Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-30 / 178. szám
3 1958. JŰLiUS 30. SZERDA "K&irlap Ami nem volt fontos a Gschwindt R. T.-nek, annál fontosabb a Nagykőrösi Konzervgyár dolgozóinak Tiltakozó hullám söpör végig a világon: a háborús gyújtogatás, a közel- keleti tűzfészek lángraiobban- tása ellen. Két háborút megélt generáció — idős apák, gyermeküket féltő anyák — emeli fel tiltakozó szavát az angol és amerikai imperialisták háborús tervei ellen. Jövőjüket, szebb holnapjukat védő fiatalok kiáltanak nemet az agressziónak. Forró hangulatú gyűlések, táviratok özöne követeli a vitás nemzetközi kérdések békés rendezését, a csúcstalálkozó mielőbbi összehívását. „Minden eszközzel készek vagyunk a béke megvédésére, a világ asz- szonyaival együtt kívánjuk a. leszerelést és az atomfegyverek eltiltását!” — írják a megyei pártbizottsághoz küldött táviratukban a lórévi nőtanács asszonyai. Egy másikban ez áll: „Mi, a Monori Járási Tanács dolgozói tiltakozunk az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia Jordániái és libanoni intervenciója ellen. Egyben követeljük a csúcsértekezlet haladéktalan összehívását, a külföldi csapataik kivonását, hogy ezek az országok maguk oldhassák meg belső problémáikat.” Tiltakozunk, követeljük — így kezdődik mindegyik távirat. Ezt írják a szobi járási és községi tanács, valamint,' a rendőrkapitányság nődolgozói, az aszódj tisztiklub hőbizottságának tagjai; ezt írják a diósgyőri kohászok, a dorogi bányászok, a nagylengyeli olajcsata hősei, a Goldberger-gyári szövőnők, s a hansági önkény tes rohammunkásók. Tiltakozó szavuk bejárja az egész világot, s egyetlen sürgető hangorkánná fonódik a békeszerető milliók hangjával. Nagy erő, félelmetes erő rejlik ebben a tiltakozásban. Nagy erő, félelmetes erő találkozik sok millió ember kézfogásában. Ezek a kezek oltották el a koreai, a vietnami, s a szüzei tüzet. Ezek a kezek ma is megmenthetik a világot a szörnyű pusztulástól — ha megtalálják egymást. A bérgazdálkodás kérdéseim! tárgyalt az országgyűlés munkaügyi és ipari bizottsága — A szaván fogom, Józsi bácsi. Ugye, megmondtam, hogy elkészül a raktár idejére. Kár, hogy nem fogadtam el a fogadási ajánlatát. — Ezekkel a szavakkal állított be Eőry Kálmán, a Nagykőrösi Konzervgyár beruházási felelőse a gyár udvárán épülő új raktárépületbe, ahol elsőnek Gaál Józseffel, a gyári építőrészleg raktárosával találkozott. Józsi bácsi kénytelen-kelletlen, de élismerte, hogy nem neki lett igaza. Szorgalmas kőművesek, betonozok, hegesztők dolgoznak a karcsú, vasvázas, 106 méter hosszú és 21 méter széles épületeken. Egyik helyen ingerült kiabálásra lettünk figyemesek. ' — Már többször megmondtam, hogy igyekezzenek jobban. Nem tud az ember haladni, ha nem hoznak elég anyagot! — korholta az egyik betonozó az anyagmozgatókat. Gyári vezető nem tud úgy Végigmenni az udvaron, hogy legalább tízen meg ne kcrde*- nék:- Mikorra lesz kész a raktár? Lehet-e már bepakolni? Miért az élénk érdeklődés, a lázas igyekezet? Ennek törtéhete van. Pénztől estek el eddig a konzervgyári munkások és ha elkészülnek a raktárak, pénzt kaphatnak. Igen, a nyereség- részesedésről van szó. Ma már a munkásembernek sem mindegy, hogyan gazdálkodik a gyár, milyen pénzügyi mérleggel zárja az esztendőt. Ezért fontos itt is mindenkinek az új raktárak sorsa. 1 Eddig szerte az országban; Budapesten, Csepelen, Cegléden, Kunszentmártonpan, Debrecenben és Veszprém- Fajszon tárolták a Nagykőrösi Konzervgyár készítményeit. ' Elképzelhető, hogy a kétszeres csomagolás, a vasúti szállítás, a többletmunka, az épületek fűtése és karbantartása hem kis költséget emésztett fel. A tavalyi raktározás kezdetétől az idén március 10-ig jóval több mint négy és félmillió forintra rúgott ez az összeg. De több éven át ki kellett fizetnie a gyárnak ezeket a költségeket. Nyilvánvaló, hogy mindez a nyereség rovására is ment. — Raktárakat kell építenünk a gyár területén — határozták el az üzemben. Jól bölcselkedtek, amikor kiszámították, hogy csaknem a teljes építési költséget fedezi az egy évre kifizetett raktározási többletkiadás. 1955 óta kérték erre a célra az önköltségcsökkentő hitelt. Különböző akadályok miaU csak 1958 júniusában engedélyezték folyósítását. — Mire megjött az engedély, már „ugrásra készen álltak" az építők — mondták a vezetők. Azonnal megindult a munka. Alig telt el egy hónap és az első hatalmas raktárépület csaknem teljesen elkészült. Mellette szerelik már a másikat. — Ebben az évben mindhárom hatalmas raktárépület elkészül — újságolták. összesen 660 vagon áru fér majd be az új raktárakba. így az idén már csak Ceglédre és Kunszentmártonba kell kon- zervet szállítani tárolásra. A szovjet katonák segítették hozzá a gyárat, hogy ilyen gyors ütemben kezdhették meg az építkezést. Hatalmas gépekkel egyengették el a talajt az épületek helyén. Kölnben július 17-től 26-ig kiállították az elmúlt évben a magyar erdőkben ejtett szarvasok trófeáit. Ferenczi Sándor, a MAVAD igazgatója és Dénes Isjvan,. ,az. prszágos /Erdészeti Főigazgatóság vadgazdálkodási osztály vezetője, aki a kiállítás alkalmából a Német Szövetségi Köztársaságba utazott, hazatérése után elmondotta, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a magyarországi vadászatok lehetőségei iránt. Az agancskiállításról sokat ír— Derekas munkát végeztek — mondják róluk üzemszerte. Végre rendbejönnek a dolgok a Gschwindt R. T. egykori birodalmának helyén. Ami Gschwindt úréknak annak idején nem volt fontos, annál fontosabb most a nép államának. Amíg az urak csak a saját hasznukat nézték, most az ország javát és a konzervgyári munkások hasznát veszik alapul. A jövőben megtakarítandó raktárköltségek összegéből látható, hogy nem kis horderejű dologról van szó. Az új épületeket valamivel több, mint öt és félmilliós költséggel építik fel. A vállalat ezt az összeget egy és negyed év alatt visszafizeti a banknak. — Míg azelőtt a szezon végén valamennyi idénymunkásunkat kénytelenek voltunk elküldeni — mondta a beruházási felelős —, az idén már körülbelül 30 százalékukat foglalkoztatni tudjuk majd az új raktárakban. Jövőre az idénymunkásoknak mintegv fele télen is a gyárban kaphat munkát. Nem kell magyarázni, mit jelent ez az érintett embereknek. Nem csoda hát, ha naponta többször is elnéznek az épülő új raktárak felé és izgatottan várják, hogy a vagonok helyett mikor hordhatják ezekbe a sok-sok finom befőttet. — kas — tak a lapok, és televíziós adás is készült. Az idei szarv as- bőgésre 220 külföldi vadász látogat el hazánkba, de ennél több ’ jelentkező lenne, csak sajnos a lehetőségek korlátozottak.; így már sokan a jövő évre jelentkeztek. Nagymértékben megnőtt az érdeklődés az egyéb magyarországi vadászatok iránt, így számos külföldi jön a téli vaddisznó hajtásokra, a hortobágyi vadlibá- zásokra és az őzbak vadászatokra is. Szabad idejében festőművész Seller Ferenc. Civilben kereskedelmi dolgozó. Lakása tele van maga festette tájképekkel. Nem csoda, hogy festeget. hiszen a környék, Jászkarajenö. ontja a szebbnél szebb témákat A Postavezérigazgatóság közleménye A Képzőművészeti AJap Kiadó Vállalat nemrégiben művészi kivitelű levelezőlapokat hozott forgalomba. Ezek azonban meghaladják a szokásos lapok méreteit. Ezért az új nagyméretű levelezőlapokat a posta levélként kezeli, s bér- mentesítésükre ennek megfelelő értékű bélyeg szükséges. Erről egyébként a postahivatalok is tájékoztatják a közönséget. HISZAKO NÓGAT A A SIKERES GYÓGYULÁS ÚTJÁN A moszkvai orr-, fül- és gégeklinikán kezelik a húszéves Hiszako Nogatát, aki atomrobbanás következtében sugárzási betegséget kapott. Az egyik bonyodalom a japán leánynál a légcsőszűkület volt, amely miatt nehéz lélegzés és beszédkiesés jelentkezett. A szpvjet szakorvosokból , álló konzílium sebészeti’ műtét mellett döntött, amelyet a napokban Antonyina Janyina kandidátus sikeresen elvégzett. A kezelés eredményei re- ménytkeltőek. Hiszako Noga- ta szabadon lélegzik, kezd beszélni. Az országgyűlés munkaügyi és ipari bizottsága Mekis József elnökletével kedden ülést tartott, amelyen a bérgazdálkodás időszerű kérdéseit tárgyalta meg. Buda István, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője beszámolójában rámutatott: 1957-ben alapvető változások történtek a bérrendszerben és a bérgazdálkodásban. Ezek közül legfontosabb az átlagbér- ellenőrzés. Az átlagbérelienOr- zés célja, hogy a névleges bérek ne emelkedhessenek gyorsabban, mint amilyen mértékű reálbéremelésre lehetőség van, s biztosítsa az átlagkeresetek arányainak megfelelő alakulását. Az átlagbérellenőrzés rr a célnak megfelelően — jelentős mértékben járult az egyes gazdasági intézkedések mellett a bérhelyzet kedvező alakulásához, a forint stabilitásához. A névleges bérek 1957- ben, sőt 1958 első félévében is a tervezett szinten belül maradtak. Amíg a korábbi években nagyobb aránytorzulások álltak elő az átlagkeresetekben az iparágak, üzemek és egyes szakmák között, addig ilyen jelenség ez utóbbi egy és fél év alatt nem következett be, sőt évek ót« húzódó problémákat is sikerült részben megoldani. Igen jelentős, hogy az üzemekben ma sokkal nyugodtabb a légkör, mint amilyen a megelőző évek bármelyikében volt, sokkal kevesebb a bér- és normareklamáció, s az ezzel kapcsolatos vita. Kisházi Ödön, munkaügyi miniszter, a folyamatban levő munkákról és a minisztérium feladatairól tájékoztatta a két bizottságot. Az együttes ülésen végül úgy határoztak, hogy a képviselők területükön bekapcsolódnak a munkaügyi kérdések vizsgálatába, segítséget nyújtanak a helyi szerveknek, s e bizottságokon keresztül közvetlen kapcsolatot létesítenek az országgyűléssel. Kétszázhúsz külföldi vadász jön a magyarországi szarvasvadászatokra Az efóriai üdülő-kombinát A „hajó-ház”, amely oly sokszor megtéveszti a szemlélőt re van. A modern gyárépületek, kikötői berendezések mellett azonban ott magasodik a múlt sok-sok emléke is: műemléknek nyilvánított török mecsetek csúcsai ágaskodnak az ég felé. A város ritkaságai közé tartozik a hatalmas akvárium is, melyet valamennyi, a városba, látogató külföldi felkeres. Itt megtalálható a Fekete-tenger minden hala és tengeri állata. A tengeri csillagtól a polipig minden van itt, az ember nem is hinné, hogy ennyi állatot hogyan lehetett összegyűjteni. (3akáti bú.cijj. Éppen ünnepre értünk szálláshelyünkre, amely nem messze fekszik a város középpontjától. A város lakói búcsúztatták a szovjet katonákat, akik a leszerelési terv keretében hazatérnek otthonukba. ZászlóercLö és virágeső búcsúztatta a szovjet katonákat, s a testvéri szeretet ezernyi jele tanúsította, hogy mennyire egy a két nép, mennyire testvérének érzi egymás fiait. A városban egy napot töltöttünk, majd másnap érkeztünk végleges szálláshelyünkre. Efóriába, amely Konstan- zától mintegy tizenkét kilométerre, lcözvetlenül a tengerparton fekszik. i 'JCfröéluidÁ gjy.ou.auLg, Efória az egyik legnagyobb tengerparti üdülőhelye Romániának. Villarengeteg övezi a tengerpartot, s ezenkívül több, három-négyemeletes szálloda is gondoskodik a pihenni vágyók kényelméről. Tavaly októberben kezdték meg a három épületből álló vendéglátó kombinát építkezését, s május elsején már meg is nyitották. Követendő gyorsaság, sajnos, mi nem szoktunk hozzá az ilyen gyorsiramú építkezésekhez. A kombinát méreteire csak egy jellemző adat: az étteremben egyszerre 1500 ember étkezhet. Efória egyik legnagyobb ét* dekessége a „hajó-ház”, amely alakjában, egész építési módjában egy, a tengerre kifutó óceánjáróhoz hasonlít, mivel közvetlenül a tengerparton áll, s így a távolabbról szemlélő is úgy látja, mintha éppen most futna ki a tengerre egy nagy hajó. JiÍLndlg tnái izlnA Az ember azt hinné, hogy a Fekete-tengert azért hívják feketének, mert olyan a színe. Pedig nem. Illetve, nemcsak olyan. Hol kék, hol zöld. hol fekete, de olykor kettő is egyszerre. A viz annyim kristálytiszta, hogy a mólónál 20 —25 méter mélységben is jól láthatók a halak, a tengeri pókok és a medúzák. A mólótól nem messze szanatórium van. ahol a súlyos betegségből felépültek gyűjtenek erőt a további munkához. A tengeri fürdő egyik érdekessége v az elkerített nudista strand, ahol férfiak, nők együtt fürdenek mezítelenül a tengerben. Nekünk mindenesetre szokatlan, de az ottaniaknak a világ legtermészetesebb dolga. cÁ Sál bá Efáriától mintegy három kilométernyire kis török falucska fekszik, egyik kirándulásunk alkalmával jutottunk el ide. A falu érdekessége, hogy hatalmas, nagyon tiszta vizű tava van, amelynek vize azonban annyira sós, hogy semmiféle élőlény nem marad meg benne. A falu közepén fatemplom áll, amelyet a XVII. században Marosvásárhelyről szállítottak ide, s úgy állították vissza eredeti állapotába, hogy egyetlen szeg sincs benne. cl tejujjurcn Izgalmas, örök élményt adó dolog először a tengerre szállni. Valamennyiünk szíve hevesebben dobogott, amikor a konstanzai kikötőben felléptünk a hajóstársaság legnagyobb személyszállító gőzösének fedélzetére. A hajó majdnem ezer személyes, 133 méter hosszú, két motorja 14 000 lóerős, súlya több mint 0600 tonna. Motoros vontató húzott ki bennünket a nyílt tengerre, itt léptek működésbe a hajómotorok. A tengeren vagyunk, s hiába csábítottak a nyugágyak, hiába hívott a tánczeneka, doboló ritmusa, mindenki ott szorongott a korlátok mellett, hogy ebből a csodálatos, feledhetetlen képből minél többet vigyen magával. Mintegy négy órát töltöttünk kinn a tengeren. Kevés, kevés mondogattuk egymásnak. hiszen annyira belopta magát szívünkbe ez az új, kedves élmény, hogy akár valami hathetes tengeri útnak is nekivágtunk volna. A hajón franciától a magyarig szinte minden európai nemzet fiát megtalálhattuk. Sok-sok barátság szövődött ezalatt a négy óra alatt is, s szinte alig akadt olyan, aki búcsúzkodáskor legalább egy címet ne jegyzett volna fel magának. d taikm tcLtuiluigjíL Mint írtam, nem vagyok hivatásos újságíró. Sőt: újságíró sem vagyok. Így csak az utas élményeit tudom úgy-ahogy visszaadni. Azét, aki befizetett az IBUSZ-nál, s aki végigélvezhette ezt a két hetet a baráti Román Népköztársaságban. De megérte. Felejthetetlen élmény volt, mindenhol szívesen emlékezik rá visz- sza az ember. S amellett gyűjt tovább, hogy jövőre, vagy azután ismét világot lásson. Ferró Sándor A hatalmas személyszállító gőzös, amellyel kirándulni voltunk
