Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

PEST MEGYEI V/lJg PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^C illan II. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1958. AUGUSZTUS 20. SZERDA ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN Irta: Csata László, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnöke A hazáník felszabadulása óta eltelt idő alig haladja meg a 13 évet. Ez valóban rövid idő egy nép történe­tében, s mégis, ma már csaknem minden hónap ma­gában foglalja valamelyik tör­ténelmi jelentőségű esemé­nyünk évfordulójának nap­ját. Ilyen nap augusztus 20-a, alkotmányunk törvénybe ik­tatásának évfordulója is. Ez idén immár kilencedszer ün­nepeljük ezt. öz évfordulót és az évek múlásával egyre nyilvánvalóbbá válik dolgo­zó népünk előtt, hegy alkot­mányunk minden betűje élő valóság. Ez az oka annak, hogy a dolgozók évről évre na­gyobb jelentőségűnek látják ezt az ünnepünket és éppen ezért egyre bensőségesebben ünneplik meg. Alkotmányunk, az 1949. évi XX. törvény egyrészt rög­zíti a felszabadulástól kihir­detéséig elért eredményein­ket, másrészt előremutat és kijelöli előrehaladásunk út­ját. Megszabja az állampol­gárok jógáit, kötelességeit és intézkedik az államhatalmi szervek tevékenységeiről is. Második paragrafusának má­sodik bekezdése így szól: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dol­gozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyako­rolják a hatalmat.’1 EbbeVi a két mondatban népi demokrá­ciánk legdöntőbb elvi kérdése van lefektetve, hiszen ma — amikor a kapitalista világ- rendszer hanyatlóban van és a szocialista világrendszer egyre erőteljesebben fejlődik ■— az egyes államok hovatarto- zandóságát az dokumentálja, hogy kinek a kezében van a hatalom. A kizsákmányoló kisebbség bitorolja-e még, vagy már a túlnyomó több­ségű dolgozó nép ragadta magához. Hazánkban ez a kérdés al­kotmányunk kihirdetésének napján már el volt döntve. A Szovjetunió áldozatos fel­szabadító harca, a fasiszta had­seregek ellen kivívott győzel­me és későbbi állandó gazda­sági, politikai és erkölcsi se­gítsége lehetővé tette, hogy ezt a kérdést eldöntsük. Dol­gozó népünk, sorainak élén nagyszerű munkásosztályunk­kal, pártunk irányításával és szívós szervező munkájával, a belső reakciós erőkkel ví- a vott szakadatlan harcban fo- I kozatosan magához ragadta a 1 hatalmat. Ez az állandó és követke- | zetes harc egyre közelebb vit- 1 te egymáshoz a két munkás- | párt tömegeit. így a két párt 1 egyesülése után a mind job- | ban megszilárduló munkás-1 egység és a köréje tömörülő | demokratikus erők összefogd- | sának eredményeként az 1949- 1 ben megválasztott országgyű-1 lés, mint az államhatalom 1 legfelsőbb szerve, véglegesen | kezébe vette a központi ha- | talmat és első nagy hord- 1 erejű ténykedéseként megal- | kotta alkotmányunkat, a nép- l hatalom alaptörvényét. A későbbiek folyamán sor \ került a helyi államhatalmi % szervek megválasztására és \ a dolgozó nép fiai és leányai § közül egyre többen kerültek | felelős posztra. így vált va- | lósággá alkotmányunknak az \ a mondata, hogy „A Magyar | Népköztársaságban minden | hatalom a dolgozó népé.” Az ellenforradalom óta el- 1 telt idő alatt napnál világo-§ sabban bebizonyosodott, hogy f dolgozó népünk — elenyá-1 szően csekély kivételtől eite- I kintve — híve népi demokrá- 1 ciánknak és segíti a szocializ­mus építését. Ha ez nem így volna, akkor a baráti né­pek minden segítsége elle­nére sem sikerült volna ilyen rövid idő alatt konszolidálni gazdasági és politikai helyze­tünket. Nyilvánvaló, hogy így volt ez 1956 októberében is, mégsem tudtuk harcba vinni kétségtelenül meglevő erőnket az ellenforradalmárok ellen, mert az államhatalom és a honvédelem néhány igen fon­tos posztján a néphatalom árulói voltak, akik ezt meg­akadályozták, nem beszélve az ellenforradalmárok tetsze­tős jelszavairól, amelyekkel megzavarták a dolgozókat. Sokkal nagyobb éberségre és igen kemény kézre van tehát szükségünk a néphatalom vé­delmében, hogy 1956 októbe­re meg ne ismétlődhessék töb­bet. Ez a kísérlet nagyon élesen a szemünk elé vetítet­te azt, hogy a külső és bel­ső reakció nem adta még fel a harcot. Éppen ezért sem­miképpen nem adhatunk fó­rumot ak ellenséges elemek­nek és a nép hatalmát fel kell használnunk arra is, hogy a meg-megbúvó belső reakciót megsemmisítsük. Ez persze nem könnyű feladat, mert ezek a sötét .. erők egyre in­kább a háttérből irányítják manővereiket. Éppen eTért szé­leskörű . társadalmi összefo­gással kell segítenünk erre hivatott szerveink munkáját. Ennek a társadalmi összefo­gásnak megszervezése Haza­fias Népfront-bizottságaink alapvető feladata. Hároméves tervünket csak békés körülmények között tudjúk megvalósítani. Amikor népfront-bizottságaink tagjai ennek érdekében munkálkod­nak, mindig számoljanak az ellenség tevékenységével is. Gondoljanak arra, hogy 1950 őszén milyen óriási károkat okozott népünknek az ellen­ség. Kíméletlenül le kell tehát lepleznünk még a leg­csekélyebbnek látszó ellensé­ges tevékenységet is. Ne fe­ledjük, hogy a néphatalom szilárdsága és az alkotmány­ban lefektetett elvek köl­csönhatásban vannak egy­mással. A szilárd néphata­lom, az egész dolgozó nép egysége a biztosíték arra, hogy alkotmányunk továbbra is élő valóság lesz. ft'agy ä keletje a bútornak, motorkerékpárnak, mosógépnek a kétnapos ceglédi ünnepi vásáron Tegnap már a kora reggeli órákban több száz ceglédi és vidéki látogató várakozott, hogy megnyíljon á kétnapos ceglédi ünnepi vásár. A keres­kedelmi dolgozók többnapos munkájának köszönhető, hogy kedden reggelre a pavilonok bőséges árukészlettel várták a vásárlókat. Nyolc órakor — az ünnepé­lyes megnyitó idejére — a vá­sár valamennyi pavilonját el­lepték a vásárlók. Különösen nagy volt az érdeklődés a szőnyegek, a motorkerékpárok, a kerék­párok, mosógépek, hordók és a szőlőprések iránt. A közönség több mint 25 mil­lió forint értékű áru között vá­logathatott. Válogatott is, mert 10 órára már hat motorkerék­pár, több mint egy tucat ke­rékpár és három mosógép kelt el. Az árűbőségre jellemző, hogy az egyes vásári utcák­ban szinte kerékpárerdők áll­nak a pavilonok előtt. Természetesen nem kerülik el a földművesszövetkezetek és a vendéglátóipari vállalatok lacikonyháit, éttermeit sem a látogatók. Már a délelőtti órák­ban sorban álltak a helyért. Különösen az Abonyi Föld- | művesszövetkezet laci- § konyhája körül nagy a | forgalom. Ugyanebben az időben nyílt | meg a városi tanács épületé-§ ben a bútorkiállítás és ünnepi 1 vásár. A Nagykőrösi Faáru-1 és Dohányzóeikkgyártó Válla-1 lat bútorait különös me-gelége-1 déssel fogadta a vásárló kö-1 zönség, mert a Német Demok- | ratikus Köztársaság és Cseh-1 Szlovákia bútoripara mellett | a nagykőrösiek igazán reme- | keltek. A bútor iránt nagy a keres- | let, a Cegléd és környéke | Népbolt Vállalat ezért gondos- | kodott a bőséges raktárkészlet- í rőh I e lei új kényéit ÜNNEPEL A MEGYE Jelentések a ráckevei járás öt községéből Az alkotmánynapi ünnepsé­gek már tegnap megkezdőd­tek. A ráckevei járás üzemei­ben, gyáraiban a délutáni órákban emlékeztek meg Megkezdődött a III. országos bizalmi tanácskozás A Szakszervezetek Országos Tanácsa augusztus 19-re és 20-ra tanácskozásra hívta ösz- sze a szervezett dolgozók leg­közvetlenebb képviselőit, a szakszervezeti bizalmiakat az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Otthonába. A kétnapos megbeszélés kedden reggel fél 9 órakor kezdődött, ame­lyen ' több száz bizalmi, gaz­dasági vezető, igazgató, mű­vezető vett részt. Jelen volt a tanácskozáson Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT el­nöke, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Sándor József, az MSZMP párt- és tömegszer­vezeti osztályának vezetője, valamint az indonéz szakszer­vezeti küldöttség tagjai. A tanácskozást Vas-Witteg Miklósnak, a SZOT alelnöké- nek üdvözlő szavai nyitották meg, majd Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondott beszá­molót. Szeptember 1-én kezdődik az új tanév Az általános iskolákban a javító- és osztályozó vizsgák, valamint a pótbeiratások augusztus 27-én és 28-án lesznek. A gimnáziumi pótbeiratásokat augusztus 29-én és 30-án tart­ják. Az általános és középiskolákban az 1958—59. oktatási év tanévnyitó ünnepélyeit szeptember 1-én rendezik. Az első tanítási nap szeptember 2. alkotmányunk születésé­nek 9. évfordulójáról. A járás minden községében nagyon sok ipari munkás dol­gozik, akik a mai napon együtt ünnepelnek községük lakosai­val, a tsz-ek, gépállomások dolgozóival. Délegyházán ina ünnepük a község fennállásának 10. év­fordulóját. Az ünneplő közön­ség a tanácsháza előtt gyüle­kezik és délelőtt 10 órakor meghallgatják Komár László­nak, a járási tanács titkárának ünnepi beszédét. A beszéd után kerül sor a község másik nagy eseményére; ünnepélye­sen felavatják az új kétkemen- cés péküzemet. A Csepel Autógyár mun­kásainak küldöttsége fel­keresi a község lakosságát, termelőszövetkezeti tag­jait és ajándékokkal ked­veskedik. A dolgozó parasztok új ke­nyérrel és kedves műsorral vendégelik meg a munkájuk­ban sokat segítő munkásokat. A közös ebéd után a délutáni órákban sport, és kultúrműsor szórakoztatja a megjelenteket, majd reggelig tartó tánccal zárják az ünnepi napot. Lórév községben is már teg­nap este megkezdődött az ün­nepség-sorozat. Ünnepélyes ke­retek között felavatták a me­gye talán legkisebb községé­nek régi vágyát, a nagyrészt társadalmi munkával két évig épített, csaknem egymillió fo­rintot érő községi kultúrott- hont. Becseics Ljubomir ország- gyűlési képviselő, a kis község szülötte adta át rendeltetésének a kultúr- fcázat és Ő tartotta az ün­nepi megemlékezést alkot­mányunk évfordulóján. Áz ünnepségén részt 'vettek, a járás vezetői, a járás üzemei­nek munkásküldöttei is. A he­lyi, országszerte ismert dél­szláv népi együttes adott nagy­sikerű műsort, majd utána reggelig tartó tánccal zárták a kedves napot. A mai napon folytatják a vidám szórako­zást. Szigetszentmiklóson a köz­ség lakosai együtt köszöntik az alkotmány ünnepét a Csepel Autógyár dolgozóival. A Kék tó környékét gyönyörűen fel­díszítették és ma délelőtt tíz órakor Bállá Balázs, a megyei KISZ-bizottság titkára tartja az ünnepi beszédet. A beszéd után a j'«rás 20 tagú parasztküldöttsége új kenyérrel kedveskedik munkástestvéreinek. A közös ebéd után a délutáni órákban kultúrműsor és vi­dám sportesemények szórakoz­tatják az egybegyűlteket. Kiskunlacházán kivételesen nem délelőtt, hanem délután kerül sor a, pompásnak és nagyszabásúnak ígérkező ün­nepségre. A község lakosain kívül részt vesznek ezen üze­mi dolgozók, valamint a helyi gépállomás kollektívája is. Nagy Elemér, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tit­kára lesz az ünnepi szónok. Vacsora után fővárosi művészek is fellépnek a szórakoztató műsorban, majd a szabad téren reg­gelig táncolnak. Dömsödön délelőtt 10 órakor a sportpályán ünnepelnek a község lakosai. Ila Imre ta­nácstitkár beszédének meg- hallgatása után a Petőfi-fánál, a sportpályán érdekesnek ígérkező sportműsor és kultúr­műsor várja a vendégeket, A jegyespár, Balogh Irénke és Balassa Sándor az anya­könyvvezető előtt Tizenkét pár ropja az Ecseri lakodalmast a Lenin körúton (Gábor Viktor felvételei) i Olcsóbb lett a márkás vaj is | A Belkereskedelmi Minisz- ! tériuin tájékoztatása szerint | augusztus 20-tól a 80 százalé- ! kos zsírtartalmú vajon kívül | leszállítják az úgynevezett | márkás vaj kilogrammonkénti | árát is. A 82 százalékos zsír- ! tartalmú márkás vajat augusz- ! tus 20-tól kilogrammonkénti | 72 forintos ár helyett 61 forin- I tért árusítják. Sextri íaköda/őfiL ^ptiten várost. S az ecseriek eljöttek, i száznál több tagú népviselet- \ be öltözött lakodalmas menet I vonúlt a VII. kerületi anya-1 könyvvezetőhöz. Az ecseriek- j nek és a fővárosiaknak egy- \ aránt szép élmény volt. tartsanak itt Pesten egy lako­dalmat, ismertessék meg ré­gi szép népszokásukkal a fő­rendezett. Meghívták a lako­dalmas táncukról és szép nép­viseletükről híres ecserieket, aj épviseletbe öltözött párok L ’ ropják a táncot a Lenin körúton, hófehér szoknyás, gyöngyös, főkötős lányok éne­ke csendül a pesti utcán. A VII. kerületi Tanács és a Ha­zafias Népfront jólsikerült, kedves falu—város találkozót

Next

/
Thumbnails
Contents