Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-30 / 204. szám

y/CtrlaD 1958. AUGUSZTUS 30. SZOMBAT . Mínusz 84.3 fok. másodpercenként négy méter sebességű széllel Expedíciók a hideg birodalmában A 3. számú szovjet déli-sarki expedíció nemrégen jelentést adott le, hogy a Vosztok konti­nentális állomáson minden ed­diginél alacsonyabb hőmérsék­letet mértek, mínusz 84,3 fok Celsiust, másodpercenként négy méter sebességű széllel Ilyen alacsony hőmérsékle­tet eddig még a földkerekség egyik pontján sem észleltek. Ez a hőmérséklet 13,3 fok Cel- siusszal alacsonyabb, mint amennyit az északi féltekén Ojmjakon helységben mértek. A Trud című szovjet lap tudósítója felkereste az Északi Tengerhajózási Igazgatóság sarkvidéki egészségügyi osztá­lyát és választ kért arra, hogyan élnek és dolgoznak a hatodik kontinens szovjet kutatói ilyen hidegben? — Mint ismeretes, a szovjet tudósok a múlt év decembe­rében létesítették a déli geo- mágneses pólus vidékén a Vosztok figyelőállomást, amely 1410 kilométernyire van a Mirnij obszervatóriumtól. Eb­ben az évben, februárban a viszonylagos megközelíthetőség pólusa közelében tengerszint felett 3700 magasságban meg­nyílt a Szovjetszkaja figyelő­állomás. A sarkvidéki tél beálltakor jelentéseket kaptunk ezektől a kontinentális állomásoktól, hogy a hőmérséklet erősen csökken. A Vosztok figyelőál­lomás mínusz 70 foknál alacso­nyabb hőmérsékletet jelzett. Június 15-ig mínusz 79 fokot Jeleztek a Szovjetszkaja állo­másról. Ezután a Vosztok mí­nusz 80,1 fokot jelentett. Jú­nius 19-én a Szovjetszkaján mínusz 81,2 fokra csökkent a hőmérséklet, július 25-én pedig mínusz 83 fokot mutatott a hőmérő. . Ilyen hidegben, mint ami­lyet erről a két állomásról je­lentettek, ember még nem tartózkodott. Ez természetesen rendkívül megnehezíti a sza­badban végzett munkát. A ha­todik kontinens szovjet kutatói például jelentik, hogy mínusz 70 foknál a szabad ég alatt felállított műszerek önműködő írószerkezetei leállnak. A tinta befagy. A petróleum, minden óvintézkedés ellenére, hóléhez hasonló folyadékká változik A jég olyan kemény, hogy még acélfűrésszel sem fűrészelhető. A jégre hulló vízcsepp pilla­natok alatt gömböcskévé fagy, de a jéghez nem fagy hozzá. A kénsav már mínusz 74,5 fok­nál jéggé változik. Orvosaink rádiógrammban közük a Déli­sarkról, hogy az emberek min­den védőeszköz ellenére nehe­zen viselik el ezt a nagy hide­get. A szívverés hevesebb, lég­szomj áll elő és csökken a munkaképesség. A szabadban végzett munkánál minden mozdulatot előre ki kell számí­tani. A nagy magasságban levő állomásokon,-különösen elein­te, erős főfájásról panaszkod­nak az emberek. Az oxigén­hiány okozza. A vérnyomás csökkenése általánossá válik A déli-sarki orvosok megfigye­léséi szerint legtöbbet szenved a hidegtől a szem szaruhártyá ja és a légzőszervek. Ezek a jelenségek természetesen csak 5—6 napig tartanak, azután a szervezet alkalmazkodik az új helyzethez. Megállapítást nyert, hogy a Szovjetszkaja-állomáson azok az emberek érzik magukat rosszul, akik a Mirnij-telepről repülőgépen érkeztek ide vagyis nem estek ót megfelelő aklimizáláson. Valamivel több mint 5 óra alatt majdnem 4 kilométeres magasságba ke­rültek. Az alpesi hegymászók töbfc pihenőt tartanak, amíg fel­jutnak a csúcsokra. Ezálta; fokozatosan szoktatják szer­vezetüket a klíma-változások­hoz. Ezt a későbbi expedíciót tagjainál feltétlenül figye­lembe vesszük. Azokat, akit a Szovjetszkaja-állomásor fognak telelni, előzetesen hoz zászoktatjuk a hideghez és s magaslati levegőhöz a Pio- nyirszkaja, a Komszomolszka- ja és a Vosztok állomásokon Természetesen azok a kuta­tóink, akik jelenleg a Déli­sarkon telelnek, jól fel van­nak készülve a télre. A Szov­jetszkaja és a Vosztok állo­másokon a lakóhelyiségekben -f 17—20 fok meleget tudunk biztosítani. Mínusz 70 fokos hidegben az emberek legfel­jebb 20—30 percig dolgoznak kinn. Testüket dunnalúd tol­lával bélelt, különleges sark­vidéki öltözék, arcukat va­kondprémből készült álarc, szemüket különleges fényvé­dő szemüveg védi. A vakond­prémes álarc a fülre húzható sapkához csatlakozik és lég­zőcső vezet a ruha alá. A sorkkutató tehát saját teste által felmelegített levegőt szív be. Ezenkívül a szabad­ban dolgozó tudósok villamos és vegyi melegítőkkel vannak felszerelve, amellyel lábukat kezüket és mellüket melegí­tik. De még így is legfeljebb 15 percet bírnak ki a szabadban, ha a hőmérsék­let mínusz 80 fok alá süllyed. Hamarosan olyan oxigén-ké­szülékkel lesznek felszerelve, amely könnyen elfér a ruhá­zat alatt. — Az sincs kizárva, hogy a hőmérséklet még tovább csök­ken a Déli-sarkon. Kutatóink azonban készen állnak min­den eshetőségre — fejezte be az interjút az Északi Tenger- hajózási Igazgatóság osztály- vezetője. Spirituális vetkőzőszám Franciaországban újítást ve­zettek be a strip-teaseben. A görlök vetkőzését, a fő attrak­ciót megfelelő díszletben le­játszódó rövid, humoros cse­lekmény előzi meg. Az új vet­kőzőszámot „spiristripnek” ne­vezték el, mivel „feltalálója’• azt állítja, hogy ezáltal az ed- I dig tartalmatlan vetlcőzőszi | moJc „lelki tartalmatu nyertek. Az első ilyen „lelki tartalmú" vetközöszám címe „Az éjféli fürdő". Van-e összefüggés ? A nápolyi képzőművészeti múzeumból elloptak egy érté­kes rómaikori bronzszobrot, amely két gladiátort ábrázolt. A lopás időpontjában 50 sza- badságos rendőr tartózkodott a múzeumban. Védekezzünk az amerikai fehér szövőlepke ellen! A mezőgazdasági termelést veszélyeztető kártevők sorá­ban jelentős helyet foglal el az amerikai szövőlepke. Kár­tétele évről évre rendszeresen ismétlődik, ezért % kártevő fejlődését állan­dóan figyelemmel kell kí­sérni, hogy a legmegfele­lőbb időpontban eredmé­nyesen lehessen védekez­ni. A szövőlepkének nálunk két nemzedéke van. Az e'ső nem­zedék hernyói nyár elején je­lennek meg. A hernyók szá­ma, kártételük kisebb, mint a második nemzedéké, amely nyár végén, augusztus első felében, esetleg közepén je­lentkezik. Az eredményes védekezés alapja a jól megszervezett fi­gyelőszolgálat. Elsősorban az eper- és juharfákat kell figyel­ni. ahol a fiatal hernyók leg­korábban jelennek meg. Ami­kor az 1—2 leveles -— lom­boktól elütő színű — pókhálós hernyófészkek megjelennek, meg kell kezdeni a fertőzött részek ollóval történő eltávo­lítását. A lombkorona maga­sabb helyeiről rúdra szerelt hernyózó ollóval távolítsuk el a hemyófészkeket. A lepkék elhúzódó petézése miatt a hernyófészkek nem egyszerre jelennek meg. ha­nem hosszabb időn át találunk új és új fészkeket. Nem elegendő tehát a her­nyófészkeket egyszer eltá­volítani, hanem ezt