százalékra teljesítette teljes termelési tervét. A minisztériumi ipar 103,7 százalékos, ezen be­lül a nehézipar 102,2. a könnyűipar 103,4. az élel­miszeripar pedig 112,2 szá­zalékos eredményt ért el. Az állami helyiipar termelési eredménye 104,1 százalékos. Elmaradt a tervteljesítésben a szövetkezeti ipar, 93,9 száza­lékos eredményével. A fontosabb termékekből általában többet gyártottak megyei vállalataink, mint az előző év azonos időszakában. Például a csapágygyártás csaknem megkétszereződött. Tehergépkocsikból 52,7 száza­lékkal, azaz a tavalyinak több, mint felével, gyapjúszövetből 4.5 százalékkal termeltünk többet 1957 második negyed­évéhez viszonyítva. Az idei első évnegyed eredményeihez képest csaknem 11 millió forinttal több értéket termelt a má­sodik negyedévben a me­gye ipara. A megnövekedett termelés csökkentette egyes gyártmá­nyok önköltségét. Ez a csök­kenés például a csapágy- gyártásnál 10,4 százalékos. Az egész idei első félév eredményei 21 százalékkal haladják meg a tavalyi első félév eredményeit. Különösen a Diósdi Csapágygyár és a Csepel Autógyár növelte tel­jesítményét. A megyei nehéz­ipari vállalatok termelésének több mint negyven százalékát a Csepel Autógyár szolgáltat­ta. E gyár termékeinek több mint fele került exportra. A korábban gyártott autótípusok mellett a második ngyedév- ben megkezdték az U 28-as kéthengeres traktormotor sze­relését. A megyei minisztériumi ipar 6,2 százalékkal telje­sítette túl második ne­gyedéves exporttervét. A túlteljesítés különösen | számottevő a Dunakeszi és a | Nagykőrösi Konzervgyárnál. | Nagyméretű kiviteli elmara-1 dás tapasztalható a Híradás- 1 technikai Anyagok Gyáránál, 1 amely előirányzatának alig | több mint egy százalékát tel-1 jesítette csupán. Az elmaradás | oka, hogy ez a vállalat az el- 1 múlt negyedévben félkészárut | gyártott, így a készáru csak | az elkövetkezendő időszakban | jelentkezik, amikor aztán az | export is nagyobb arányban indulhat meg. Az egész megyei iparban az első negyedévhez viszonyítva fél százalékkal nőtt a dolgo­zók száma. Ez a szám 7,7 százalékkal emelkedett, ha az 1957. évi második negyedévhez viszonyítjuk. A megyei ta­nács irányítása alá tartozó vállalatoknál volt a legna­gyobb mérvű, 45.5 százalékos az emelkedés. Ennek az az cka, hogy kézműipari válla­lataink jelentősen fejlődtek. Elsősorban az iparban al­kalmazott abszolút bér­alapellenőrzés eredménye, hogy a vállalatok álta­lában nem lépték túl lét­számkeretüket. Nagyobb arányú béralaptúl- lépfís a Nagykőrösi Konzerv­gyárban fordult elő. Ez is és még néhány hasonló példa arra figyelmeztet, hogy a munkaidő kihasználása nem a legmegfelelőbb üzemeinkben. Azt mutatják a számok, hogy •okát kell még tenni a mun­kafegyelem további szilárdítá­sa érdekében. A nehézipari vállalatok kö­zül a Pilisi Szénbánya Válla­lat, a Dunai Hajógyár, a Szentendrei Cementáruipari Vállalat és a Keményfémipari Vállalat nem teljesítette ter­melési előirányzatát. Az élel­miszeripari vállalatok közül a Nagykőrösi Konzervgyár ma­radt el. A bányában műszaki nehézségek, a cementiparban a már korábban általunk is ismertetett profilváltozás okoz­ta az elmaradást. A Kemény­fémipari Vállalat hidrogén- gáz-hiány miatt maradt el a tervteljesítésben. A szövetkezeti ipar érté­kesítési nehézségek miatt maradt alatta a tervezett teljesítménynek. Az