Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

195«. JÜLIITS 9. SZERDA fII zfCirlap i\eine§ak kél inillSiiiéin«... volt abban, hogy az úi —’ií'lít- mányok teljesen öss . v _ réti­tek és a régi öntvények az új méretűekkel vegyesen kerültek a szalagra. Ez a tény megnehe­zítette a hiba tényleges oká­nak felderítését, illetve idő­beni elhárítását. Ha másból nem. az eltérő számozásból észre kellett volna venniök a raktár dolgozóinak, hogy két fajta forgattyúsházat tárol­nak E hiba révén megtörtén­hetett volna az is — ha az önt­vények nem keverve érkeznek az üzembe —. hogy le kell ál­lítani az egész szalagot, ami inár az egész gyár termelésére kihatott volna. Hibáztatható a melegüzem illetékes előadója, aki — bár a szabályok erre nem kötelez­ték — miután végrehajtotta az ontőminta korrekcióját, elmu­lasztotta erre felhívni a figyel­met. Mint szakembernek tud­nia kellett, hogy az öntvény tájolási pontján változtatott és ez zavarokat idézhet elő. Kinek a zsebére megy Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, amire az érde­kelt műszakiak, mind a gyári vizsgálat során, mind előttünk hivatkoztak. Azzal „vigasztal­ták” magukat annakidején, bogy a selejt anyaghibábóí adódik és ennek anyagi kiha­tása nem a Csepel Autógyár­ban. hanem a Csepel Vas- és Fémművekben jelentkezik. Magyarul, nem a saját zse­bükre megy a játék. Hát ez bizony „gyenge vigasz”. A motorgyár vezetőinek fe­lelőssége mellett szóvá kell tennünk a pártszervezet fele­lősségét is. Az a körülmény, hogy a párttitkár az üzemben ennél a gyártmánynál szokat­lanul nagy selejtkárcól csak utólag értesült, még jobban kidomborítja: a pártszervezet nem eléggé gazdája a terme­lés pártellenőrzésének. Ebben a gyárban a selejt aránya hosszú ideig a megengedett felett volt. Ennél fogva a párt­szervezetnek nem is lehetett volna fontosabb dolga, mint­hogy erejét ennek a hibának megszüntetésére fordítsa. A bekövetkezett kár mutatja, hogy ezt a feladatát a párt- szervezet nem tudta megolda­ni. Ismét egy közmondásra uta­lunk: „minden kárból szárma­zik haszon”. Amióta ugyanis erre a nagynak mutatkozó kárra és megelőző okaira fény derült, rohamtempóban szi­lárdult meg a gyár műszaki fegyelme, nagymértékben csökkent a selejtkár. Mennyi­vel hasznosabb lenne, ha nem egy ilyen nagy lecke árán, ha­nem a gyár műszaki vezetői és a pártszervezet szoros kapcso­lata. a pártszervezet felvilágo­sító és ellenőrző munkája ré­vén érkeztek volna el a jelen­legi állapotokhoz. Végső tanulságul: nem csu­pán két milliméter méretelto- lódásról és nem negyvenezer forint veszteségről van tehál szó, hanem arról, hogy ha nem teremtik meg tartósan a szi­lárd műszaki és technológiai fegyelmet, az effajta hibák elkerülésére a lövőben sincs biztosíték. András Endre Parkas István Bővítik a Dunakeszi Vagongyárat Nagyarányú beruházási mun­kákat kezdtek meg a Dunake­szi Vagongyárban. Az idén és jövőre a gyár — összesen 21 millió forintos költséggel — kéthajós, négyvágányú sze­relőcsarnokot, új tolópadjárást és raktárépületeket kap. Az új szerelőcsarnokban futósza­lagon készülnek majd a vasúti kocsik. A bővítés eredménye­ként jövőre az ideinél húsz- szal, 1960-ban pedig negy­vennel több kocsit gyártanak az üzemben. Bő termést ígérnek a szovjet silókukorica-fajták A tavalyinál több lesz a masodvetésü takarmány A Földművelésügyi Minisz­térium takarmány gazdálkodási osztályára érkezett legutóbbi jelentések szerint a szovjet gé­pekkel négyzetbe vetett szov­jet silókukorica-fajták minde­nütt meglepő gyorsan fejlőd­nek s a hazai fajtáknál sok­kal bővebb termést ígérnek. A másodvetések főként a korán lekerült takarmány­keverékek, továbbá a kiszán­tott. gyenge tavaszi gabonák talajában zöldellnek, de ve­tik már az őszi árpa és a rozs tarlóján is. Általános a vélemény, hogy az idén sok­kal több lesz a másodvetés a tavalyinál. A másodvetésekhez, sőt a tarlóvetésekhez szükséges magot is időben és elegen­dő mennyiségben megkapták a termelők. A tarlókba — szakemberek véleménye sze­rint — bátran vethetnek még silókukoricát, csalamádét, ta­karmánykáposztát, fehér mus­tárt, tarlórépát, a homoktala­jokon pedig napraforgót vagy szudáni füvet. Az első kaszálású takarmá­nyok betakarítását mindenütt befejezték, a sarjadás erőtel­jesen megindult. A második kaszálás előreláthatólag pótol­ja az első kaszálás mennyisé­gi hiányait. A lucerna máso­dik kaszálását egyes vidékeken megkezdték. Rendkívül dús­lombos a sarjúlucerna, ha si­kerül a szárítása, sok kitűnő f szénát ad. „Esős nyár — bő takar- | mány” — hangzik a közmon- | dás. s valóban, rég nem volt | már július derekán ilyen zöld | a határ. Kukoricából minden | eddiginél nagyobb (2.4 millió § hold) a vetésterület, gyönyö- I rűen fejlődik a növényzet, s ha valami kár nem éri, re­kordtermést várhatunk. •lIlMllilllllltlIMIIIIIHllllllUillHllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllllllllllMIIIMIIIIHIIIIIIIIIIIHIIIIIIIHlHIIIIlllll^ I H<»m m ÍBUÍ€>fJfJ I 1 Tudott dolog, hogy ahol villamos távvezeték van, ott | | időnként javítani való is akad. Tudják ezt a bagiak is, § 1 ineg is értik. Azt a módszert azonban, ahogyan az Orszá- | 1 gos Villamos Távvezeték Vállalat (OVIT) a vonaljavítá- | 1 sokat végzi, bajos lenne megérteni. A dolog úgy kezdődött, hogy egy szép napon levelet f | kézbesített a posta a bagi tanácselnöknek. A levél- | | ben az állt, hogy a Gödöllői Állami Vadgazdaság Bag | I határában elterülő 3 holdnyi kaszálatlan lucernáját 483 | | méter hosszúságban és 2.5 méter szélességben legázolták | 1 az OVIT dolgozói; ezért a vadgazdaság kéri a kár fel- | I becslését, illetve megtérítését. Másnap Katona Mihály, Puskin utca 101. szám alatti | I lakos állított be panaszával a tanácsházára. Elmondotta, | | hogy az ö földjén is végiggázoltak az OVIT vontatói és § I teherautói, ö kérte a vezetőt, hogy legalább ugyanazon | | a keréknyomon haladjon, ne tegyen tönkre minél többet | I a vetésből. Legnagyobb meglepetésére azonban azt a | | választ kapta: „nem mindegy az magának? A vállalat | | úgyis megfizeti a kárt!” Katona Mihály csak a tanácsházán ocsúdott fel any- | nyira, hogy kijelentse: neki nem mindegy! Sem az, hogy | mennyit gázolnak le a vetéséből, sem pedig az, hogy | mennyi kártérítést kell majd kifizetnie a vállalatnak, | | munkásai hanyagsága, felelőtlensége miatt! Azóta még öt károsult jelentkezett. Kinek a kukori- | 1 cáját, szántóját, kinek meg a szőlőjét (!) tarolták le. Az | I utóbbinál a kártérítés kilátása sem vigasztaló: azt a | I munkát, költséget, fáradságot, amelyet a gazda áldoz | | szőlőjére, míg az termőre fordul, semmilyen összegű kár- | I térítéssel nem lehet kiegyenlíteni! A bagiak nevében kérjük az OVIT illetékeseit: | 1 magyarázzák meg dolgozóiknak, hogy bizony, egyáltalán \ | nem mindegy., Ny. £. SmIIIIHIIIIIIIIIIIHIIIHIIIIIIIIIIIIIIIUIIMIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIHMIIIIIIHIHIIHIHIIIIIIIIIIIIIIIIHIIHIIIIIIIIIIIIHIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIi.* MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? A Hazafias Népfront helyi szervezetének rendezésében Vecsésen is megünnepelték az egészség- ügyi dolgozók napját. Hatal­mas vörös rózsacsokrok díszí­tették az asztalt, ahol helyet foglaltak a város egészségügyi dolgozói. Lendvai József, a népfront elnöke üdvözölte őket * s tolmácsolta a község lakosságának köszönetét, ál­dozatos munkájukért Az or­vosok nevében dr. Simon Sándor válaszolt s mint az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének vezetője, meg­ígérte. hogy továbbra is min­dén erejükkel azon lesznek, Befejezték a kísérleti atomreaktortest betonozását Épül a 80 méteres szellőzőkémény A Csillebércen gyors ütem­ben építik az első magyar kí­sérleti atomreaktort. A 44-es számú Építőipari Vállalat dolgozói befejezték a reaktor­test betonozását. Tekintettel a nagyfokú sugárzásvédelemre, ennél a munkánál különle­ges nehéz betont alkalmaztak, amelyből 100 köbméternyit használtak fel. Ezen a héten elkészülnek a transzformátorház építésével, s már megkezdték a kazánok szerelését. Napról napra szem­mel is láthatóan emelkedik a magasba az atomreaktor szel­lőzőkéménye, amely 80 mé­ter magas lesz. Jelenleg az 55 méternél tartanak. Különle­ges földalatti medencét is épí­tenek az atomreaktor szenny­vizének tárolására. hogy munkájukat becsület­tel elvégezzék. Ehhez kérte a tanács, de a közönség se­gítségét is. A hivatalos ünne­pély lezárása után a terített asztalnál még hosszú órákig együtt maradtak, s megbeszél­ték közös dolgaikat. Érdekes javaslatokat közöl levelében Gobbs Károly nyu­galmazott villamosellenőr. Mint ilyen, igen jól ismeri a főváros és a környék közlekedési problémáit. Érde­kes javaslata például, hogy állítsanak be újra gyorsított járatokat a szentendrei és gö­döllői vonalakra. Másik ja­vaslata, hogy indítsák meg újra a Vágóhíd—Csepel jára­tot, amelyre nagy szükség len­ne. A Pest környéki közleke­désnek tizenhárom év óta orvoslásra váró hibája a ve­resegyházi helyiérdekű vasút elektromos vontatásának meg­szüntetése, s így menetidejé­nek meglassulása. Az elektro­mos kocsikat már le is szerel­ték. Ezen a helyzeten a HÉV változtathatna oly mó­don. hogy elektromos kocsikat kölcsönözhetne. Egy másik javaslata: a fővároshoz közel­eső kirándulóhelyek és a Mar- git-híd zsúfoltságának meg­szüntetése érdekében élénkí­teni kellene a gödöllői és tö­rökbálinti HÉV-vasutak men­tén található erdő forgalmát. A Kamara-erdőnél viszont fel­szedték a hurokvágányt, a Gödöllő és vidékével foglal­kozó balparti útikönyv ré­gen elfogyott, s újat nem ad­nak ki helyette. Megfelelő térkép sem áll rendelkezésre. Mindenesetre érdemes lenne javaslatát közelebbről meg­vizsgálni s az életképes terve­ket megvalósítani. A Taksonyi Állami Gazdaság problémáival foglalkozik Cson­ka János, a MEDOSZ munka- védelmi felelőse. Mint írja, már sokfelé reklamálták, ed­dig eredmény nélkül, hogy a gazdaság szigetmajori üzem­egységében a második világ­háború óta fekszik az egyik is­tálló tövében egy fel nem rob­bant 500 kilós repülőbomtoa. Már sokan megnézték, meg is ígérték, hogy elviszik. Il­letékesek szerint ugyan nem veszélyes, de a dolgozóknak nem kellemes az ilyen szom­szédság. Persze, elsősorban Csonka elvtársnak kell min­den eszközzel elszállítását szorgalmaznia. Vasárnap délután kedves esemény színhelye volt a kartali óvoda. A kis és nagy csoport közösen közel kétórás műsort adott elő, telt ház mellett, óriási sikerrel. Az első sorokban ül­tek a büszke mamák és pa­pák. akik fénylő szemekkel i nézték ügyes, kedves cseme- | téiket. Ezekben a percekben | még az otthoni csínytevéseket í is megbocsátották. Az előadás l után kiállításon mutatták be j a gyerekek „műveit“; El ! lehet mondani, hogy ezen a í kiállításon minden „alkotás” osztatlan tetszést aratott. Az abonyi közállapotok ellen emel szót Erdélyi István. Már legalább­is a közállapotoknak a köz­csendre vonatkozó része el­len. Valósággal merényletet követnek el a pihenni akarók ellen a motorosok, akik a ta­nácsháza előtti, igen szépen gondozott parkot használják fel bemutatópályának. Jobbra- balra tekingetve, eleresztett kormánnyal száguldoznak fel s alá. bőgetve motorjaikat, s sokszor csak hajszál híján nem történik valami súlyos baleset. De nemcsak a moto­rosok keserítik az életüket, hanem az italboltok törzsven­dégei is. Záróra után, ahogy kitódulnak, olyan éktelen or- dftozást. dalolást visznek vég­hez, hogy a környék lakossá­ga már előre fél ettől az órától, amikor sokáig visszhangos az utca a danolászástól s a dühös káromkodásoktól. Jó lenne, ha az abonyi rendőrség néha őrjáratot tartana ilyenkor a környéken, s megfékezné az utcán továbbra is mulatni akarókat. „Sok bába között elvész t gyerek” — tartja a közmon clás. Ez jutott eszünkbe, ami kor a napokban a Csepel Au tógyár motorgyárában égj munkáslevél nyomán azt ku­tattuk, hogy kit, illetve kike terhel a felelősség azért a 8; darab forgattyúsházért, amelj január elején selejtessé vált. Nézzük meg, mi volt a se­lejt keletkezésének előzmé­nye? Mint ismeretes, az öntő­minták hosszabb használat után megkopnak, s ezáltal mé­retük is megváltozik. . Ez tör­tént a szóbanforgó forgattyús- ház öntőmintájával is. Ezért az elmúlt év októberében a motorgyár illetékes szakve­zetői az öntést végző Csepel Vas- és Fémművek öntödéjé­nek vezetőivel megállapod­tak, hogy korrigálják az öntő­minta méreteit. Hajduczki Ká­roly melegüzemi előadót bíz­ták meg ennek elvégzésével, aki a megbízatásnak eleget is tett. A Csepel Vas- és Fémmű- vekből ezek után már kiigazí­tott öntvények érkeztek a mo­torgyár raktárába. Mi történt ezután ? Január első napjaiban fel­tűnt a motorgyári MEO-nak, hogy szokatlanul rövid idő alatt hat forgattyúsház vált selejtessé a szalagon. Mivel arra gondoltak, hogy az anyag selejtessége miatt fordult ez elő, érintkezésbe léptek az öntvényt készítő gyárral. Ti­zedikén megjelent az üzem ben a két gyár kooperátora, de ő sem tudta megállapítani a hiba eredőjét. Ezért a MEO vezetőjével abban állapodott meg, hogy néhány nap múlva egy bizottsággal tér vissza, amely kiegészül az itteniekkel és közösen derítik majd fel a rejtett okot. A bizottság 13- án megjelent a gyárban, sőt a következő napot is vizsgáló­dással töltötte. Kiderítették, hogy a selejtet az öntőminta tájolási felüle­tén végrehajtott kétmilliméte- res méretkiigazítás idézte elő. Addigra azonban — amint az a felsorolt dátumokból kide­rül — rövid pár nap alatt to­vábbi 79 forgattyúsház vált selejtessé. Ekkor világosodott meg előttük az is, hogy a rak­tárban a kétféle gyártásból származó öntvényeket kever­ve tárolják és adogatják a szalagra. A MEO még aznap utasi- tást adott az öntvények széj- jelválogatására. Ezzel a to­vábbi bajnak elejét vette ugyan, de ez a megtörtént té­nyen nem tudott változtatni. A keletkezett kár akkor több mint 230 ezer forint volt Időközben azonban az elrom­lott forgattyúsházakat kilenc kivételével sikerült megjaví­tani s így a véglegesnek te­kinthető kár a javítási költsé- m gélekéi együtt közel negyven | ezer forint. Megindult a vizsgálat. Ki-| hallgatták az ügyben érdekel-1 teket. A jegyzőkönyvek is el-§ készültek. Közös jellemző-1 jük, hogy mindenki el akarja | hárítani magáról a felelőssé-1 get, A házi vizsgálat nem i.«| tud igazságot tenni, még| nincs pont a mondat végén | Ettől függetlenül Is, már most| levonható a történtek né- | hány figyelemreméltó tanul | sága. Mulasztások sorozata | A műszaki fegyelem nem | éppen erős oldala a gyárnak.? Nem kisebb mulasztás tör-§ tént, mint az, hogy miután el-1 határozták az öntőminták ki-| javítását, „elfelejtették” fi-1 gyelmeztetni azokat a szak- | embereket, akik a gyártást! irányítják és végrehajtják:! vigyázat, új méretű öntvények = várhatók! Mulasztásuk sű-| h át nem csökkenti az a má-| sík hiba sem, hogy a Csepel | Vas- és Fémművek ön tödé jé-1 ben nem látták el a módosí-1 tott öntvényeket a szokásos! figyelmeztető jelzéssel. A mo-! torgyáriak elmulasztották to-1 vábbá figyelmeztetni a rak-| tárt, hogy az új szállítmá-1 nyokkal, ha minimálisan is. | de eltérő méretű öntvények | érkeznek. A raktárban uralkodó ren- | detlenségnek is nagy szerepei A kőolaj: a közel-keleti események kulcsa A Perzsa-öböl vidékét környező államok­ban. Iránban. Irakban. Szaud-Arábiában, Maszkáiban és Ománban, valamint Kuwait és szerződési Oman brit védnökségekben az imperialista hatalmak olajmonopóliumai óriási kiterjedésű területeken biztosították szerződésileg az olajkitermelés jogát. A fel­sorolt országokban található a tőkés világ ismert olajkészletének mintegy kétharmada. Az évi termelés 170 millió tonna köröl mozog. A közép-keleti olajmezőkről felszínre hozott olaj jelenleg két irányban kerülhet a nyu­gati fogyasztó piacra: 1. Csővezetékeken, amelyek az Egyesült Arab Köztársaság szíriai tartományán keresztül futnak a szíriai, vala. mint a libanoni kikötőkbe. Ezzel kapcsolat­ban érthető az Egyesült Államok és Nagy- Britannia fokozott nyugtalansága és beavat­kozási szándéka a libanoni eseményekbe. 2. Az olajszállítás második útja az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tar tóm álcának v’etén. a Szuezi-csatornán vezet keresztül. Az Egyesült Arab Köztársaság előnyös föld­rajzi helyzetének következtében tehát elzár­hatja az olajszállítás óriási jelentőségű köz­vetlen útvonalait. Az olaj akkor csak Afrika megkerülésével, jelentős időveszteséggel éf magas szállítási többletköltséggel juthat a felvevő piacokra. (Lásd melléktérképet balra lent.) Ezért érthető, hogy a közel-keleti olaj- mezők birtoklása a nyugati imperialisták elsőrendű célja. A közel-keleti olajszállítás­ban az Egyesült Arab Köztársaság döntő szerepének kiküszöbölésére a nyugati olaj­trösztök Törökországon átfutó olajvezeték megépítésének tervével foglalkoznak. JELMAGYARÁZAT: 1. az olajmonopólia- mok koncessziós területei, 2. olajmezők. 3. működő olajvezeték. 4. az izraeli—arab vi­szály következtében 1948 óta használaton kí­vül helyezett olajvezeték. 5. tervezett olaj­vezeték. C. az olajszállítás tengeri útvonala. 7. az imperialisták katonai támaszpontjai. 8. olajkikötők a Földközi-tenger keleti part­ján. (Terra)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents