Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-19 / 195. szám

1958. AUGUSZTUS 19. KEDD rtsrt MECKEI k/Cirlap Mit kap az ifjúság a háromé vés tervtől? Lényegében egész három­éves tervünk mintegy 32 mil­liárd forintos beruházásával, az ifjúságé is. Az ifjúságé ez a terv az ipar 47, a mezőgaz­daság 11,5, a közlekedés 12,5 és a lakásépítés 12,5 százalékos részesedésével. Kérdezőinket mégis inkább az érdekli, mi­lyen intézkedések születnek a hároméves terv során, melyek követlenül érintik ifjúságun­kat A hároméves tervet tanul­mányozva mindenekelőtt a le­hetőségek további növekedése szembetűnő. A tervek végre­hajtásával párhuzamosan új munkaalkalmakat teremtünk. Kilencvenezer új munkáskéz szükséges a tervidőszak alatt. A fiatalokat elsősorban a hír­adástechnikai ipar és a mű­szeripar jelentős fejlesztése érinti. A két iparágat nyugod­tan nevezhetjük az ifjúság ipa­rának. A híradástechnikai ipar 72 százalékos, a műszergyártás 62 százalékos fejlesztése sok új munkaalkalmat és nem cse­kély fejlődési lehetőséget je­lent ifjúságunk számára. TJj munkaalkalmat jelenít a imás iparágakhoz tartozó üze­mek bővítése is. Űj munkás­kezekre lesz szükség a Dunai Vasmű tovább bővülő henger­művében és kokszolóművében, a fejlődő Lenin Kohászati Mű­vekben, a gyarapodó Borsodi Vegyikombinátban, a Szent­endrei Papírgyárban és még hosszan lehetne sorolni azok­nak az üzemeknek a nevét, ahol új munkaalkalomra lel­het majd sok fiatal fiú és lány. A mezőgazdasági beruházá­sok elsősorban a nagyüzemi belterjes gazdálkodás elősegí­tését‘célozzák. Bizonyos beru­házások ennek érdekében már megtörténtek (pl. megvannak a gépállomások). A hároméves terv során a kiegészítő beru­házásokra kerül Sor. Mi az, ami ezekből ifjúságunkat érinti? A belterjes gazdálkodásban jelentős helyét foglal el a ba­romfi tenyésztés. Hároméves tervünk során jónéhány kelte- főállomás épül, például Békés­csabán, Jászberényben, Debre­cenben és Nyíregyházán. Sok fiatal jut majd kereseti lehetőséghez a felépülő új magtisztító telepeken és mag­tárakban. Ilyen telep épül a tervidőszakban többek között Dombóváron, Szarvason és Tá- piószetém. Sok falusi fiatalt érdekelnek a gépelt. Ezek számára is bő­vül a munkaalkalom, mert egyenként másfél milliós költ­séggel új gépjavító műhelyek épülnek, például a solti, a vá- mospércsi, a gyomai, a jász- kiséri és a móri gépállomáson. A falusi ifjúság üzemeinek lehetne nevezni a hibridkuko­rica feldolgozó üzemeket. Gondolt kormányzatunk az egészen fiatal korosztály, a 14—iG évesek foglalkoztatott­ságának megoldására is. Az általános iskolát idén elvégzett és tovább nemi tanuló fiatalok munkábaállítása érdekében nyolcmillió forint támogatást nyújt. Azok a fiatalok, akik betöltötték 14. életévüket és nem iskolakötelesek, felvételt nyelhetnek a vállalatokhoz hatórás vagy ennél rövidebb, de legfeljebb négyórás mű­szakra. A hatórás műszakosak 500 forint, a rövidebb ideig dolgozók arányosan kevesebb, de legalább 350 forint munka­bért kaphatnak havonta. Első­sorban a gyárban dolgozók gyermekeit veszik fel ilyen munkára. Nagy segítség ez ál­lamunktól. Most üzemeinken és a fiaitalokon a sor, hogy valóra váltsák ezt a rendelke­zést. A foglalkoztatottság bővü- , lése mellett a tanulási lehetőségek is számottevően bővülnek. A hároméves terv alatt 3500 új általános iskolai tanterem és 80 új középiskolai tanterem épül. Jövőre fejezik be pél­dául a budapesti Fiastyúk ut­cai 12 tantermes általános is­kolának építését, Már az idén 500 általános és 40 középiskolában kezdik meg a politechnikai oktatást. Erre a célra ebben az eszten­dőben 11 millió forintot ad államunk. A következő évek­ben fokozatosan mind több és több iskola tér át a gyakorlati oktatásra. Az ilyen iskolák tanműhelyt, a mezőgazdasági jellegűek pedig földet és hoz­zá való felszerelést kapnak. 1 A körülbelül 110 000 nyolc általános iskolát végzett gye­rek közül évente körülbe­lül 30 000—35 000 fiatalt vesz­nek fel ipari tanulónak. Mint­egy 40 000 végzett általános iskolás tanul tovább középis­koláinkban évente. Ez azt jelenti, hogy a nyolc általá­nost végzett gyerekeknek kö­zel hetven százaléka tovább tanulhat. A mezőgazdasági oktatás fejlesztésénél az agrártézisek- ből indul ki államunk. Ezért főként az alsófokú oktatást szélesítjük a hároméves terv idején. A nyolc általános iskolát el­végzett falusi fiatalok szá­mára létesült a kétéves mező- gazdasági szakiskola. Ezek­ben képezik ki a mezőgazda- sági szakmunkásokat. A ta­níttatás költségeit ezekben az iskojályt>an államunk fedezi. A mezőgazdasági techniku­mot végzettek speciális szako­sítását szolgálja az egyéves szakosító iskola. Itt méhész, törzskönyvező, baromfite­nyésztő, halász, növényvédel­mi és állategészségügyi képe­sítést kaphatnak a tanulók. A törszkönyvező és a baromfite­nyésztő szakág'eddig is mű­ködött, de a többi új. A téli hónapokat használják ki a falusi paraszt- fiatalság oktatására a téli me­zőgazdasági iskolákban. Hosz- szú szünet után tavaly nyílt meg az első néhány ilyen is­kola. Az idén novemberben az országban húsz helyen kezdik meg a téli mezőgazdasági is­kolai oktatást. A szakoktató­kat államunk biztosítja. Mi­vel ez az oktatási forma is eléggé népszerű a falun, jövő­re 150, azt követően pedig 200 új tanfolyamot kívánnak in­dítani. ; Szerény számok ezek. mégis mennyi megbecsülés árad be­lőlük ifjúságunk iránt. Hisz van-e fontosabb, amit fiatal kaphat hazájában, mint a munka- és megfelelő kereseti lehetőség és a tanulási lehető­ség megteremtése? E kettőből pedig — ha nem is. teljesen még — anyagi forrásainkhoz mérten jelentős arányban ré­szesedik ifjúságunk. A súlyos lakáshelyzet eny­hítésére is nagy erőfeszítése­ket teszünk a hároméves terv­ben. A tervidőszak alatt 110000 lakást építünk, évente 60 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idő­szakában. Az épülő új laká­sok 25 százaléka a fővárosnak, a többi a vidéknek jut, Budapesten tovább folyta­tódik a Fiastyúk utcai, a Ke­repesi úti és a Csepel csillag­telepi lakótelepek építése. Jö­vőre befejezik a lágymányosi és az Üllői úti lakótelep épí­tését és elkezdik a Valéria- telep beépítését is. Folytató­dik továbbá a Nagy Lajos ki­rály úti és a Hévízi úti lakó­telepek építése. Vidéken — egyebek között *— 1959-ben fejezik be Mis­kolcon 550, Szegeden és Deb­recenben 220—220, Pécsett 190, Győrben 160, az Özd-Bo- lyoki lakótelepen 150, Ajkán 100, Szolnokon 120, Szombat­helyen, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán és Kecskeméten 80—80 lakás építését. Sztálin- városbán mintegy 400 új la­kás készül el állami erőbőT. A családalapításnak sok gondot okoz a bútorhiány. Bár még mindig nem tudjuk fel­számolni e sok importanyagot igénylő közszükségleti cikk hiányát, a hároméves terv­ben évente hatszor annyi bútort hoznak forgalomba, mint az első ötéves terv egy-egy esz­tendejében. A hároméves terv ideje alatt 34 300 garnitúra konyhabútor kerül az üzletek­be. Különösen a fiatal házasok számára nem érdektelen, hogy a hároméves terv során négy­szer annyi mosógép kerül for­galomba, mint 1955—57-ben. A tervidőszak alatt 4800-ról 102 000-re nő a televíziós ké­szülékek száma. Ezenkívül 30 000 hűtőszekrényt, 33 000 porszívót, 600 000 rádiót, 550 000 kerékpárt és mintegy 80 000 motorkerékpárt hoz forgalomba a kereskedelm. (Mosógépből például 17, rá­dióból pedig 85 jut majd száz családra.) Mindezt és a többi, változa­tos és növekvő 1 mértékben gyártott iparcikket is lesz miből megvásárolni, hisz fia­taljaink most sem keresnek rosszul. Mégis — bár nincse­nek valami bőséges lehetősé­geink — a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reál­bérét a hároméves terv vé­gére hat százalékkal, a mező- gazdaságban dolgozók reáljö­vedelmét pedig négy száza­lékkal kívánja növelni kor­mányzatunk, nem számítva a nyereségrészesedést. Nem szenzációigényes szá­mok ezek, de számunkra mégis sokat mondanak, mert tudjuk, hogy anyagi lehető­ségeinkhez képest mégis na­gyon jelentősek a célok és magukban hordozzák a még gazdagabb jövő Ígéretét. Farkas István Az omladozó abonyí kastély ,,megfelelő felhasználásának megvalósíthatása‘ ‘ A PEST MEGYEI HÍRLAP néhány héttel'ezelőtt az abo- nyi Jékely-Ajtay-kastélyról fényképfelvételt közölt és a kép magyarázó szövegében megírta, hogy ez a szép, régi, műemlékjellegű kastély fel­tartóztathatatlanul halad a rohamos pusztulás útján. Senki sem törődik vele, a háborús sérülések következtében meny- nyezete több helyen beomlott, falai roskadoznak, díszei hul­lanak, elmozdítható vagy le­szerelhető részeit régen szét­hordták és szakadatlanul hord­ják már a tégláit is. Pedig kár érte. Kár, mint művészi érté­ket jelentő épületért, de azért is kár, mert helyrehozása ese­tén igen fontos és hasznos cé­lokat is szolgálhatna. A bony ban jártunik a minap és fölhasználva az alkalmat, érdeklődtünk a kastély sorsa, állapota iránt is. Mocsári Jó- zsef, a községi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke ezeket mondta: — A vád igazságtalanul érte a községet, mert a kastéllyal a község vezetősége éppen ele­get törődött. Az épület 1944- ben több belövést kapott, de a háború után először az In­gatlankezelő Vállalat birto­kába került és csak 1946-ban kapta meg a község. Azóta bi­zony tizenkét év telt el, s Abony minden esztendőben komoly kísérletet tett, hogy hasznosíthassa. Előterjeszté­seire, beadványaira népműve­lési, népjóléti, egészségügyi és egyéb miniszteriális bizottsá­gok, szakértők szálltak ki a helyszínre, megtekintették az egyre romló épületet, majd le­gyintettek és — eltűntek. Csak az autóik által fölvert porfel­hők jelezték, hogy itt jártak, terepszemlén. Legutóbb az Országos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőséghez fordultunk azzal a kérelemmel, hogy adjon en­gedélyt a roskadozó kastély j lebontására és értékes anya- ! gának felhasználására, mert j pedagógus-lakásokat szeretne j a község építeni abból, vala­mint rendbehoznánk a meg­rongálódott abonyi középülete­ket is. Hivatkoztunk arra, hogy a kastély rohamosan ousztul, helyreállítása ma már sok millió forintba kerülne, de ha ilyen ütemben halad tovább a Pusztulás útján, ma­holnap teljesen eltűnik a föld színéről, anélkül, hogy a kö­zösségnek a legcsekélyebb haszna lenne belőle. Előter­jesztésünkre éppen ma érke­zett meg a válasz, de nem a Műemlékvédelmi Felügyelő­ségtől, hanem az Építésügyi Minisztérium szakigazgatási főosztályától, ahová a Mű­emlékvédelmi Felügyelőség küldte át illetékes elintézés céljából. A válasz elutasító: a minisztérium nem adott enge­délyt a községnek a kastély Űjabb falrész omlott be az abonyi Jékely-kastély külső homlokzatán lebontására és anyagának föl- használására. „A kastély meg­felelő célra való fölhasználását kívánom megvalósítani — mondja a miniszteri határozat —, ezért felhívom, hogy a kas­tély mai állagának megóvása érdekében addig is a szüksé­ges intézkedéseket tegye meg, amíg annak rendeltetésszerű megfelelő felhasználása meg­valósítható lesz.” A GYÖNYÖRŰSÉGES hiva­talos stílusban megfogalmazott leirat tanúsága szerint tehát a község tanácsát tényleg nem terheli felelősség a kastély pusztulásáért, hiszen a helyre- állítása, további pusztulásának megakadályozása olyan horri­bilis összegbe kerülne, amely meghaladja Abony teherbíró képességét.- Ráadásul, amint kiderült, nem is műemlék a kastély, nem szerepel a mű­emlékek nyilvántartásában. Az építésügyi minisztérium mégis a községre hárítja a kastély „mai állagának megóvását”, addig is, amíg „annak rendel­tetésszerű megfelelő felhasz­nálása megvalósítható lesz”; Arról azonban, hogy miféle rendeltetést szántak a kas­télynak és mikortájt érkezik el „a megfelelő felhasználás megvalósíthatásának” pillana­ta, a leirat egy kukkot sem árul el a község tanácsának: Terepszemlét tartottunk a kastélyban. Megállapítottuk, hogy az egy hónappal ezelőtt közölt fénykép már elévült, mert az épület egyik szárnya azóta beomlott, a korhadó gerendákon nyugvó tető állan­dóan roskadozik, az átázott mennyezetről régen lehámlott a vakolat, életveszély nélkül nem lehet elmenni alatta. Ablakai, ajtói régen eltűntek, gyorsan, tünedeznek padló­deszkái is. Földszintjének két helyiségében népes cigánycsa­ládok ütöttek tanyát, csak úgy feketén; Abony most a miniszteri le­irat . birtokában tehetetlenül várja a rendeltetésszerű fel- használás megvalósíthatásának pillanatát. Magyar László Saját magból vetett bíborherére is köthetnek termelési szerződést a gazdák Most vásároljon új típusú 125 cm3 DÄNUVIA motorkerékpárt Kapható: KERAVILLboltokban ÁLLAMI ÁRUHÁZAKBAN földművesszövetkezeti boltokban Ára: 12 600 forint a laboratórium kü­lönleges teleszkó­pot is kapott. A megfigyelések ez­zel a műszerrel Nap körül izzás­ban levő hydro- gén-részecskék színképének kiér­tékelésével történ­nek. A teleszkóp automatikusan működő fényképe­zőgéppel van fel­szerelve. A felvé­teleket azonnal előhívják, s így meg tudják álla­pítani a naprob­banások periodici­tását, a mikrofoto- mérővel pedig ezeknek az ener­giáját is. bíborherére is szerződhesse­nek. Az ország egyes területein az a hír terjedt el, hogy sza­badpiacon magasabb áron lehet értékesíteni a bíborhere vetőmagot, tehát nem érde­mes szerződést kötni. A SZÖVOSZ illetékes szervei megvizsgálták ezt a problé­mát. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy egyes kivételes ese­tekben, de csak kisebb, 3—4 kilogrammos tételek értékesí­tésénél, elérheti ugyan a gaz­da a kilogrammonkénti 10— 11 forintos árat, de nagyobb tételben már csak 6—7 forin­tot kap kilónként a szabad­piacon. Az előírt tisztaságú és csíraképességű vetőmagért a földművesszövetkezetek nagy tételben is 9 forintot fizet­nek kilónként, különösen jó minőségű vetőmagért pedig 10—11 forintos árat is kaphat a gazda. Most fejezik be a rádióteleszkóp antennájának sze­relését. Ez a be­rendezés a Napból jövő rádiósugár­zást figyeli és automatikusan re­gisztrálja a nap­folttevékenységet. A földrengés kettévágott egy hegyláncot 1 A Szovjetunió Tudományos | Akadémiájának folyóirata | részleteket közöl arról a föld- ! rengésről, amely múlt év de- ! cemberében megreszkettette | egész Mongóliát. Florencov I professzor beszámolója sze­rint a földrengés következté­ben az Altáj-hegylánc 27 ki­lométer hosszúságban és he­lyenként 800 méter szélesség­ben kettévált. A földrengést — írja Flo­rencov — egész Mongóliában, sőt Kínának, valamint a Szov­jetuniónak Mongóliához -közel fekvő területein is érezték. j Szuputnyiki : ./v folyó völgyé- \ ben, Usszurijszk \ város mellett van \ a Szovjet Tudo- \ mányos Akadémia ; távol-keleti, tajgai \ megfigyelő állo- \ mása. Ennek a \ völgynek kitűnő \ klimátikai viszo- \ nyai vannak. A l magas hegycsú- \ cso>k feltartják a I hideg szeleket és ! csapadékot hozó \ légáramlatokat. Itt i majdnem egész \ éven át süt a Nap. \ Ebben a szél- és \ felhőmentes kli- \ májú övezetben \ állították fel a ! „napfénykutató” I laboratóriumot. A : laboratórium öt \ éve működik s ez \ alatt az idő alatt \ igen sok értékes \ tudományos jelen- I séget figyelt meg. Szőlőtőkék és \ fiatal gyümölcs- \ fák között kes- : kény ösvény vezet Ahol a napkorongot kutatják fel a hegycsúcson levő telep fehér házacskáihoz. A telepen napkelté­től napnyugtáig ' serény munka fo­lyik. V. Bulganyin la­boratóriumvezető egyetlen gomb­nyomással feleme— li az egyik pavi­lon cinktetejét. A tető alatt magas állványon fotohe- ligráfot pillantot­tunk meg. Ez a műszer tulajdon­képpen bonyolult lencse-re ndszert tartalmazó fémcső. A készülék néző- kéjében világosan látni a Nap kör­vonalait, jól kive­hetők a napfoltok. A műszer állan­dóan fényképezi a napkorongot. Így pontos képet nyer­nek a napfoltok megjelenéséről és terjedéséről. A nemzetközi geofizikai év alatt A gyakorlati tapasztalat szerint a bíborhere vetésére augusztus hónap a legalkal­masabb. Az aránylag kevés munkát igénylő bíborhere ter­melésére a földművesszövet­kezetekkel igen kedvező ter­melési és értékesítési szerző­dést köthetnek az egyénileg gazdálkodó parasztok. A szer­ződő gazda a földművesszö­vetkezettől hitelbe vásárol­hatja a vetőmagot, a szerző­dött területre kamatmentes gépimunka-hitelt kap és ugyancsak kamatmentes hi­telre vásárolhatja meg a szükséges mennyiségű műtrá­gyát is. A korábbi években csak újonnan vetett bíborherére szerződhettek a gazdák. A kormány az új gazdasági év­ben lehetővé tette, hogy utó­lagosan saját magból vetett

Next

/
Thumbnails
Contents