értékesítési nehézségek miatt nem tudták kihasználni kapacitásukat a műanyag-, bőr- és a textilruházati szö­vetkezetek. A hibák és hiányosságok el­lenére csaknem négyszer any- nyi nyereséget értek el minisz­tériumi vállalataink, mint az első negyedévben. Egy sor fon­tos gyártmány önköltsége je­lentősen csökkent. Például a barnaszéné 1,7 százalékkal, a tehergépkocsié 2 százalék­kal, a motorkerékpár oldalko­csié 8.3 százalékkal, a mo- zaiklapá 9,5 százalékkal st’o. lett alacsonyabb. Az kézmű­ipari vállalatok termelése is kiegyenlítődött. Júliusban például már csak a Budai Járási Tanács Műanyag és Kézműipari Vállalata nem tel­jesítette tervét. A tények bizonyítják te­hát, hogy összességében a második negyedévben sem végeztünk rossz munkát. A hibákat azért elemzi rész­letesebben a statisztika, hogy jobban,felhívja rájuk a fi­gyelmet, mert most még van lehetőség a kijavításukra. Eddig az ipar termelésének alakulását vizsgáltuk. Ezek után pillantsunk, csak azon számok mögé, amelyek az em­berek életének változásaira engednek következtetni. Hol lehet az ilyen irányú fejlő­dést legjobban lemérni? Ter­mészetesen ott, ahol elkölt- jük pénzünk nagy részét; a kereskedelemben. Márpedig a számok azt mutatják, hogy csupán a megyei tanács felügyelete alá tartozó ke­reskedelmi vállalatok for­galma jóval több, mint félszázezer forinttal ma­gasabb az elmúlt év azo­nos időszakáénál, ami pedig tudvalevőleg még a „nagy vásárlások“ időszaka volt. Nyilvánvaló, hogy ez az életnívó emelkedését mutatja. Az életszínvonalban bekö­vetkezett változást bizonyítja ^z is, hogy az elmúlt év óta lényegesen növekedtek a fo­gyasztók igényei. Ma már, ha a fogyasztó nem kap ízlésé­nek megfelelő árut. inkább el­halasztja a vásárlást. A kiskereskedelem össz- forgalmán belül növeke­dett az iparcikkek aránya az élelmiszercikkek rová­sára. j Az alapvető élelmezési cikkek­ből kielégítő volt az ellátás. Nem úgy egyes ruházati és iparcikkekből. Bár az áru- beszerzési lehetőségek jobbak, mint az elmúlt évben, a javulás aránya elmarad az igények növekedése mögött. Ez a tény még jobb, még eredményesebb munkára kö­telezi ipari vállalatainkat. A statisztika most is, mint mindig, a számok tükrében mutatta meg, hogyan állunk és mit kell még tenni az élet további javítása érdekében. Meg kell szívlelnünk a szá­mok mutatta tanácsokat, ja­vaslatokat, hogy a következő negyedév végén már még jobb eredményekről, sokkal keve­sebb hibáról, hiányosságról ad­hassunk számot. Farkas István Start előtt a nemzetközi borverseny 1 A hazánkban megrendezésre § kerülő nagyszabású nemzetközi § borverseny bíráló bizottsága-1 nak magyar tagjai még egy | utolsó helyszíni szemlét és | technikai tanácskozást tartót-1 tak a Vajdahunyad vára román | termében. Megállapodtak a | verseny lebonyolításának rend- 1 jében, a bíráló asztalok elhe- | lyezésében, a világítás módjá-1 ban. A világ különböző tájain tér- | mett legjobb borok nagy vetél- | kedésén a legutóbbi adatok 1 szerint 288 külföldi és 340 féle í magyar bor indul. Albániából | nyolc féle bor érkezett, Algé- | riéból 1, Ausztráliából 12, Bul- § gáriából 30, Ciprusról 17, Cseh- | Szlovákiából 20, Franciaország-§ bői 17, Görögországból 3, Ma-1 rokkóból 1, Nyugat-Németor-§ szágból 10, Olaszországból 12, | Ausztriából 28, Romániából 51, | Spanyolországból 4, Svájcból 2, | a Szovjetunióból 69, Jugoszlá- 1 viából pedig 3 féle bort küld-1 tek. A magyar borok — a szak- | emberek szerint — az erős me- \ zőnyben is jó helyezésre szá- \ míthatnak.- iiiiiiitiiiiiiititiiiiittiiiiHiHiiiimitiiHimiiiimiiiiHHiiiimtiHtiftiiiiiiiiHUiiMiitimiitiiiiiiiiMHiiiitiimmiiiiiHiiiMtiriiHiiiiiiiH j Utazni jó... Móricz Zsigmond híres riportregénye, a „Gyalogolni jó" jutott eszembe a napokban, amikor a MÁVAUT autó­buszon Zsámbékra utaztam. Az immár klasszikus 'könyv­eim azonban így módosult: utazni jó. Jó, illetve jó volt, mert azon a járaton éppen kevesen tartózkodtunk. Aztán jó volt az is, hogy a vidám kedélyű gépkocsivezető gyak­ran olyan sebességgel vezette járművét az országúti göd- röcskék fölött, hogy már-már hajóhintán éreztük magun­kat. Nem a vezető hibája, hogy az ülésekről nem repül­tünk fel a busz mennyezetéig, hanem a mienk, komor ke­délyű utasoké, akik görcsösen kapaszkodtunk a széktám­lák fogójába. Az is az utazás örömei közé tartozik, hogy előzékeny szállítóvállalatunk, a MÁVAUT a Budapest—Budakeszi— Páty—Zsámbék rövid útvonal helyett a hosszabbat, Buda­pest—Budakeszi—Páty—Bia—H e rceghalom—Zsámbék út. vonalat választotta. így ha 10—15 perccel később is ér­tünk célunkhoz, kéjutazásunknak legalább megvolt az az előnye, hogy a szokásos 13,50 Ft helyett 18 Ft tarifát fi­zethettünk a nem remélt élvezetért. Itt említem meg, hogy autóbuszunk Herceghalomnál útirányt tévesztve, néhanyszáz méterrel túlszaladt a Zsambé'kra vezető el­ágazáson. A körülbelül 10 kilométeres kitérőt a páty—zsámbéki útszakasz javítása miatt tettük meg. Erre hivatkozott a kalauz is, amikor kifogásoltuk a kerülőt, a felemelt vitel­díjat. De vajon jogos-e a MÁVAUT intézkedése? Mert ha igen, úgy tisztelettel felhívom az utaztató vállalat figyel­mét: sürgősen • rendelkezzék a fentebb említett néhány- százméteres „túlutaztatás" tarifájának, mint pótdíjnak utólagos kivetéséről és behajtásáról ■.. — anre — — miuiMllii; A kormány elé terjesztik a tejértékesítés megjavításáról szóló határozatot Az Élelmezésügyi Miniszté­rium kollégiuma a legutóbbi ülésén foglalkozott a tejipar 1958 első félévében végzett munkájával. A kollégium összehasonlí­totta a tej- és tejtermék-fo­ELETMENTÖK Gyakran cseng a telefon az Országos Mentőszolgálat váci kirendeltségén. Az izgatott hang mindig sürget. Nem is váratnak magukra a mentők. Néhány pillanat és szirénáz­va száguld az autó a bajbajutott emberért. Mielőtt újabb útjukra indultak volna, egy pillanat türelmet kertünk Ró­nai János mentőápolótól és Petró József gépkocsivezetőtől. De máris kész a felvétel, roboghatnak, mert a türelmetlen újszülöttjelölt sürget gyasztás hazai adatait más európai országok adataival és megállapította, hogy noha az elmúlt évhez képest növeke­dett az egy főre jutó tejfo­gyasztás, mégis hazánk elma­rad több európai ország la­kosságának tejfogyasztása mögött. A tej- és tejtermék­fogyasztás kedvezőtlen ala­kulásában — hangzik a kol­légium megállapítása — része van annak is, hogy az értéke­sítési hálózat még számos megoldatlan problémával küzd. Ezért a kollégium úgy határozott, hogy az értékesí­tés megjavításáról szóló ja­vaslatot, a Belkereskedelmi Minisztérfuittmal egyetértés­ben, a kormány elé terjeszti. Bővült a húsboltok áruválasztéka A kereskedelem tájékozta­tása szerint a húsboltok áru- választéka örvendetesen bő­vült. Ismét kapható a közked­velt rakottnyelv 38, a cseme­ge gépkaraj 67, a rakotthús 42, a rakott marhanyelv 49, a nyelvsajt 45 és a füstölt csá­szárhús 47 forintos áron. Könyv a Velencei-tóról A Fejér Megyei Tanács Ide­genforgalmi Hivatalának ki­adásában ízléses kivitelű könyv jelent meg a Velencei­tóról, amely foglalkozik a tó és vidéke geológiai történe­tével, múltjával, az itt talál­ható népszokásokkal, irodal­mi hagyományokkal és a ná­das külföldön is híres madár­világával. Lényegesen javult az autóalkatrészellátás A régi típusú autókhoz is készít pótalkatrészeket a cinkotai gyár E K uäcbc tüUäb&Cd iiiiiiiiiiiiit o _ James Wilson ala- bamai négert tíz hó­nappal ezelőtt halál­ra ítélte Alabama ál­lam bírósága, mert — állítólag — 1 dollár 95 centet lopott egy fe­hér nőtől. Az ítélet végrehajtását szep­tember 5-re tűzték ki. A világszerte fel­lobbant tiltakozási hullámot a bírósági fórumok azzal hárít­ják el, hogy Alabama állam törvényei igen szigorúan büntetik a lopást. Egyébként, ha a bíróság meg is vál­toztatná az ítéletét, nem sokat segítene az öreg néger hely­zetén, hisz a helyi Ku-klux-klan nyilat­kozata szerint „a fe­ketét — ha kell —. »feketén« is felikötik.“ • E isenhower elnök pénteken aláír ta azt a törvényja­vaslatot, amelynek értelmében az Egye­sült Államok 328 millió dollárt ad eu­rópai atomerőművek létesítésére. Az AP hírszolgálat elmu­lasztja közölni azon­ban azt a „kiegészítő jelentést*’, hogy ugyanez az Eisen­hower aláírt olyan törvényjavaslatot is, amelynek értelmében az USA sokmilliárd dollárt fordít atom­bomba és H-bomba gyártására. Ezek a bombák pedig arra hivatottak, hogy — közvetlenül vagy közvetve — atomja­ikra zúzzák az épí­tendő atomerőműve­ket. * S zolnok megyében a néprajzi szak­emberek kutatják a jászok és kunok ősi hagyományait. A néprajzkutatók mun­kájának egyik érté­kes eredménye a „Jász tájszólás” című, mintegy 1500 szót tartalmazó gyűjte­mény. A jász-szótár, minden ellenkező hí­reszteléssel szemben, nem azonos a jassz- szótárral, és hasonló­képpen: a iassz visel­kedés, tánc, beszéd nem tartozik haladó jász hagyományaink közé. Gyűjteni azon­ban lehetne... Ha nem is a jassz kifeje­pekkel és különleges mérő­műszerekkel rendelkezik, s az igényeket teljesen ki tudja elégíteni. A személy- és kisteherautók zömét most már baráti álla­mokból importáljuk, s így on­nan is kapunk alkatrészeket. Néha mutatkozik nehézség az NDK-ból vásárolt kocsiknál. Ennek az az oka, hogy ezek a gépkocsik rendkívül gazdasá­gosan méretezettek és jó utak­ra készültek. A mi lényegesen rosszabb utainkon többször törnek az alkatrészek, s így több pótalkatrészre volna szük­ség. Ezzel nem számolt a közleke­désünk, s így korábban keve­sebbet rendelt. A jövőben ezen a helyzeten is segítenek. Szeptemberben kezdődik az iskolások gyógyüdültetése bér 12-től — a levegőválto­zásra szoruló iskolásokat utal­ják be három hétre, napi hat forintos térítés mellett. Az üdülés időszakában a gyerme­kek gondos orvosi felügyelet mellett, pedagógusok vezetésé­vel folytatják iskolai tanulmá­nyaikat. A beutalásokat az is­kolaorvos javaslata alapján az üzem: szakszervezeti bizet ság intézi. 3200 évvel eseteit kútba esett - most találták meg Nemrég Ciprus keleti részén levő Enkomiban folyó ásatá­soknál egy 3200 éves kútban egy fiatal nő földi maradvá­nyaira bukkantak. A régészek szerint ez a lelet esetleg fényt vethet arra a rejtélyes katasztrófára, amely ie. a XIII. század­ban szakadt Ciprusra. A régészek évek óta próbálják megfej­teni a katasztrófa okát. Eddig hatalmas tűzvész, földrengés, valamint külföldi invázió bizonyítékaira bukkantak. Ha a ré­gészek meg tudják állapítani, hogy a fiatal nő hogyan került : 3200 évvel ezelőtt a kútba, ez esetleg újabb bizonyítékot szol' gáltaííhat a katasztrófa okára. I zland elhatároz­ta, hogy felség- ! vizeinek területét í megnagyobbítja. Az i elhatározást a NA- ! TO-n belül vita kö- i vette, hiszen az iz- I landi kormány elha- | tározása sérti a NA- : TO-n belül csoporto- ; sült néhány állam i halászati érdekeit. A i vita — amelyet a | francia lapok „tőke- i hal-háború’‘-nak ne- ! veznek —, meddő i maradt, s erről a NA- | TO pénteken hivata- ; los nyilatkozatot ; adott ki. Tőkések, I akik Izland vizeit I nagy halnak vélik, : vitatkozgatnak a tő- ; keihalakon. Egy bizo- : nyos: a tőkések tőke- ; hal-vitájából a NATO ; nem kovácsol magá­; nak tőkét. * 4 Kecskeméti Ba- \ -* rom fifeldolgozó ■ Üzem naponta több- ; száz szárnyast — pe- I csenyelibát és kacsát j — szállít jegelt kosa- \ vakban Frmciaor- \ szagba, Olaszcrszág- | ba és Ausztriába. A I hideg csomagok érte- \ sütésünk szerint for- \ ró fogadta'ásra talál- \ nak külföldön; a U- \ bős, kacsás kosarak l nem kapnak tehát I kosarat. zéseket, de magukat | a jasszokat — megfe-1 lelő helyre. * K atharina Keimf asszony csütör-| tökön került a mar-1 burgi esküdtszék elé, f azzal vádolva, hogyl 1946 októberében | meggyilkolta férjét.\ Az ügy érdekessége:! a gyilkos asszony 121 éven át egy ládában \ rejtegette férje holt-\ testét, sőt, a ládát | költözködése alkal-| ■mával magával vittel új lakásába is. A \ bűntett sohasem ke-1 rült volna napvilág-1 ra, ha a gyilkost köz-1 ben zsarolással nemi vádolják és így a | rendőrség nem kény- \ télén lakásán házku- | tatást tartani. A ház-l kutatás során azon-l ban előkerült a ládaA a mumia&zerűvé vált\ holttesttel, és a?, asz-1 szórni kénytelen volt 1 mindent bevallani. A\ tárgyaláson — enyhí-l tő körülményként — | a védő arra hivatko-l zott, hc-gil gyilkosság l ide, gyilkosság oda, | Katharina Keiml mégis csak ragaszko-l dott hitveséhez, hi-l szén még férje holt-l tetemétől sem akart § megválni. — ami — Szeptemberben a SZOT több üdülőjében megkezdődik az iskolások gyógyüdültetése. A 9-én megnyíló parádi, or- mándpusztai és röjtökmuzsaji gyógyüdülőben a gyenge szer­vezetű, testi fejlődésükben el­maradt gyermekeket helyezik el, öthetes váltásokban. Itt az üdülés ingyenes. A parádsas- vári, kőszegi, tóalmást és a velencei üdülőbe — szeptem­Évek során rengeteget pa­naszkodtak a gépkocsialkat­részhiány miatt. Ennek meg­szüntetésére a Csepel Autógyárban élet- rehívták az alkatrészüze­met. Ez az üzemrész ma már ele­gendő pótalkatrészt gyárt, ami nagyon jelentős, hiszen ha­zánkban mintegy 90 százalék­ban Csepel teherautók közle­kednek. Hasonlóképpen javult a helyzet a régi típusú autók­nál is. Sok olyan gépkocsi köz­lekedik az országban, amely­hez sem a baráti, sem a nyu­gati államokban nem készíte- ; nek alkatrészeket, mert a szé- ! riák gyártását is befejezték. Az ilyen márkájú kocsik­hoz gyárt alkatrészeket a Cinkotai Autóalkatrész- gyár, amely korszerű gé-

Next

/
Thumbnails
Contents