Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-22 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI n. ÉVFOLYAM, 197. SZÄM ÁRA ŐO FILLÉR 1958. AUGUSZTUS 23. PÉNTEK Augusztus 29-én összeül a megyei tanács VIDÁMAN, BHAKODÁSSAl liNNlPILTlMEGítNKAlALKOTMÁNYNAPJAI Horváth András elvtárs beszéde Tápiószentmártonban Felszólalt az ünnepi gyűlésen Cservenka Ferencné elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja Több mint száz lovasból álló bandérium vonult fel a nagykőrösi ünnepségen Monor dolgozói a járási pártház udvarán gyűltek egybe, hogy meghallgassák Kovács Béla elvtárs. a megyei párt- bizottság másodtitkárának ünnepi beszédét A kőröstetétleni új kenyér, amelyet az asszonyok ajándé­koztak a megyei nőtanács kiküldöttjének A farmosi népi együttes tánca A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnap tar­totta meg szokásos ülését, amelyen megtárgyalta az augusztus 39-i tanácsülés anya­gát. A jelentést előzetes meg­vitatásra Dajka Balázs elnök- helyettes terjesztette be az 1958. évi város- és községfej­lesztési tervek végrehajtásáról. Ezután Kun Ferencné előter­jesztésére a végrehajtó bizott­ság megtárgyalta az 1958. első félévi vállalati mérlegbeszámo­lókat. A továbbiakban szoká­sos folyó ügyeket tárgyalt a végrehajtó bizottság és Szabó Károly elnök javaslatot tett az 1958. augusztus 29-i megyei ta­nácsülés napirendjére. A vég­rehajtó bizottság az elnök ja­vaslatát elfogadta és elhatá­rozta, hogy a megyei tanács­ülést e hó 29-re a megyei ta­nács nagytermébe összehívja. A békehajók utasait köszöntötték a szfállnvárosiak ' Annak hírére, hogy csütörtö­kön délután a nemzetközi békeharc legjobbjaival Sztá- linváros alatt halad el a Fel- szabadulás és a Deák Ferenc hajó, nagy tömeg gyűlt össze a béketábor népeinek zászlaival díszített sztálinvárosi hajóállo­máson. Mivel a két hajó nem állt meg, hanem tovább haladt Mohács félé, a parton állók kendőket lobogtatva integettek • békehajók utasainak Befejeződött l szakszervezeti bizalmiak országos tanácskozása A III. országos bizalmi ta­nácskozás szerdán reggel a hozzászólásokkal folytatta munkáját. Készt vett a meg­beszélésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak és Központi Bizottságá­nak tagja, valamint a hazánk­ban tartózkodó norvég szak- szervezeti küldöttség is. A tanácskozás javaslatot tett a SZOT elnökségének, amelyben a bizalmik feladatát határozták meg. • A feladatok megjelölésén túl a tanácskozás kérte a SZOT elnökségét, hogy köte­lezze a szakszervezetek köz­ponti vezetőségeit, a szakszer­vezeti bizottságokat többek között a bizalmik rendszeres irányítására, tájékoztatására és arra, hogy a fontosabb döntések előtt kérjék ki a bi- zalmik véleményét, javasla­tait is, 1 A III. or«zágos bizalmi ta­nácskozás szerdán délben So­mogyi Miklósnak, a SZOT el­nökének zárószavával ért vé­gét. Már a kora reggeli órákban benépesedtek a Tápiószent- márton felé vezető utak: fel­lobogózott teherautók, a nem­zet színeivel díszített motorke­rékpárok és kerékpárok, virá­gos szekerek végtelen, sora vitte a környék ünneplő ruhás népét az ünnep: díszbe öltö­zött községbe, hogy részt ve­gyen ott az alkotmány és az új kenyér ünnepén. A gyönyö­rűen dekorált szentmártoni ta­nácsháza hatalmas udvara szűknek, bizonyult a szakadat­lanul érkező ünneplő tömegek befogadására. Közel három­ezer főnyi közönség szorongott az udvaron, de sok százan szo­rultak ki az utcára és ott gyö­nyörködtek a környékbeli köz­ségek népének színes felvonu­lásában. A legnagyobb sikere talán a szomszédos Farmos község­nek volt, ahonnan több száz főnyi küldöttség érkezett az ünnepségre. A farmosiak me­netét festői szépségű lovasban­dérium vezette. A fényesszőrű lovakon magyarruhás legények és lányok érkeztek: a farmo­si népi együttes tánc- és énekcsoportjának tagjai. Négy. zászlókkal, pántlikákkal, virágfüzérekkel díszített ha­talmas kocsi követte a bandé­riumot a négy évszak szimbó­luma. A kocsikon hatalmas kosarakban a föld termése: rózsapiros kenyércsudák, pom­pás gyümölcsök, paprikafüzé­rek és minden más, mi „szem szájnak kellemes”. Az ünnep­lő tömeg lelkes tapssal üdvö­zölte a festői felvonulást. A tanácsháza udvarán álló szabadtéri színpadra pontosan ünnepi beszédét mondja tíz órakor vonult fel a nagy­gyűlés elnöksége. Varga Jó­zsef, a Hazafias Népfront helyi elnöksége nevében köszöntöt­te a közönséget, majd a Him­nusz eléneklése után magyar ruhás lányok és asszonyok je­lentek meg az emelvény előtt és ékes rigmusok kíséretében átnyújtották a község dol­gozó népének szimbolikus ajándékait a nagygyűlés elnökségének: nenvzetiszí- nü szalagokkal átkötött, malomkerék nagyságú ke­nyereket és a „bőség fá­ját“ rajta hatalmas szőlő­fürtök, körték, kristály­üvegben csillogó bor, búza­kalászokból készített mű­vészi emlékek. Hasonló ajándékokkal je­lentkezett az emelvénynél a tápióbicskeiek és a tápiósze- csőiek színes küldöttsége. Egy pirospozsgás szecsői menyecs­ke ezzel a verssel nyújtotta át a község ajándékát: Ö bor. új kenyér. Aki ilyet eszik, Nagyon sokáig él. Az ünnepi beszédet Horváth András elvtárs, a Pest megyei pártbizottság első titkára mondotta. Párhuzamot vont az úgynevezett „ezeréves al­kotmány“ és a népköztársaság kilenc évvel ezelőtt megalko­tott alkotmánva között. A rég: alkotmány az úri Magyaror­szág. alkotmánya volt, amely mindig az uralkodó osztály ér­dekeit szolgálta. Az új alkot­mány, amelyet az ország fel­szabadult népe alkotott, első paragrafusában leszögezi, hogy Magyarország népköztársaság, a munkások és a dolgozó pa­rasztok állama, amelyben min­den hatalom a dolgozó népé. A régi alkotmányt a ma­gyar urak egy évezreden keresztül úgy tákolták össze, hogy a népnek sem joga, sem szabadsága, sem földje ne legyen, viszont a maguk számára biz­tosítsák a nép elnyomásának eltiprásának, kizsákmányolá­sának a jogát. Ennek az ezer­éves alkotmánynak a szelle­mét mutatják meg azok a módszerek, amelyekkel a sza­badságért jogaiért, megélhe­téséért fölkelő jobbágyságot vérbefojtották igen sokszor a történelem során. Az 1919-es ellenforradalom idején Hor- thyók azt hirdették, hogy az ezeréves alkotmány visszaállí­tásáért szálltak síkra. Hogy mit jelentett ez. azt a megyei levéltárban őrzött csendőri és szolgabírói jelentések érzékel­tetik. De érzékelteti a megyei törvényhatósági bizottság tag. jainak névsora is, amelyből kiderül, hogy ebben a testület­ben a megye dolgozó népét sok ezer holdas grófok, bárók, főpapok és iparmágnások „képviselték”. Ezeknek a levitézlett nagyuraknak egy része ma is itt él az országban, munkásrubába öltözve ócsárolja a demokratikus államrendszert. Másik részük a nyugati impe­rialisták zsoldjában a nyugati országokban szervezkedik és uszít a népi államhatalom el­len. A Horthy-féle alkotmány- védelem eredményeiről tanús­kodik a statisztika is. 1938- fcan Pest megye területén 131 950 mezőgazdasági mun­kás és cseléd élt egyetlen talpalatnyi föld nélkül és negyvenezer volt a munkanél­küliek száma. A zsírfogyasz­tás átlaga 18 kiló volt, ma 22, a tojásé 81 darab, ma 123, a cukoré 10 kiló, ma 25. Az ország területén 87 tüdő­gondozó volt, ma 184 van. 1938-ban 285 középiskola volt 52 ezer hallgatóval, ma 500 van, 130 ezer hallgatóval. Volt tízezer egyetemi hallgató, ma 38 ezer hallgatója van egye­temeinknek. A főiskolák hall­gatói közül csak három szá­zalék volt a munkás- és pa­rasztgyerek, ma hatvan szá­zalék. A nép állama öt és félmillió hold termőföldet osztott szét a parasztok kö­zött. Horváth elvtárs a sok ezer főnyi közönség lelkes tapsai közben felsorolta azokat a nagy jelentőségű szociális in­tézményeket, amelyeket a népköztársaság hívott életre a dolgozó nép érdekében, majd kifejtette, hogy a nyugaton ágáló, levitézlett magyar urak ezt a rendszert szeretnék meg- dönteni és imperialista gaz­dáik azért pénzelik őket, mert attól félnek, hogy saját népeik is, látva a mi ered­ményeinket. előbb-utóbb a mi utunkra, a béke és a ' szocializmus útjára térnek. — Mi nem felejtjük el a múltat — fejezte be anagy tet­szés közben ünnepi beszédét Horváth András elvtárs —, mi nem felejtjük el 1919-et és 1956-ot. A mi népünk nem alkuszik, könyörtelenül le­sújt azokra, akik kezet emel­nek országunkra és alkotmá­nyunkra! Cservenka Ferencné eiv- társnő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a párt és a kormány üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés kö­zönségének, a szentmártoniak- nak, a hétköznapok hőseinek, akik a maguk munkaterületén a maguk munkájával építik a szocialista Magyarországot. — A dolgozó nép segítsége nélkül nem tudnánk megvaló­sítani szocialista programun­kat — mondotta beszédében. — Az önök munkája bizonyít­ja. hogy a magyar nép végér­vényesen leszámolt az ellenfor­radalommal. Kívánom, hogy Pest megye dolgozói továbbra is eredményesen munkálkod­hassanak és törekvéseiket to­vábbra is siker koronázza. A nagyhatású felszólalás után megkezdődött a változa­tos kultúrműsor, amelynek be­vezetőjeként a farmosi asszo nyok és lányok színes kül­döttsége átnyújtotta a község (Folytatás a 2. oldalon) A nagygyűlés közönségének egy része Horváth András elvtárs

Next

/
Thumbnails
Contents