a mun­kát a fiatal hernyók meg­jelenésétől függően 7—10 naponként meg kell ismé­telni. A levágott ágrészeket nem szabad a fa alatt hagyni, ha­nem összegyűjtve azonnal el kell égetni, hogy a levágott, fonnyadó lombokból a her­nyók ne mászhassanak vissza a fára. Azokon a helyeken, ahol ezt a védekezést (fertőzött részek levágását) nem, vagy csak hiá­nyosan hajtották végre, a költ­ségesebb vegyi védekezést (permetezést) kell alkalmazni. A fiatal hernyók a vegysze­rekkel szemben érzékenyek. A vegyi védekezésre ezért legalkalmasabb időpont a hernyófészkek megjelené­sétől számított harmadik hét. A fiatal hernyókat ekkor a 0.8 százalékos Holló 10 vagy az 1.5 százalékos Hungária Matador permetezőszer ered­ményesen pusztítja. Idősebb, ellenállóbb hernyók ellen már töményebb szereket, 1 száza­lékos Holló 10 -et, vagy 2 szá­zalékos Hungária Matadort kell használni. Az erőművi és vegyi védeke­zést (fertőzött részek levágá­sát és permetezését) ki kell egészíteni a második nemze­dék bábjainak összeszedésével. E célból szeptember első felében a fertőzött fák törzsére 30—50 centiméter széles­ségben és 10—15 centimé­ter vastagságban szalma- kötegeket kell felrakni. A bábozódásra vonuló her­nyóknak a szalmaköteg ked­vező helyet biztosít, itt bebá hozódnak. A szaimakötegeket november hónapban leszedjük s a bennük lévő bábokkal együtt elégetjük. Ezzel a mód­szerrel az áttelelő bábok szá­mát csökkentjük. A bábok egy részét a kedvezőtlen téli idő­járás is elpusztítja, a követ­kező évi első nemzedék egyed száma és tétele ezért kisebb, mint a második nemzedéké. Az amerikai szövőlepke el­len az érvényben lévő rendel­kezések értelmében mindenki- köteles védekezni. Belterüle­teken (házikertekben, gyümöl­csösben stb.) az elmulasztott védekezést közérdekű védeke­zésként kell végrehajtani. Fckele Béla agronómus Pest megyei Növényvédő Állomás (Jiilm, Színház, QrodalóuL A CSŐK Ezúttal nem tartozik Lollobrigida filmbéli szerepéhez, mert ezt a csókot férjétől, Mirko Skofictól kapta, az idei berlini filmfesztiválon MiHHimiHiNiiiiiiiitiimmiiHiiHiiiimHtMimmiitiHmifHHiiHi Hugh Solling Dr. Dolittle és az állatok Talicskával a Föld körül Négy ausztráliai' lakos elha­tározta, hogy talicskával körül­utazzák a Földet. Két talics­kát visznek magukkal. Kilo­méterenként váltakozva tolják egymást a talicskákban. Csak a ha.ióutak alkalmával pihen­nek mind a négyen. g-äc&e éüícaifokt prognózis szerint Cip­rus tájékán viharra lehet számítani, és az is könnyen előfordul­hat, hogy angol ejtő- ernyős-lMtonák hul­lanak az égből. * A ugusztus 26-án a * honákon-i angol hatóságok a Csung- hua középiskola ter­meinek „veszélyes állapotára" hivatkoz­va. nagyszámú fegy­veres rendőrt küldtek az iskola bezárására. A rendőrök súlyosan bántalmazták az is­kola vezetőit, a taná­rokat és a diákokat, valamint az Űj Kína hírügynökségnek és három hongkongi kí­nai újságnak a hely­színen tartózkodó tu­dósítóit. Á kínai új­ságírók fényképező, gépeit a rendőrök összezúzták. A rend­őrségi beavatkozás utón a világ meggyő­ződhetett arról, hofey a hongkongi kínai kö­zépiskola tantermei valóban veszélyesek — ha az angol rend­őrök a közelükben megjelennek. A Nemzetközi Ür- haiózási Szövet­ség hágai kongresz. szusa Durast ameri­kai tudós javaslatára elhatározta, hogy összegyűjti és terjesz­ti az űrhajózásra vo­natkozó értesülése­ket. Természetes, hogy az űrhajózásra vonatkozó értesülé­sek első darabjaként Verne Gyula ..Utazás a Holdba, utazás a Hold körül" című re­génye lesz. vttmiiiiHmiHitiiitiiniiimiHmitHHMmmmiiiumiiiHimiiN ÖRVÉNYBEN A z állami gazdasá- , gok vadászterü­letein mindössze ki­lenc vadmacskát ej­tettek el. Ugyaneb­ben az időszakban azonban 2360 kószáló kóbor házimacska került puskavégre. Hát most döntsék el: a vadmacska-e tulaj­donképpen a vad­macska. vagy pedig az elvadult házimacs­ka? C zerdán kezdődött ^ meg Bécsben az idei bűvészkongresz- szus. amelynek meg­nyitásán 500 bűvész vett részt a világ min­den tájáról. Micsoda bűvészet (vagy mű­vészet?!) kellett hoz­zá. hogu ennyi bű­vészt összebüvész­diákbandát, s így nem csupán az igazságra derül fény, da nagyszerű alkalom nyílik a happy endre is. A film ilyen befejezését nem az élet dik­tálta, annyi bizonyos, de an­nál inkább a filmvállalkozók üzleti érdeke. Az örvényben — annak el­lenére, hogy nem elemzi mélyrehatóan az olasz társa­dalom háború utáni válságát mégsejp. tartozik a rossz filmek közé. Elsősorban a jól megirt — s megformált — fi­gurák hiteles rajza emeli va­lamivel az átlag fölé. A film legjobb színészi teljesítménye kétségtelen a Stefanót alakító Jaques Sernas-é. Szinte hát- borzongató az a néhány perce, amikor a gyilkosság után ha­zatérve több cukrot követel kávéjába. A Luisa szerepét játszó Carla del Poggio-ban tehetséges olasz színésznőt is­mertünk meg. Játéka hihető és emberi. Marcelló, a nyo­mozó szerepében a nálunk már jól ismert Massimo Gi- rotti, a tőle megszokott játé­kot nyújtja, igaz, filmbeli fi­gurája ezúttal nem állította túlságosan nehéz feladat elé. (prukner) A Pécsi Keltető Vállalatnál, az ország legnagyobb „csirkegyárában” ki­kelt az egymilliomo- dik csibe. Idén még mintegy 40 000 kis­csirkét bocsát szár­nyaira a gépkotlós. A hírek szerint az egymillió csirke egy­hangúlag elhatározta, hogy anyák napján a ; szokásos virágbokré- ; ta helyett egy-egy ; tojással kedveskedik j „mamájának”. Ha i a hír igaznak bi- ! zcnyul. a keltetőállo- \ más dolgozói egész \ életükre el lesznek j látva tojással. * I int a Fauler hír- í ügynökség je- \ lenti, Norstad tá- \ bornak, a NATO 1ő- \ parancsnoka kedden l váratlanul Athénbe I érkezett, ahol tárgya- \ Iá sokat folytat a gö- \ rög katonai vezetők- \ kel és a kormány \ tagjaival. A görög | meteorológiai intézet, I amely csak szerdán | szerzett tudomást a | főparancsnok megér- Z kéziéről, módosította I aznapi idő járás felen- 1 tését. A szép. derült | idő, tartós napsütés | helyett erősen borult | időt, helyenkint. kü- ! ionosén a tárgyalások | helvsri'én zivatart | jósolt, mennykövek- = kel és égzengéssel. A MmiiiHHiiimiiHiiiiNiHiMiinniiMiimminiMiiif kedjenek egy ilyen '■ bűvé szkon gressz us- \ ra! Csak aztán a kon-! kurrens bűvészek el\ ne tüntessék egy-I mást! • i z argentin rend-i -r* őrség bejelentet-; te. hogy béremelé- j sért sztrájkba lép. \ Cordobában a rend- i x örök közölték, hogy! Péntektől kezdődően} tétlenül állnak majd; posztjukon, és csak j akkor lépnek közbe \ ha emberélet kerü' j veszélybe. Értesülé ] sünit szerint a tolva- i jók. sikkasztok, betö-j rők és megrögzött ve- j rekedők nagy öröm-1 mel fogadták a beie-i lentést. felaiániva. i hogy segítenek a j rendőrségnek — le-: törni a sztrájktörőket.: * A zalaszentmihá- i lyi téglagyár kör- ; nyékén huszonötkilós i mammutagyarak ke­rültek elő a földből. Ez aztán a muzeoló­gusok fogára való csemege! Huszonötki­lós fogak! Talán csak ezek rágnák meg azt a fogas kérdést, hogy: mennvi lehetett az az étel. amely az agvarak egykori vi­selőinek félfogára elég volt? — ami — L átszólag egyszerű bűn- t ügyi történet ez a most i bemutatott olasz játékfilm, • valójában azonban több en­nél. A háború utáni Olaszor­szág erkölcsi és gazdasági vál­sága mély romboló hatást gyakorolt a fiatalokra, akik égy jelentős része züllésnek indult. A filmben elhangzó néhány megdöbbentő statisz­tikai adat is ezt bizonyítja. S ami még csak fokozza az olasz fiatalok erkölcsi válságát: a bűnözők jelentős része diák, elsősorban a háborúban tönk­rement nagypolgári családok fiai. Akárcsak Stefano — a film fő alakja —, aki unat­kozó és pénztelen barátaival rablóbandát alakít. Rablás és gyilkolás kíséri éjszakai útju­kat, míg nappal a tisztességes emberek életét élik. A forgatókönyv, amelynek írója, Pietro Germi, egyúttal a film rendezője is, nem lép túl a detektívtörténetek megszo­kott keretein, bár annak vala­mennyi kellékét felhasználja. Megoldása is sablonos: Mar­cello, a nyomozó, aki belesze­ret a banditává vált Stefano húgába, Luisa-ba. leplezi le a ; közönséges bűnözővé züllött rvr. Dolittle kedves, mulat- fz ságos alakja jó ismerőse már a gyermekeknek. Számos érdekes kalandjával találkoz­tunk már a könyvek lapjain. F,'úttal mint állatasaoa-mutgt- knul.he ifjú barátai es ólra- sói elf,it. Az állatbarát Dolittle doktor új történetében kedvencei kedvéért az emberek gyógyítá­sáról áttér az állatok gyógyítá­sára. Papagája, Polinézia, meg­tanítja az állatok nyelvére a csodadoktort, aki így olyan orvosi sikereket ér el, hogy ki­vételes tudományának híre el­jut a messzi Afrikába is. A majmok országában ép­pen járvány dúl, ezért követet küldenek Angliába a doktorért, siessen oda és mentse meg őket. Dolittle eleget tesz a kí­vánságnak és kedvenc állatai társaságában, viszontagságos út árán meg is érkezik a maj­mok "országába. Kórházat ren- \ dez be és véget vet a járvány \pusztításának, majd visszatér \ otthonába. Az úton oda-vissza j és Afrikában is sok izgalmas \ és kacagtató kaland történik a doktorral, s hogy hivatásának mégis eleget tudott tenni, azt egyedül az állatok önzetlen és odaadó segítségének köszön­hette. A ma már szinte klasszikus számba menő gyermekregé- hyek értéke nemcsak a gro- teszkül mulatságos téma, ha­nem még inkább a főhős és kedvenc állatainak talpráesett, kitűnően egyénített jellemzé­se. A pénzzel mit sem törődő, csak szenvedélyes állatbarát­ságának élő, aranyszívű orvos emlékezetes figura. De hason­lóképpen nehéz elfelejteni a meseregény állatszereplőit is: az okos, fölényes Polinézia pa­pagájt, a mindig éhes, minden lében kanál Dab-Dab kacsát, a félénk Göb-Göb malacot, az önérzetes, de ugyanakkor, sze­mérmesen szerény Dzsip ku­tyát, Csi-Csi majmot, a kétfejű Huzivonit és az egész állatse­regletet. Benkö Sándor rajzai szemléltetően jelenítik meg a könyv mulatságos hőseit, vala­mint a történet legérdekesebb jeleneteit. (Móra Ferenc Ki­adó.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents