Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-24 / 199. szám

1958. AUGUSZTUS 24. VASÁRNAP re*» JIEC' säCfrfap Háromezerkétszáz szőlőfűrt egy tökén 1 A bajai tűzoltólaktanya ud­varában érik a termés a bá­rom szőlőtőkéből képzett óriáslugason. A több mint 30 éves tövek vesszőin most már több a fürt, mint a levél. Egyedül az Izabella-tőkén 3200 óriásfürtöt számoltak meg. Az egész lugas termésé­ből előréláthatólag több mint 15 hektoliter bort szűrnek hordókba. Megkezdődött a vadkacsázás a Hortobágyon Augusztus közepe óta mind nagyobb csapatokban érkez­nek vadkacsák a Hortobágy- ra, s esténként ezer számra lepik el a halastavak vizét, a nádasokat. A húzással egy- időben megkezdődött a Horto­bágyon a vadkacsa-vadászat. Á helybelieken kívül ebben az évben már távolabbi vidé­kek vadászait és külföldi ven­dégeket is várnak a pusztára. Lakásukról és ellátásukról az átalakított hortobágyi csárda­épületben gondoskodnak. A szilárd munkafegyelem az üzemnek és a dolgozónak egyaránt érdeke A közeli napokban tárgyalja majd a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Ü. V. üzemi tanácsa a gyár munkaerőgazdálkodá- sának helyzetét. A napiren­den belül bővebben kívánnak foglalkozni a munkafegyelem alakulásával. Fontos és szükséges ezt meg­tenni, mert bár a tavalyihoz viszonyítva az idei első félév­ben javult a munkafegyelem, valójában még mindig eléggé elgondolkoztató képet mutat­nak a számok és a tények. Az első félévben 37 igazolat­lan mulasztás történt. A tört­napi mulasztások révén ugyanennyi idő alatt 5700 óra esett ki a termelésből. Az év első felében történt 44 fe­gyelmi eljárás közül 35 eset­ben a munkafegyelem megsér­tése miatt kellett felelősségre vonni a dolgozót. A felelősség­re vontak közül egyet elbocsá­tottak. a többit alacsonyabb munkakörbe helyezték, csök­kentve ezáltal keresetüket is. E napirend tárgyalásának időszerűségét bizonyítja, hogy (Dinntjc — exportra A Kátai ÁJlami Gazdaság nemcsak a gabonatermesztés­ben, a szőlő- és gyümölcstermelésben müttft példát, hanem a ftinnyetermelésben is. A gazdaság 30 holdas dinnyetábláján most „szüretelnek”. A hevesi dinnyések ápolták, gondozták a dinnyeföldet és most megelégedetten néznek végig a gyom­mentes területen, amelyről naponta íí vontató hordja a ssent- mártonkátai állomásra a beérett gyümölcsöt. Az állomáson mázsálják az exportra szánt dinnyét. Vaszil László, a gazda­ság főkertésze ellenőrzi a mázsát, pontos-e a mérés, s utána lehet bepakolni a vagonba, amely a kátai dinnyét Német­országba, Ausztriába és Csehszlovákiába szállítja. A dinnyések és Vaszil elvtárs szerint a gazdaságnak több mint 30 vagon lesz a dinnyetermése, úgy, hogy ez az üzeniág igen-igen kifizetődik az idén és már tervezik, hogy jövőre is ugyanekkora területen termesztik. a félévet követően sem csökkent, ellenkezőleg, csupán július hónapban 66-ra emelkedett a fe­gyelmi felelősségrevoná- sok száma. Az üzem vezetői és az üze­mi tanács is az áldatlan álla­potot előidéző okok szigorú feltárásával akar gátat szab­ni a további lazulásnak. Bár elsősorban maguk a fegyelmezetlenkedők felelősek cselekedetükért, őszintén meg kell mondani, hogy a műszaki vezetőik jó része még ma sem lép fel kellő eréllyel és szigor­ral a munkafegyelem megbon- tóival szemben. Sőt, nem egy esetben tudtukkal mulaszta­nak, sértik meg a munkafe­gyelmet. így aztán olyasmi is előfordul, hogy a szigorú és következetes műszaki vezető­ket támadják erélyességük miatt. Ezek az emberek jogo­san kérnek támogatást a gyár társadalmi és vezető szerveitől. Jogosan teszik szóvá, hogy vonják felelősségre az olyan vezetőt, aki az iga. zolatlan mulasztást utó­lagos szabadság megadásá­val akarja leplezni. A gyár vezetői a jövőben megkövetelik, hogy a rendel­kezések értelmében a három napon túl igazolatlanul mu­lasztók ügyét adják át a vál­lalati ügyésznek. Többé nem fordulhat elő olyasmi, ami megtörtént legutóbb a ket­tes gyárrészlegnél; egy hó­napi igazolatlan mulasztás után adták át fegyelmi tár­gyalásra a munkafegyelem megsértőinek ügyét. A szabadságolási terveket sem tartják be a műszaki ve­zetők. 426 nappal több sza. badságot adtak ki a terve- I jj Zeitnél. Nem veszik eléggé fi­gyelembe, hogy a szabadságolási terv szo­rosan összefügg a terme­lési és a munkaügyi terv­vel és az ilyen „túltelje­sítés" komoly veszélyt je­lent, mert könnyen béralap túllé­péshez vezet. A vezetés a munkaidő jobb kihasználása érdekében igyek­ezik rendszabályozni az étke­zés és büfék nyitvatartási ide­jét, hogy kevesebb munkaidő vesszen kárba. Ehhez megint csak az szükséges, hogy a ve- . zelők munkájuk közben rend­szeresen ellenőrizzék a rendel- xezések végrehajtását. Az ilyen intézkedések is csak pa­píron maradnak, ha úgy viszo­nyulnak hozzájuk, mint az egyes gyárrészlegben az óra­ügyelet megszüntetéséhez. Ehelyett öltözőügyelet létesí­tését rendelték el, és ennek ellenére azt tapasztalták, hogy most már egyáltalán nem vé­geznek ellenőrzést. Az üzemi tanács munkáján kívül a társadalmi szervek se­gítsége is szükséges e fontos feladat megoldásához. A meg­oldás elsőrendű eszköze a meggyőzés. Ha megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy a mun­kafegyelem megbontó! az egész gyári kollektívának kárt okoznak, maguk a szorgalmas. lelkiismere­tes dolgozók is fellépnek a rendbontókkal szemben. Miután a munkás anyagilag is érdekelt a termelési tervek teljesítésében, nem hagyja, hogy könnyelmű emberek miatt károsodjon maga és csa­ládja is. _________ F. I. „ Bckeharang“ Fuzsijama japán külügymi­niszter pénteken átadta az ENSZ-ben ama 60 ország ösz- szegyűjtött pénzérméiből ké­szült „békeharangot”, amelyek 1952-ben az ENSZ tagjai vol­tak. A harangon, amelynek súlya körülbelül 116 kg, a kö­vetkező felírás olvasható: „Él­jen a beteljesült béke.” A néphatalom védelméért lij édesség: JUBILEUMI SZELET A KÖZÉRT tízéves fennál­lása alkalmából Jubileumi 1 szelet néven új édességet hoz I forgalomba. A csokoládés nu- j gát, amelynek árusítását már | megkezdték, 1,60 forintba ka­rül. A MAGYAR NÉPKÖZTAR­SASÄG fegyveres erőinek szent kötelességük védelmez­ni a dolgozó nép hatalmát, őr­ködni hazánk területi épsége, határaink sérthetetlensége fe­lett. Ifjúságunk előtt nincs magasztosabb feladat, mint te­vékenyen részt venni a szocia­lista haza védelmében. Szá­mukra is egészen közvetlen ér­deket jelent a haza védelmére való felkészülés. A fegyveres erőkön belül éppen azt a tu­dást szerzik meg, ami képessé teszi ifjúságunkat társadalmi rendünk, szocialista vívmá­nyaink védelmére. A fegyveres erők nem csu­pán katonai képzést adnak if­júságunknak. Az MSZMP ta­nításai alapján nevelik a fiata­lokat a szocializmust építő nép szeretetére, a párt és a kormány iránti odaadásra, a felszabadító Szovjetunió és a szocialista országok iránti test­vériségre, belső és külső ellen­ségeink gyűlöletére. A fegyve­res erők nagy gondot fordíta­nak a harcosok általános mű­veltségének növelésére és arra. hogy erősek és edzettek legye­nek. így a katonai szolgálat egyaránt hasznára válik a ha­zának és ifjúságunknak. T FJUSÄGUNK jelentékeny része felismerte már ezt. Megyénkben a KISZ és az MHS-szervezetek felvilágosító munkája nyomán több ezer fiatal nyert honvédelmi elő­képzést. A Pest megyében megtartott „honvédelmi nap” versenyeken részt vett több mint húszezer ember jórésze a most sorozásra kerülő fiatalok­ból állt. Ez, s még sok más példa igazolja: a párt, társa­dalmi és állami szervek mun­kája nyomán ifjúságunkban nő a haza védelméért való sze­mélyes felelősségérzet. A szo­cialista ország ifjúsága á haza védelmére való . felkészülést személyes ügyének tekinti. S a munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek, az egy­szerű emberek milliói hatalmá­Befejezte tanácskozását az első magyar anyagvizsgáló kongresszus Az első magyar anyagvizs­gáló kongresszus, amely há­rom napig ülésezett a Tudo­mányos Akadémián, szomba­ton délben dr. Gillemot László Kossuth-díjas, egye­temi tanár elnöklétével befe­jezte tanácskozását. Az el­hangzott előadások és viták alapján a kongresszus a ma­gyar anyagvizsgálat tudomá­nyának továbbfejlesztésére, az új anyagvizsgálati eljárások széleskörű terjesztésére több pontból álló határozatot foga­dott el. nak védelme valóban szemé­lyes ügy. Hiszen a fegyveres erők léte és egyre erősödő ereje az egyik biztosítéka a szocialista haza védelmének, a néphatalom erősödésének. Erre hívja fel figyelmünket az imperializmus által szított el­lenforradalmi lázadás tanulsá­ga is. 1956 októberében és az azt megelőző időben az ellenforra­dalom ideológiai és gyakorlati előkészítői, szervezői, az áruló Nagy Imre és elvbarátai külö­nös gondot fordítottak ,a fegy­veres erők szétzüllesztesére. S ez nem volt véletlen. Jól tud­ták, a fegyveres erők megbé­nítása elősegíti népellenes ter­veik valóraváltását, akadályoz­za a népi hatalom gyakorlá­sát. Számításaik jórészt bevál­tak. Mihelyt az ellenforradal­mároknak nem kellett tartani az előzőleg demoralizált fegy­veres erők egységes fellépésé­től, azon nyomban hozzáfogtak a népi hatalom szerveinek szétveréséhez. Megkezdték sa­ját hatalmi szerveik — az úgy­nevezett forradalmi bizottmá. nyok, munkástanácsok, stb. — létrehozását. Kezdetét vette a kommunista és haladó embe­rek üldözése, a nép által alko­tott vívmányok megsemmisí­tése. így halt a néphatalom vé­delmében hősi halált Vecsésről Hravati Károly őrmester, Érd­ről Koncz Imre tizedes, Kis- tarcsáról Navratik József őr­vezető, Pátyról ifj. Kovács Im­re honvéd és még sok más elv­társ. Nem az ellenforradalmá- roiton, hanem a néphatalomhoz hű erőkön, az internacionalis­ta kötelességét teljesítő Szov­jetunión, a szocialista országok testvéri “.segítségén múlott, hogy ma, az ellenforradalom után huszonkét hónappal a néphatalom erősebb, mint va­laha. Abban, hogy állami és társadalmi életünk ilyen gyor. san talpraállt, nem kis szere­pet játszottak a párt által új­jászervezett, a néphatalomért harcoló fegyveres erők. k KOMMUNISTÁK által vezetett és az ellenforra­dalmárok elleni harcokban megedződött fegyveres erők várják ifjúságunk legjobbjait. Bizonyos, hogy a holnap kezdő­dő sorozáson bevált fiatalok méltók lesznek a nép és fegy­veres erőink bizalmára, erejük­kel és tudásukkal helytállnak majd a népihatalom védelmé­ben, sikerrel védelmezik ha­zánkat, a Magyar Népköztár­saságot. Szikora István BELPOLITIKAI KRÓNIKA Auguszt S első felét bizo­nyos fokig az „uborkaszezon” jellemezte a belpolitikai élet­ben is. Nem történtek nagyobb szabású eseményeik, inkább a hétköznapok apróbb tetteiből állt össze a hét krónikája. Ezen a héten nem lehetett panaszra ok. Nagy jelentőségű események sora gazdagította a hét napjait, így igazán nem könnyű a krónikás dolga. Al­kotmányunk, azyúj kenyér ün­nepét ülte az ország népe. Ese­ménygazdag, emlékezetes ün­nep volt ez mindenütt. A bé­késcsabai nagygyűléstől kezd­ve, ahol Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese mondott beszédet, egé_ szén a legapróbb falvakig kicsi­nek ás nagynak egyaránt szívből szeretett, igazi ünnepe volt ez a nap. Az alkotmány, amely joghoz juttatta az évszázadaik igája alatt .görnyedő, sok-sok úri nemzedék zsarnokságát szenvedő népet, élő valósággá lett. Az ünneplők bárhová is tekintettek, mindenütt a meg­valósult alkotmányt látták, mindenütt eredmények, tettek hirdették, hogy nincs szégyell­ni valónk. Kedves vendégeket is fogad­tunk alkotmányunk ünnepén. Ezen a napon érkeztek ha­zánkba a békahajó utasai, hat ország békeharcosainak kül­döttei, akik fél Európát végig­látogatják, hogy mindenütt hirdessék a béke harcosainak hatalmas erejét, szilárd eltö­kéltségét a béke megvédésé­ben. A vendégek elégedettek' lehettek. Szabad ország szabad népének ünnepét láthatták, nem csinált ünneoet, hanem olyat, mely szívből jön, mely a nép szívének legmélyéből fa­kad. Az alkotmánynapi ünnepsé­gek sorozatában került sor a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség látványos vízibemutató­jára, s a nagysikerű repülő­napra, ahol tíz és tízezrek gyönyörködtek a szövetség tagjainak mutatás, komoly munkát igénylő gyakorlatai­ban. A haza védelmére való felkészülés nemcsak joga, ha­nem kötelessége is minden honpolgárnak. S bizonyára so­kan akadtak, akik a bemutató­kon szereztek bizonyságot: a magyar fiatalok nagy része be­csülettel készül is erre a fel­adatra. Igen nagy jelentőségű hatá­rozat látott napvilágot a héten. A Gazdasági Bizottság 1800 millióval felemelte az idei be­ruházási és felújítási tervet. Amikor a hároméves terv- javaslatot tárgyalta az ország- gyűlés, akadtak, akik kétkedve húzogatták a szájuk szélét. Akadtak, akik arról beszéltek, hogy sokféle tervről hallottak ők már, melyekből nem lett valóság. Nos, a kétkedőket nemcsak az országgyűlés ko­moly, felelősségérzettől átha­tott vitája győzhette meg, ha­nem ez a határozat is, mely nemcsak „kézzelfoghatóbb", hanem tekintélyes summát is jelent. Igaz, ekkora összeg sem jelenti azt, hogy egycsapásra minden rendbejön népgazdasá­giinkban, de hogy gyorsabb, s kamatozóbb lesz a fejlődés, az bizonyos. Megfontolt és megalapozott gazdaságpolitikánk nemcsak az ellenforradalmi károk gyors helyreállítását tette lehetővé, hanem azt is, hogy olyan ala­pokat teremtsünk, melyek gyorsabbá és eredményesebbé teszik további előrehaladásun­kat. S ime, már jelentkeznek sorjában az eredmények. Hi­szen ahhoz, hogy 1800 millió­val többet ruházhassunk be, az kellett, hogy bizonyos terü­leteken jobb eredményeket ér­jünk el a betervezettnél. S ha minden területen sikerül jobb eredményeket elérnünk a te—doevettnél, s ha ezeket az eredményeket sikerül tartóssá tennünk, akkor nem lehet két­séges, hogy ki lesz a haszon- élvezője ennek: a dolgozó nép, mely nemcsak szavakkal he­lyesli, hanem tettekkel is tá­mogatja a párt és a kormány célkitűzéseinek sikeres meg­valósítását. Felháborító banditatámadás kavarta fel a közvéleményt a héten. Két elvetemült disszi- tíens fegyveres támadást inté­zett berni követségünk ellen. Nos. a magyaros vendégszere­tet most sem maradt el. Hi­szen ilyen ..vendégeket” amúgy kuruc módra illik fo­gadni. Követségünk tagjai tel­jes joggal nyúltak fegyverhez s a rendőrök megérkeztéig sakkban is tartották a bandi­tákat. Egész népünk felháboro­dását fejezte 'ki a Külügymi­nisztérium jegyzéke, mely nemcsak a két bandita tettét ítélte el, hanem rámutatott arra is, hogy a banditák háta mögött olyan körök állnak, melyek működése semmiként nem egyeztethető össze a svájci állam semlegességével. A banditák börtönbe kerültek. De népünk megvetése, s ha­ragja nemcsak feléjük irá­nyul, hanem elsősorban azok felé, akik ilyen kicsinyes al­jasságokkal igyekeznek hangu­latot kelteni a Magyar Nép- köztársaság ellen, akik már csak a banditizmusban teste­síthetik meg a néphatalom el­leni haragjukat, s gyűlöletü­ket. A szakszervezetek a héten Tartották a III. országos bizal­mi tanácskozást. A szerve­zett munkások legjobbjainak találkozója jelentős esemény. Nemcsak azért, mert számot vetnek eddig végzett munká­jukkal, hanem azért is, mert a tanácskozás hosszabb időre megszabja a szakszerve­zet: mozgalom feladatait, s a szocializmus építésében a leghatalmasabb erőt a szer­vezett munkások hatalmas tá­bora jelenti. A tanácskozáson felszólalt Marosán György elvtárs is. aki régóta tartó vi­tához fejtette ki a kormány, a párt álláspontját, amikor meg­állapította: minden erővel megteremtjük a fizikai munka becsületét, s megköveteljük mindenkitől a kétkezi dolgo­zókkal szembeni tiszteletet. A bizalmiak, a szakszervezeti mozgalom sokat próbált, sqk harcban edzett tagjai felszóla­lásaikban aláhúzták: a szer­vezett munkások hatalmas tá­borára bizton számíthat pár­tunk és kormányunk, az üze­mekben, a gyárakban azoké a szó, akiket illet: a becsületes, a nép ügyéhez hű munkásoké. A csábosok ideje lejárt. Azok is, akik az ellenforradalom idején hangoskodtak, ma már szégyenkezve látják be téve­désüket, s azon igyekeznek, hogy munkával hozzák hely­re azt, amit a nép ügye ellen vétettek. A hétín napvilágot láttak a Magyar Szocialista Munkás­párt művelődési politikájának irányelvei. Rövid idő alatt ez már a második dokumen­tum, mely bizonyítéka annak, hogy a párt, szakítva az el­múlt évek káros gyakorlatával, elmélyülten elemzi mai éle­tünk különböző területeit, s az ideológiai munkásság egyben a gyakorlat jobbátételét is elősegíti. A „népi” írókról megjelent állásfoglalás is széles vitát eredményezett, melynek hullámai jelenleg is mind szélesebbé válnak. Nem kétséges, hogy a művelődési politika irányelvei, melyek 3z egész országot érintik, me­lyek szinte kivétel nélkül min­denkire, így vagy úgy, de vo­natkoznak, még szélesebb, s még termékenyebb vitát vál­tanak majd ki. Az irányelvek mélyen, ala­posan elemzik az eddig meg­tett utat, s a jelenlegi helyze­tet. A tényekkel való bátor szembenézés egyik biztosítéka annak, hogy a továbbindulás helyes, jó irányban történik. De még biztatóbb biztosíték erre az, amit az irányelvek feladatként jelölnek meg. Egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni a világot, nem lehet mindent jobbá, szeb­bé tenni. S az irányelvekben egy szó sincs, mely szemkáp­ráztató eredményekre, „kira­katra” törekedne, ösztönözne. Az alapos, körültekintő mun­kának azonban megvan az alapja. Amit eddig tettünk,' jó alap arra, hogy gyorsabban, s kevesebb zökkenővel indul­hassunk tovább. Kulturális életünk helyzete, jövője min­denkit érdekel, hiszen a kul­túra 'közkinccsé és közüggyé vált, s minden bizonnyal szé­les, alapos vita indul meg mindenütt. A vitát tettek­nek kell követniük, hiszen a tettek adják meg a szavak hi­telét. Most már ,a „lentieken” múlik, hogy az irányelvek gyakorlati megvalósulása mi­lyen sikerrel jár. Dús volt a héten az esemé­nyek virágerdeje. Nehéz cso­korba szedni. Az apróbbakra már hely sem jut. De vajon kell-e azokat is felsorolni, ami­kor napról napra saját éle­tünkben érezzük hatásukat? Annak, hogy olcsóbb lett a vaj. csak friss kenyeret áru­síthatnak a boltokban, s így lehetne folytatni a felsorolást tovSbb. Elégediünk meg az­zal. hogy gazdag eseményter- rnést „takaríthattunk be” a héten. S reméljük, ion a folytatás. M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents