Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-05 / 157. szám

Kislányoknak, kisfiúknak Pettyeskötésü fürdőruha 4—5 éves kislánynak. Hozzávaló kb. 5 dk bébi-fonal, 2V2-es kötőtű. A munkát a derék patentkötésénél kezdjük. 2 sima és 2 fordítottal kötünk kb. 3 cm-t, majd a követ­kező mintával dolgozunk: 1 sor: 9 sima, a következő szembe bele­öltünk egyszer elölről, majd há­tulról, ismét elölről és hátulról, tehát összesen négyszer és most A MESE ÉS A GYERMEK K isgyermekes családok gya­sokat jelent a gyermeknek a mese. A mesehősök kápráztató alakja, élményeik, az akadá­lyok, amiket legyőznek, úgy lébilincselik a gyermek (figyel­mét, hogy se lát, se hall. De nemcsak az iskolásgyermekek- nél tapasztalunk ilyen érdek­lődést, mert a legkisebbek is örömmel hallgatják a mesét. Az az öröm, amit a mese okoz a gyermeknek, nagyon értékes a nevelés szempontjából. Jól hat a kedélyvilágára és élén­kíti egész szervezete működé­sét. A mesében a jó és a rossz tökéletes pontossággal van megrajzolva s így a kisgyer­mek könnyen felismeri mi a jó és a rossz. Ehhez jön még a mesék szép nyelvezete, ami nagyban gazdagítja a gyermek szókincsét. A mese elmondása vagy felolvasása leköti a gyer­mek figyelmét, majd elgondol­koztatja. A három-ötéves gyer­meknek a népi és az állatme­sék valók. A nagyobbak is sze­retik az állatmeséket, de még jobban az olyanokat, melyek­ben tündérek és varázslatok szerepelnek. Vigyázzunk! A boszorkány és szellemtörténe­tek nem a gyermekeknek va­lók! Fokozott hatást érhetünk el, ha a meséket nemcsak szür­kén elmondjuk, hanem előad­juk, kellően hangsúlyozva, ha­tásos szüneteket tartva. Jobb, ha a mesét elmondjuk, mint­ha olvasnánk, mert így köz­vetlenebbül, életszerűbben hatnak a gyermekekre. Termé­szetesen az fontos, hogy jól emlékezzünk a mese tartalmá­ra, a történések sorrendjére és a kifejezési sajátosságokra. A hároméveseknek nem kell mindig új mesét mondani. Kedvesebb számukra, ha sok­szor végighallgatják ugyanazt a történetet. A nagyobbak már ugyan szeretik a változatossá­got, de kedvenc meséjüket ők is szívesen újra meg újra vé­gighallgatják. A gyermeklélekre fokozot­tabban hat, ha néha különle­ges módon rendezzük a mese­mondást. A kicsinyeknek ez ünnepi szórakozást jelent, amit sokáig nem felejtenek el: pl. mesedélutánt rendezünk az is­merős gyermekek meghívásá­val. Valaki öltözzön fel mese­mondó nagymamának és az mondja el a történetet. De az sem rossz módszer, ha a többször hallott mesét eíját- szatjuk a gyermekekkel, ki­osztva a szerepeket, egész kis előadást rögtönözve. Persze, arra vigyázzunk, hagy az elő­készítéssel ne okozzunk sok vesződséget és ne fárasszuk ki a gyerekekét. Nem baj, ha nem megy minden egészen tisztán, simán. Nem a techni­kai részletek a fontosak, ha­nem a gyermek alkotó tevé­kenysége, melyre itt alkalom nyílik. A meghívott kis nézősereg is elégedett lesz. A mesét úgy kell megválasztani, hogy sok legyen benne a párbeszéd, mint pl. a Piroska és a farkas­ban. Terjedelemre ne legyen se nagy, se bonyolult szerke­zetű. összevetve tehát a mesét, sokféleképpen tálalhatjuk a gyerek elé. Köznapi keretek között, elmesélve, vagy felol­vasva, vagy kiselőadást rögtö­nözve. Mindig nagy örömet okoz és változatlanul jó nevelő eszköznek bizonyfii. Kéjt vény fiatalos, csinos, könnyű szövet kiskosztüm. A szoknya hólo- zott, a kabátka mindössze de­rékig ér, elől 6 gombbal gom­bolva A vadméh-ház minden sejtje Színültig volt mézzel telve. Zengi ujjong: „örvend béka, Miénk minden tartalékai” Dongi megáll: „Baj lesz, félek, Ha megjönnek a vadméhek...” „Dehogy jönnek — mondja Zengi — Ide bizony nem jön senlki.” ÍRTA'- MAGYAR LAÍSZIÓ Jóllakottan csak szuszogtalk, \ Mozdulni is alig tudtak. Mégcsak azt sem vették észre, \ Hogy az egyik repedésbe, Mintha erős zaj támadna: | Hazaért a vadméh-banda. | Rögtön látták a vadméhek, I Hogy amíg ők körülnézteík | Odakint a nagyvilágban, Tolvaj járt a rejtett házban. | A tolvajok beljebb bújtak, | A sötétben meglapultak, a kik a rádióból vagy a szín­ért pádról ismernek, bizo­nyára csodálkoznak azon, ho­gyan kerül nevem a művészeti rovatból a háztartásiba?! Na­gyon egyszerűen. Én nemcsak a rádióban és a színpadon igyekszem művész lenni, ha­nem amennyire tőlem telik —- a háztartásban is. Tehát ezúttal, mint háziasz- szony jelentkezem és az élet­ben, valamint a konyhában szerzett tapasztalataimat sze­retném átadni fiatal és idősebb — bajtársaimnak. Mert ne­künk, az állítólag gyöngébb nemnek, merő harctér az egész világ. Napról napra meg kell küzdeniink családunk jólété­ért, egészségéért, a rendért, a tisztaságért, a jó ebédért, s bi­zony, olykor-olykor — urunk hűségéért is... A munkánk legtöbbször olyan, hogy csak akkor van látszatja, ha — nem végezzük el. Vitézségi érmet pedig sohasem kapunk, legfel­jebb a nyugodt lelkiismeret a jutalmunk érte. De kell-e en­nél több? A munkában és ál­dozatban megöregedett asszo­nyokat széppé teszi, a fiatal­nak meg olyan vonzóerőt ad, hogy semmilyen cifra dáma nem győzi le — legalábbis tartósan. A jó asszonyhoz visz- szatér a legkujtorgóbb férfi is, ha másért nem — a kényel­méért, S ősi tapasztalat, hogy a férfiú a világon legjobban a saját szent testi és lelki ké­nyelmét szereti. Ugyanezért, kedves asszonytársam — soha­sem veszekedj vele — ha meg tudod állani. — „Végy egy kanál vizet « S ZÖREJT VÉNYEK LILA SARGA Ü Erre aztán — mit cifrázzam Nekiestek mind a hárman, Ettek, faltak csak belőle, Kerek lett a hasuk tőle. De a -mérges vadméh-gazda Haragjában megkért arra Egy szentjános bogaracskát, Adná kölcsön a lámpását. A kis lámpa halvány fénye Rávillant a méhecskékre. A vadméhek marják, tépik Kis tanyájuk tolvaj népit. A három kis tolvaj futna Az odúból, hogyha tudna. Döngi szárnyát majd elveszti, 1 Jute a7 anyatejről. 40 3 bámul. 43. A. R. Z. I VÍZSZINTES: 1. Jól jegyezd | meg! figyelmeztetés az utóiratok- ! nál, rövidítése N. B. 9. Folyó spa- I nyolul. 14. Ez meg egy olasz fo- ! lyó. 15. Bukdácsoló. 17. Menet- ! rendi rövidítés. 19. Magadat bará- 3 tóm! 20. Háziszárnyas egyes vidé- ! kékén. 22. Dicséretes jelző. 23. A = kőgát eleje. 26. Szöveg nélkül | énekel. 27. Ókori észak-afrikai 1 ország volt a mai Algéria helyén. | 29. Dallam-vég? 30. Ml van a ko- = sár belsejében? 31. Válogatott | kapuvédő volt (Fradi). 33. A ma- ! nekenek viszik ebben a prímet. 35. Megkevert rím. 37. Elmondhat- A képébe 44. Község Egy-egy csápját Zsongi, Zengi. | Komárom megyében. 45. Alma­3 fajta, finom sajtot készítenek be- (Folytatjuk) l iőie. 47. Hal, melynek a feje a gyomrában van! 50. Szamár — an­golul (ÁSS). 52. A bajtól meg­szabadul. 54. Leánynév. 56. Férfi­név. 58. Az angolok egyik leg­nagyobb költője. 59. Égitest, mos­tanában sok baj van vele. 60. Hő­sei lehetnek történeti, vagy kép­zeletbeli alakok. 62. Szomorú mu­latság. 64. Csomagolóeszköz. 68. Félrész. 70. Hónaprövidítés. 71. Érettségi fajta. FÜGGŐLEGES: 1. Mindennapos hír. 2. Ez a levegő felfrissít. 3. Virágrész. 4. Testrész. 5. Dadog. 6. Mennyboltja. 7. Tiszta, takaros — németül. 8. Elmerengünk rajta. 9. Kérését remegve adja elő. 10. Lemásolod. 11. Zúdít. 13. A népi zenekar egyik tagja. 16. Olaj kül­földön. 21. Biztosítással megtérül. 23. A trió közepén van. 24. Már szádba“ — mondották a ré­giek. — Ne tégy neki semmiért szemrehányást, mert csak te fizetsz rá. Egy kis panaszért rögtön elfeledik minden addi­gi jótetted. — Ha viszont ösz- szeszorítod a fogad, s ott sírod ki magad, ahol senki se lát, többet érsz vele, -mert hama­rabb feltámad benne a lelki­ismeret. — Már ők ilyenek. — S arra, hogy jószívvel le­gyenek hozzánk, a türelem mellett legalkalmasabb segítő- eszköz a jó konyha — amint ez köztudomású. Ilyenkor, meleg nyárban (mert reméljük, hogy most már végre csak eljön), mikor a falusi ember leginkább csak este eszik — nagy munka után meleg ételt — vigyázni kell, hogy ez az étel tápláló, de egy­ben könnyű is legyen. Kivá­lóan alkalmas erre a jó friss nyári káposztából készült töl­tött, rakott és lucskos káposz­ta, amiket meg lehet csinálni előtte való nap is, hiszen fel­melegítve sokkal jobb ízűeki De a jó aludttej savójával sa­vanyított tejfeles zöldpaszuly- leves; tökfőzelék frissensült oldalassal a tetején, avagy a most érő borízű almával együttfőtt csirke, vagy galamb is új erőt ad az aratásból, szé­nagyűjtésből hazatérőknek. 2ÖLDPASZULY LEVES 36 zöldpaszulyt csakis falun le» hét fűzni, mert csak ott igazán friss, ahol a töviről szedik. V:! kg- nyl zöldpaszuly két végét csípd le, húzzad le a szálkáját és törd el kétujjnyl darabokra — Isten ments vágni! -- mert késíze lesz. Másfél liter fövő vízbe markon­ként tedd be a paszulyt, mindig megvárva, amíg a víz újra fellob­ban. Ha az utolsó marokkal is fel­főtt, tégy bele egy diónyi reszelt , hagymát, s egy kávéskanálnyi ap* ' róra vágott zöldpetrezselymet; l végül sózzad meg és főzzed pu- : hára. 10 dekányi füstölt szalonnát ■ vágj szeletekre és bevagdosva süs- I séd meg félig. Szűrd le a zsírját; ; és csináld meg benne a rántást ; két evőkanál liszttel, szép pirosra. ; Tégy belé egy késhegynyi papri- i kát, eresszed fel aludttej savójá- ; val, s forrald össze a levessel. Te* ; hetsz bele utoljára még egy ká- ; véskanálnyl apróra vágott Zöld* i petrezselymet. Tálaláskor önta hozzá még 2 dl tejfelt. A szalon­nát süssed ki egészen, s mikor már kitálaltad a levest, minden tányérra tégy egy sistergő szele­tet. tökfőzelék Sózzál be egy kg gyalult tököt; csinálj kevés vereshagymás rán­tást egy tojásnyi zsírból, tetézett evőkanálnyi liszttel, kevés reszelt vereshagymával, hints rá egy kés­hegynyi piros paprikát, keverd | bele a gyengén kinyomott tököt ; és ereszd fel egy csészényi savó* ; val. Lassú tűznél kevés zöld ka* ; porral és csomborral főzzed 10— ! 15 percig. Jól megt ej felezve, szép i pirosra sült disznóoldalassal tálai* i jad. GALAMB- VAGY CSIRKE­BECSINALT ALMAVAL ! A szépen megtisztított csirkét 5 vagy galambot vágjad fel izekre s 1 kevés sós vízben főzzed puhára; | Ha megpuhult, tégy hozzá ízlés = szerint hámozott, kimagvalt, dk* = kekre vágott borízű almát. ízlés | szerint cukrozzad meg és tálalás* | kor tégy hozzá 2 dl tejfellel elke* ! vert tojássárgát. Hidegen, melegei» = egyformán jó. LUCSKOS KÁPOSZTA | Vágj négybe 1—2 fej új káposz* = tát és tedd oda annyi sós vízben; | hogy éppen csak ellepje, főni. Egy 1 kevés Zöld kaporral és csomborral. = Más lábosban főzz ugyancsak ke- ! vés sós vizben egy kg disznó vagy | marhadagadót, V: kg csonttal. Ha 1 a hús jó puha, csinálj a levéhez I kis kanál zsírral jó tetézett evő- I kanál liszttel piros rántást, kicsit 1 paprikázd meg, és tedd a húslébe. I Ontsd hozzá a káposztát is, for* 5 raid jól össze, Ízlés szerint gyen* s gén ecetezzed meg, és tálaláskor 5 keverj hozzá 2 dl tejfelt. Savanyít* i hatod aludttej savójával is, de ak* [ kor nagyon kevés vízzel tedd fel j a káposztát. Ha a sovány húst sze* j reted jobban, főzhetsz hozzá mar* [ ha lábszárat, vagy disznócombot. i Ne restelljed, kedves asz- I szonytársam megteríteni aX 1 asztalt szép tiszta szőttes ab- I rosszal, amit, hogy ne piszko- I lódjék be, leteríthetsz egy kö- | zönséges nylon-lepedővel. Más- I képpen ízlik az étel a ragyo- 1 góra törölt tányérból, s ha az ! urad nem is dicsér meg sze- | medbe érte, azért ne félj, ma- | gában mégis azt gondolja: „HU I ába, no — nincs olyan asszony \még egy, mint az én felesé- ! gém“ — hát még ha egy kis | bort is hozol neki a vacsorá­hoz! vesszük le a szemet a tűről stb. 2 sor: végig fordított, az egy- szembe kötött szemeket fordítot­tan összekötjük. 3 sor: sima. 4. sor: fordított. Aztán ismét az 1. sor következik, azzal az elté­réssel, hogy 4 simával kezdjük, ezáltal a pöttyök eltolódnak. így kötünk a patenttői mért 12 cm-ig. Innen kezdve minden fordulásnál 2 szemet befejezünk, míg közé­pen 20 szemünk marad, ezt egy­szerre leláncoljuk. Felsőrészét a derék fölszedett szemeire kötjük mintás kötéssel, minden sor ele­jén 2 szemet befejezve, míg az utolsó szem is elfogy. A vállpán­tok és a szárak szélét lustakötés- scl készítjük és utólag varrjuk a megfelelő helyre. Derekába zsi­nórt fűzünk. Fürdönadrág hozzáillő kötött felsőrésszel. Anyaga kb. 10 dg bébifonal. Nadrágját a pettyes­kötésű fürdőruhánál ismertetett módon készítjük, csak sima kö­téssel, vagyis felváltva sima és fordított sorokkal dolgozzuk. Felsőrészét a deréknál kezdjük 3 cm patentkötéssel, majd simán kötünk tovább a karkivágásig. Itt, a hátrészen 5X1 szemet fogyasz­tunk. majd egyenesen kötünk a vállig. A váll szemeit fokozatosan S szemenként, a nyakkivágás sze­meit egyszerre befejezzük. Elejét két részből kötjük. A hátrészhez hasonlóan készítjük a karkivágá­sig. Itt egyszerre 5 szemet befeje­zünk, majd 5X1 szemet fogyasz­tunk és kötünk tovább a yálllg. Középen 8 szemet patentkötéssel dolgozunk végig, ez a gombolás­pánt, A karkivágás fogyasztásá­val egyvonalban kezdjük fogyasz­tani a nyakkivágás szemeit is a patentkötéses pánton belül min­den fordulásnál 1 szemet a vállig. A váll szemeit fokozatosan befe­jezzük. Ujjait patentkötéssel kezd­jük és simán folytatjuk kb. S cm hosszúság után minden sor elején 1 szemet fogyasztunk 8 cm ma­gasságig és a szemeket befejez­zük. PRÄGÄBAN ÉS VARSÓ­BAN egyidőben mutatják be Jaroslav Mach filmrendező el­ső csehszlovák—lengyel kopro- dukciós filmvígjátékát, Mit mond az asszony címmel. az elején kiáll? 26. Mosáshoz, mcssdáshoz egyaránt megfelel. 27. A vízsz. 1 sor első fele. 28. Kikötő a Vörös-tenger bejáratánál. 29. Folytonossági hiányban szenved, két egyaránt elfogadható jelzővel. 32. Fejréállt a Béla? 33. Dezső Ödön. 34. T. Z. 36. Száz kiló. 38. Terméketlen talaj. 39. Madárruha. 41. A tetejére. 42. Éktelen lyukasz­tó szerszám. 46. Visszabír? 48. La­tinul jutalmaz. 49. Keserv. 51. Kö­zös diákétkező. 53. Területmér­ték = 100 négyzetméterrel. 55. Új­ság. 56. Község a ráckevei járás­ban. 57. Odaszólít. 60. Zavaros idom. 61. Az orosz nép elnyomója volt _ névelővel. 63. Elavult. 65. Ősi pásztoristen. 66. Baloldali szárny? 67. Országos Sport Bizott­ság. 69. Tagadószó. SZOREJTVÉNYEK Guy de Maupassant francia író, aki a naturalista irány egyik fő képviselője volt hazájában, 65 évvel ezelőtt, 1893 július 6-án halt meg. A „sétapálcás világban” a házasság intézményéről gúnyo- ros hangon mondott véleményt a nagy író: „Az ifjúság kezé­ben parádé a bot és támasz a házasság.” Ami az idősebb évjáratot illeti, az megtalálható az alábbi rejtvény két hosszú sorában (vízsz. 12 — függ. 18), Beküldendő a keresztrejtvény­ben szereplő mondás és a szó­rejtvények megfejtése 1958. július 16-ig. A helyes megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. Az 1958. június 14-1 rejtvények helyes megfejtése: Keresztrejt­vény: ,,A lustát többnyire otthon szidják, a törtetőt viszont ott­honán kívül.” Szórejtvények: Sajtóhiba — harcsa — harakiri. Könyvet nyertek: Cerven Mi­hály, Albertirsa, Dózsa György út 48. — özv. Radvápy Gyuláné, Vác, Corvin Ottó u. 6. — Bevente Ist- vánné, Ladánybene. _ Horváth András, Ecser, Steinmetz K. u. 15. — Sziklai József, Maglód, Dózsa György út 117. _ Hébel Rozália, Kakucs, Petőfi u. 55. — Fekete Károly. Gyömrő, Dózsa Gy. u. 149. — Bódis Margit. Kiskunlacháza, Terményforgalmi Vállalat. — Fer- csik Mihályné, Hévizgyörk, Temp­lom tér 7. — Polák Imre, Nagy­maros, Bacsó Béla u. 2. A könyveket postán küldjük el. Néhány recept írta : Török Erzsébet Kossuth-díjas

Next

/
Thumbnails
Contents