Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-25 / 174. szám
“cCfrlap 1938. JtLILS 23. PÉNTEK Paradicsomosztályozó gép A Taksonyi Állami Gazdaságban csütörtökön a nagyüzemi paradicsomtermesztés több új munkaeszközét mutatták be a kutatóintézetek képviselőinek, valamint állami gazdasági és termelőszövetkezeti kertészeknek. Paradicsom és paprika szedésére is alkalmas az újfajta szedő-edény, amely gyorsabbá teszi a munkát és ürítése is egyszerűbb. Nagy sikert aratott az R. S. 09-es traktorra szerelt négysoros palántaültető gép, amely naponta 40 dolgozó munkáját végzi el. A paradicsom üzemszerű válogatásához és osztályozásához villanymeghajtású gépet mutattak be. Napi teljesítménye 120—130 mázsa. A tapasztalatcsere-értekezlet részvevői megtekintették a gazdaság előregyártott elemekből készült hollandi ágyait is. „ÖREG" HARCOSOK KÖZÖTT a Prés- és Kovácsoltárugyárban Új sier szarvasmarha -megbetegedések ellen Egy új német szer valószínűleg lehetővé teszi majd, hogy több mint kétmillió négyzetmérföldnyi kihasználatlan afrikai területet szarvasmarha-tenyésztésre alkalmassá tegyenek. A jelentések szerint a Béréiül nevű új szer száz százalékig hatásos a nagana elleni harcban. Ezt a betegséget a csecselégy okozza és a múltban milliószámra szedte áldozatait az Afrikában tenyésztett szarvasmarhák közül. A szer állítólag tökéletesen gyógyítja a piroplasmot, egy másik veszélyes szarvasmarha-betegséget is, amely szintén sok megbetegedést okozott egyes afrikai országok szarvasmarhaállományában. Több mint egy éven keresztül mintegy ezer állaton próbálták ki az új gyógyszert. A párttitkárt, Lutár Imre elvtársat kértem meg, hogy mutasson be nekik. Érdekelt, hogyan érzik magukat az üzemben most azok a régi harcosok. akik fiatal életük java részét a fasiszta elnyomás évei alatt élték le és ezer veszély- lyel szembenézve küzdöttek a szabadságért. Varga János és Bolla Gyula a hatalmas présgépek mellett szorgoskodott. — Jól érezzük magunkat — válaszolták. Elmondták, hogy számítanak rájuk és igénybe veszik segítségüket. Bolla Gyula 1936-ban kapcsolódott be a mozgalomba, most a munkásőrség tagja. Varga János a földmunkásmozgalomban vett részt. Miközben a régi időkről beszélt, megkérdeztem, hogy az ő segítségére számít-e a pártszervezet. — Mi kiköveteljük magunknak a munkát. Nem hagyjuk magunkat mellőzni. No, de ilyesmiről szó sincs. Pártbizalmi vagyok az üzemben. Tehát a pártszervezet számít rá, de hogy vannak a munkatársaival? Erre így válaszolt: — Az a jó. hogy jönnek hozzánk az emberek. Hozzám is. Ha lehet, segítünk a bajokon, ha nem, hát őszintén megmondjuk, hogy ezt, meg ezt nem lehet megcsinálni. Az emberek értékelik a kommunisták segítségét. Ezt legjobban az bizonyítja, hogy egyre többen közelednek a párthoz. Egy tagjelöltet áprilisban vettek fel, most kettő vár felvételre. Kálmán József gépmunkás Varga elvtársat kérte meg, hogy legyen az egyik ajánlója. Az udvaron Hámori József régi szakszervezeti harcossal találkoztunk. Öt a Hazafias Népfrontba küldték dolgozni. Vándor Tivadar, az ifjúmunkás-mozgalom egykori részvevője, hazafelé tartott, amikor összetalálkoztunk vele. — Engem nem bíztak meg semmiféle jelentősebb pártmunkával — mondta. — Később kiderült, hogy tanácstag és munkásőr. De hát ezt ő természetesnek tartja. Szívesen végezne más munkát is. Iffiú Gyula elvtárs is hozzánk csatlakozott. Ö mindenekelőtt az „öreg harcos“ titulus ellen tiltakozott. — Igaz, hogy egynéhány évtized elmúlt már felettünk, de azért fiatalok vagyunk mt még — mondta. Tagja a gyár pártvezetőségének és sejtvezető az üzemében A szakszervezetben is dolgozik. Invitáltak, hogy menjünk fel a pártirodára. Itt keresett fel bennünket a 62 éves Faragó Róbert bácsi is, alti a? áruforgalmi osztály vezetője. 19-es kommunista. — Ha fontosabb kérdésben akar dönteni a pártszervezet, mindig összehív bennünket a vezetőség. Meghallgatja a véleményünket — újságolta. Kicsit később megjegyezte még: — Az ellenforradalmat megelőző időkben nem nagyon törődtek velünk. Igen. így volt. Sokszor nem törődtek velük és mégis tudták, hol a helyük. Erről ők már nem beszéltek, de mégis megtudtam, hogy nem egy közülük étele kockáztatásával járnom DUGONICS ANDRÁS Az első magyar regényíró emlékezete „ANDRÁS TISZTELENDŐ", ilyen kedvesen, egyszerűen, barátságosan, közvetlenül szó- lítgatja Móra Ferenc mesteri írásaiban a matematika nagy tudósát, az első magyar regény, az Etelka szerzőjét, a Magyar Példabeszédek és Jeles Mondások gyűjteményének megalkotóját. Móra szerint a tudós Dugonicsot e műve tette halhatatlanná, nem pedig az Etelka. Ám akármint is van, egy bizonyos, hogy amit az iskolai irodalom-tanítás scma- tizálása rontott Dugonics Andráson — mert elvette a kedvet az olvasásától —, azt Móra derűje és mégis ösztönző, bájos hangja kijavítja, de persze későn, amikor már régen elmúlt az az idő, amikor Dugonics műveit illett volna ismerni. Persze, nem ismertük, nem olvastuk, mert „kötelező’1 olvasmány volt, a tanári magyarázat is unalmas, száraz, bizony, Juhász Gyula szavaival „elaludtunk mellette ..." Dugonics András Szeged város jeles fia, a Felsővároson született 1740 október 18-án. Dalmát származású családja bevándorolt a tiszaparti városba, de az unoka Dugonics hű fia lesz tanári munkásságában és irodalmi működésében egyaránt hazájának, népének, az egész magyarságnak. A szegedi föld varázsa megejti őt is. mint oly sok más munkását a magyar irodalomnak, tudománynak, kultúrának. A fiatal tanár Nyitrán kezdi meg pályáját, pár év múltán, a hatvanas évek legelején Szegedre kerül. Dugonics boldogan tér vissza szülővárosába, Szeged közönsége is örömmel üdvözli a tudós tanárt, aki szereti a város népét és annak gyermekeit. Ez volt a vágya Szeged egy másik hű fiának is — Juhász Gyulának —. de ő élete végéig nem kaphatott katedrát szegedi tanintézetben. 1774-BEN a nagyszombati egyeterften az elemi mennyiségtan professzora lett. Az egyetemmel együtt Pestre, majd Budára költözik. Magyar nyelven tanít még II. József császár alatt is. Előadásai szuggesztív hatást gyakorolnak az egyetemi ifjúságra, munkássága a tudomány és a szépirodalom terén jelentős utakat jár be. Lelkes alakja feltűnik minden kezdeményezésnél, a magyar nyelv csiszolásától kezdve, az első magyar drámaírók törekvéséig. „Mint szépíró régen elavult — írta a 200 éves születési évfordulón egyik közírónk —, de az tény, hogy a magyarság küzdelmes szellemi szabadságharcának egyik legbátrabb, leglelkesebb és lelkesítőbb él- haicosa volt, örök magyar csengést biztosít idegen hangzású nevének”. A nyugalmi éveit Szegeden töltő Dugonics alakja sokszor feltűnt a Tisza partján, amint az emberekkel beszélget, tanítja őket, de közben ellesi, eltanulja szokásaikat, észjárásukat, eredeti beszédmodorukat. így gyűlt össze a magyar példabeszédek anyaga, amely Toldy Ferenc szerint „egy hosszú, figyelmes élet öröksége”. DUGONICS néhány derűs, emberi vonását Móra Ferenc örökítette meg. így tőle tudjuk, hogy „András tisztelen- dő“-nek volt egy szelídített, sánta varjúja. Ez a minden hájjal megkent, huncut kis madár eltanulta öreg gazdájától a reggeli krákogást és aztán ő is próbálgatta. Ilyenkor az öreg pap mindig földerült és ujjával megfenyegette a csúfolódó madarat: „Elhallgass. ebadta fattya!“ „Ez persze nem olyan adat — írja Móra —, amiért a Magyar Tudományos Akadémia aranyat adna. De kézzelfoghatóbbá teszi az ember előtt azt a különbséget, amit az iskolás irodalomtörténet úgy fejez ki, hogy »népies iskola«, meg »■nyugateurópai iskola«“. Dugonics András 1818 július 25-én halt meg. Síremlék, tér. szobor, emléktábla szülőházán, iskola, irodalmi társaság őrzi Szegeden munkás életének emlékezetét. V. J. is védte a néphatalmat. Legtöbbjüknek ma is fegyver van a kezében, munkásőr. Nagy szükségük lenne már a pihenésre, de ők nem tudnak pihenni. Életelemük a mozgalmi munka. — Ügy kell nekünk, mint a _ levegő — mondták Solti Pjjjl- lal együtt szinte'valamennyien ' a társadalmi feladatokra célozva. Szüksége van rájuk a pártnak és ők szívesen segítenek. — Mi akkor is dolgozunk, ha nem bíznak meg bennünket feladatokkal, mert az emberek között élünk, de nagyon jól esik, hegy számít ránk a párt — mondta va’.a- § melyikük. Ezek az elvtársak sok-soik f kemény lecke árán tanulták | meg, mit jelent a néphatalom! | Ezért tudják olyan nagyon ér- | tékelni, ezért tudnak megten- | ni mindent védelmében. Az emberek között élnek, is- | merik örömeiket, gondjaikat, I bajaikat. Segítenek nekik el- § igazodni az élet bonyolult kér- | dései között. Bár — különö- f sen egyes fiataloktól — gyak- § ran megkapják, ha a múltat 1 emlegetik, hogy „az csak pro- | paganda”, mégsem kedvetle-1 nednek el. Űjra és újra elkez- | dik elölről, mindaddig, amíg | meg nem győzik az ilyen em- | bereket. f Ök nagyon sokat küzdöttek | a szabad életért. A saját bőrű- | kön tapasztalták, mi az a ki- § zsákmányolás. Néhányan kö-1 zülük börtönbe is kerültek ha- § ladó nézeteikért. Mások búj- | kálni kényszerültek, vagy | munkaszolgálatra hurcolták | őket, csak azért, mert emberi 1 módon, szabadon akartak él-1 ni. Tehát van mivel érvelniük és az érvek előtt még a legko- § nokabb ember is előbb-utóbb | meghajlik. öröm hallani ezektől az | idős elvtársaktól, hogy elége-1 dettek helyzetükkel. Dolgoz-§ nak is becsülettel. Sőt, még | többet is szeretnének segíteni | ebben a gyárban, mint amit | eddig tettek. Ehhez még az | kellene — ahogy hangjukból | kicsendül —, hogy a gazdasági | vezetés is jobban vegye figye-g lembe őket. Farkas István | Az albán nagykövet elutazása | Bato Karafili rendkívüli és | meghatalmazott nagykövet, az | Albán Népköztársaság volt bu-§ dapesti nagykövete, július 24-1 és végleg elutazott Magyaror-| szágról. A Keleti pályaudvari | búcsúztatásnál megjelent Dir-| da László, a Külügyminiszté-1 rium protokollosztályának he- 1 lyettes vezetője. Részt vett a | búcsúztatáson a Budapesten | akkreditált diplomáciai képvi | seletek számos vezetője, tagja | és az albán nagykövetség mun-1 katársai. Cftilnt, Színház, Qrodaleni PESTEN TÖRTÉNT címmel új magyar bűnügyi játékfilmet forgatnak a Hunnia Filmstúdióban HtiHimtiiiHiiiiiimiiiitfiHiimi Gerencsér Miklós: HÁTSOVÁROS Hajszálon függ Sőt, még annál vékonyabb szálon. A Szovjet Tudományos Akadémia laboratóriumában ugyanis tiszta vasból különleges szálakat állítottak elő, amelyeknek átmérője mindössze néhány mikron. A kísérletek során több tonna terhet akasztottak a szálakra, amelyek biztosan tartották a nehéz súlyokat. A szovjet fizikusok elmondották, hogy már régóta kísérleteznek ilyen nagy teherbírású anyag előállításával. Az anyagok ugyanis elméletileg sokkal tartósabbak, mint amilyeneknek a gyakorlatban bizonyulnak. Mindez abból következik, hogy a kovácsolásnál és a 1 többi munkafolyamat közben a 1 fémek kristályszerkezete meg-| bomlik. A fizikusoknak tehát | elsősorban ezt kell kiküszöböl-1 niök. Ezért különleges bérén-1 dezést szerkesztettek, amely-1 ben magas hőfok hatására gőz-1 szerű vasfelhők keletkeznek. A | tiszta atomok kiválnak a fel-| hőkből és a hűtőlemezen ki-1 kristályosodnak. Ily módon ki-1 zárják a szerkezeti változáso-| kát, s éppen ezért az eddigiek- § nél sokkal erősebb vas keletke- s zik. A kohászatban ezáltal | újabb távlatok nyíjnak erősebb | és tartósabb fémek gyártására. | j háború mindenki szá- zJ mára szörnyű, egyaránt szenvednek a bűnösök és az ártatlanok, de legtöbbet a legártatlanabbak, a gyermekek szenvednek” — így vall első regényéről a fiatal író, aki azt akarta elmondani, hogy a gyerekek számára mit jelent a háború. A Hátsóváros eseményei 1944 őszén-telén és 1945 tavaszán játszódnak Győr proletárnegyedében. Hősei, a 13 éves Lajos és a 12 éves Lujzi, testvérek. Az apa régen elhagyta családját s ők anyjukkal élnek. Az anya egy légitámadás áldozata lesz s a két gyermek most már egyedül marad. Keserves napok következnek. A gyerekek munkát vállalnak. A kisfiú részt vesz annak az ellenállócsoportnak a munkájában, amelyet öreg barátja, Mikó bácsi, a félrevonultan élő csizmadia irányít. A regény három határozottan lezárt részre oszlik. A hármas tagolás az évszakok változásával együtt igen kitűnően érzékelteti az események és a helyzet változását is. A szomorú őszi napok jellegzetes képekben mutatja meg a porletárnyomor szürke színeit, de a nélkülözés kovácsolta összetartozás erejét is. Erre az első tételre a harmadik rész zeng vissza. A téli krónika szinte szatírába fordulóan villantja elénk az úri osztály jellemző képviselőit abban a pillanatban, amikor helyzetük végérvényesen meginog s menekülniök kell. Ekkor, ebben a kiélezett helyzetben derül ki e jellegzetes alakok hitványsága, vezetésre való képtelenség fife. A jegenyefa már a készülő új élet erőinek bemutatása. Itt kibontakozó erőnek látjuk már az első rész embereinek szótlan összekovácsoltságát, így a három rész együttesen jól érzékelteti a történelmi erők dinamikáját. Gerencsér Miklós íróhoz méltó vállalkozásba fogott, s azt lényegében sikerre is vitte. Meglepő nagy élményanyagát, szétágazó történetét, számos regényalakját komoly le« leménnyel fogja össze. Elsőkönyves író létére nem kisebb gyengeségei, de írói erényei vannak túlsúlyban. Érdekes mesebonyolítása, jó szerkesztökészsége, hangulatteremtő ereje, nagy összefoglaló képei biztos ígéretek következő műveire. Figyelemreméltó, hogy bár fantáziája sokszínű, de sötétebb tónusú képei erőteljesebbek, mintha nehezen tudná súlyos élményeit könnyedebb helyzetekbe feloldani. Végül. bár Gerencsér a gyermekek sorsát akarta megírni, igen jó érzékkel ezt a gyermekvilágot nem szigeteli el valami külön síkra. Épp ez ad hitelt az írásának, hogy a reális élet problémái közepette kell élniök kis hőseinek és így regénye nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek számára is érdekes, értékes olvasmány. (Móra Könyvkiadó) (cs. o.) miuiiiimmmiinmiimiiiiiimimmmimiiii PÁLYAKEZDÉS ELŐTT iiiimtiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiimimtiiiiiiiimimiiiiiiiifHiiiiiiiiitiHiiiiHiiiiimmiiiiitimiiiiiiifiimiiimiiiiiiiiiiiiiitiiiiiimtimiiiniifitii = A kapitalista Milyen szép kövér árnyékom van, de kár, hogy nem tudom kihasználni! A nógrádverőcei Express ifjúsági táborban találkoztunk Rónai Mártával, az Állami Balett Intézet most végzett növendékével. Kilenc hosszú esztendő után — amit a korántsem könnyű iskolában töltött — kilépett az életbe. Kezében a szerződés — az elkövetkező esztendőben a Fővárosi Operettszínház tagjaként mutatkozó be majd a közönségnek. Azaz, bocsánat, nem is olyan idegen már a közönség előtt ez a szerény, csendes lány. Eddig százkilencvennyolcszor szerepelt Csajkovszkij Diótörő című balettjében az Operaházban. Ezalatt volt kiskatona, egér, denevér, sőt a gyermek Marika is. Szerepelt már a János vitézben, a Tannhäuser- ben, s ezekben a napokban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Gounod: Faust című operájának Valpurgis-éjében táncol. Igaz, nem nagy szerepben. csupán néhánv percre tűnik fel karcsú alakja a színpadon. Rónai Márta pillanatnyilag igen elkeseredett. Az Operaházban szeretett volna maradni az iskola elvégzése után. Mégis az Operettszínházhoz került. E puszta tényből fakad nagy elkeseredettsége. — Életemben mindössze egyszer voltam a? Onerett'!?inház- ban — meséli szomorúan. — Nem is tudom elképzelni magam az operett könnyű légkörében. Egész természetem, felfogásom a komoly zenéhez áll közelebb, s most mégis.., Elhallgat s csak sokára folv- tatja újra. — Nehéz lesz számomra e; az esztendő. Nagyon nehéz Már most alig várom, hog\ vége legyen. S ha akkor sen sikerül átkerülnöm az Opera- házba, inkább vidékre megyek. Vagy ... beiratkozom a: egyetem művészettörténeti sza. kára és tánckritikus leszek Minden — teszi még hozzi szinte mentegetődzve —, csal nem operettbalerina. Rónai Márta tehát nem soí kedvvel, s lelkesedéssel kezd: életpályáját. De vajon in do kolt-e kétségbeesése?. Nem nem indokolt. Igaz ugyan, hogj a balettet választotta élethivatásul. ezért tanult kilenc esztendeig, ez azonban még netr jelenti azt. hogv végképp le- mondion ró'a. Erről egyelőre szó sincs. Szerződése, amellve’ esviitt ezer forintos havi ősz- tö«dfi jár. e?v esztendő-p szól Utána — ha rajzolnál — nvjtva az út az Ooeraházig De az is elkéozelbető. horv érv év alatt masa is meesze- réti az opere+tet. Érv bizn- nvrs: semmi oka ez elkeseredésre. (prukner)
