Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-15 / 165. szám
1958. JÜLIUS 15. KEDD WCirlao Törődjenek többet a szövetkezetek a tolifelvásárlással M egyénk területén a ceglédi, nagykőrösi, jászkarajenői és az érdi földmüvesszövetke- zetek foglalkoznak csupán toll felvásárlásával. A toll begyűjtését részben magángyűjtő útján, részben saját felvásárlójukon keresztül végzik. Az elmúlt évben Pest megye területén a szövetkezetek több mint 8 millió forint értékben vásároltak fel mintegy ezer mázsa tollat. A fenti mennyiség csak. nem teljes egészében exportra ment, méghozzá jó áron. Annak ellenére, hogy érdemes és hasznos a toll felvásárlásával foglalkozni, sok szabálytalanság és meg nem értés tapasztalható. Fischer Miklós, a MÉK-központ dolgozója elmondotta, hogy a magángyűj- tök a felvásárlásnál sok szabálytalanságot követnek el, nem tartják be a területi elhatárolást, s még más megyékből is felkeresik megyénk területét. Hiba az is, hogy a felvásárlók egy része nem látogatja a tanyavilágot és az üzletben várják, hogy a termelők helybe vigyék a tollat. Kirívó eset is van e téren. A Ceglédi Földművesszövetkezet működési területén a szövetkezetnek a piactérnél, a Zalka Máté utca 1. szám alatt működik évek óta a tolifelvásárló telepe. Egy házzal odébb a MÉH magángyűjtője folytat ugyancsak tollfél- vásárló tevékenységet, méghozzá nem is szabályszerűen. Cégtáblája van, pedig erre nincs joga, helybe viszik neki a tollat. A szabálytalanság az, hogy ez a MÉH-megbízott csupán magángyűjtő és nem jár részére hivatalos cégtábla. Ezen túlmenően a magángyüj- tönek házról házra, tanyáról tanyára kellene járnia és ott felvásárolni a tollat, nem pedig a ceglédi piacon keresni az eladót. A földmüvesszö- vetkezet egyedül is kitűnően le tudná bonyolítani a tollfel- vásárlást Cegléden, nincs szükség a MÉH magángyűjtőjére. Ha a MÉH mégis tartani akarja a ceglédi magán- gyűjtőjét, rendelje el, hogy a magángyűjtő a város belterületén kívül vásárolhasson csak, mint a neve is mutatja, látogassa azokat a községeket, ahol nincs a szövetkezetnek tollfelvásárlója és ne folytasson Cegléden üzleti tevékenységet, A földművesszövetkezetek egyre inkább kezdik felismerni a tolifelvásárlás hasznát, értelmét. Házalás után több fmsz foglalkozik ez évben a tollfclvásárlással. Ezen túlmenően ez évben huszonnégy szövetkezet szervezett liba-, ka- csahizlalási szerződést. Sok olyan terület van még megyénkben, ahol érdemes lenne a földművesszövetkezeteknek tollf el vásárlással foglalkozni. Annak, hogy nincs, csupán az az oka, hogy nem falainak megfelelő, szakképzett felvásárlót. Ebben a negyedévben Abonyban, Tápiógyörgyén és Kiskunlacházán alkalmaz toll- felvásárlókat és foglalkozik toll felvásárlásával a földművesszövetkezet. A piacokon történő tollfel- vásárlást földművesszövetkezeteink nem nagyon szeretik. Nem ártana pedig — mondotta Fischer elvtárs —, ha szerveznének heti piacok alkalmával tollátvételi napokat, sőt a tanyai körzetekben rendszeres időközönként toll- gyüjtő napokat, avagy heteket. A magángyüjtők felismerték a piaci tolifelvásárlás előnyeit és előszeretettel látogatják, sokszor szabálytalanul, helytelen árakon vásárolva, a piacokat! Mi igyekszünk ezeket még jobban ellenőrizni és kitiltani őket á piacokról. Tervbe vettük, hogy kapcsolt munkakörben csaknem minden földművesszövetkezeti felvásárlót, vagy boltvezetőt kiképe- . zünk toll felvásárlásra. Persze ez éveket vesz igénybe. Addig is azt kell megtenni, hogy a földművesszövetkezetek még jobban szorgalmazzák működési területükön a toll felvásárlását, mert ebből nekik is és az országnak is haszna származik. • • Ünnepeltek a tatárszentgyörgyi juhászok Szombaton délután ünnepre gyűltek össze Tatárszentgyör- gyön a juhtenyésztő szakcsoport tagjai. Sok vendég, újságíró, sőt még a rádió is felkereste a Dékány Lajos vezette juhtenyésztő szakcsoportot. A nagy érdeklődés oka az volt, hogy szombaton ünnepelte egyéves fennállását a szakcsoport és ezen a napon avatták fel saját erejükből létesített tej- és sajtfeldolgozó üzemüket. A juhtenyésztő szakcsoport egy évvel ezelőtt 18 taggal és mintegy 1100 juhval alakult. Ekkor még semmi közös alapjuk nem volt. Egy év óta nagyszerű fejlődésről tett tanúságot a jól irányított szakcsoport. Az egyéves évfordulótól juhtartó gazda ünnepelte, valamennyi tagja a szakcsoportnak, most 3400 juhuk van és mintegy 450 kh saját földjük. A szakcsoport Pest megye legnagyobb juhtenyésztő szakcsoportja, és sokszor megtekintik messze környékbeliek is a csoport szépen fejlett, ,^ól gondo'■ 7* : ' A szövetkezeti italbolt udvarán 3 birkából főzik az ízletes birkapaprikást a tatárszentgyörgyi juhtenyésztő szakcsoport tagjai. A főszakács ifj. Kajdácst György, s a .ió szagokra elsőnek a gyerekek gyűltek köréje Az avatási ünnepségen felszólalt Bokor József:, a MÉSZÖV igazgatóságnak elnöke is. * Az ünnepség végén a csoport Bált rendeztek Tatárszentgyörgyön a szövetkezeti vendéglőben a juhtenyésztő szakcsoport tagjai egyéves fennállásuk alkalmából.’ Ä 'juhászok a még eredményesebb jövőre ürítik poharukat. Láthatólag jól érzik magukat... zott birkáit. A csoport sikerére jellemző, hogy még a környező kis községek, mint Kunpe- szér, Kunadacs és Ladánybene julhtartó gazdái is tagjai a csoportnak. A kora délutáni órákban Dékány Lajos bácsi udvarán gyülekeztek a szakcsoport tagjai és a vendégek. ízletes birkagulyással vendégelték meg a megjelenteket. Az ünnepségre a modern, korszerűen berendezett új tej- és sajtfeldolgozó üzem udvarán került sor. Dékány bácsi elmondotta, hogy a feldolgozó üzem 43 000 forintba került és ez a szakcsoport közös tulajdonát képezi. A szükséges pénzt a csoport tagjai adták össze és mindössze 17 000 forintot kaptak rövidlejáratú kölcsönként. A sajtüzemben a 4000 juh tejéből különböző alakú sajtokat készítenek, ezenkívül gomolyát és juhtúrót is. A csoport tagjai minden árujukat közösen értékesítik és a bevétel 20 százalékát közös alapra helyezik. A közös alapból néhány hónap múlva túródaráló gépet vesznek és építenek egy 400 férőhelyes juhhodályt. Jövőre ugyanis a tagok félezer választási ürüt adnak a közös alapra. tagjai sajtkiállítást rendeztek. Titkos szavazással, hozzáértő zsűri döntése alapján az első öt helyezett jutalmat kapott: termoszt, zsírosbödönt, boroskészletet stb. A bizottság tagjai között volt Kajdácsi József juhász és J^ruska Mihályné, szintén juhász asszony. A sajtkiállítás első díját Dobos Mihályné nyerte el. A második díjat a kunbaracsi termelőszövetkezet, míg a harmadikat Lantos Mihály tatárszentgyörgyi juhász nyerte. A gomolya (göbölye) verseny első díját a helybeli Uj Alkotmány Termelőszövetkezet nyerte, míg a liptóitúró versenyt Győrfi István. Az ünnepség után az udvaron kifizették a tagoknak a behozott sajtokért járó pénzeket. A szakcsoport tagjai hetenként személyenként 60—80 kg sajtot szoktak bevinni és ezért Ménkű Istvánná pénztáros 1000 forinton felüli összegeket fizet ki a juhászoknak. Sóber Jó- zsefné például kereken 1431 forintot vett kézhez egyheti sajtjáért. Este a szövetkezeti vendéglő feldíszített udvarán és nagytermében kecskelábú asztalok mellett ünnepeltek a juhászok és vendégeik a község lakóival együtt. Szabad tűzön, bográcsban főtt a három birkából készült ízletes birkapörkölt. Vacsora közben és után cigányzene mellett hajnalig ünnepeltek a tatárszentgyörgyi juhászok. (cs) Már vásárolják a szövetkezetek a zsupszalmát Megyénk területén a földművesszövetkezetek megkezdték a zsúpszalma szállt, tási szerződések kötését. Az elmúlt évben különösen szép eredményt értek el Vácott és Aszódon. Az idén • Aszódon, Vácott, Galgamácsán, Taksonyban, Gyónón és Nagykátán, Abonyban kötnek szerződést zsúpszalmára a földművesszövetkezetek. A szerződéskötés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. mivel a termelők részére nagy előnyt jelent zsupszakna szerződéses módon való átadása. A termelők részére azért előnyös, mert a rozsszalmát alomszalmaként mázsánként 24 forintért veszik át a szövetkezetek. A rozsszalmából ké. szült zsúpszalma felvásárlási ára viszont I. osztályú minőségnél 82 forint, II. osztályúnál 75 forint. A szövetkezetek az előre lekötött mennyiségre előleget is tudnak folyósítani, melyet a termelők kamatmentesen használhatnak a zsúp leadásáig. Iklad és Do- mony térségében több termelő nyilatkozott kedvezően a zsúpszalma készítéséről. Kár, hogy jobbára csak öregek foglalkoznak vele, a fiatalok nem látnak benne fantáziát, Augusztus 18-án kezdődik a beiratkozás a József Attila Szabadegyetemre A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat József Attila Szabadegyetemének 1958—59-es évfolyamára augusztus 18-án kezdődik a beiratkozás az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudomány) karán. A jelentkezők a társadalomtudományi, a természettudományi, és a műszaki tagozat 29 előadássorozata közül választhatnak. A nyelviskolai tagozaton 15 Wegen nyelv tanulására ns’ílik lehetőség. Ezenkívül orosz nyelvű tolmácstanfolyamot és kezdő fokon angol, német, orosz nyelvtan- folyamot hirdetnek mérnökök, orvosok, közgazdászok és pedagógusok részére. Persze, nem mindenki mulat. A kisbojtár fáradhatatlanul járja a határt az örökké éhes birkákkal. Majd ha felnő, ö is ünnepli a szakcsoport egyéves fennállását. De addig a birkák mellett a helye A szakcsoportok előiskoláí a közös szövetkezeti gazdálkodásnak A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos alapját képezik az egyszerű szövetkezeti társulások, melyek a földművesszövetkezetek keretén belül működnek. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél — okulva a múlt hibáiból — törvény szerint be kell tartani az önkén- rte£§pg és a fokozatosság elvét. Az egyéni gazdálkodás és a termelőszövetkezeti, szocialista nagyüzemi gazdálkodás között állnak a szakcsoportok, társulások. Ezek az alacsonyabb fokú szövetkezeti formák előiskolái a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Éppen ezért az eddiginél is nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a szakcsoportok szervezésére, s törekedni arra, hogy ezek alapszabály szerint eredményesen, jövedelmezően működjenek, megkedveltessék tagjaikkal és a kívülállókkal a közös gazdálkodást. A szakcsoportok, társulások a földművesszövetkezetek keretén belül működnek, érthető, hogy a földművesszövetkezetektől várhatják és kapják is a legtöbb segítséget, támogatást. A szervezésen kívül a földművesszövetkezetek segítik a szakcsoportokat gazdasági ügyeik elintézésében, az irányító munkában, termelési és pénzügyi terveik kidolgozásában, a termeléshez szükséges anyagok, felszerelések beszerzésében és a megtermelt áruk értékesítésében. A termelvények előnyös értékesítése érdekében termelési és értékesítési szerződést kötnek a szakcsoportokkal a földművesszövetkezetek, s kamatmentes termelési előleget adnak részükre. A földművesszövetkezetek tulajdoné, ban levő kisgépeket is elsősorban a szakcsoportok kapják kölcsön. Ezeken kívül még igen sok módon segítik a földművesszövetkezetek a szakcsoportokat, elsősorban a szövetkezeti mezőgazdászok révén. A ceglédi járásban működő szakcsoportok többsége csak 12—16 hónapos múltra tekinthet vissza, mégis, nem egy szakcsoport van, amely szép eredményt ért el a közös alap képzésében, és a kollektív munkában. Az abonyi cukorrépatermelő szakcsoport tagjai 35 kh-t közösen művelnek. Ceglédbercelen a növény, és cukorrépatermelő szakcsoport Hozzászólás a vitához tagjai 61 kát. hold földjükön dolgoznak közösen, egy akarattal. A közös alap képzését sem hanyagolják el legjobb szakcsoportjaink. A Cegléd i# juhtenyésztő szakcsoport 20 ezer forintnyi saját pénzükből közös túróíeldolgozó üzemet létesítettek. A ceglédi hegyközségnek 10 ezer forint közös pénze van. 52 ezer forint értékű közös beruházása es 90 ezer forint értékű borkészlete. A ceglédi öreghegyi szőlő-, gyümölcstermelő szakcsoportnak 18 ezer forint készpénze, s csaknem 50 ezer forint értékű közös beruházása van. míg a csemői minőségi szőlő-, gyümölcstermelő szakcsoport mintegy 100 ezer forint értékű közös alappal dicsekedhet. Megállapítható, hogy azok a szakcsoportok működnek jól, amelyeket jó, hozzáértő termelők alakítottak, akik élethivatásuknak tekintik a mezőgazdaságot, s jobb megélhetésüket csak a közösen végzett munka révén tudják biztosítani. Rossz gazdákból még nem alakult sikeresen dolgozó szakcsoport. Annak igazolására, hogy a szakcsoportok a szövetkezeti élet előiskolái, néhány példát hozok fel. Járásunkban az elmúlt hónapokban a csemői Rákóczi szőlőtermelő szakcsoport termelőszövetkezeti csoporttá alakult át, a csemői minőségi szőlőtermelő szakcsoport, az abonyi cukorrépatermelő szakcsoport és a nyársapáti Zöld mező szakcsoport az ősszel előbbre lép és fejlettebb fokú szövetkezési formában folytatja tevékenységét. Igaz, akad ma is olyan szakcsoportunk, ahol a tagok inkább a kereskedelem felé hajlanak, sőt spekulálnak. Szerencsére ilyen csoportunk alig van. Nem szabad a jól működő szakcsoportokkal szemben türelmetlennek lenni, úgy kell tekinteni őket, mint a termelőszövetkezetek jövendő tagjait. Ám az olyan szakcsoportoktól, melyek spekulálnak, nem tartják be a saját maguktól elfogadott alapszabályt* meg kell vonni a kedvezményeket, súlyosabb esetben a működési engedélyt. A szakcsoportok eredményes. alapszabályszerű működését a földművesszövetkezeteknek keli sokoldalú segítségadásukkal, ellenőrzésükkel biztosítani. Ez a foglalkozás viszonylag lassú, türelmes felvilágosító és segítő munkát igényel. Ezt csak a mezőgazdász, vagy az iroda dolgozó* nem képesek egyedül elvégezni. Szükség van a pártszervezet és a tanács segítségére, a szövetkezet igazgatósága és választott szerveinek aktív közreműködésére. És legfőképp arra, hogy higgyük: a szakcsoportok szervezése, munkájuk elősegítése előbbre viszi a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödését. Bene József a ceglédi FJK főmezőgazdásza Július 15-én kezdődik a kisipari tanulók szerződtetése A kisiparosok működéséről szóló rendelet a Kisiparosok Országos Szervezetének feladatává teszi a tanulók szerződtetését. A KIOSZ helyi szervei ebben az évben először látják el ezt a teendőjüket. A szerződéskötések július 15-től augusztus 25-ig tartanak. A KIOSZ ügyel arra, hogy csak azok a mesterek szerződtessenek tanulókat, akik alkalmasak az új szakemberek nevelésére és megfelelő műhellyel rendelkeznek. A kisipari tanulókat augusztus 29-ig be is kell íratni az iskolába. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg a lányok leginkább egy-egy szakmát rohamoznak meg, s legtöbben fodrászok, vagy kozmetikusnők szeretnének lenni. A fiúk közül kevesen választják a szabó, sapkás, cipész mesterséget és az építőipari szakmákat. FIATAL MAGYAR ZENESZERZŐ SIKERE BELGIUMBAN Almásy László fiatal zene- szerzft a belgiumi Grandban hirdetett orgonapályázatra beküldte egyik művét. A pályázat értékelése után a legjobb művekből ünnepi hangversenyt rendeztek, s előadták Almásy László szerzeményét is.
